Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-04 / 152. szám
2 1990. OKTÓBER 4. Helmut Kohl üzenete a világ kormányaihoz: „Németföldről csak békés lépések indulnak ki a jövőben " Németország újra egységes (Folytatás az 1. oldalról) Az ország kormánya készen áll arra, hogy az érintett partnerekkel megvitassa a volt NDK- val kötött nemzetközi szerződések további sorsát, legyen az megerősítés, módosítás vagy hatályon kívül helyezés - mondta. A német kormányfő hitet tett az egységes német állam NA- TO-tagsága mellett. Hozzátette azonban, hogy a kelet-nyugati viszony fejlődésének függvényében a NATO-nak is tovább kell lépnie, s át kell alakulnia „egy átfogó európai biztonsági struktúra pillérévé”.- Németország lemond a nukleáris, biológiai és vegyi fegyverekről, és kötelezettséget vállal az atomsorompó szerződés betartására - nyilvánította ki. - Egyúttal kész haderőit az ENSZ rendelkezésére bocsátani a béke megőrzése és helyreállítása érdekében. II. János Pál pápa szerdán az általános kihallgatáson örömének adott kifejezést a német egyesülés kapcsán. Reméli, hogy „az európai népek és országok a kölcsönös megértés megkezdett útját folytatják a jövőben is, bizalommal teli egymás mellett élésben”. A pápa üzenetet intézett Richard von Weizsäcker államfőhöz.- „A német egység és önrendelkezés megvalósulásának ünnepélyes pillanatában áldásomat és jókívánságaimat küldöm a német népnek, és az állam vezetőinek, akik állandó erőfeszítéseket tettek a szabadság békés elérésére. Meggyőződésem, hogy a német nép nagy szellemi öröksége, a humanitárius és keresztény értékek kellően érvényre jutnak és fejlődnek az új keretben, s hogy a német nép békében és együttműködve él majd együtt a népek közösségével” - hangoztatja egyebek között a távirat. A szerdai nyilvános kihallga* * * táson nagy számban jelentek meg németek. A pápa hozzájuk szólva emlékeztetett rá, hogy „a Közép-Kelet-Európa országaiban lezajlott gyökeres politikai és társadalmi változások, és a szellem szabadságát elnyomó totalitárius ideológiák meghaladása tették lehetővé Németország egyesülését is a teljes ön- rendelkezés alapján.” Biztos benne, hogy az új Németország eleget fog tenni a rá háruló kötelezettségeknek Európa békés és biztos jövője érdekében - tette hozzá az egyházfő. Jegyzék az ENSZ-hez Magyarország az utóbbi évtizedekben - a Varsói Szerződés többi tagállamához hasonlóan - tiltakozó nyilatkozatokat küldött számos többoldalú nemzetközi szerződés letéteményeseihez, amiatt, hogy azok hatályát Nyugat-Berlinre is kiterjesztette. A Magyar Köztársaság ENSZ-képviselete jegyzéket juttatott el az ENSZ főtitkárához, mint a legtöbb ilyen szerződés letéteményeséhez, amelyben - miközben örömmel nyugtázza, hogy október 3-án létrejött az egységes német állam - hivatalosan visszavonja Magyarország összes, a fent említett értelemben korábbi nyilatkozatát. Ez a magyar lépés október 3-án lépett érvénybe. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a későbbiekben hasonló értelmű jegyzéket intéz más letéteményesekhez is. (MTI) Maradona Pesten is győzött Már kedden megkezdődtek a külünböző nemzetözi kupák első fordulóinak visszavágói. Az UEFA - ban érdekelt MTK VM az FC Luzern otthonában 2-1-re kikapott, s búcsút is vett egyben a folytatástól. Szerdán a még "álló" magyarok vívták meg harcukat a második forduló előtt. Másik UEFA csapatunk a Ferencváros, Zalaegerszegen fogadta az Antwerpen együttesét és A BEK-ben az U.Dózsa a Maradonával felálló SSC Napoli ellen lépett pályára a Megyeri úton, és 2:0-ra kikapott, és kiesett A PMSC - Manchester United KEK találkozó 0:1-el ért véget ami egyben az angolok továbbjutását jelentette. Mégis volt zsidózás a Parlamentben? Manipulált felvételt játszott le a kedd esti tv-hiradó első és harmadik kiadása annak bizonyítására: a Parlamentben "Hordót a szónoknak!" közbekiáltás hangzott el, nem pedig az, hogy "Hordót a zsidó(k)nak!". Mint emlékezetes, parlamenti vizsgálat kezdődött annak nyomán, hogy a Kurír szeptember 24-i számában "Mondjon le a képviselő!" címmel cikk jelent meg. Az írás szerint az Országgyűlés szeptember 18-i ülésén "Hordót a zsidó(k)nak!" közbekiáltás hangzott el Töl- gyessy Péter interpellációja közben. A Kurír szerkesztőségében az újságíróknak levetítették az ülésnek a televizó belső láncán rögzített eredeti felvételét, valamint a keddi Híradó első és harmadik kiadásában bemutatott képsorokat. Míg az eredeti felvétel tanúsága szerint az inkriminált közbekiáltás az ülést vezető Vörös Vince "Csendet kérek!" felszólítása után hangzott el, addig a Híradó megvágott felvétele szerint az ominózus mondat az elnök "...tessék folytatni az interpellációt!" felszólítása után következett. Az eredeti felvételről a "Hordót a zsidó(k)nak!" közbekiáltás valóban kihallható. Göncz Árpád nyilatkozata "Véget kell vetni a véres, gyilkos vitának" Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke független értelmiségiek hozzá intézett nyílt levelére reagálva szerdán nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek a Parlamentben. Mint ismeretes, 100 magyar értelmiségi a kereszténység és a magyarság szellemében tiltakozott az ellen, hogy: „bárki bárkit önkényes - „faji ’ ’, felekezeti stb. - szempontok szerint a nyilvánosság előtt ki akaijon rekeszteni az ország egyenrangú állampolgárai közül”. Kérték a Magyar Köztársaság elnökét, nyilvánítsa ki, hogy ez az ország több csonkítást már nem tud elviselni, és tűrhetetlen, hogy ezt most itthon kíséreljék meg. Göncz Árpád elöljáróban leszögezte, hogy a levél végkövetkeztetéseivel teljes mértékben egyetért, majd a többi között elmondta: Az aláírók olyan emberek, akik az életükkel tettek tanúbizonyságot arra, hogy magyarok és a magyarság ügyét magukénak érzik, felelősen gondolkodnak róla. Nem az antiszemitizmus ellen szeretnék most szólni, mert én az egész ügyet többnek érzem. Öngyilkos jelentőségűnek tartom ezt a vitát és szimptomatikusnak a magyarságra nézve. Ez egy véres, gyilkos vita, amely azzal fenyeget, hogy a Magyar írószövetséget szétrobbantja, a magyar értelmiséget megosztja. Ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. A legnagyobb bajnak azt tartom, hogy amin a vita megindult az körülhatárolhatatlan valami, egy fantomkérdés. A magyarság és a kereszténység önmagában is nehezen definiálható. Azt, hogy valaki magyar-e, nem az határozza meg, hogy nem az, hanem, hogy vállalja-e a sorsot. Én tettei, cselekedetei alapján ítélnék meg valakit, határoznám meg, hogy magyar vagy nem magyar, s nem azon az alapon, hogy honnan jött, milyen származású. Mint ahogy a kereszténységet is pozitív tartalmúnak érzem és nem kirekesztőnek: a keresztény nem az aki nem zsidó, hanem az, aki magáévá teszi és éli a kereszténység követeléseit, akiben társadalmi szolidaritás van, aki együtt tud érezni másokkal, aki közelállónak érzi magához az elesetteket, aki rá tud érezni a más fájdalmára. Mondhatnám azt is, hogy keresztény az, akiben él a személytelen, az emberiség iránti szeretet és a személyes, egyén iránti szeretet is. Mind a kettő pozitív tartalmú meghatározás, egyik sem kirekesztő. S ezért érzem a vitát nagyon veszélyesnek, mert ezekkel a fogalmakkal kirekeszt. A másik, amiért szimptomatikusnak és nagyon-nagyon veszélyesnek érzem ezt a vitát az, hogy körülvesznek bennünket a társadalom és mindennapjaink égető, keserves gondjai. Azok a keserves gondok, amelyeket tisztáznunk kellene, és megoldásukról kellene építő szellemű vitát folytatnunk. Például a szociális kérdésekre gondolok, arra, hogy egyik-másik etnikainak érzett kérdés milyen mértékben szociális indíttatású, és miként lehet megoldani. Ezek a problémák nagyon elmélyült és felelős elemzést követelnének. Ezeknek az elemzéseknek is az volna a céljuk, hogy megoldjuk: hogyan lehet a magyarság hálójából, a magyarság szeretetéből vagy gondoskodásából kiesett rétegeket magunkba ölelnünk ismét, és nem azt, hogy miként kéne valakivel vagy valakikkel a magyarság számát csökkenteni. Öngyilkos, önpusztító, bomlasztó, roncsoló vita tehát ez, amelynek véget kell szakítanunk. Nemcsak ennek, hanem a szellemiségnek is, amelyik hajlandó ilyen vitát indítani. Senkiről rossz szándékot nem tételezek fel. Sokkal inkább azt gondolom, hogy amit mondott, azt - indokolt vagy indokolatlan - érzelmi indulatában nem gondolta végig, nem fogalmazta meg pontosan. Egy vita alaptétele, hogy a vita tárgyát képező kérdést teljesen pontosan, definiálhatóan fogalmazzuk meg, mert akkor definiálható választ lehet rá adni. Ha ez nem történik meg, akkor a válasz parttalanná válik, érzelmeket kavar, és az érzelmek - amúgy is indulatoktól túlhabzó életünkben túl nagy visszhangot keltenek, hullámokat vernek. Göncz Árpád végezetül újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: Magyarországon szólás- és sajtószabadság van, így nekem is - mint magyar állampolgárnak, sőt első számú magyar állampolgárnak nem elkülönítve egymástól e kettőt - jogom van a magam véleményét hallatni, és szeretném, hogy jószándékomat senki se vonja kétségbe. Felháborodás a kisgazdák között Miként vélekednek az Alkotmánybíróság döntéséről Az Alkotmánybíróság keddi döntésével alkotmányellenesnek minősítette a földtörvénytervezetet. A nagy visszhangot kiváltott állásfoglalás egyben a Független Kisgazdapárt programja legfontosabb elemének a föld reprivatizációjának a gyakorlati megvalósítását tiltja meg. Gúth Sándor az FKgP Szolnok megyei szervezetének szervező- titkárát arról kérdeztük, miként vélekednek az alkotmánybíróság döntéséről.- Rendkívül lesújtó a tagság véleménye. A határozatnak az az eleme a legsérelmesebb számunkra, amely a téeszek földtulajdonát jogosan szerzett tulajdonnak tünteti fel - jegyzi meg Gúth Sándor. - Kérdem én: Miként lehet jogos tulajdona a termelőszövetkezeteknek egy olyan földterület, amit "önkéntes felajánlással" ütlegekkel, börtönnel vettek el? Sehogy. A föld azoknak a jogos tulajdona, akiké korábban volt és akik most visszakövetelik. Az ellenzék húzta, halasztotta a földtörvénytervezet parlamenti vitáját. Korábban úgy volt, hogy szeptemberben tűzik az országgyűlés napirendjére. Aztán módosították körülbelül októberre módosították az időpontot. Erre megszületik most az Alkotmánybíróság állásfoglalása, érthetetlen módon elébe vágva a törvényjavaslat parlamenti megmérettetésének. Joggal kérdezik tagjaink: nem szándékosan történt-e mindez így?- Az ellenzék tevékenységét sejti a döntés mögött. Nem képzelhető el, hogy a kormánykoalíció más pártja torpedózta meg ily módon a tervezetet? A kormánykoalíció ebben a kérdésben közös állásponton volt. Nem voltak nézeteltéréseink. Szeptember 6-án 3 helyen módosítottuk eredeti elképzeléseinket. Ezt elfogadta a kormánykoalíció.- Hogyan reagáltak a döntésre a Szolnok megyei kisgazdák?- Kikérjük tagjaink véleményét, hogy megtudjuk, szükségesnek tartják-e egy az FKgP országos központjának címzett levél megfogalmazását, melyben arra kérnénk a vezetőséget, hogy határozottan foglaljon állást az alkotmánybíróság döntésével szemben. Itt had jegyezzem meg: az Alkotmánybíróság tagjai között valószínű egyetlen olyan személy sincs, akit érintene a földkérdés. Ha lenne ilyen, akkor bizonyára nem így döntöttek volna. Könnyű á máséval gazdálkodni. A földtörvény tervezet elutasítása nem indíthat-e el egy kilépési hullámot a pártban?- Feltételezhető, hogy aki nem csak kizárólag a történelmi kisgazdapárt eszméi miatt lépeti közénk, hanem a föld utáni vágy hozta táborunkba, azok a döntés miatt elfordulhatnak tőlünk. sz. z. Megyei földművelésügyi hivatalokat hoz létre az FM Megyei földművelésügyi hi- vatafokat hoz létre a Földművelésügyi Minisztérium az év végéig - jelentette be a minisztérium szerdán tartott sajtótájékoztatóján dr. Borbély Gyula, a jogügyi főosztály vezetője, aki a megyei mezőgazdasági szakigazgatás intézményrendszerének újjászervezésével kapcsolatos minisztériumi elképzeléseket ismertette. Elmondotta: az önálló hivatalok átveszik a tanácsoktól az ágazattal kapcsolatos feladatokat, így például az állategészségügyi, a növényegészségügyi, a talajvédelmi és az erdőfelügyeleti munkát. Ezek a részlegek a hivatalokon belül szintén bizonyos önállóságot kapnak azáltal is, hogy a munkájukhoz szükséges anyagiakkal maguk gazdálkodnak.
