Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-11 / 158. szám

10 Néplap 1990. OKTÓBER 11. „Tisztább” motorkerékpárok Mikroszámítógépes kulcsmásolás A kulcsmásolást, a mai ember mindennapos problémáját eddig kisipari szinten, másológépekkel oldották meg. Aprólékos kalibrá­ló, reszelő, nyomó, maró műve­leteket végez a másológép, ter­mészetesen az eredeti kulcs je­lenlétében kerül sor a másolásra. Egy francia gyár most újszerű kulcsmásoló-berendezést hozott forgalomba, amelybe számító­gép van beépítve. A gép működé­sének lényege: a számítógépbe betáplálják az eredeti kulcs szá­mát, és ennek alapján az automa­ta berendezés néhány másodperc alatt elvégzi a kulcs másolását. A nyerskulcs, tehát a munkadarab megmunkálása univerzál maró­Az Intercode kulcsmásoló-be- rendezés. val megy végbe, tökéletes minő­ségben, legyen az autókulcs, la­káskulcs, gépkulcs, stb. A gép munkaprogramját a nagy kapaci­tású számítógép memóriatára irá­nyítja. A számítógép memóriatá­rába a világpiacon használatos 800 kulcsszéria kódszámai van­nak betáplálva, de ez egyedekre bontva több millió kulcsformát jelent. Ilyen nagy számú kulcsra kell az Intercode gép memóriájá­nak emlékeznie. A gyár új katalógusában a vi­lágpiacon található összes be­jegyzett kulcs kódjai és referen­ciái szerepelnek, de ezenkívül a katalógus bővül a menet közben konstruált, új kulcstípusok adata­ival. Ezeket folyamatosan be le­het táplálni a gép memóriatárába. ránd által ingakísérlettel megál­lapított törvényszerűség alapján állította fel. Eötvös ingája kissé bonyolultabb volt, mint a képen a fonálinga, bár már ez is mutatja Eötvös Einstein számára oly fon­tos megállapítását. Az elméletek jóslatai azóta a kísérleti ellenőr­zés számára már laboratóriumi méretekben is hozzáférhetők. Szemlélete az atomoktól a világ- egyetemig elkíséri, vezeti a ku­tatókat. Tudományos kritikai szemlélete mellett korszakalko- tóan kimagasló társadalmi és közéleti morálja is, melynek ta­nulságait a háborúellenes kiáltá­sa, szerepvállalása az atombom­ba előállításában, majd betiltása érdekében folytatott küzdelmei is látni engedik. A. I. A TUDOMÁNY VILÁGA \____________________________________________________________________________________________________________/ Einstein - képeslapon Fürkésző szemek a Föld körül Albert Einstein (1879-1955) német, majd svájci, később ame­rikai, Nobel-díjas fizikus, aki ké­pünkön egyik kezén egy fonálin­gát tart, és a másik kezének ujjá- val az ingára, mint fontos kísér­leti eszközre mutat, a klasszikus fizika betetőzője, és a modem fizika forradalmi lendületének legjellegzetesebb alakja. Nevé­hez fűződik - többek között - a speciális relativitáselmélet rend­szerének következetes kiépítése. Ez az alkotása a klasszikus fizika betetőzését jelenti, és éppen azáltal, hogy a Maxwell által fel­ismert általános elektrodinami­kái törvények elvi következteté­seit bátran levonta. Az elektrodi­namika Maxwell óta összefogja az elektromosságtant és a mág­nesességtant, s az egységből megteremti az optikát megala­pozó hátteret, ugyanakkor meg­nyitja az utat az elektromágneses hullámok - rádió -, de bátran mondhatjuk: a teljes villamostan és híradástechnika felé. Einstein pedig erre az óriási tapasztalati bázisra építve az elektromágne­ses erőtér - a fény is - fizikájában túlmegy a klasszikus Newton­féle, akkor körülbelül 250 éves újkori fizika szemléletén. Az 1905-ben publikált speciá­lis relativitáselmélet egyelőre csak az optikában, a mozgó tes­tekre vonatkozó kísérletek értel­mezésében volt egyszerűbb. Bi­zarr kijelentéseit azonban a XX. század elején a technika nem volt képes ellenőrizni. Ehhez ugyanis a fénysebességet meg­közelítő sebességeket és akkor elképzelhetetlen energiakon­centrációkat kellett volna meg­valósítani. A képen látható E = mc a négy­zeten képlet, mely a speciális re­Einstein-karikatúra egy képeslapon. lativitáselmélet alapvető felis­merése, a test E energiája és m tömege közti arányosságot mondja ki (és itt c a fény sebes­sége légüres térben), már Ein­stein szerint is csak a radioakti­vitás, vagyis az atommagfizika területén válik jelentőssé. Való­ban ez a képlet (és tétel) lett a kulcs, mely az atommagfizika és a nukleáris technika (atomener­gia) kapuját kinyitotta. A speci­ális elmélet a tér és az idő termé­szetének új, azóta a kísérletek által megerősített szemléletét bontotta ki. A gravitáció geometriai elmé­letét, az általános relativitás el­méletét Einstein az Eötvös Lo­1957. október 4-én a Szovjet­unióból Föld körüli pályára állí­tották a Szputnyik-1 műholdat. Az emberiség egy új korszak, az űrkorszak küszöbére lépett. Az azóta eltelt 33 év alatt a világ számos országa bekapcsolódott a világűr és bolygónk kutatásába. Ma már mintegy ötezer mester­séges égitest kering bolygónk körül. Sok olyan műhold van, amely a világegyetem titkait fürkészi, de többségük feladata az emberi­ség mindennapos tevékenységé­nek megkönnyítése. A Tv-Híradó végén látható időjárásjelentés is mesterséges holdak, úgynevezett meteoroló­giai mesterséges holdak segítsé­gével készül. De ez csak egy pél­da a szputnyikok hétköznapi al­kalmazására. Arthur C. Clarke, az ismert amerikai fantasztikus író már a ’40-es évek végén felvetette azt a gondolatot, hogy három műhold segítségével a Föld bármely pontjával lehet összeköttetést te­remteni. A hatvanas évek dere­kán a gondolat valóság lett. így láthattuk például az 1964-es to­kiói olimpiát a televízión keresz­tül. A közvetítőlánc egyik szeme egy szputnyik volt. A műholdas televíziózást ma már egyre töb­ben élvezhetjük. A számtalan műsorszóró műhold azonban nemcsak televíziós és rádiós mű­sorokat sugároz, hanem lehetővé teszi a telefon-, távíró- és tele­xösszeköttetést is. A mesterséges holdak egyik népes családját az úgynevezett erőforráskutató műholdak alkot­ják. A Föld területeiről olyan kü­lönleges felvételeket készítenek, amelyek segítségével feltérké- pezhetők az adott terület ásványi kincsei, nyersanyagai. vizek szennyezettségét is. Van­nak olyan műholdak, amelyek feladata a navigáció, azaz hajók, repülőgépek pontos helymegha­tározását teszik lehetővé. A békés célú égi szemek mel­lett számos katonai mesterséges égitest is van. Ezeken olyan ka­Ciklon felhőrendszer a Meteosat-2 meteorologiai mesterséges holdról. Sok szputnyik képeit a mező- gazdaságban tudják hasznosíta­ni. A fotók elárulják a haszonnö­vények érettségi fokát, megmu­tatják azt is, hogy hol kell kárte­vők ellen védekezni. A földi térképezés is egyre in­kább égi módszerekre támaszko­dik. A részletdús felvételek alap­ján lehet utakat, hidakat tervezni. A képek elárulják a levegő és a merák vannak, amelyek néhány méteres felbontású képeket ké­szítenek. Bármilyen körülmé­nyek között - például felhős terü­leten, éjszaka - képesek a haditit­kok kifürkészésére. Lassan már azt is elmondhatjuk, hogy nincs titok többé a Földön, hiszen a műholdak a „vesénkbe látnak”. Orha Zoltán A környezetvédelem és a biztonság jegyében rendezték meg Kölnben a Nemzetközi Kerékpár és Motorkerékpár Kiállítást, amelyre negyvenkét or­szágból több mint 1600 vállalat hozta el kétkerekű újdonságait. A „hétköz­napi” motorkerékpároknál a legszembetűnőbb változás, hogy a verseny- sportban már bevált technika egyre szélesebb rétegek számára válik