Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-21 / 167. szám

I. évf. 167. szám. 1990. október 21., vasárnap Egy rejtegetett levél Egy szokványos hónap, egy szokványos nap: október 23. Harmincnégy esztendeje már történelmi ez a huszonnégy óra. Egy korszak lezárult vele, s kezdetét vette pár olyan nap, amelyet sokáig neveztek ellen- forradalomnak, majd sajnála­tos eseményeknek, népfelke­lésnek és végül forradalomnak. Az alábbiakban egy olyan leve­let adunk közre, amelyhez biz­ton nem kell kommentár. Har­mincnégy évig rejtegették. De csakúgy, mint az igazság, ez is napvilágra került, mégha oly’ sokat is kellett rá várni. A megsárgult papírok Kiss Fe­renc, egykori szolnoki egyete­mista gondolatait tükrözik vissza, aki a szemtanú hiteles­ségével írta le 1956. október 23-a eseményeit. Sorai minden vezércikknél ékesebben be­szélnek e rendkívüli pillana­tokról. A korhű dokumentumot vál­tozatás nélkül közöljük. Kedves Édesapám! Bp. 1956.okt.23.21.30 h Az új magyarság szent éjsza­kája. Ne haragudjon, hogy csak ilyenkor keresem meg soraim­mal - de úgy gondolom, a ma­gyar nép igazsága most jutott egyenes útra. Az egyetemi ta­nulmányaim folytán vizsgára a mai nap voltam rendelve. Vizs­ga helyett Bp. ifjúságával és magyar érzelmű dolgozókkal követve példánkat, kb. 300.000-en az egyetemisták, piros-fehér-zöld zászlókkal vo­nultunk fel. Minden tehergép­kocsi az igaz ifjakat, új magyar kommunistákat szállította: hangorkán - le a piros ronggyal, le Gerővel, ki az oroszokkal, akasszák fel Rákosit -, le a vö­rös csillaggal, Kossuth-címert akarunk! Kálvin téren összetű­zések - a rabszállító kocsit fel­törték, és szabadon engedték a rabokat. Megdobbantak az összetört szívek - mindenki ko­kárdát visel, és nincs ellenállás. Új március 15-nek nevezhe­tem e napot, vidámabbak az emberek. Leállt a közlekedés, mindenki tüntet - régi panaszait elbeszéli, miközben csoporto­sulnak az emberek. Az újsá­gokhoz, amik újonnan jelentek meg, harcok árán jut hozzá az ember, „Szabad Ifjúság”, „Iro­dalmi Újság”, stb., új tartalom­mal - igazsággal. Öröm tölt el, hogy részt ve­hettem, ami még mindig tart - az új szabadság zendülése, a nyugodt, demokratikus, lenini béke előestéjének csatájában. Nagy Imre itt van velünk, veze­ti a meggyötört lelkekből vidult új erőket - a jövő kádereit, „az új értelmiséget”, nincs többé suttogás - s most jött el az igazi szólásszabadság, mikor még a rendőr is zöldre állítja a lámpát, és szívesen kirúgná a pirosat. Nincs utca, ahol virágcsokor vagy taps ne zúdulna, ahol el­megyünk, vagy állnak be sora­inkba új ébredők - ki mamusz- ban, ki öleléssel. Nincs az utcán egy orosz sem és karhatalom sem - talán jobb is -, de a fiatal harckocsizók, kb. 800 db tank, páncélautó velünk. Én az egyik harckocsira kerültem, de még vezető is voltam, mert a vezető is látni akarta a lelkes tömeget. (Folytatás a 2. oldalon) Antall József Kaliforniában Antall József miniszterelnök és a kíséretében lévő kormány- férfiak pénteken, közép-európai idő szerint az éjjeli órákban amerikai útjuk utolsó állomásá­ra, Los Angelesbe érkeztek. A kaliforniai nagyvárosban a kö­zeli jövőben megnyílhat a helyi magyarságot és a gazdasági kap­csolatokat szolgáló magyar fő­konzulátus. Antall József elsőnek Los An­geles és környéke üzletem­bereivel találkozott. Tájékoz­tatta őket a magyar gazdaság helyzetéről, a felgyorsuló priva­tizálásról, a beruházási lehetősé­gekről. A jelenlévők számos kérdést tettek fel a kormányfőnek, aki­nek útja ezután Ronald Reagan volt elnökhöz vezetett. Reagan Los Angeles-i irodájában fogad­ta a magyar miniszterelnököt, aki a szívélyes hangulatú talál­kozón méltatta a volt elnök meg­határozó, történelmi szerepét a világpolitikai változásokban. Reagant láthatóan megindítot­ták a magyar politikus elismerő szavai, aki végül a vasfüggöny egy darabjával ajándékozta meg. Az emléktárgy helyet kap majd az épülő levéltárban, amely Rónáid Reagan elnöksé­gének dokumentumait tartal­mazza. Antall József ezt követően a kaliforniai magyarság képvise­lőivel találkozott. Ünnepi megemlékezések a megyében Október 23-a kettős ünnep. Ezen a napon emlékezünk meg az 1956-os forradalom kitöré­séről és a köztársaság 1989-es kikiáltásáról. A tudomásunkra jutott megyei ünnepségekről az alábbiakról számolunk be. Szolnok. Október 23-án 16 órakor, a Várplébániával szem­ben található, tavaly felállított 1956-os emlékműnél (Guten­berg tér) lesz a megemlékezés. Az ’56-os hősökről, a köztár­saság kikiáltásáról a Himnusszal, ünnepi beszéddel, koszorúk el­helyezésével, gyertyák gyújtásá­val és a Szózattal emlékeznek meg a város pártjai, szervezetei, polgárai. A téren 15.45 órától a Kilián Fúvószenekar ad az alkalomhoz illő műsort. Jászberény. Az SZDSZ, az FKgP, a Fidesz, a KDNP és az MDF jászberényi szervezetei kö­zös városi ünnepséget szervez­nek október 23-án, 17,30 órakor. Gyülekezés a Déryné u. 6. szám alatt, majd az ünnepi megemlé­kezés a városháza előtt lesz. Újszász. Második világhábo­rús emlékművet avatnak október 23-án délelőtt 10 órakor, a Béke téren. Túrkeve. A tavaly felállított 1956-os emlékműnél, a Petőfi té­ren koszorúzást tartanak október 23-án, 16 órakor. Mezőtúr. Október 23-án 18 órakor, a városháza előtti téren gyertyagyújtással emlékeznek meg 1956-ról és a köztársaság kikiáltásának évfordulójáról. El­hangzik a Himnusz, Búsi Lajos, a legfiatalabb városi képviselő ünnepi beszédet mond, majd a Szózat zárja az ünnepséget. Karcag. A városban működő pártszervezetek részvételével október 23-án, 17 órai kezdettel megemlékezést tartanak a Déry­né Művelődési Központban. Országgyűlési tudósítás a 2. oldalon. ÓLOMLÁBAKON AZ ÖNÁLLÓSÁG FELÉ El akar válni anyavállalatától a szászberki akkumulá­torüzem. A válás lehetőségeiről és buktatóiról szól ripor­tunk a 3. oldalon. MA MEGINT MEGÖLTÉK AMERIKA EGY DARABJÁT Két szolnoki rendőrtiszt nemrég tért haza amerikai tanulmányútjáról. Egyiküket élményeiről, benyomásai­ról faggatta munkatársunk. (4. oldal) Emlékezések 1956-ra az 5. oldalon. TÖRVÉNYEK, PÉNZÜGYI FORRÁSOK HIÁNYOZNAK Polgármesterek nyilatkoznak terveikről. Napirenden az öregek helyzete, a közbiztonság és a falusi turizmus (6. oldal) JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP AZT BESZÉLIK A FALUBAN Göncz Árpád és Antall József felhívása a világ magyarságához Magyar barátaink, szerte a vi­lágban! Október 23. az 1956-os forra­dalom és szabadságharc, a. Ma­gyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója. A nemzeti megbé­kélés napja alkalmából felhívás­sal fordulunk az országhatáron kívül élő magyarokhoz. Arra a magyar forradalomra emlékezünk, amely végső soron elindítója volt annak a történelmi folyamatnak, amelyben Közép- és Kelet-Európa népei a szabad­ság és a demokrácia útjára térhet­nek. Mindenekelőtt ezért a forra­dalomért és szabadságharcért is­merik és tisztelik a magyar népet az egész világon. Felhívásunkat olyan időpont­ban, bocsáthatjuk ki, amikor Ma­gyarországon beteljesedett a rendszerváltozás, amikor politi­kai törekvéseinket immár egyér­telműen a demokrácia és az euró­pai értékközösséghez való tarto­zás igénye határozza meg. Az or­szág politikájának visszafordít­hatatlan megváltozása a határon innen és túl élő magyarság szá­mára egy mélyebb tartalmú, új minőségű kapcsolatrendszer ki­építésére nyújt esélyt. Használja fel minden magyar bel- és külföldön ezt a számunkra oly fontos és fájdalmasan szép napot arra, hogy számot vessen érzelmeivel és lehetőségeivel: hogyan tehetne minél többet és minél hasznosabbat azért, hogy Magyarországon az utóbbi hóna­pok pozitív változásai az élet minden területét átfogják, hogy minél eredményesebben kerül­hessük ki a demokrácia, a sza­badság buktatóit, és olyan virág­zó országot teremtsünk, amelyre valamennyien büszkék lehetünk. Meggyőződésünk, hogy ez csak egy olyan Európában, olyan világban lehetséges, amely a sza­badságnak, a demokráciának és a népek és országok egymást segí­tő együttműködésének fölvirá- goztatását tűzi ki célul. Ezek mel­lett az értékek mellett köteleztük el magunkat mi is. (Folytatás a 2. oldalon) . Gépbemutatót és tájékoztatót rendezett a KITE tegnap Cserkeszőlőn, a rendezvényt stílusosan egy fóliasátorban tartották. Tudósításunk a 3. oldalon. Kenderesi képes összeállításunk a 7. oldalon. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom