Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-04 / 152. szám

1990. OKTÓBER 4. 9 Néplap Az Új Néplap Tiszafüreden Kínálat a lengyel piacon. Vásározni kell Bár Tiszafüred soha nem volt kereskedőváros, itt is megvoltak ennek helyi megfelelői, a piactér, a vásártér. Az idők folyamán ezek helye és jelentősége válto­zott, de mindig megmaradtak. S most, hogy az emberek pénze egyre kevesebb, ismét várható ezek fontosságának megnöveke­dése. Ezt az látja igazán, aki csü­törtökön vagy szombaton jár a piactér körül, hiszen akkora a tö­meg, hogy még gyalogosan is nehéz haladni, parkolóhelyet ta­lálni viszont teljes képtelenség. Ezeken a napokon a könyv­árusok, kistermelők, lángossütők, mozgóboltok elfoglalják az egész teret, és átalakítják egy nyüzsgő kirakodóvásárra. Természetesen nem hiányzik a szomszédos és kissé távolabbi országok kínálata sem, a lengyel piac. A giccses limlomoktól a valóban hasznos mindennapi eszközökön, a ruhá­kon át a bútorig minden kapható. A piac arculatával együtt az emberek is változnak. Míg né­hány évvel ezelőtt - bár akkor is sokan vásároltak a piacokon - próbálták diszkréten csinálni, és tartani a látszatot, hogy butikban vásároltak, addig ma már termé­szetes, hogy ide jönnek először, s csak utána a boltokba. Az embe­rek átalakulnak, és a mai korszak ezt gyorsítja is. Ma már azt mondják, nem szégyellik, hogy itt vásárolnak. Szégyellje magát a rendszer, ami olyan helyzetet te­remtett, hogy a pénzük csak ide elég. Valóban elég? Itt legalább a felhozatal alkalmazkodik a keres­lethez. Gyakorlatilag egész héten „üzemel” a fedett csarnok és a nyitott standok is. Szűk lett tehát az új piac. A bővítés tervei ké­szen vannak. Az építés viszont már az új önkormányzat feladata lesz. Már csak azért is megfonto­landó lenne ez, mert a felújított templomok, az új OTP, postaé­pületek között nem nyújtanak impozáns látványt az itt álló ro­mos, düledező épületek. Egyelőre Ernődön és Debrecenen keresztül Kapcsolat a külvilággal A postaközpont A telefonközpont új épülete. új és szép épülete néhány hónapja már díszíti a vá­rost. Az ügyfelek mégis csak kívül­ről gyönyörköd­hetnek benne, hi­szen előttük még csak a régi van nyitva, s mint megtudtuk, az új nem is lesz. Janu­ártól a klasszikus értelemben vett posta szétvált, és az új épület a táv­közlésieké lett, így egyhamar nem se­gíthet a gondok megoldásában. Az ügyfélforgalom marad a régi épü­letben. Enyhülést az idegenforgalom csökkenése adhat, de csak télire. Emiatt az emberek fontosabb­nak érzik most, hogy mikor lesz végre crossbartelefon Tiszafüre­den. Az szinte már közmondásos, hogy egy-egy távolsági beszélge­tés miatt fél napot kell őrizni a készüléket a központosok min­den erőfeszítése ellenére. Bíztató jeleket egyre-másra tapasz­talhatunk. Felépült az adótorony, amivel a mikrohullámú láncon keresztül bekapcsolódhatunk a rendszerbe. Egyelőre Ernődön és Debrecenen keresztül kerülővel jutnak majd el a hívások a szol­noki központba, s azon keresztül lesz lehetőségünk távhívásokat lebonyolítani. Ez a rendszer csak a konténerközpontot kapcsolja rá a hálózatra, így tizennégy vonala lesz a városnak. A beállítások je­lenleg is folynak, így remélhető­leg valóban nem kell már sokáig várni, míg elkészül. Ezzel párhuzamosan készül a nagyközpont is, s végső megol­dást annak az átadása jelent majd. S ha a távközlésiek elfog­lalják majd helyüket az új épület­ben, az remélhetőleg az ügyfél- forgalom számára is előnyös lesz, hiszen a postai alkalmazot­tak zsúfoltsága csökken, így jobb hangulatban, kellemesebb kör­nyezetben fogadhatják a betérő­ket. \/ oldalt összeállította: \ arga Imre Istxan. \ fotókul Mészáros János készítette. Nyolcszázezer megtakarítás - nyolcmilliós bevétel Csúcsforgalom a pénztáraknál. A várost és körzetét, ahol a ma még Tiszafüred és Vidéke Áfész boltjai megtalálhatók, né­hány nappal ezelőtt megállító táblák, plakátok hirdették, hogy szeptember 28-án pénteken egy napig minden árucikket 10 szá­zalék árengedménnyel adnak. A boltok feltöltve várták a rohamot - bár az otthon is raktározható cikkekből, ha van, több is elfo­gyott volna. Az engedményt az áfészközoont és a szerződéses boltok közösen állták. Az áfész elnökétől, Rajki Imrétől azt kér­deztük meg, mi volt a jellemző erre a napra? A nagy értékű fo­gyasztási cikkeket vitték vagy inkább az élelmiszert?- A jellemző a nagy értékű cik­kek vásárlása volt. A vevők idő­zítették is a vásárlást erre a napra. Az élelmiszer-eladás olyan volt, mint a legnagyobb csúcsforgalmi napokon. A ruházati cikkeknél gyakorlatilag nem lehetett érezni az akció hatását, nem volt na­gyobb érdeklődés. _____________- M ennyivel nőtt az aznapi for­galom, mennyit „kerestek” a vá­sárlók?- A vevők megtakarítása meg­közelítőleg nyolcszázezer forint volt. A szövetkezet bevétele 8 millió forint, ami más hét végi napokhoz viszonyítva kétszeres bevételt jelent. Saját visszajelzé­seink jók voltak, a vásárlók máris a következő ilyen nap után ér­deklődtek. Erre sajnos dátum szerint választ adni még nem tu­dok. Egy vendég Spanyolországból Ősi és újkori, de mindig fontos közlekedési út a Ti­sza természetes átkelőhe­lye mentén kialakult tele­pülés. Nevét az egyik népi monda szerint még a hon­foglalás idején kapta nagy, füves területeiről. A másik úgy magyarázza, hogy „egyszer egyik királyunk járt erre, s hogy le tudjon pihenni, egy itteni halász kaszájával vágott egy rend füvet. A király megkö­szönte, s mondta: legyen a település neve Fűrend.” Halászok ma is vannak, de már közel sem annyian, hogy miattuk legyen híres a város. Ma az élő Tisza és a Tisza-tó közelségét az üdülők és a horgászok használják ki. A külföldi és hazai turisták szemében is egyre népszerűbb lesz a város. A nyári szezonban lakossága csaknem egyharmadával nő. Fő­leg a német és belga területről jönnek szívesen az emberek. Mára az időjárás hűvösebbre for­dultával elnéptelenedett a sza- badvízi strand, bezártak a parti Vége a szezonnak. vendéglátóhelyek, a természet is­mét magányos szépségével tün­dököl. A nyári roham elmúltával ér­demes kis felmérést készíteni az idegenforgalomról. Kérdéseimre az IBUSZ munkatársai válaszol­lak, __________________________- M ilyen volt az idegenforga­lom ez évi mérlege, mennyien jöt­tek a városba nyaralni?- A július hónap 1989-ben erő­sebb volt, de a nyári hónapokat összevetve körülbelül azonos lét­számban érkeztek hozzánk. A ta­valyi jobb eredmény betudható annak is, hogy akkor itt forgatott a filmgyár, és elég sok szobát le­kötöttek nálunk. A kiajánlott szo­báink hasznosítása hasonló volt a tavalyihoz, 70-80 százalékosnak mondható.- Milyen célból érkeztek a vá­rosba az üdülök?- Nagyobb részt horgászni ér­keztek hozzánk, bár a szervezett horgászok száma csökkent. Ez amiatt van, hogy aki már néhány éve a városban nyaral, az saját magának keresi a szállást. Szer­vezett beutazásnál óriási növeke­dést mutat a hollandok száma, körülbelül három és félszer any- nyian érkeztek, mint tavaly. Ta­lán a vízum eltörlésének is kö­szönhető, hogy többen jöttek Olaszországból és Franciaor­szágból, és idén volt először spa- nyol vendégünk is.____________ Sátrak a múzeumban Szeptember 28-ától új kiállítás látható a Kiss Pál Múzeumban, melyen nemezsátrakat, szőnye­geket láthatnak az érdeklődők. Délután négy órakor Ökrösné Bartha Julianna, a karcagi Győrffy István Múzeum népmű­velője nyitotta meg a tárlatot, aki maga is két alkalommal járt Tö­rökországban, hogy tanul­mányozza a nemezkészítés ősi módszerét. Érdekes belegondolni, hogy az őseink által Ázsiából behozott honfoglaláskori eszközöket, az ősi technikával készült sátrakat hazánkban a Nagykunságban még a múlt században is használ­ták. Magyarország a legnyuga­tibb terület, ahová eljutott ez a kultúra, s ma is vannak, akik ne­Utolsó simítások a jurtán. Egy lépéssel közelebb Közelebb került egy lépéssel Tiszaszőlős Tiszafüredhez, a városhoz. Óriási lépés ez a szó valódi és átvitt értelmében is, hiszen 20 kilomé­teres utazástól szabadultak meg a szőlősi kisgyermekes anyukák és is­kolások. Néhány hete már kijár a gyermekorvos, így a 0-14 éves kor­osztály helyben kaphatja meg az egészségügyi ellátást. Nagy szó ez az „apró” változtatás a község életében, hiszen mióta Tiszafüredhez csa­tolták, mindig méltánytalanul a háttérbe szorult. Kijutott lakóinak a begyűrűző hátrányokból, és ritkán jutott a jóból. Régi és jogos vágyuk teljesült hát a gyermekszakorvosi rendelés be­indításával, s remélhetőleg nem ez lesz az utolsó intézkedés, hiszen van még mit pótolnia bőven a leendő önkormányzatnak. mezkészítéssel foglalkoznak. Többek között ilyen a kiállítás berendezője, Vidák István, aki­nek munkáját a Tiszafüreden ki­állított miniatűr sátor dicséri. Az eredeti közép-ázsiai anyaghoz tartozó, hat méter átmérőjű sátrat nem lehetett felállítani a kevés hely miatt, ezért kellett kicsinyí­tett mását elkészíteni. Fotónk még a megnyitó előtti utolsó mozzanatokat rögzítette. Délután már a gyermekek boldo­gan próbálták ki, milyen is belül­ről egy jurta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom