Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-27 / 171. szám

Budapesti nemzetközi autókiállítás Beköszöntött a bőség korszaka? Bővülő típuskínálat, forintért is Fentröl lefelé: - A Volkswagen új kempingbusza - Az Audi biztonsági rendszere ütközéskor megfeszíti a biztonsági övét, és a vezető elöl elhúzza a kormány- kereket - A Mitsubishi L 200 típusú terepjáró kiste­herautója farmereknek. A kőbányai vásárváros legnagyobb csarnokát az elmúlt hét végén a négy keréken futó álmok és realitások foglalják el. A fényárban úszó, gondosan polírozott autócsodák büszkén feszítenek a nemes bársony és plüss szőnyegeken. A harmadik buda­pesti Autó ’90 kiállításon a tudósító egyetlen zavart érezhet. Mégpedig a bőség zavarát. A hazai utakon is gyakran látható kocsik mellett jó néhány olyan típus is bemutatkozott a fővárosban, amelyek mind­össze néhány hete ünnepelték világpremierjüket. Az új Ford Escort és az Orion, a Renault Clio, az új Volkswagen kisbusz és a Polo, valamint a Volvo 940-es még annyira frissek, hogy szinte még a festék sem száradt meg rajtuk. A nyugat-európai, távol-keleti és a tengerentúli cégek ugyanis nagy erejű támadást intéztek a volt szocialista országok piacainak megszerzéséért. Esélyeik latolgatása még korai lenne, ám a dollárelszámolásra történő áttérés a keleti autók oly mértékű drágulását idézi elő, hogy a ma még inkább státusszimbólumnak számító nyu­gati gyártmányok minden bizonnyal árban is ver­senyképesek lehetnek a hazai piacon. A Porsche Hungária hatalmas kiállítási területet foglal el. A csillogó fényű Audik, Porschék és Sea- tok mellett szinte megbújnak az új Volkswagen Polo kombi és kupé változatai. Az egyik türkiz-me- tál színű példányt egy fiatal pár veszi birtokba. Helyet foglalnak az első üléseken, egymásra néz­nek, majd elismerően bólintanak. A „teszt” követ­kező lépcsőjében a hatalmas hátsó ajtót nyitják ki, és szemügyre veszik a tisztességes méretű csomag­tartót. Néhány méterrel odébb egy félbevágott Audi vonzza a kíváncsi tekinteteket. A metszeten ki a négyszelepes motort, ki pedig a négy kerékmeghaj­tás technikai részleteit tanulmányozza. A Volkswagen legnagyobb ellenlábasánál, az Opelnél egy tűzpiros sportkocsi csigázza fel az ér­deklőket. A Calibra névre hallgató, csepp formájú autó világbajnoki címmel dicsekedhet, ugyanis a földgolyó legáramvonalasabb szériagyártású négy­kerekűje. A cég legkisebb modellje, a Corsa „plasz­tikai sebésznél” járt, ennek nyomai a megszépült karosszérián és az ízléses kialakítású belső térben láthatók. A „királyi” standon a Mercedes-Benz méreg­drága Kabriolettjét mustrálja a nagyérdemű. A ki­állított kocsik árát ugyan nem a hazai átlagjövedel­mekhez igazították, de a vállalat képviselője meg­lepően optimista.- A Mercedes-Benz sokat vár Magyarországtól, hiszen a gazdasági helyzet várható javulásával az eladott autók száma több ezer darabra is növekedhet évente a jelenlegi háromszázzal szemben - véleke­dik. A bajoroknál is hasonló a helyzet. A BMW 850 i jelzésű szuperluxus kupéját is érdeklődők hada veszi körül. Ez nem csoda, hiszen a 12 hengeres motor látványa önmagában is lenyűgöző. Néhá- nyan a motortérben az egyes berendezéseket pró­bálják azonosítani, több-kevesebb sikerrel. Volvó- éknál az új 940-es limuzint nyüstöli a közönség. A férfinép a motorteret és a műszerfalat tanul­mányozza, míg két hölgy a hátsó ülésen azt próbál­gatja, meddig nyújthatja ki a lábát. A svédek szom­szédságában a japán Mitsubishi kínálja portékáit. A személykocsik közül kiemelkedik egy magas építé­sű, fekete színű terepjáró kisteherautó. Mintha csak a magyar farmergazdáknak szánta volna a cég, bár az árán majdnem négy MTZ traktort lehet venni. A Ford standján mindenki az új Escort és Orion körül nyüzsög. A Renaultnál a Clio a közönség kedvence, a Peugeotnál a 605-ös luxuslimuzin, míg az amerikai Chryslernél pedig a Voyager a sztár. Ez utóbbi nem más, mint a mikrobusz és a személygép­kocsi tökéletesre sikerült ötvözete. A bordómétól karosszéria meglehetősen barátságos, és nem utol­sósorban hatalmas belső teret rejt. A felszereltség amerikai, igy természetesen minden létező luxusbe­rendezés szolgálja a vezető és az utasok kényelmét. A szocialista autóipar termékei sportnyelven szólva nem rúghatnak labdába ezen a kiállításon, hiszen a forintért is megvásárolható, magas műsza­ki színvonalat képviselő, környezetkímélő nyugati társaik választéka örvendetesen bővül. A kínálat mellett azonban egy nagyon fontos tényező még hiányzik. Nevezetesen: a fizetőképes kereslet. Laczi Zoltán Fentröl lefelé: - 250 kilométeres sebességre képes a Mercedes 500 SL - Az összkerékhajtású Audi Cupé metszetben - A Volvo ütközési szimulátora. Fotó: Korányi Éva Tőzsdetudnivalók - kezdőknek Kétszázezerrel már érdemes A jelek szerint kimegy a divat­ból a pámaciha és az OTP. Az új módi a tőzsde. Akik az utóbbi hónapokban nyertek is a rész­vények adás-vételén, azokban szinte olthatatlanná vált a vágy az újabb „ingyenpénz” után. Persze igazából szó sincs in­gyenpénzről. Aki részvényt vá­sárol, az kockáztat, s nagyon is megérdemli az árfolyamnyere­séget, hiszen az esetleges veszte­ség is benne van a „pakliban”. Aki azonban mégis tőzsdézésre adja fejét, annak tudnia kell az alapszabályokat. A kis pénzből csak kis pénzt lehet csinálni, a tőzsdén látványossá válik az az igazság, hogy a pénz a pénzhez vonzódik. Ezzel együtt ma már néhány ezer forinttal is neki lehet fogni a tőzsdének. Egy IBUSZ- részvényt - attól függően, hogy éppen ingadozásának a mélyén vagy a csúcspontjánál van-e - 7- 8 ezer forintért meg lehet venni. A mai, még mindig csak a fejlő­désének a kezdetén lévő Buda­pesti Értéktőzsdén, ahol a piac még kezdetleges, ahol még min­dig nincs elég kínálat s nincs ele­gendő befektető, az árfolyamok ingadoznak. Az IBUSZ-é hul­lámzik, a többiekét pedig a hírek és a pletykák mozgatják. Aki eddig csak az iBUSZ-szal foglalkozott, ha elég ügyes volt, már többször nyerhetett, ha meg­érezte, mikor kell venni és elad­ni. Vagyis, ha sikerült az ár ellen haladni. Akkor vett, amikor so­kak kétségbeesve eladtak, s ak­kor dobta piacra papírjait, ami­kor a többség még jóhiszeműen bízott a részvény további felérté­kelődésében. Mindent egybevet­ve, 7-8000 forinttal egy héten belül akár 1500-2000 forintot is lehetett nyerni, s ez nem éppen megvetendő. Csakhogy eltart egy ideig, amíg a hőn óhajtott nagyobb összeg ily módon összegyűlik. Magyarán, akinek van, annak több milliót érdemes megforgat­ni, mert akkor egy-egy tranzak­ció nem ezreket, hanem akár szá­zezreket is hozhat. Persze hozzá kell tenni, hogy ugyanennyit.ve- szíteni is lehet az ügyön. A jelen­legi részvényínséges időkben azonban már 180-200 ezer forin­tot is jól lehet forgatni. Ebből többféle részvény kitelik, s így könnyebb adni-venni, ha kell, pénzzé tenni az egyiket, hogy egy alkalmas pillanatban már másikat vegyünk. Ha már túl vagyunk a nehe­zén, vagyis sikerült eldönte­nünk, hogy melyik értékpapírt válasszuk, akkor a kötvények és a részvények megvételének technikája már egyszerű. Amennyiben a kiválasztott ér­tékpapír tőzsdeköteles (jelenleg csak egy ilyen van, az IBUSZ), akkor feltétlenül meg kell keres­ni egy brókercéget, s vételi vagy eladási megbízást kell nekik ad­ni. A megbízással együtt meg kell adni egy limitárat is, amely­nél vétel esetén magasabbat, el­adáskor alacsonyabbat nem kí­nálhat a bróker. Minden bróker­cég felszámol valamekkora költséget. Ki kell próbálni őket, nem lehet csak az ár alapján dön­teni. A nem tőzsdeköteles rész­vényeket és kötvényeket a tőzs­dén kívül is be lehet szerezni, sokszor olcsóbban. Ám nem kis teher megtalálni azokat a banko­kat és pénzintézeteket, amelyek a kisbefektetőket „utcán át” is kiszolgálják. Aki csak egy-két részvényt vesz, annak mindig többet kell fizetnie, mint annak, aki százszámra vásárol. Ezért néha nagyobb az esély az ol­csóbb vásárlásra, ha a bróker a többi megbízásával együtt pró­bálja a mienket is teljesíteni. Égy-két értékpapír adás-véte­le után a befektetők már megta­nulják, hogy kell megbízást ad­ni. Akkor megpróbálkozhatnak a határidős opciós ügyletekkel, amelyek azonban lényegesen több előképzettséget igényel­nek. Bozzai Rita (Nem)Csak Jász-Nagykun-Szolnok megyeieknek Hitelek, döntések és hát a kockázat! Úgy tűnik, ha lassan is, de bein­dul a kisvállalkozások hiteligé­nyeinek kielégítése. Azért is kell ilyen óvatosan fogalmazni, mert a választások előtt beígért Egzisz­tencia Alap még mindig csak papí­ron létezik. A most ismertetett rendszer a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány konstrukciója, amely a 60 fő alatti vállalkozások hiteligényeit hivatott kielégíteni. Az MNB a kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek részére re­finanszírozási forrást biztosít. E keret természetesen csak kiegészí­tő forrásul szolgálhat, és azok a bankok vehetik igénybe, amelyek a magán- és kisvállalkozások fi­nanszírozására elkülönítenek pénzeszközöket saját forrásaikból is. Az már az egyes bankoktól függ- közöttük az OTP-től is, amely kifejezett célja az említett vállal­kozások hiteligényeinek kielégíté­sére -, hogy milyen nagyságú saját forrást igényelnek a vállalkozók­tól. A döntés kockázatát is nekik kell vállaniuk. Elsősorban a fejlesztéseket tá­mogatják A jegybank a magán- és kisvál­lalkozóknak nyújtott hitelek ösz- szegének 25 százalékát refinanszí­rozza. Ezen hitelnyújtás kamatfel­tétele a mindenkor érvényben levő- meghirdetett - kamattal azonos. A hitel maximum a folyósítástól számított 6 éves lejáratra nyújtha­tó. Természetesen lehet rövidebb törlesztési időt is felvállalni. A hi­telek elbírálása és a kockázat vise­lése - mint jeleztük - az adott bank feladata, ami azt is jelenti, hogy a refinanszírozási hitelek lejáratakor nekik az MNB felé a törlesztést meg kell kezdeni. Az OTP azok­nak nyújt hitelt ezen konstrukció­ban, akik számlakapcsolatban vannak vele. A 6 évet ők is tartják. A kölcsön a vállalkozók fejleszté­seit, és a fejlesztéshez kapcsolódó forgóeszköz beszerzéseit támogat­hatja. Fejlesztés esetén a saját erő mértéke minimálisan 30 százalék az OTP elképzelései szerint. A kölcsön kamatát súlyozott számta­ni átlagszámítással határozzák meg. Ez értelemszerűen azt jelenti, Főszerepben az OTP Még egyszer az agrárhitelről hogy a pénzintézeti hitelhányad a hitelek háromnegyedét teszi ki, ennek kamata a mindenkor érvé­nyes vállalkozói kamatfeltételek szerint kamatozik. A jegybanki hi­tel kamata pedig 1,5 százalékkal magasabb, mint a kölcsönfolyósí­tás időpontjában érvényes refinan­szírozási hitelkamat. Tájékoztatásul közöljük, hogy ma az üzleti kamat 28 százalékos, a refinanszírozási hitel kamata 21 százalékos. így az éves átlagkamat 26-27 százalék között húzódhat, ami a jelenlegi viszonyokat figye­lembe véve nem tekinthető magas­nak. A refinanszírozási hitel meg­szerzéséig a hitelezést az OTP sa­ját forrásai terhére végzi, így ez nem fogja lassítani a hitelezés fo­lyamatát. A teljes folyósítást vi­szont az aláírástól számított har­mincadik naptól vállalják. A vál­lalkozónak a törlesztést az említett 6 éven belül kell törlesztenie úgy, hogy a törlesztés első két évében a tartozás 10-10 százalékát, a követ­kező években 20-20 százalékát kell visszafizetnie. Ez is tulajdon­képpen egyfajta kedvezmény. Az MNB felé az átutalást terészetesen az OTP fogja végezni, ezzel az ügyfélnek nem kell foglalkoznia. Itt térünk Vissza a korábban az Új Néplapban is ismertetett agrár- gazdasági hitel némely részleteire az OTP-vel kapcsolatban. Az OTP a 60 főnél nem több alkalmazottat foglalkoztató magángazdaságok, kistermelők, egyéni vállalkozók, illetve ezek társaságai finanszíro­zásában vesz részt. Föld- és épület- vásárlás ebből a hitelből nem fi­nanszírozható! A konstrukció ke­retében az OTP kizárólag olyan fejlesztések finanszírozását vállal­ja, amelyeknek világbanki hitellel fedezhető hányada a 300 ezer dol­lárt nem haladja meg. A most ér­vényes árfolyam alapján ez több mint 18 millió forint. A konkrét érték az árfolyam változásától füg­gően más és más. A kölcsönkére­lem alsó határa félmillió forint. A vállalkozónak a fejlesztési elő­irányzat legalább 20 Százalékát sa­ját erőből kell biztosítania. A ko­rábban említett 10 év törlesztési futamidő felső határként értendő, a türelmi idő (ami 3 év) alatt viszont a kamatot fizetni kell. A lejárat határidejének megállapításánál több szempontot vesznek figye­lembe. Ilyen lehet a vállalkozó te­herbíróképessége, a fejlesztés megtérülése, ahol az ágazati sajá­tosságokat is figyelembe veszik. A kölcsön kamata változó, jelenleg 22,5 százaléktól 24 százalékig ter­jed. Ehhez még hozzá kell számí­tani az 1 százalékos kezelési költ­séget. A hitelkérelmek tartalmi köve­telményeiről a megyében az OTP megyei igazgatósága ad felvilágo­sítást. Füle István

Next

/
Oldalképek
Tartalom