elérhe­tővé. Az izomerővel hajtott kétkerekűeknél továbbra is bombasiker az újszerű sport- és versenykerékpár, a „Mountain-Riders”. A nagy múltú bajor cég, a BMW elsőként mutatta be a kiállításon a motorkerékpárok kipufogógázainak redukálása érdekében kifejlesztett mű­szaki konstrukciókat. A jövő év májusától a négyhengeres modellek extra felszerelésként háromutas katalizátorral és Lambda-szendával vásárolhatók meg. Egy BMW mérnök szerint a digitális motorelektronika lehetővé tette - a technika jelenlegi állása szerint -a kipufogógázok károsanyag-tartalmának leghatékonyabb csökkentését. A kétszelepes K-sorozat típusait, amelyekből 1983 óta több mint százezer darabot gyártottak, előreláthatólag 1991 végéig szabályozott katalizátorokkal látják el, utólagos felszerelésre is. Képünkön a BMW motorkerékpárjait jól reprezentáló RS 80 típus látható, amely a jövő évtől már katalizátoros kivitelben is piacra kerül. DAD - L. Z. Fotó: DAD/BMW A megbízható postagalamb A postagalamb kiváló tájéko­zódó képessége alapján ősidők óta „légiposta-szolgálatot’ ’ telje­sít. A testére szerelt diszkrét üze­netet hegyek-völgyek felett átre­pülve direkt módon, gyorsan és pontosan a kívánt célpontba vi­szi. A komputerek és korszerű adatfeldolgozók és -továbbítók korában van olyan nyugat-euró­pai hadsereg, amely ma is alkal­mazza ezt a hagyományos hír­közlő módszert. Fő indokuk: ezt a hírközlést nem lehet lehallgat­ni, s abban az esetben, ha a rádió­kapcsolat megszakad vagy a megfigyelőhelyek túl messze es­nek egymástól, akkor a postaga­lamb a hírközlés utolsó biztos tar­talékául szolgál. Teljesítményük nem lebecsü­lendő: a testükre szerelt kisebb hírt közlő dobozkával a betanított és tréningben tartott postagalamb naponta sok-sok kilométer meg­tételére képes. Fagy halál - megrendelésre Egy agydaganatban szenvedő amerikai matematikus jogi úton szeretné azt elérni, hogy a hatósá­gok engedélyezzék fejének testé­től való eltávolítását és hibemálá- sát még halálának beállta előtt. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kutató agya a kór elha- talmasodásával fokozatosan tönkremenne, ezért szeretné, hogy fejét folyékony nitrogénbe helyezve konzerválják. Ha a törvényes nehézségek el­hárulnak, és megszületik a tör­vény a fagyhalál engedélyezésé­ről, akkor a halálos beteg mate­matikust szív-tüdő gépre kapcsol­ják, mialatt testének hőmérsékle­tét csökkentik. Vérét fagyálló ve- gyületekkel helyettesítik, ame­lyek meggátolják a sejtek közötti jégkristályok képződését. Végül fejét leválasztják testéről, belehe­lyezik egy védőkonténerbe, és - 195 C-fokon tárolják... Képes technikatörténet (2.) A könyvnyomtatás A mainzi Gutenberg-múzeum rekonstrukciója: Gutenberg nyomdája. A mozgatható betűkkel való könyvnyomtatás Johannes Gu­tenberg (1400-1468) érdeme. Kultúr- és technikatörténetünk e sokoldalú személyisége nevéhez több korszakalkotó találmány fűződik: a fémből öntött betűk metszése, azok szétszedésének előkészítése, majd sajtó útján maga a nyomtatás, hozzá festék keverése és annak felvitele a nyomólapra. Gutenberg sajtója és kézi segédeszközei nem ma­radtak fenn, ma különféle múze­umokban csupán azok rekonst­rukcióit láthatjuk. Az első Gu- tenberg-nyomtatvány 545 évvel ezelőttről, 1445-ből Mainzból származik, és ezt az évet tartjuk a könyvnyomtatás felfedezése esztendejének. Itt nyomtatták a 14 oldalas Donatus-nyelvköny- vet. Gutenberg legnagyobb mű­ve az ún. „42 soros Biblia”, me­lyen 5 éven keresztül dolgozott. Művészi tökéletességű nyomda- termék volt ez, és tulajdonkép­pen ezzel indult meg a könyv kultúrforradalma. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom