Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-08 / 155. szám

4 1990. OKTÓBER 8. P A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL M Előzzük meg a tragédiát! A közelmúltban három gyerek halt meg a megyeszékhelyen - iskolai testnevelési órán, sport- vetélkedőn. Két esetben szívbe­tegség okozta a futásban résztve­vő fiúk halálát. Szeptember 26-án, a szolnoki Kodály Zoltán Általános Iskolá­ban a hatodik osztályos cukorbe­teg fiút kiküldte a tanár a testne­velési óráról? (Szeptember 28-án adtuk hírül a tragédiát, hogy óra után az öltözőben, saját szíjára felkasztva találtak rá a gyerekre, majd október 5-én, "A szülők szerint véletlen baleset történt " címmel tértünk vissza az esetre. A szerk.) Miért tette? A tanár tudott a betegségéről? Talán megszégye­nítette a társai előtt? Tudott a fiú családi körülményeiről, speciális lelki problémáiról? (Súlyos problémái voltak!) Kérdések sora, amelyekre még nem tudjuk a választ. Tágít­suk a vizsgálódás körét. Tudo­másom szerint rendelet, előírás van arra, hogy minden tanévkez­déskor alapos orvosi vizsgálat végzendő valamennyi tanulón. Betartják ezt a rendeletet az isko­lákban? Ki a felelős a vizsgála­tok elmaradásáért? Az iskolai­gazgató? Az iskolaorvos? (Van ilyen egyáltalán?) A sportorvo­sok? Hallottam olyan véleményt, miszerint úgysem oldható meg a vizsgálaton kiszűrt tanulók kü­lönleges, illetve gyógytestneve- lési foglalkoztatása, erre nincse­nek meg a feltételek, (40 éve ...) ezért aztán fokozatosan elma­radtak az orvosi vizsgálatok. Ez az indoklás elfogadhatatlan. Ha nincs is gyógytestnevelés, a be­teg gyermekek névsorának ott kell lennie minden testnevelő ta­nárnál. Ameddig nem vizsgálják meg a gyerekeket az iskolákban, az iskolaigazgatók kötelessége, hogy a szülők figyelmét felhív­ják a gyermekeikkel kapcsolatos minden általuk ismert testi és lel­ki (idegi) rendellenesség beje­lentésére. Egyetlen iskolás gyermek ha­lála többe kerül a társadalomnak, mint akárhány orvosi vizsgálat a város iskoláiban. Le kell vonni a következtetéseket, meg kell előzni a tragédiákat. Pintér László Szolnok Akadályozzák meg a garázssor építését Tizenhét aláírással érkezett szerkesztőségünkhöz az alábbiakban ismertetett levél, melynek eredeti példányát a Szolnoki Városi Ta­nács VB műszaki osztály megbízott vezetőjéhez, Honti Antal úrhoz címeztek olvasóink - kérve, hogy akadályozza meg a Kulich Gyula u. 8. számú társasház mellé tervezett garázssor építését. Indoklásuk: "Az 1968-ban tanácsi koordinációs lakásokkal épült lakótelepen, beköltözésünk után saját erőből parkosítottunk, a kör­nyékünket társadalmi munkában hoztuk rendbe. A közterület fenn­tartásáról azóta is az itt lakók gondoskodnak. A zöldövezet elrablása, a környezet szennyezése az itt élők mikroklímáját károsan befolyá­solná. Tudomásunk szerint a Garázsépítő Szövetkezet e területre garázs­sort terveztetett - a Kulich Gyula u. 8. szám alatti lakóközösség megkérdezése nélkül. Érdekeinket sérti, hogy saját gépkocsijainkat sem tudjuk garázsban tartani, ezzel szemben a leendő garázstulajdo­nosok a város távolabbi részén laknak. Nem beszélve arról, hogy ez az utca pár éve zsákutca." Vátjuk az üggyel kapcsolatos választ, amit legközelebbi számunk­ban, e helyen közreadunk. Foglalkozzanak az utasok sérelmével Október 2-án a 16.40 órás, 2- es busszal kellett volna a szolno­ki Vosztok úti megállóból el­utaznom. Miután hat perc késés­sel sem állt be a busz, közben kettőt üresen - tábla nélkül - el­engedtek a parkolóból, bemen­tem az irodába érdeklődni. Kö­zölték, hogy elromlott a busz, de arra, hogy miért engedték el ak­kor üresen a buszokat, nem kap­tam választ. További öt percen belül még két üres, szám nélküli busz hagyta el a parkolót. Ezek után ismét bementem az irodába és kértem a panaszkönyvet, mire félvállról, udvariatlanul az volt a válasz: ha abba akarok írni, men­jek a pályaudvarra, ott van. Ennyi a tény, de ezen felül szükséges elmondani, hogy évek óta jegyzem a hasonló eseteket, hallom az utazóközönség véle­ményét a Volánról és az itteni végállomás munkájáról. Nem kívánom ezek felsorolásával bi­zonyítani a lakosság jogos felhá­borodását, de úgy érzem, a jövő­ben sűrűbben kell felhívni a Vo­lán vezetőinek figyelmét arra, hogy legfőbb feladatuk a lakos­ság pontos és udvarias kiszolgá­lása; ne feledkezzenek meg ar­ról, hogy dolgozóikat is erre ne­veljék. Szükségesnek tartom, hogy a város új önkormányzata, főleg a kerület leendő képviselője ér­demben foglalkozzon az utazó- közönség sérelmével. Kérjük, hogy a vállalat sürgősen helyez­zen el panaszkönyvet a végállo­másokon lévő irodákban is. Hiá­nya azt bizonyítja, hogy a válla­lat vezetőit nem érdekli az uta­sok véleménye. Sütő Dezső Szolnok Senkinek sem kell a tehén, a bikaboijú?! A kőtelki Kiss István, tsz- nyugdíjas két fejős tehénnel és ugyanennyi bikaboijúval küsz­ködik - 71 évesen. A borjúk há­rom hónaposak, de a tovább ne­velésüket, s egyáltalán az állat­tartást - a mai drága takarmány mellett - már nem tartja kifizető­dőnek. Részben emiatt válna meg a jószágoktól, részben pe­dig azért, mert a hideg beálltával istállóban volna a helyük, ott azonban már nem fémek el. El­adási gondjában segítségünkre számít, mert az a tapasztalata, hogy az Állatforgalmi és Húsi­pari Vállalat leállt a felvásárlás­ról. Valóban nincs kereslet a bor­júra, mert mint megtudtuk, éven­te körülbelül húszat vágnak be­lőle a megyei húsipari vállalat­nál, de a 480-500 kilós hízott marhára is csak módjával tarta­nak igényt. A borjúvásárlás a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat szolnoki állomásának sem üzlet, viszont a fejős tehenet vágásra megveszik - minőségtől, fajtától függően, s napi áron. A vállalat egyik munkatársa hamarosan felkeresi olvasónkat az ügyben, s reméljük, hogy az adás-vételben megegyezésre jut­nak.- cs ­Gyönyörködtető jurtakiállítás Vendég, ki itt belépsz, jurtába lépsz be, vélem hallani, amint a tiszafüredi "Kiss Pál" Múzeum kiállító termében - keleti zene hangjai mellett - a díszes bejárati nemezfüggöny alá érek. Jobbra egy kisebb jurta állít meg szem­lélődésre. A később érkező isko­láslányok mindjárt örökbe is fo­gadják. Készítője bíztató szavára leguggolnak, s másznak ki-be örömteli kuncogások között. Balra két nagy nemezszőnyeg kínálkozik ismerkedésre, tapin­tásra. A 2x1.80-as, nyers színű szőnyegen, tartós növényi fes­tékkel színezve, szőlőkacs ritmi­kusan elhelyezett mintái kerete­zik a lóhere és a Nap jelképeit. Valaha - írja Vidák István, a ki­állítás összeállítója - ezek a ne­mezből való jelképek, mint iste­nek védték az embert a gonosz dzsinnektől, a szerencsétlenség­től. Ezért ők hálából ételük első falatját, italuk első cseppjét ne­kik áldozták. (Erre a mozdulatra a ma élő öregeink is emlékeznek, a pásztorok talán még gyakorol­ják is.) Hittek a fehér szín erejében, ezért is hintették meg fehér ku­misszal a készülő nemezt. A tex­tilkészítés ősi módjáról Ökrösné Bartha Júlia, a karcagi múzeum munkatársa képek vetítése mel­lett beszélt érdekesen. Anyagát, főként a gyapjút még az állaton megtisztították; évente kétszer nyírták a bárányt. A gyapjút fel­lazították, egy alapra egyenlete­sen elterítették "1000 vízcseppel (és kumisszal) meghintették, majd ügyes kézmozdulatokkal összetömörítették. A mintának szánt és kiszínezett nemezt ki­vágták és körülvarrták az alapra. Az így elkészített szőnyeg a me­nyasszony keze munkája, hozo­mányának fontos része és büsz­kesége, mint lesz később a gyer­meke. A kiállítóterem egy elke­rített része a sátorbelsőt mutatja be. Egyetlen bútora most a láda, rajta, valamint a falon és a földön szőnyegek. Középen függőágy­ban a gyermek (egy baba) szin­tén szőnyegben pihen. (Egy-egy sátor elkészítéséhez 150-200juh egy évi teljes gyapjúhozama szükséges.) A nemez fejfedőről meglát­szott, hogy a férfi melyik osz­tályhoz tartozik. Ilyen nemezeit hegyes süvegek virágkora a 17- 18. század. Vásárokban jóságá­nak próbája, hogy a beleöntött bor nem cseppen ki az alján. Napjainkban a kunok magas téli sapkája és a csúcsosra fogott ka­lap emlékeztet rá. A kiállítás anyaga a IV. neme- zelő tábor szőnyegeiből állt össze, köztük eredeti kirgiz és mongol szőnyegek is. (Decem­ber 20-ig tekinthető meg.) S gyö­nyörködjünk még a meghívóról olvasott mongol népi mondóká­ban: Te bárányok gyapjából való Tíz újjal óvatosan készített Ezernyi vízcseppel meghintett Drága hazánk ékes kincse Lyukadásig sose kopj Olyan légy, mint az igazi erőd Síma, mint a selyem, fehér mint a hó! Nagy János Tiszafüred Hozzászólás cikkeinkhez ’'Vétkesek közt cinkos, aki néma" Újságolvasó vagyok, legjob­ban a lakóhelyemről szóló hírek, olvasói levelek érdekelnek. Kör­nyezetemmel együtt nyugtalanít, hogy a törökszentmiklósi városi könyvtár igazgatójáról megje­lent mocskolódásokat nem cáfol­ta meg senki. (Lapunkban Kisért a múlt címmel, augusztus 25-én foglalkoztunk az üggyel. A szerk.) Ha csupán egytizedét el­követte volna az ellene felsora­koztatott "bűnöknek", régen le­váltották volna a vezetői munka­körből! Hogy merték őt azok, akiket egészségügyi okból leszá­zalékoltak, s régen nem dolgoz­nak a könyvtárban, nyilvánosan sértegetni? Felettesei miért nem védték meg határozottan, hisz az­zal, hogy nem vonták felelős­ségre, vezetői megbízását nem vonták vissza, büntetlenségét egyértelműen elismerték. Tény: a város irányítóinak szálka volt a szemében Mezei Lászlóné, mert megakadályozta a közművelődési intézmények integrációját, s a félmilliós fői­gazgatói állás megteremtését. Nem mondom, hogy Mezeiné hi­bátlan, hisz egyikőnk sem az. Bi­zonyára időnként rendre utasítot­ta azokat a munkatártsait, akik fegyelmezetlenkedtek. Mint ahogyan nincs olyan ember, aki­nek csak erényei vannak, olyan sincs, akinek csak rossz tulajdon­ságai léteznek. Ez alól még Me­zeiné sem kivétel. Cseppet sem szégyellem el­mondani, hogy szerettem, s ma is szeretek vele dolgozni; eredmé­nyesen együttműködtünk akkor is, amikor tanácsi alkalmazott voltam, de azóta is önzetlenül se­gít, amióta tanító vagyok. Becsü­löm, hogy nem tagadta meg a múltját, nem állt be köpönyeg­forgatónak. Csodálom kitartását, erejét, mellyel elviselte a meg­hurcoltatást, hogy harcolni tu­dott a könyvtárügyért, a saját be­csületéért. Szeretném, ha érezné: harcában nincs egyedül. S azért írtam le mindezt, mert nem aka­rok a hallgatással azok táborába tartozni, akik bástyaként maguk elé tartanak egy-egy embert, hogy saját hibáikkal mögé búj­hassanak; s mert úgy gondolom, hogy "vétkesek közt cinkos, aki néma". Turba Józsefné T örökszent miklós A tárgyalóteremből Azt hitte, amit elrabolt, az már a tulajdona Tizennyolc éves volt és... és meghatóan kedves, fülbemászó és szívhez szóló szavakkal lehet­ne folytatni a mondatot, ha egy slágerszövegíró vállalkozna a folytatására. Egy szövegíró, aki a bűnügyi krónikásnál jobban tudja, hogy mennyi szépet és jót lehet megírni és elmondani az álmodozva is reálisan szép terve­ket szövő tizennyolc évesekről. Banya Csabáról azonban se jót, se szépet nem lehet írni, vagy mondani. Pedig Banya is tizen­nyolc éves. Ő azonban fiatal ere­jét a korban hozzá hasonló tizen­nyolc éves békés fiatalok megtá­madására és kirablására használ­ta fel. A zsákmányt azután a megtá­madott fiatalok - a tizennyolc évesek - testi épségét veszélyez­tetve akarta megtartani. Banya Csaba Jásztelek, Dankó Pista út 21. szám alatti lakos Völ­gyi János nevű ismerősével "ug­rott át" az egyik nap Jászberény­be azzal az elhatározással, hogy meglátogatja rokonait, utána pe­dig mulatnak egy nagyot. Fon­tosnak tartotta, hogy a rokonsá­got jó hangulatban köszöntse, ezért már otthon, Jásztelken el­kezdett iszogatni. Arra nem em­lékezett, hogy mit és mennyit ivott, arra se, hogy Jászberény­ben hány szórakozóhelyre tért be azért, hogy újabb néhány pohár ital elfogyasztásával őrizze meg az otthonról hozott jókedvét. A józanságára jobban vigyázó ismerőse segítségével Banya visszaemlékezett arra, hogy utol­jára a Dózsa György úti "Jó Ba­rát" vendéglőben ittak. Arra is, hogy este tíz óra körül távoztak onnan, és útravalónak egy hétde­cis üveg bort vásároltak. A várt főtere felé tartottak, közben ko tyolgatták a bort olyan szaporái hogy mire a Bercsényi úti ki reszteződéshez értek, az üve már üres volt. Az időközben teljesen lerészi gedett Banya jókedve olyan n hamosan fogyott, ahogyan a tx a hétdecis üvegből. Amikor í említett kereszteződésnél talá koztak a szembejövő öt fiata emberrel, Banya már kimondó tan rosszkedvű volt. Ilyen lehai goltan lépett oda a fiatalembere közül Baráth Ferenc helyi lakó: hoz, és egy hirtelen mozdulatt; letépte annak nyakláncát. A megszeppent fiatalembi először szép szóval kérte tárni dóját, hogy adja vissza a nyal láncát. Banya viszont még elkéj zelni se tudott olyan helyzete hogy ő lemondjon arról, am egyszer már megszerzett. Dúl. kodás kezdődött, Banya eloszt az üres üveggel, majd amikor z eltörött, az üvegcsonkkal védi az elrabolt nyakláncot, olyan e szántsággal, mintha őt akarná kirabolni. A dulakodás szomorú köve kezménye: a fiatalemberek ke zül ketten csúnya vágási sérült seket szenvedtek. Az egyikük z arcán, a másikuk a karján. A Jászberényi Városi Bírósá Táborosné dr. Varga Rozália ti nácsa hozott ítéletet a durva ti madók ügyében. Banya Csabi rablás és súlyos testi sértés kísé; létének a bűntette miatt 1 év hónap börtönbüntetésre ítélte é 2 évre eltiltotta a közügyek gy: korlásától. A vádlott feltétele szabadságra nem bocsátható. A ítélet nem jogerős. - ésal ­Óvatosan a csülökkel! Barta Gyula szolnoki olva­sónk egy falatot sem tudott enni abból a füstölt csülökből, amit a felesége bablevesbe főzött, s tett elé vacsorára - panaszolta szer­vásárolta, panaszára felhívtuk a üzeltvezető figyelmét. Enne nyomán azonnal vizsgálatot tai tott a húskészítmények közöt majd arról tájékoztatott, hog kesztőségünkben. Levágott be­lőle egy darabot, ám azt csaknem elvitték előle a benne nyüzsgő, már két centire fejlődött kuka­cok. A csülökdarabot magával hozta, így mindjárt felvételt ké­szíthettünk róla. Miután az árut nem vitte vissza a Széchenyi la­kótelep Panel ABC-jébe, ahol négy füstölt csülök várt még e adásra, amiket ketté vágtak, m nőségük azonban kifogástalai Az aznapi, helyszínen tartó KÖJÁL-vizsgálat ezt megerős tette. A vásárlótól ezúton is elnézé: kémek, és hajlandók kártalanít; ni. Szerkesztői üzenetek Andrási Károlyné, Mező­túr: A tartósan beteg, illetve tes­ti vagy értelmi fogyatékos gyer­mek után havi 2650 forint a csa­ládi pótlék. M.István, Rákóczifalva: Két gyermek után - egyedülállónak gyermekenként 2300 forint csa­ládi pótlék jár. Varga Andrea, Szolnok: i gyermekgondozási díj és a gye megállapításához a gyerme születését közvetlenül megelőz két éven belül összesen 270 naj biztosítási időt kell igazolnia. Az oldalt összeállította Csankó Miklósn

Next

/
Oldalképek
Tartalom