Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-17 / 163. szám
2 1990. OKTÓBER 17. Antall József New Yorkban Közép-Kelet-Európa maradjon az amerikai stratégiai gondolkodás előterében Az igazi kérdés: mire is készüljön fel a hadsereg? Országgyűlési vita - nemcsak - a katonai szolgálat időtartamáról ( Folytatás az 1. oldalról)- Amennyiben nem tudunk életképes társadalmat építeni, ha a 40 éve elnyomott népek törekvése, tehetsége nem bontakozhat ki végre alkotóan, tanúivá válhatunk: hogyan alakul ki egy beteg rész Európában, balkanizálva, martalékául dobva a szegénységnek, a kisebbségi feszültségeknek, sót, könnyen a nemzetközi terrorizmusnak is - jelentette ki Antall a tekintélyes testület előtt, amelynek jelentős közvetett és közvetlen szerepe van az amerikai külpolitika alakításában. A kormányfő utalt arra, hogy a magyar kormány júniusban elsőként jelentette be a VSZ katonai elemeiből való kilépésre vonatkozó elhatározását és egyúttal kinyilvánította a szovjet katonai és politikai vezetés előtt, hogy a szerződés teljes felülvizsgálatára tart igényt, emellett pedig az a véleménye, hogy az amerikai csapatok európai jelenléte az európai biztonság garanciája.- Örömmel mondhatom, hogy azóta a csehszlovák és a lengyel álláspont lényegesen közeledett a miénkhez. Ennek következtében a katonai szövetség jövőjét erőteljesen meg fogjuk kérdőjelezni a VSZ két hét múlva, Budapesten tartandó csúcsértekezletén.- A VSZ mint politikai tanácskozó testület könnyen fennmaradhat még egy darabig, biztosítva a rendszeres politikai párbeszédet a. Szovjetunióval. Ez annál is fontosabb, mivel Közép-Kelet-Európa jelenlegi zűrzavarában a szovjet katonai és politikai vezetés részéről a „hűtlen, a hálátlan Magyarországról” hallható retorika nem segít annak a súlyos válságnak enyhítésében, amelyet a két ország közötti kereskedelem összeomlása, a szovjet olajszállítások visszafogása okozott. Nem számolva az óriási, váratlan veszteségeket, a bizalmi válság ellenkezik a magyar kormány szándékaival és filozófiájával. Ismételten kifejeztem meggyőződésemet, hogy az új helyzet végre lehetőséget ad a bizalom és az együttműködés tisztességes viszonyának megteremtésére a Szovjetunió és Magyarország között. Úgy véljük: az elhatározottság, a mérséklet kölcsönös lehet, s még a szóhasználatban is elkerülhetjük az erőszakosságot. Nem kétséges, hogy minden politikai kezdeményezésünkben kiváló partnerünk volt a Szovjetunió, Mihail Gorbacsov, aki nézetünk szerint messzemenően megérdemelte a Nobel-békedíjat - mondotta Antall József. A miniszterelnök szólt az Ukrajnával való kétoldalú kapcsolatok megteremtéséről és Magyarországnak a balti államokkal kiépített kitűnő kapcsolatairól. Kedden 12 parlamenti lelkész képviselő nyilatkozatot fogalmazott meg: „Az egyház megújulásának, a reformációnak egyetemes jelentőségű évfordulója közeledtével szükségesnek látjuk, hogy szóljunk a hazánkban élő vallásfelekezetek tagjaihoz. A magyarországi egyházak szolgálatai iránti igény örvendetesen növekszik. E szolgálatok ellátásához azonban megújulásra, megerősödésre van szükség. Ezt nem a közelmúlt társadalmi változásai követelik meg, hanem Isten igéje. Az egyházaknak állandó ,rendszerváltáson” kell átmenniük. Jelen korunkban ez annyit tesz, mint a múlt bátor megvallása, a félelem le- vetkőzése, a világi hatalom kiszolgálása helyett a társadalom egészének szolgálata, a tekintélyelvűség helyett az emberi méltóság tisztelete, parancsolgatás helyett testvéri tanácskozás, előítéletek helyett a másság iránti türelem, elszigetelődés és elszigetelés helyett szolidaritás a lemaradókkal, a kevesekkel. Szükség van az egyházi szakképzés megerősítésére, az egyháztagság és Kifejtette, hogy a német egyesülés, a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulása következtében az ország biztonsági helyzete, Csehszlovákiáéhoz, Lengyelországéhoz és talán másokéhoz hasonlóan, a közeljövőt tekintve nem szilárd. - Amennyiben elhagyjuk a VSZ-t, semmiféle nemzetközi biztonsági egyezmény nem garantálja országaink biztonságát. Ennek felismerésében kezdeményeztük az EBEÉ júniusi, koppenhágai konferenciáján, hogy új dimenziókat, sokkal messzebbmenő biztonsági mandátumot adjunk az EBEÉ folyamatának. Európa és az Egyesült Államok államférfiainak alkotó- készséget kell tanúsítaniok, megvizsgálva a sok választási lehetőséget. Lehetséges, hogy közép-ke- let-európai térségünknek külön fórumra van szüksége a közös politikai és gazdasági kérdések megvizsgálására. Ám ez nem jelenthet az egykori kommunista országokból álló egyfajta új, provinciális klubot. Az átmeneti szakaszban, amíg kialakulnak az új, osztatlan Európa kollektív biztonsági keretei, ezeknek az országoknak egy sor két- és többoldalú kapcsolatot kell teremteniök a NATO-val, a Szovjetunióval és az egyes országokkal a legkülönbözőbb gyakorlati területeken. (...) A regionális együttműködésnek van haszna, de nem terelheti el a figyelmet a világ és Európa fő kérdéseiről. (...) Az utóbbiak közé tartozik, amit ismételten hangsúlyoztam: vitathatatlan a NATO további jelenléte Európában. Ez Magyarország véleménye szerint magába foglalja az Egyesült Államok további katonai szerepét Európában, mint az európai biztonság garanciáját, egyúttal Amerika gazdasági és politikai szerepét az új demokráciákban - mondotta a miniszterelnök. Antall nagy érdeklődéssel fogadott előadásában szólt a régi keletű magyar-amerikai kapcsolatokról, majd hangsúlyozta: - Ma elsősorban arra van szükségünk, hogy az Egyesült Államok jelentős mértékben bekapcsolódjék országunk újjáépítésébe, nagyvállalatok beruházásaival, műszaki és vezetési tapasztalatok átadásával. - A kormányfő végül kérdésekre válaszolt. Két amerikai óriásvállalat: a United Technologies és a General Electric kész magyarországi kapcsolatainak, befektetéseinek növelésére. Ez a kép alakult ki Antall /ózre/miniszterelnöknek a két cég vezetőivel kedden folytatott tárgyalásairól. Mint Robert Dánielt, a United Technologies elnöke elmondotta, a konszern szélesíteni kívánja a korábbi együttműködést az OTIS- felvonók, a Carrier hűtő-fűtő bea lelkészek társadalmi és közegyházi felelősségének tudatosítására. Szükség van továbbá szabad (egyházi) sajtóra, az egyházi alkalmazottak érdekvédelmének, lelkiismereti és véleményszabadságának a garanciális intézményeire. Nem értünk egyet azzal a véleménnyel, amit az egyik egyházi vezető kifejtett, miszerint az egyháztagok szabadsága abban áll, hogy belépnek-e vagy sem az adott közösségbe. Ennek kapcsán kifejezzük szolidaritásunkat Roszik Gáborral - nem érintve az evangélikus egyház szervezeti kérdéseit -, akit továbbra is Isten elhívott szolgájának, lelkésztársunknak tekintünk. Meggyőződésünk, hogy gödöllői szolgatársunk nem szolgált rá a hivatal- vesztésre, sőt, lekipásztorhoz méltóan kiállt azokért, akiknek a lelkiismeretét megtörni igyekeztek. Kérjük hívő testvéreinket, imádkozzanak az egyházak megújulásáért, és vegyenek részt cselekvőén ennek mun- kálásában.” (MTI) rendezések gyártásában. ígéretes tárgyalások folynak a kooperáció megteremtéséről, illetve bővítéséről az elektronikus gépkocsi-alkatrészek gyártásában, illetve a repülőgép-hajtóművek előállításának területén. Novemberben a cég újabb, nagy létszámú küldöttséget indít budapesti tárgyalásokra.- Nagyon kedvező tapasztalatokat szereztünk Magyarországon - hangoztatta Jack Welch, a General Elektric elnöke. Az óriáscég vásárolta meg az Egyesült Izzót. Ez eddig a legnagyobb amerikai beruházás Magyarországon. Welch elmondotta, hogy a General Electric kész a haszon további, helyszíni beruházására és a szakképzésre. A General Electric a következő két évben további 40 millió dollárt kíván beruházni a Tungsramba -közölte. Tárgyalásai után Átall a The New York Times szerkesztőbizottságának meghívásának tett eleget, majd - közép-európai idő szerint késő este - amerikai zsidó szervezetek vezetőivel találkozik. Európai kérdések és a Németország egyesüléséből adódó kétoldalú gyakorlati teendők szerepeltek a hétfői bonni német-magyar külügyminiszteri tárgyalások középpontjában. - Már olyan szinten vagyunk, hogy nem kell nagy kérdéseket megoldanunk - mondta hétfőn este magyar újságíróknak Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki az európai külügyminiszterek közül elsőként tett hivatalos látogatást az újra egyesült országban. Szóba került új szociális és egészségügyi szerződés kötése és új konzulátusok nyitása: a már kész tényként kezelhető stuttgarti konzulátuson kívül magyar képviselet nyílik Drezdában és Hamburgban is. A megoldandó kérdések közé tartozik, hogy a volt NDK-val kötött szerződések közül melyek szűnnek meg, s melyeket kell hozzáigazítani az új helyzethez. Á külügyminiszteri találkozóról közzétett német tájékoztatás szerint Hans-Dietrich Genscher, a bonni diplomácia irányítója leszögezte: - Most, az újraegyesítés után ( Folytatás az 1. oldalról) Mivel ezzel párhuzamosan a hitelkamatok is folyamatosan emelkednek, a termelők újabb jelentős tételeket mondtak le a forgalmazó vállalatoknál. A folytatást sejteti az a tény, hogy az idén a nitrogén- és a foszfortartalmú műtrágyákra még 10-12 százalékos árkedvezményt, támogatást kaptak a nagyüzemek, jövőre viszont ez is megszűnik. Az őszi gabonák vetése, maga a munka, mindezektől függetlenül tulajdonképpen rendben halad, a tápanyag-utánpótlásban mutatkozó gondok következményei csak jövőre a termés betakarításakor jelenkeznek - de akkor konkrétan, mázsákban. (Folytatás az 1. oldalról) s ehhez 10 hónap tartalékos szolgálat járulhat 50 éves életkorig. A fegyver nélküli katonai szolgálatnál 18 hónapos sorkatonai és 4 hónapos tartalékos időszakot állapít meg a javaslat. Míg a polgári szolgálat esetében a fiatalnak folyamatosan 22 hónapot kellene teljesítenie. A vita az alternatív és a fegyveres szolgálati forma letöltésének eltérő ütemezéséből indult ki. Míg Für Lajos honvédelmi miniszter expozéjában azt emelte ki, hogy az új szabályozás egységesen kezeli a jogokat és kötelezettségeket minden szolgálati forma esetében, addig a törvényelőkészítés során kisebbségben maradt véleményt tolmácsolva Mécs Imre (SZDSZ) éppenséggel úgy vélekedett: az eltérő ütemezés miatt nagyobb teher hárul a polgári szolgálatot választó fiatalokra. A törvényhozók figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács ajánlását, még fontosabb lett a szövetségi köztársaságnak az a feladata, hogy megértést éljen el az Európai Közösségeken belül Közép- és Kelet- Európa reformországainak problémái iránt, mely problémák a demokratikus és a piacgazdasági struktúrák kialakulása közben bukkannak fel. - A szövetségi köztársaság kész a magyar érdekek szószólója lenni az Európai Közösségeken belül, s mint a magyar küldöttség köreiből értesülni lehetett róla, kereskedelempolitikai könnyítéseket és egyéb kedvező feltételeket is kilátásba helyez a kétoldalú gazdasági cserében, a keletnémet vállalatok pedig teljesíteni fogják a magánjogi szerződésekben vállalt kötelezettségeket. A két külügyminiszter megállapodott abban, hogy bővítik a német-magyar konzultációs rendszert, s kiterjesztik például a minisztériumokra. Németországi látogatását befejezve Jeszenszky Géza kedden reggel Bonnból Frankfurton át elutazott Torontóba. Figyelemre méltó ebben a tekintetben az a tény, hogy ha a gazdaságok csupán annyi műtrágyát szórnak ki, amennyire jelenleg igényt tartanak, akkor talajerővisszapótlásuk az 1960-as, 70-es évek tápanyag-utánpótlási szintjére esik vissza. Akkor pedig mindössze 9-10 millió tonna gabonát termeltek évente, s nem mint később, 16-18 millió tonnát. Évekkel ezelőtt a hasonló gondokat még enyhíteni lehetett a szervestrágya-felhasználás növelésével. Ma már erre nincs lehetőség, hiszen az állatállomány csökkenése miatt szervestrágyából is kevés van. (MTI) miszerint az alternatív formák szolgálati ideje nem haladhatja meg a sorkatonai szolgálat tartamának másfélszeresét. A polgári szolgálat esetében ez 18 hónap lenne a jelenlegi 22-vel szemben. Mécs Imre szerint a 18 hónapos polgári szolgálat éppen elég hosszú és megterhelő lenne ahhoz, hogy visszatartsa a kibúvókat keresőket. Az Országgyűlés ezután az interpellációk meghallgatásával folytatta munkáját. Kőszeg Ferenc (SZDSZ) a fegyveres polgári őrségek a belügyminiszterhez. Interpellációjában kifejtette: túl sok a polgári fegyveres őr, akik jórészt egykori munkásőrök, a volt MSZMP valamikori vezetői. Horváth Balázs belügyminiszter válaszában elmondta, hogy a polgári fegyveres őrségnek ma már nincs munkáselnyomó funkciója. Stratégiailag fontos jelentős ipari létesítményeket, közlekedési csomópontokat őriznek, így például a Paksi Atomerőművet. A készülő és a közeljövőben a parlament elé kerülő rendőrségi törvény szűk határok közé szorítja a polgári fegyveres őrség tevékenységét is. A választ az interpelláló képviselő és a parlament elfogadta Glattfelder Béla (Fidesz) a képviselői munka akadályoztatása tárgyában interpellált az igazságügy-miniszterhez, nehezményezve azt, hogy a képviselők nem tekinthetnek be a kormány által előterjesztendő törvények tervezeteibe, csak ha már a kormány elfogadta azokat. Balsai István igazságügy-miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a világon sehol sem szokás, hogy a kormány teljes körű betekintést engedne belső, politikai, koncepcionális műhelymunkájába. Ä tájékoztatási kötelezettség a döntési folyamatot megelőző információkra nem teljed ki. A választ az interpelláló képviselő nem, a parlament viszont elfogadta. Kertész Zoltán (SZDSZ) az élelmiszertermelés és értékesítés tárgyában interpellált a földművelésügyi miniszterhez. A mező- gazdaságot érintő két súlyos gondra hívta fel a figyelmet: a tej-tejtermékek fogyasztásának csökkenésével együtt akadozik a tej felvásárlása, az év végéig megkötött szerződéseket sok helyütt nem újítják meg. A takarmányhiánytól való félelem és a kedvezőtlen jövedelmezőség miatt predig a hústermelésben is jelentős visszaesés mutatkozik. A kormányhoz és az Ország- gyűléshez címzett kérdéssel válaszolt Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter: el kell dönteni szükség van-e magyar mezőgazdaságra vagy nincs. Ha szükség van, akkor úgy kell az ágazatot dotálni, segíteni, hogy ez határozza meg a magyar népgazdaság helyzetét. Béki Gabriella (SZDSZ) a fiatal munkanélküliek helyzetének javítása tárgyában interpellált a munkaügyi miniszterhez. Györi- ványi Sándor munkaügyi miniszter válaszában utalt arra, hogy kidolgozták már a pályakezdők munkába állításának programját. Elmondta, hogy' a munkanélküliek száma az elmúlt év közeprétől folyamatosan nőtt, s ez különösen hátrányosan érinti a pályakezdő fiatalokat. Szep>tember végén a munkaügyi hivatalok 56 ezer elhelyezkedni nem tudó embert tartottak nyilván. Húsz százalékuk első munkahelyre váró fiatal volt. A kormányzat kiemelt feladatának tekinti a pályakezdők elhelyezkedését, s a Foglalkoztatási Alapból átcsoprortosítással 200 millió forintot különítettek el e célra. A választ a képviselő nem, az Országgyűlés pedig elfogadta. A délutáni szünetet követően hozzászólásokkal folytatódott a honvédelmi törvény módosításának általános vitája. Főként azon csaptak össze a nézetek: egyenrangúnak-egyenértékűnek tekinthető a katonai fegyveres és a polgári szolgálat, avagy sem. A vitában Szabad György (MDF) is szót kért. Kiemelte: valamennyien fontosnak tartják a humanizmus követelményeit, de a pacifizmusnak csak akkor van értelme, ha kölcsönös és mindenoldalú. Jelenleg tehát a hadsereg szükséges rossz. A törvényhozásnak az a feladata, hogy gondoskodjék arról: a katonák rendelkezzenek mindazon jogokkal, amelyekkel valamennyi prolgár. Véleménye szerint is teljesítsen valaki fegyveres vagy polgárinak tekintett szolgálatot, az egyformán terheljen mindenkit. Felvetette azonban: lehet-e az egyformaságot egyszerűen hónapokkal mérni, amikor az egyik esetleg havonta egyszer, a másik akár naponta is kimenőt kap. Kövér László (Fidesz) számára úgy tűnt: sokan olyan országban kívánnak élni, ahol a katonák képrezik az értékhierarchia csúcsát; ő viszont nem szeretné, ha mindez teljesülne. Felvetette: amennyiben olyan rosszak a magyar hadseregben az állapotok, ahogy lefestették az előtte szólók, azonnal vizsgálatot kell indítani. Derültséget keltett viszont szavaival Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő. Véleménye szerint nagyon fájdalmas, ha valamilyen értelemben is hátrányos helyzetben részesítik a családalapítás kötelességét a fegyveres szolgálattal szemben. Hisz nemcsak egyféle fegyverrel lehet szolgálni -mondta. Ezután országgyűlési határozatot fogadtak el arról: az év végéig meghosszabbítják az 1990. évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelveknek érvényességi idejét, amelynek határideje szeptember 30-án lejárt. A két mentelmi ügyben is gyors állásfoglalás született: mind Pozsgay Imre (MSZP), mind Szabó Lukács (MDF) mentelmijogának fenntartása mellett határoztak a képviselők. Mint ismeretes mindkét képviselő ellen magánvádas eljárást kezdeményeztek, s ezért kérte kiadatásukat a bíróság. Pozsgay Imre ellen az emlékezetes „gomb-gate” ügyben tett kijelentése miatt indítottak pjeres eljárást, míg Szabó Lukács ellen azért kezdeményezték ugyanezt, mert részt vett Debrecenben a Lenin-szobor, illetve a Tanácsköztársaság emlékmű eltávolításában, s ezzel úgymond anyagi kárt okozott. A mentelmi ügyekben hozott országgyűlési határozatok után az elnöklő Szűrös Mátyás röviddel este fél hét előtt berekesztette az ülést. (MTI) w • I “ - ' * 4 ' Lelkész képviselők nyilatkozata Németország kész a magyar érdekek szószólója lenni Megalapozatlan a jövő évi termés? Kevesebb műtrágyáért többet fizettek a gazdaságok
