Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-24 / 168. szám
1990. OKTÓBER 24. Néplap Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg az , Jsneklö Magyarország’ ’ díszhangversenyét Szolnokon Több szólamban a jövőnkért (Folytatás az 1. oldalról) Az elkövetkezendő évben, években arra van a legnagyobb szükségünk, hogy megtanuljunk mindannyian „több szólamban” együtt cselekedni a jövőnkért, az országért, a nemzetért - mondotta többek között köszöntőjében Göncz Árpád. A megnyitó után rövid beszélgetésre kértem Göncz Árpádot.- Mire ez a cikk megjelenik már október 24-e lesz, ezért bizonyára sokakat érdekli az, milyen gondolatok, emlékek foglalkoztatják a Magyar Köztársaság elnökét október 23-a előestéjén.- Szinte lehetetlent kér, hiszen erről sokkal hosszabban lehetne csak beszélni, mint amennyire egy szünet lehetőséget ad. Október 23- a valóban sokféle emléket, gondolatot ébreszt bennem, jóllehet az én tulajdonképpeni ’56-os tevékenységem később, 1956. november 10-e után kezdődött. A sorsdöntő 12 napban nem volt jelentős szerepem. Akkoriban az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben dolgoztam, többször megfordultam vidéken, az emberekkel való találkozásaim sdrán éreztem, de benne volt a levegőben is, hogy valami készül. Amikor október 23-án kitört a forradalom, nem voltam biztos benne, hogy ez az én forradalmam. Ott voltam a Parlament előtt, amikor Nagy Imrét akarta az összesereglett tömeg, de még nem voltam ott Rajk László temetésén. Igazából nem tudtam, hogy mi történik, nem lehetett tudni, hol van az események magja. Csak igen éles képek, benyomások, hangok, hangulatok élnek bennem azokról a napokról, a vért, az üvegcserepeket, a kilőtt páncélosokat sohasem tudom elfelejteni, kitörölni magamból. Szorongatta a torkunkat a lelkesedés, a sírás, készen voltunk akár arra is, hogy meghaljunk. Aki részt vett a forradalomban, akár csak szemlélőként is, vagy akár a barikád másik oldalán, annak egyszer s mindenkorra megváltozott az élete, a gondolkodásmódja, a világhoz való viszonya. Számomra 1956 bebizonyította, hogy egy ország talpra tud állni saját erejéből. Ezt persze csak később tudtam megfogalmazni.- Akkor már Bibó István eszmei köréhez tartozott...- A forradalom leverése után az utóvédharcban nagyon sokat adott nekem Bibó István munkájának ismerete, vele való együttműködésem. Bibó tanítása, türelme, megértése, bölcsessége napjainkban is modellértékű. A Köztársaság elnökének megnyitó szavai után kezdetét vette a nyitóhangverseny, melynek programján egyetlen mű: Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa szerepelt. A Psalmus rövid néhány hónapon belül immár harmadszor hangzott el a megyében - ez az ünnepi előadás mégis többet jelentett az előzőeknél, ugyanis Fülöp Attilának, a Magyar Állami Operaház magánénekesének kivételével a hatalmas létszámú előadógárdát a megyeszékhely együttesei alkották; így a Szolnoki Kodály Kórus, a Tiszaparti Gimnázium Leánykara, a_ Kodály Zoltán Általános Iskola Énekkara és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. A létszámában is lenyűgöző előadó-apparátust Báli József karnagy vezényelte. A megrázó erejű előadás magához méltó sikert aratott. A délutáni órákban megtartott díszhangversenyt a nyitóhangversenyhez hasonlóan a Szolnoki Bartók Béla Zeneiskola növendékei kezdték meg ünnepélyesen fanfárzenével; tanáruk Kelemen építkezők Ezreket takaríthat meg, ha közvetlenül a gyártóműtől vásárol művi áron, engedményes fuvardíjjal, házhoz szállítással. A KÖSZIG Vállalat Szolnok megye területére vállalja a MÁTRA gázbeton házhoz szállítását, az építkezés területén lerakva. Az 500x300x250 mm falazóelemnél 1 négyzetméter teherhordó falhoz házhoz szállítva 513,- Ft egységáron juthat hozzá, - ÁFA nélkül. Egy átlagos lakáshoz szükséges gázbeton falazóelem mintegy 92.000,- Ft-ba kerül adómentesen. Megrendelhető; Kovácsné Végh Gabriella Szolnok, Vörösmező út 59.Telefon; 56/35251 MÁTRA Gázbeton- gyár3201 Gyöngyös, Pf. 155Telefon: 37/13-035 •ttttsixsfítmtmsi ..........| 1 A Nagykörű Községi Polgármesteri Hivatal pályázatot hirdet JEGYZŐI munkakör betöltésére. Pályázati feltételek:- büntetlen előélet- Igazgatásszervezői vagy állam- és Jogtudományi képesítés- államigazgatási szervnél eltöltött, legalább 2 éves államigazgatási szakmai gyakorlat. A pályázatot Dr. VERES NÁNDOR polgármester nevére és a nagykörűi polgármesteri hivatal elmére 1990. november 15-ig lehet beadni. *38681/1* A hangverseny egyik emelkedett pillanata: a résztvevők a Himnuszt éneklik. Fotó: T. Z. József. A koncerten fellépő kórusok - Kelet-Magyarország legkitűnőbb, az „Éneklő Magyarország” minősítő hangversenyein „Fesztivál”- és „Hangverseny’’-fokozatot elért énekkarai - ezúttal arra vállalkoztak, hogy a megmérettetés idején kötelezőként megtanult műveket közösen adják elő legalább még egy, hasonló összetételű együttessel karöltve. A fellépő kórusok csarnokbeli elhelyezése rendkívüli körültekintést igényelt: a mintegy ezer dalos mozgatása óhatatlanul káoszhoz vezethetett volna alaposan átgondolt terv nélkül - így azonban az egész hangverseny pergő ütemben, ragyogó tempóban zajlott. Első műsorszámként egy Bartók Béla gyűjtötte népdalcsokor hangzott el valamennyi résztvevő énekes előadásában, Lányi Lajos karnagy dirigálásával. A hangverseny során az alábbi kórusok léptek fel: Városi Vegyes Kar, Makó; DÉMÁSZ „Erkel Ferenc” Mun- káskórus, Szeged; Szolnoki Kodály Kórus; Kábelművek Férfikara, Budapest; Járműjavító Férfikara, Szolnok; Movendo Kamarakórus, Eger; Verseghy-Kilián Madrigálkórus, Szolnok; Palotásy János Vegyes Kar, Jászberény; a Dobó István Gimnázium Leánykara, Eger; a Tiszaparti Gimnázium és a TVM Kodály Zoltán Leánykara, Szolnok; a SZOTE Főiskolai Kar Kamarakórusa, Szeged; a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus; Jászberényből a Jászsági Áfész Székely Mihály Vegyes Kara; a Kisújszállási Városi-Szövetkezeti Phoenix Vegyes Kar; Hódmezővásárhelyről a Városi Kórus Egyesület Vegyes Kara; a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Női Kara Szegedről. A vezénylő karnagyok névsora a fellépés sorrendjében: Dr. Mihál- ka György, Zongor Árpád, a rendezvény fáradhatatlan spiritusz rektora: Buday Péter, valamint Z. Juhász Irén, Rigó Éva, Szabóné Vass Márta, Bedőné Bakki Katalin, Dr. Ocskay György, Bartáné Góhér Edit, Delleyné Halama Piroska, Túri Márta és Molnár Éva. A hangverseny műsorát rendkívül változatossá tette az, hogy annak során különböző összetételű együttesek: színes hangzású vegyes karok, szelíd hangú leánykórusok, robusztus férfikarok, virtuóz kamarakórusok váltogatták egymást. Nem túlzás azt állítani, hogy az elhangzott kórusművek az irodalom legszebb gyöngyszemei közül valók voltak, s a reneszánsz kórusmuzsikától a kortárs magyar zenéig íveltek. A nagyszerű rendezvény megszervezéséért - mely éltető elemét: a szereplés lehetőségét nyújtotta a fellépő kórusoknak - illesse köszönet a rendező szerveket: a Kórusok Országos Tanácsát és Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei szervezetét, a megye és a megyeszékhely ön- kormányzati szerveit, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központot, a rendezvénynek otthont adó Széchenyi István Gimnáziumot és a Széchenyi városrész Közművelődési Irodáját. A díszhangverseny közös énekléssel végződött: Kodály Zoltán- Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz című kánonját Vájná Katalin, a Szózatot pedig Thormanné Husz- nay Mária vezényelte. A megindí- tóan szép hangverseny a magyar amatőr kórusmozgalom erejét és jövőbe vetett hitét hirdette. T. G. és Sz. J. Vezetőválság utón Már nincs padlón a Ságvári körúti iskola (Folytatás az 1. oldalról) lemondását - mondja. - Az utóbbi években már jól érzékelhettük, hogy „elmennek” mellettünk az iskolák, az új kezdeményezések, az új kísérletek. A többi iskola nyitottabbá vált a megújulás előtt, mint a miénk. Ez különösen azért volt fájó pont a tantestületben, mert sok igen jó peda- gógus verbuválódott össze az iskolában, aki szeretett volna szabadulni az elfuserált 1978-.as tan- tervtől.- Az új kísérletekhez váló csatlakozást kezdeményezhette volna a tanári kar is.- Azokban az években nemigen születhettek kollektív döntések, más volt a bevált vezetői gyakorisa. Csak részben honosodtak meg nálunk új programok egy-egy tantárgy keretében, holott az egész iskolarendszer felépítése, tartalma már régóta változásért kiált. Ezt a gyökeres változtatást azonban már nem tudta elképzelni a tantestület dr. Majoros Ká- rolyné vezetésével, siki 23 évig igazgatta az iskolát. Már önmagában ez utóbbi tény sem szerencsés dolog. A leköszönt igazgatónő egészségi állapota mellett okként jelöli meg beszélgetésünk során még azt is, hogy ő maga is úgy érezte: át kell adnia a helyét a fiatalabb munkatársaknak. . Szeretett volna korkedvezménnyel nyugdíjba menni, azonban nem sikerült. Nem jött létre ugyanis az a tervezett városi alap, amelyből kifizették volna ilyen esetekben a nyugdíjakat. Átvállalhatta volna persze a tantestület, de mivel amúgy is siralmasan alacsonynak tartják a fizetésüket, nem tették, de dr. Majoros Károlyné azt mondja, hogy ezt el sem fogadta volna. így a hátralevő két évben napközis nevelőként dolgozik az iskolában, illetve egy osztályban történelmet tanít. Mint hangsúlyozta, mindenfajta sértődöttség, rossz érzés nélkül vette tudomásul helyzete ilyeténképp történő alakulását. A „válás’ ’ tehát ebben az esetben - úgy tűnik - korrekten, kulturáltan zajlott le. Tulajdonképpen másként nem is szabadna csinálni. De hogyan alakul az iskola jövője?- Szeretném hangsúlyozni, az iskola már nincs „padlón”. A tantestület tele van elképzelésekkel, lendülettel - jegyzi meg Boros Mária. - A negyedik osztályosok az idén már két nyelvből választhattak: az oroszt vagy a németet. Jövőre, ha minden igaz, első osztálytól angolt is tanulhatnak diákjaink. Az anyanyelvi nevelés a Zsolnai-, illetve a Bánréti Zoltán-féle program szerint történik. Ugyancsak jövőre tervezzük a híres japán - a Szorobán - módszer bevezetését a matematika- oktatásban. Éppen a napokban tárgyalunk erről Paksi Sándorral, a módszer hazai képviselőjével. A Vízügyi SE-vel közösen megvalósítjuk a mindennapos úszást a versenysportolásra alkalmas gyerekeknek, s számukra speciális tantervet dolgozunk ki. Csak néhány a közeli terveinkből. Távlati elképzeléseinkben pedig többek között a nyolcosztályos gimnáziumi képzésben való részvétel is szerepel. Úgy gondoljuk, lehetne egy olyan változata is, hogy a gimnázium első négy osztályában az általános iskolában tanítanák a gyerekeket. Mi szívesen vállalkoznánk erre. A lényeg az, hogy nyissunk, vonzóvá tegyük programjainkkal, szolgáltatásainkkal az iskolánkat, hiszen előbb-utóbb versenyhelyzetbe kerülnek az oktatási intézmények is.- Mikor lesz mindehhez választott igazgatója az iskolának?- A pályázatok beérkezése után, februárban választunk igazgatót. T. G. Jászárokszálláson helyreállították a zsidó temetőt Vasárnap délelőttre, egy kegyeleti aktusra invitált a Jászárokszállási Baráti Kör meghívója : a helyreállított zsidó temető és az auschwitzi emlékfal felavatására. A temetőt - amelybe először a 19. század ötvenes éveinek végén temetkeztek először - társadalmi munkában a baráti kör tagjai állították helyre; kiirtották a vadonná terebélyesedett bokrokat, felállították a ledőlt sírköveket. Az eredetileg az ötvenes években emelt, de az idők során romba dőlt emlékfalat felerészt a község, felerészt a Magyar Izraeliták Országos Központjának (MIOK) a pénzéből építették újjáJászárokszállásra 1850-ben települtek be német nyelvterületről az első zsidó családok. 1859-ben az árokszállási hitközségnek már 47 tagja volt. Templomot, iskolát, fürdőt építettek; élték önálló hitéletüket, és a falu mindennapjaiban is tevékenyen részt vettek. Számarányuknál jóval meghatározóbb módon járultak hozzá a település boldogulásához. A zsidó közösség létszáma, legnagyobb népessége idején is, alig haladta meg a kétszázat. Szorgalmukkal, családszerete- tükkel, szociális érzékenységükkel megbecsülést szereztek maguknak a kissé bizalmatlannak tartott, nehezen oldódó jászok között is. Árokszállás zsidó lakosságát 1944 augusztusában sodorta el a fasiszta-nyilas uszult eszmék forgószeléből támadt őrület. A deportáltakat a falu gettójából először a gyöngyösi gettóba szállították, majd a monori gyűjtőben vagonírozták be a transzportokat Auschwitz felé. Az újjáépített emlékfalon lévő hat kőtáblán százhetven, haláltáborban elpusztult, mártíromság- ra jutott árokszállási zsidó neve olvasható. A kevés túlélő közül senki sem tért vissza szülőfalujába. Szétszóródtak a nagyvilágban. Volt, aki a szomszédos Gyöngyösön, volt, aki New Yorkban vagy éppen Ausztráliában telepedett le. A falu egyetlen élő, zsidó vallású lakosa, Leiters- dorfer néni a háború után költözött Árokszállásra. Két évvel ezelőtt temette el a férjét, ez a legfrissebb sír a temetőben. Az avatóünnepségen a baráti kör nevében Macsi Sándor elnökségi tag köszöntötte a megjelenteket, röviden ismertette az árokszállási zsidó közösség történetét. Az árok- szállásiakon kívül sokan jöttek Budapestről, Gyöngyösről a faluból elszármazott túlélők is, rokonaik, ismerőseik emléke előtt leróni kegyeletüket. A község nevében Szikra Ferenc polgármester, a Magyar Izraeliták Országos Központja nevében Lazarovics Emő avatta fel A helyreállított temető kapuja. Fotó: Botos Gáborné a helyreállított kegyhelyet. Bihari Andor zuglói főkántor pedig a vallási gyászszertartás szabályai szerint héber siratóénekkel adózott a temetőben nyugvók és az Auschwitzban mártírhalált haltak emlékének. R. G.
