Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-18 / 164. szám
4 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Nem engedélyezték a garázsépítést Tisztességes kereskedelmi akciókat várunk A szolnoki, Kulich Gyula út 8. számú ház lakóitól érkezett nyílt levélre (X. 8.), amit tizenheten írtak alá, az alábbi tájékoztatást adom: A Rákóczi út és környéke részletes rendezési tervének felülvizsgálatát 1990. július 16-án nyilvános tárgyaláson bírálta el a Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyen a térségből több állampolgár megjelent, és a vitában kifejtette véleményét. Többek között a Kulich Gy. úti állampolgárok kérésére merült fel az a tervezési feladat, hogy a gépkocsik elhelyezésére készüljön javaslat. A tervező - nem túl szerencsésen - a területre később megépülő transzformátorház mellé tervezett nyolc garázst. Ezeket a Kulich Gy. út 8. szám alatti lakóépület északi oldalán, a zöldterület rovására lehetne elhelyezni. A garázsépítés alapvető feltétele a földrészlettel, telekkel való rendelkezési jog, amely jelen esetben - mint közterületi park - a városi tanács kezelésében van. Ahhoz, hogy bárki építési jogosultságot szerezzen, meg kellene vennie az adott közterületet, amely testületi határozat alapján a Szolnok Megyei Vagyonellen-őrző Bizottság jóváhagyásával történhet. Mindezen eljárás keretében folyamatosan vizsgálandó az érintett állampolgárok véleménye, illetve érdekvédelme, és így csak abban az esetben kerülhetne sor elidegenítésre, illetve később építésre, ha a közvetlen érintettek - úgy is mint szomszédok - ezzel egyetértenek. A területre benyújtott garázs-építés iránti kérelmeket korábban is és a közelmúltban is a fentiekre hivatkozva elutasítottam. Az ott lakóknak nem kell félniük attól, hogy épületük ablaka alá idegen személyek gépkocsitárolókat építenek. Honti Antal mb. osztályvezető Ne a kiszuperált buszt indítsák vidékre Falunkban nagyon kevés a munkalehetőség, ezért sokan járunk a megyeszékhelyre dolgozni. A mindannapos utazás során számtalan viszontagságnak vagyunk kitéve, de az utóbbi időben már rémisztő esetet is átél az ember. A legutóbbit említem, amikor olyan állapotban lévő autóbusszal indultunk el Szolnokról, ami útközben füstölt. Másnap ugyanarra a buszra szálltunk - munkába menet -, de nem jutottunk messzire, mert az az egyik faluban kigyulladt. Gyorsan leszálltunk, a buszvevező eloltotta a tüzet, majd elindult telefonálni, másik buszt kérni. Az időpont reggel negyed hat, és mintegy százan álltunk az út közepén. Rossz volt a telefonkészülék - mondta a buszvezető, ami egyben azt is jelentette, hogy mindenki mehet, amerre lát. Ezek után kérdezem: az, akire a gépjárművek üzembiztonsága, karbantartása tartozik, nem értesült arról, hogy a busz már előző nap is rossz volt? Nemcsak munkába igyekvő emberek maradtak az úton, hanem betegek és kisgyerekesek is. (Azt már csak mellesleg jegyzem meg, hogy még mindig olajjal kenik a járművek padozatát, amin könnyen elcsúszhat bárki.) Az utasok érdekében tenni kell végre valamit, mert elviselhetetlen, ami a Tiszasüly-Szolnok útvonalon történik. Már előre félünk a hideg beálltától, mert a helyzet rosszabb lesz. Az a kérésünk, hogy ne a helyi járatból kiszuperált buszokat indítsák vidékre. Lovász Sándorné Kötelek Egy öreg ház és a benne lakók védelmében A 83 éves szolnoki Kunföldi József sírva panaszolta szerkesztőségünkben, hogy 120 éves vályogházuk hátsó falától mintegy 40 centiméterre ássák az árkot, ami az Újvárosi Általános Iskola udvarának vízelvezetését szolgálná. Kérte, azonnal legyünk a segítségére. Az előzményekről elmondta, hogy a közvetlen szomszédságukban lévő iskolát új szárnyépülettel bővítették, de a munkálatok megkezdése előtt arról volt szó, hogy a közeli és mélyen fekvő házakat kisajátítják. Ezt az ígéretet - pénzszűke miatt - nem tudták beváltani, ugyanakkor az iskolaudvar feltöltésével rosszabbodott a helyzetük; a nehéz munkagépek ártottak a régi ház állagának, de hogy még az udvar csapadékvize is a házuk alá folyjon... Ha már nem volt pénz a kisajátításra, legalább egy kerítést húztak volna végig a mezsgyehatáron kívül, amivel leválasztják az iskola udvarát a lakóház, a csirkeól falától. (Házuk a mezsgyén áll.) Kunföldi Józsefék sajnálatos helyzetéről meggyőződtünk a helyszínen, és egy felvételen örökítettük meg a már kivájt vízelvezető árok útját. S tekintve, hogy építőipari szabályzat írja elő: az épület határolófalától - közműalagút vagy védőcső hiányában - közcsatornát 3 méterre, bekötőcsatornát legalább másfél méter tengelytávolságra kell vezetni, Kovács Gábort, az Alsófokú Oktatási Intézmények Gazdálkodási Szervezetének szolnoki igazgatóját is megkerestem az ügyben. Arról tájékoztatott, hogy máris leállította a munkát, noha a betonvályú csatornával éppen az öreg épületet akarták védeni. Ennek ellenére - az, idős emberek megnyugtatására -, szakhatósági véleményt kémek, s csak azt követően folytatják a munkát.- cs Csatlakozom ahhoz a vásárlói véleményhez, amit A nap telefonja cím alatt, az Új Néplap hétfői számában közöltek. A szolnoki Márka ABC október 14-i vásárlási akcióját vasárnap 7 órától 12-ig hirdették, de 9 óra után néhány perccel már nem volt trappista sajt! Bármennyire is laposodnak a pénztárcáink, az ilyen segítségből nem kérünk. A folyton emelkedő árak miatt e nélkül is megvan a mindennapi bosszúságunk. Ne tegyék ki az embereket annak, hogy néhány deka olcsó sajtért tülekedjenek, veszekedjenek! Ha kudarcba fullad egy segítő szándékú kezdeményezés, azt inkább becsali üzleti fogásnak tartjuk, ahogyan a vasárnapi vásárt is, mert felmerült bennünk, hogy nem is a sajttól, inkább a zsíros és drága parasztkolbásztól akartak szabadulni. Nem először mondjuk: ha nincs elég áru, ne hirdessenek! De ha mégis sovány készlettel vágnak bele az akcióba, legalább ne adják kilószámra azt az árut, amiből a pénzesebbek felhalmozhatnak, begyűjtik a fagyasztóládába. Nem beszélve arról, hogy akadhatnak olyan felvásárlók is, akik majd seftelnek vele. A vásárlók zúgolódására valaki azt mondta a boltban, hogy tonnányi áru volt! Nem tudjuk elhinni, hogy ez a mennyiség két óra alatt elfogyott volna. Mindannyiunk számára elfogadható, tisztességes kereskedelmi akciókat várunk. Bujáki Imréné Szolnok ( ! ^ A féktelen vezető a terelőszigeten száguldott! Kisújszállásról Szolnokra tartottam október 9-én, amikor Törökszentmiklós' külterületén az előzni tilos útkanyarból kivágódott egy bordó személygépkocsi. Saját védelmünkben hagytuk, hogy a terelőszigeten egérutat nyerjen, hiszen ellenkező esetben letarolt volna bennünket. Az előttem haladó gépkocsivezető gyorsan a fékre lépett, így elkerültük ugyan a totális ütközést, de ennek következtében beleszaV _____________ l adtam. Szerencsére személyi sérülés nem történt, a gépkocsim hűtőtartálya viszont kilyukadt, nem tudtam továbbmenni. Az, aki miatt összeütköztünk, magyar rendszámú nyugati kocsijával elrobogott. Némi várakozás és kétség- beesés után egy kis tehergépkocsi vezetője vontatott Szolnokra. Rendszáma SO 43-26. Önzetlen segítségéért ezúton is köszönetét mondok. Kovács Erzsébet ___________J G yerekek a Safari parkban A szolnoki dr. Csanádi körúti iskola 7. osztályos tanulói és kísérői október 13-án, kora reggel szálltak buszra, hogy mielőbb Ausztriába, úti céljuk színhelyére, a nevezetes Safari parkba érkezzenek. A csodálatos környezetben tölthettek el majd egy napot, végignézhették a betanított állatok műsorát - közte a medve- és fó- kashow-t. A kalandpark sokszínű játékai láttán pedig egyik ámulatból a másikba estek, miközben egyet-egyet ki is próbálhattak. (E felejthetetlen út részvételi díja mindössze 1000 forint volt.) Köszönjük az iskola vezetőségének, hogy gyerekeink számára lehetővé tették ezt a kirándulást. Köszönet a szervező és kísérő tanárnőknek, akik nemcsak a program sikerén fáradoztak, gondoskodásukat, szeretetüket az út során végig érezhették a gyerekek. A szülők nevében: Kalapács Istvánná Amiről még szólni kell „Vétkesek közt cinkos, aki néma” című, a törökszentmiklósi Turba Józsefné október 8-i leveléhez szeretnénk néhány gondolatot, megjegyzést fűzni. Úgy véljük, helyesebb lett volna, ha a munkahelyi vitákat a könyvtár dolgozóira bízza. Azt a véleményét, hogy akiket egézségügyi okból leszázalékoltak, s már nem dolgoznak a könyvtárban, hogy mertek az igazgatóról véleményt mondani, nem minősítjük. Mi tudjuk, hogy bátor és harcos ember Mezeiné, hiszen a volt dolgozók egy tekintélyes százalékát - nevezetesen bennünket - kitiltott a könyvtárból. Mondathasználatával élve úgy, hogy a lábunk se érje a földet. Mintegy két hete is bátran lépett, amikor a szerződéses kolléganőnknek megtiltotta, hogy kiskorú - öt- és hétéves gyermekeit a szombati ügyeletre magával vigye. A négytagú családnak nincs rokona a városban, a férj éjjel-nappal dolgozik, azon fáradozik, hogy a házuk mielőbb felépüljön. Ilyen családi háttérrel a gyermekkönyvtárban nincs helye szombaton délig a két kisgyereknek? Magánügy - mondja Mezeiné. Teheti. Az ő gyereke már tud magára vigyázni, de amikor nem tudott, betegségei egy részét a könyvtárban vészelte át. Úgy véljük, hogy ezekről az emberi dolgokról is beszélni kell. S ki meri ezt megtenni? A „betegek”, vagyis azok, akik már nem dolgoznak a könyvtárban. Szecsei Tiborné Uriné Kovács Irma Kóti Sándorné T örökszent miklós A szandaszőlösi Furcsa Zoltán a Holt-Tiszán fogta nemrég ezt a két amurt. Hosszuk 98-100 centi, súlyuk 23-25 kilo- gramm. A szerencsés horgászt barátai már csak amur- királynak becézik - mondta édesanyja, aki elhozta a felvételt mert fogásaival erre a névre rászolgált. 1990. OKTÓBER 18. A tárgyalóteremből Gyalázat a temetőben Büntetőjogászok körében egyre gyakrabban hallható az a vélemény, hogy a fiatalkorúak által elkövetett erőszakos bűn- cselemények az utóbbi időben gátlástalanabbak, a brutalitásnak oly fokát érik el, amely normális ésszel szinte felfoghatatlan. Egy ilyen eset kapcsán hozott ítéletet ez év szeptember 4-én a Szolnok Városi Bíróságon dr. Pongrácz Zsolt tanácsa. A két vádlott egyike sem töltötte be a 15. életévét, ám mindketten követtek már el bűncselekményt, de az előző garázdaságuk miatti eljárás - közkegyelem folytán - megszűnt. Ez év április 2-án, az esti órákban a két fiatalkorú vádlott - gyermekkorú társukkal együtt - bevásárolt egy kis innivalót, majd a karcagi, úgynevezett „Bika” temetőbe mentek, hogy ott zavartalanul fogyaszthassák el a nagy mennyiségű alkoholt. Észrevették, hogy a közelben egy 83 éves néni gondozza a sírt. Először 10 forintot kértek tőle, de miután nem tudta a kérésüket teljesíteni, lökdösni kezdték. A sértett ijedtében el akart menni, de nem jutott messzire, mert a vád- lottak hátulról fejbe vágták, majd többször pofon ütötték, elgáncsolták, így a földre esett. A magatehetetlen asszony alsóneműjét az elsőrendű vádlott utasítására a másodrendű vádlott lehúzta, majd - miközben társai a sértettet lefogták - erőszakkal közösült. A szörnyűségeknek azonban még nem volt vége, mert a másik vádlott is meggyalázta. Az emberi mivoltából kivetkezett elsőrendű vádlott eközben ököllel arcul ütötte. A vádlottak - az ütlegelésen túl - égő gyufaszálakkal fenyegették, mondván, felgyújtják a haját, ha nem teszi meg, amit akarnak. Ezt követően az idős asszony zsebeit átkutatták, elvették a táskájában talált kést, majd halállal fenyegetve engedték el. A meggyalázott asszony egy éppen arra kerékpározó férfihez futott, és kérte, kísérje el őt a város széléig. A vádlottak ezt látva, s attól félve, hogy a sértett elmondja a történteket, most a kerékpárost támadták meg, akit fellöktek, majd felváltva rugdosták, sőt a másodrendű vádlott a férfi hátára is ráugrott, akinek az ütlegelés következtében eltört az orrcsontja és a kilencedik bordája. Szerencsére eközben a sértett asszony a helyszínről elmenekült és segítséget hívott, így a férfit kimentették az elvetemült támadók kezei közül. A városi bíróság egyrendbeli, többek által elkövetett erőszakos közösülés bűntette, egyrendbeli társtettesként csoportosan elkövetett kifosztás bűntette és egyrendbeli aljas indokból, társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt az elsőrendű vádlottat 5 évi fiatalkorúak börtönére, a másodrendű vádlottat 4 évi és 6 hónapi fiatalkorúak börtönére ítélte - halmazati büntetésül. Mindkét vádlottat 5 évi időtartamra eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség a vádlottak terhére, a kiszabott büntetés súlyosbítása érdekében, fellebbezést jelentett be. Indokolása szerint az elkövetés kíméletlen, a sértetteket emberi méltóságukban is súlyosan megalázó. Noha fiatalkorúakról van szó, a törvény teljes szigorának alkalmazása szükséges. Az olvasó lelkiismeretére bízzuk, hogy egyetért-e ezzel az állásponttal.- Bence Sajnos Európához nem így vezet az út. Megyénk útjai mellett szinte mindenhol szeméttől virít a határ. Vajon meddig még? (Fotó: T. Z.) Köszönet a becsületes megtalálóknak Híroldalunkon gyakran szerepel, hogy ezt meg azt, drága és kevésbé értékes, de mégis fontos holmikat veszítettek el az emberek. Már-már megnyitottuk szerkesztőségünkben a talált tárgyak osztályát, de a közhíreléssel is egyfajta segítséget, szolgáltatást nyújtunk olvasóinknak. Mi is örülünk, ha közvetítésünkkel talál gazdára egy-egy táska, ékszer vagy pénztárca. Mindezt azonban követi a köszönetnyilvánítások sora, melyek közül csupán egyet-egyet hozunk nyilvánosságra - ahogyan most is. A szolnoki Fábián Istvánná október 9-én, kedden a szolnoki, Szabadság téri buszmegállóban a pádon felejtette a válltáskáját, s ez nem csoda, hiszen sok csomagja volt. Hiába szállt le gyorsan és ment vissza taxival, már nem találta. A rendőrségen, a városi tanács talált tárgyak osztályán jelentette, de ezúttal a jó hírt táviratban tőlünk kapta. Értesítettük, hogy nálunk adták le a táskáját, jöjjön érte. Diáklányok hozták a szerkesztőségbe, akiknek ezúton is köszönetét mond. Kovács András a Körösi úton veszítette el október 10-én a levéltárcáját, amit a Nagyalföldi Kőolajkutató és Feltáró Vállalat egy fiatal dolgozója talált meg, s juttatta el lakására. Hálásan köszöni, mert a némi kis pénz mellett ebben tartotta a külföldi gyógyszerének receptjét, jogosítványát és egyéb fontos igazolványait is. Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné
