Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-25 / 169. szám

I. évf. 169. szám. 1990. október 25., csütörtök Ára: 5.80 Ft JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP Az Alkotmánybíróság határozata Eltörölték a halálbüntetést A halálbüntetés alkalmazása nem igazolható, sem nem alkal­mas, sem nem szükségszerű bünte­tés - mondták a szakértők az Alkot­mánybíróság szerda délelőtt kez­dődött nyilvános teljes ülésén. Az ülést dr. Sólyom László, az Alkot­mánybíróság elnöke nyitotta meg a testület budapesti székházában, mintegy 200 érdeklődő előtt. Elő­ször dr. Horváth Tibor, a Halálbün­tetést Ellenzők Ligájának elnöke foglalta össze indítványuk lénye­gét, majd három szakértői állás­pont hangzott el. Az ülésen kifej­tette véleményét dr. Solt Pál, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke és dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is. Az elhangzottak megegyeztek abban, hogy a halálbüntetés kisza­bása önkényes, végrehajtásában kegyetlen, és ellentmond a hatá­lyos alkotmány rendelkezéseinek. Áz Alkotmánybíróság ezt követő­en nyilvános ülését felfüggesztette; döntését zárt ülésen hozta meg.- A halálbüntetés alkotmányel­lenes - állapította meg az Alkot­mánybíróság szerdán, a budapesti székházban tartott nyilvános teljes ülésén, de zárt ülésen hozott hatá­rozatában. Az Alkotmánybíróság határozata kimondja: a büntető tör­vénykönyvnek és a büntetőeljárás­ról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak a halálbüntetés­ről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket az Alkot­mánybíróság megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság egyben elren­deli a halálbüntetést előíró - meg­semmisített büntetőjogi rendelke­zések alkalmazásával halálbünte­tést kiszabó -, jogerős határozattal lezárt olyan büntetőeljárások felül­vizsgálatát, amelyekben a hozott ítéletet még nem hajtották végre. A megsemmisített rendelkezések a határozatnak a Magyar Közlöny­ben való közzététele napján vesz­tik hatályukat. (MTI) Ezzel kapcsolatos cikkünket a 3. oldalon olvashatják Életre ítélt gyilkosok címmel, melyet dr. Györ­gyi Kálmánnal, a Magyar Köztár­saság legfőbb ügyészével készítet­tünk. Keresik a táblatörőket Rendőri feljelentés alapján nyomozást indítottak a Magyar Rádió épületének falán elhelyezett ’56-os emléktábla összetörőinek kézrekerí- tésére - tájékoztatott szerdán az MTI kérdésére Puskás Kálmán alezredes, a Vili. Kerületi Rendőrkapitányság helyettes vezetője. Ismeretes, hogy az október 23-ai megemlékezések során vita alakult ki a megemlékezne és a Rádió alkalmazottai között az épület védelmében 1956-ban elesettek emléke előtt tisztelgő tábla miatt. Ezt a - kapun belül található - táblát végül lepellel eltakarták, ám a nap folyamán később megjelenő „ünneplők” összetörték a kapun kívül levő, az egykori ost­romlókra emlékező márványlapot. A rendőri eljárás most ismeretlen elkövetők ellen, rongálás vétsége miatt kezdődött meg. (MTI) A Legfőbb Ügyészség közleménye Vége a hordó-ügynek A Legfőbb Ügyészség az aláb­bi közleményt juttatta el a Ma­gyar Távirati Irodához: Mint az a sajtó korábbi híradá­saiból ismert, dr. Kónya Imre or­szággyűlési képviselő, az MDF parlamenti frakciójának vezetője a legfőbb ügyésztől annak meg­vizsgálását kérte, hogy a Kurír szeptember 24-én megjelent szá­mában az úgynevezett hordó­ügyről szóló híradással kapcso­latban megállapítható-e büntető- eljárás megindítását szolgáló alapos gyanú. Dr. Kónya Imre beadványa azt is tartalmazza, hogy nemleges válasz esetén a legfőbb ügyész rendeljen el to­vábbi tényfeltáró vizsgálatot. A legfőbb ügyész megállapí­totta, hogy hiányzik a büntetőel­járás elrendelésének törvényes feltétele, ezért a nyomozás telje­sítését megtagadta. A további tényfeltáró vizsgálat lefolytatá­sát pedig nem tarotta indokolt­nak. A döntés indokairól a legfőbb ügyész tájékoztatta dr. Kónya Imrét. (MTI) Antall József kivizsgálása Antall József orvosi kivizsgá­lására nem váratlanul került sor - közölte az MTI érdeklődésére szerdán László Balázs kormány- szóvivő. A miniszterelnök és or­vosai már régen keresték az egészségügyi kontrollvizsgála- tok elvégzésére alkalmas időpon­tot. A programokkal zsúfolt ame­rikai út és a választási kampány fárasztó napjai után most adódott erre lehetőség. A kórházi tartóz­kodással járó ellenőrző vizsgála­tokat a politikus kora, illetve munkájával járó megterhelése in­dokolták - fejezte be a szóvivő. Kukoricaböngészók Ilyen még nem volt! A téeszesítések óta aligha akadt rá példa, hogy kukoricabetakarító gépek után a téeszdolgozók böngészik az ottmaradó kukoricát. Az aszály, illetve a gazdasági válság rákényszerítette a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-t, hogy ezt tegye. Kivonultak a földre az irodai, géptelepi dolgozók, de ott volt az agronómus is. Fotó: T. Z. / Szorgalmazzák a szovjet atomkísérletek felújítását A szovjet atomkísérletek felújítását szorgalmazza a Pravdában szerdán megjelent írásában Viktor Mihaj- lov professzor, szovjet atomenergetikai és ipari mi­niszterhelyettes. A szovjet szakértő ezt azzal magya­rázza, hogy miközben a Szovjetunióban csaknem egy éve nem volt robbantás, az Egyesült Államok idén hét, Franciaország négy, Kína pedig két kísérletet hajtott végre: folyamatban van az atomfegyverek harmadik nemzedékének kifejlesztése. Mihajlov szerint e nyugtalanító helyzetben a Szov­jetunió egyoldalú lépéseivel indokolatlan kockázatot' vállal, s emlékeztet arra, hogy az egyensúly mindig is a szovjet és amerikai nukleáris arzenálok paritásán nyugodott. Ugyanakkor kifejti, hogy a kísérletek beszüntetésé­ről csak a kölcsönösség alapján lehet megállapodni. - Az összes nukleáris kísérlet beszüntetésének elvi je­lentősége van, hiszen ezzel meg lehetne akadályozni az atomfegyverek harmadik nemzedékének, az úgy­nevezett irányított hatású fegyvereknek a kifejleszté­sét - írja a szovjet miniszterhelyettes. A szovjet szakértő figyelmeztet: az atomfegyverek második nemzedékét szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett lehet majd megsemmisíteni, valószínűleg csak annak mértékében, ahogy nyugaton sikereket érnek el a harmadik nemzedék kifejlesztésében. Rendkívül ve­szélyes figyelmen kívül hagyni e folyamatokat, s az atomfegyverek új nemzedéke kifejlesztésének meg­akadályozása érdekében az egész emberiségnek össze kell fognia. Mihajlov egyértelműen a nyugatra hárítja a felelős­séget a nukleáris kísérletek folytatásáért, de emellett kifejti, hogy a Szovjetuniónak elég lenne egy nukleá­ris telep is, a szemipalatyinszkit fel lehetne számolni. szerkesztőség postájából (4. oldal) Az Új Néplap Jászberényben és Kunszentmártonban A 7., ILLETVE A 9. OLDALON. Mi lesz a magyar rizzsel? Körkép A(ratás)-tól a Z(acskó)-ig Nem panaszkodhatnak a me­gye rizstermelő gazdaságai, hi­szen már egészen biztos, hogy jó évet zárnak az idén. Ha rekord- termést nem is, de nyereséget és sikert aratnak most a kombájnok. Jól jön ez a téeszeknek a mostani ínséges időkben, mikor sok más kultúra olyan csúnyán „felsült”. Jász-Nagykun-Szolnok me­gye 5800 hektáros rizsterületé­nek 70 százalékáról már lekerült a vízigabona - adta tudtomra Kertész Ferenc, a KITE rizsága­zatának vezetője. A várakozással szemben azonban 3,3 tonna he­lyett csak hektáronkénti 3,1 ton­nás átlagtermésnek örvendezhet­nek a termelők (ami a betakarítás végéig még módosulhat valame­lyest). Az idén 2,9 tonna körüli hozamnál térülnek vissza a költ­ségek, magyarán: tonnánként 5- 7 ezer forintos nyereséggel szá­molhatnak a gazdaságok. (Folytatás a 2. oldalon) A meleg, aszályos nyarat - a többi növénykultúrával szemben - jó terméssel hálálja meg a rizs. Felvételünk a Palotási Állami Gazdaság egyik rizstelepén készült. Fotó: KÉ A szolnoki hon­védkollégium a hadsereg tulaj­dona. Ezt senki sem vitatja. Ám ha bezárni vagy eladni készül­nek a város ta­lán legújabb, legkorszerűbb oktatási intéz­ményét, ahol je­lenleg is száznál több olyan kö­zépiskolás ka­pott férőhelyet, akik más isko­lákba járnak, s akiknek a ta­nács egyszerűen képtelen volt máshol helyet biztosítani, akkor ez már nem csupán a hadsereg ügye, hanem a városé is. Többek között erről szól a Három szék között a földre? c. írásunk a 3. oldalon. A BVM kunszentmártoni gyárában Nyugati megrendelőket keresnek Szervezeti változtatásokat is sürget a piacváltás Nincs még messze az az idő, amikor a Beton- és Vasbetonipa­ri Művek Kunszentmártoni Gyá­ra a település legfőbb mecénásá­nak számított. A városban terje­dő hírek az üzem bizonytalan helyzetéről szólnak. Ennek kí­vántam utánajárni, amikor is a legilletékesebbtől, Petróczki Ká­roly igazgatótól kértem tájékoz­tatást. A Beton- és Vasbetonipari Művek közvetlen államigazgatá­si irányítás alatt álló vállalat, amelynek vezérigazgatóját a mi­niszternevezi ki. A vállalat nyolc gyáregysége közül a kunszent­mártoni előregyártott építőipari sablonok, egyedi gépek és tech­nológiai berendezések gyártásá­val a többi hét gyár kiszolgálását végezte. Az egykori mezőgaz­dasági gépjavító állomást ezért vásárolta meg a BVM a ’70-es évek elején. A BVM megrende­lései jó ideig a kunszentmártoni gyár teljes termelési kapacitását lekötötték, sőt a ’80-as évek ele­jéig nagyarányú rekonstrukciók­ra is sor került Kunszentmárton­ban. Később Magyarországon szű­kült a beruházási piac, aminek következtében egyre kevesebb betontermékre volt szükség, így a profil bővítésével kezdetben a belföldi, majd az úgynevezett szocialista országok (elsősorban az NDK és Csehszlovákia) pia­cain igyekeztek termékeiket el­helyezni. (Folytatás a 2. oldalon) UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés Bröndby-Ferencváros 3-0 (1-0). Koppenhága, 14 ezer néző, vezette: Keith Cooper (walesi). Gólszerző: Christofte 31. p., Oke- chukwu 82. p., Vilforth 90. p. Kiállítva: Limperger, Szenes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom