Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-08 / 130. szám

1990. SZEPTEMBER 8. Néplap Mibe kerül ma zenét tanulni? Megyei körkép a növendékek és a zeneiskolák szemszögéből Hittan az órarendben Az iskolák nyitottak - Növekvő érdeklődés - Kevés a lelkipásztor Szeptember van - a közismere­ti iskolák tanévkezdésével pár­huzamosan a zeneiskolákban is megkezdődött az oktató-nevelő munka. Az igazgatók munkakö­zösségének első tanácskozásán arról próbáltunk tájékozódni: mibe kerül ma zenét tanulni - és megpróbáltuk körüljárni e sajá­tos iskolatípus anyagi termé­szetű gondjait. Azon a téren, hogy a zene ta­nítására - tanulására szükség van, tökéletes a társadalmi egyetértés. Andrásfalvy Berta­lan miniszter, a "Magyar Nők Lapja" számára adott inteijújá- ban így summázza ezt a tényt: "a zene, az ének, a mese, a játék, a festés, a pantomim, a tánc, mind jellem- és érzelemformálók. Végtelenül fontos eszközei a gyermeki világnak." A zeneta- nulás-tanítás azonban egyre nö­vekvő terheket jelent minden "szereplője" számára. Vizsgáljuk meg először a kér­dést a család pénztárcájának ol­daláról. Habár a zeneiskolákban tandíjat köteles fizetni a beirat­kozott növendék (havi 20-40 fo­rintot, tanulmányi eredményétől függően) azzal mindenki egyet­ért, hogy a legmagasabb tandíj is csupán jelképesnek tekinthető (különösen igaz mindez, ha összevetjük azt például a nyelv­tanárok 200-250 forintos óradí­jával). A szülői házat terheli ezen felül a szükséges kották, fü­zetek és egyéb taneszközök be­szerzése, s bár ezek árában is jókora változás tapasztalható (például egy zongoraszonatina- album ára 38 forint helyett ma 80 Fehérgyarmaton, a Bárdos La­jos Általános Iskolában Száraz Károly igazgató úr "és csapata" fogadott bennünket meleg szere­tettel és finom falatokkal. Reg­gelizés után útra keltünk, és egy feledhetetlen délelőtt során fe­ledhetetlen kalauzunk: a min­dentudó Száraz Károly vezetésé­vel megismerkedtünk Szatmár nevezetességeivel. Utunk első állomása felé ha­ladva megtudtuk, hogy Szatmár bővelkedik természeti szépsé­gekben: hatalmas kiterjedésű ős- rekettyéseinek egy-egy rejtett zugában évtizedek óta nem járt ember. Folyóinak vize kris­tálytiszta: a Tiszába sehol nem engednek szennyvizet. Sok helyre még a televízió és a poli­tika sem jutott el. A nagyszekeresi templom pu­ritán szépsége minden látogatót megbabonázott. Hajdanában kö­rös-körül mocsár övezte, s csak csónakon lehetett megközelíte­ni. Az ingovány érdekes látniva­ló; néhány lépésnyire a temp­lomtól még ma is jókora területet foglal el. A fából készült tornyot faszeg és csapolás tartja össze - a rendkívül bonyolult gerenda- és deszkalabirintusban egyetlen fémtárgy található csupán: a ha­rang. Utunk ezután a Szenke mellett kanyarog; a víz mintegy harminc kilométeren át kacskaringózik a vidéken. Száraz Károly szomorú történetet mesél: a század elején kilenc arató kislány fulladt bele a feneketlen vízbe - a nép persze balladát költött a tragikus ese­ményről. A következő állomás Túrist- vándi - Európa-szerte ismert cö­löpvázas vízimalmáról, mely a maga nemében egyedüli épít­forint) ezt a terhet még talán minden család költségvetése ké­pes elviselni. Egészen más lesz azonban ez a kép akkor, ha a szülők hang­szert - vagy csak hangszertarto­zékot szándékoznak vásárolni csemetéiknek. Ezeknek a cik­keknek ugyanis megszűnt az ál­lami ártámogatása - s ráadásul (ki tudná megmondani miért, hi­szen az instrumentumok tanesz­közként vagy munkaeszközként szolgálnak) luxusadó terheli azokat. Lássuk, hogy a manap­ság oly gyakori árváltozások eredményeként jelenleg hogyan fest - csak úgy mutatóban - egy- egy hangszer, hangszertartozék ára. A pianínók 40-58 ezer fo­rintba kerülnek (a Weinbach pi­anínó ára egyetlen év alatt 23 ezer forintot emelkedett!) A kis­méretű tanulóhegedűk ára ma 4.350 forint (nemrég még 2.700 volt); egy gordonka ára tok és vonó nélkül 12.000 forint, egy fuvola pedig 55 ezer forintba ke­rül. A furulya ára 400-tól 1300 forintig terjed. E hangszerek nél­külözhetetlen tartozékai sem ol­csók: egy hegedűhúr-gamitúra ára 1.500 forint - a gordonkáé 1.800 forint; egyetlen oboanád­nak pedig (melyet havonta szük­séges cserélni) 200 forint az ára. Az úgynevezett mesterhangsze­rek vásárlása (az átlagosnál csak valamivel jobb minőségűek árát vizsgálva) a tehetséges gyermek számára elérhetetlen álom csu­pán, hiszen például az ebbe a kategóriába sorolható hegedűk ára 50-60 ezer forintnál kezdő­dik. mény a kontinensen. A mai na­pig működőképes malom kere­keit tiszteletünkre vígan forgatta a Túr patak. A molnár: Sanyi bácsi 1927 óta vigyázza féltő szeretettel a malmot, s ha kell, emelgeti a súlyos malomköve­ket, melyeknél - említette egy­szer évődve - csakis madárcson- tú felesége: Szeréna néni "nehe­zebb". A malom belsejében köz­ben rázendít a Jeney Lajos tanító úr által vezetett "Prücsök" citera- zenekar, hogy üde, hangulatos műsorával megörvendeztesse a vendégeket. Kedves háziasszo­nyaink a táj nevezetes gyü­mölcséből: a szilvából párolt fi­nom pálinkával és fölséges, fris­sen sült, 'szilvalekvárral töltött fánkkal kedveskednek. És ami­kor vezetőnk még azt is elmesél­te, hogy ez a kicsi, néhány száz lelket számláló falu nyolcvan ál­lami gondozott gyermek nevelé­sére vállalkozott, valami ritkán tapasztalható érzés kezdte mele­gíteni a szíveket: a visszanyert hit a szépségben és a jóságban. Kölese határában az Új Túr mellett vezet az út: ez a víz - mely hat méter magasról zuhan a Tiszába - menti meg a környé­ket az árvízveszélytől. A ma­gyar-szovjet határ itt igen közel van - talán épp ezért a vizekben zavartalanul szaporodhatnak a halak; valóságos horgászparadi­csom ez a vidék. Igen gazdag termelőszövetke­zetek vannak errefelé: jómódjuk forrása a Tisza által ingyen szál­lított sóder. Minden házban tisz­ta, jó ivóvíz van - az 1970-es nagy árvíz után építették ki a ve­zetékrendszert. Autóbuszunk Móricz Zsig- mond szülőfalujába: Tiszacsé- csére érkezik, ahol az író apai A zeneiskolák - bár évek óta szinten tartott, esetenként meg­nyirbált költségvetésük erre egy­re kevesebb lehetőséget ad - egy­re csökkenő mértékben megkí­sérelik levenni a hangszer- és hangszertartozék- vásárlás ter­hét a családok válláról. Azonban a taneszközök árának emelkedé­se az intézmények számára is szinte lehetetlenné teszi a vásár­lást - ráadásul a már meglévp hangszerek karbantartása is ko­moly összegekre rúg. Egyetlen zongorahangolás ma 900 forint­ba kerül; a hangszer generáljaví­tásának irányára pedig 80 ezer forint. A zeneiskolák nagyon ne­héz helyzetben küszködnek a na­pi gondok megoldásával, s az in­tézményvezetőket csak az a re­mény élteti, hogy szinte már tart­hatatlan helyzetükben hamaro­san javulás következik be. Véle­ményük szerint azoknak a váro­soknak, ahol zeneiskola műkö­dik, elkülönített céltámogatást kellene kapniok, melyet az ép­pen érvényben lévő "fejkvóta" alapján növendéklétszámuk sze­rint kizárólagos felhasználásra ezek az intézmények kapnának meg, hiszen a megye zeneiskolái "meghozzák hasznukat" minden egyes városban az esztétikai ne­velés területén. "Messzire vezet­het, ha elejtjük a gyerekek érzel­mi nevelését" mondotta András­falvy Bertalan. A zeneoktatásban részt vevők: tanulók és nevelők hite átsegít ugyan a nehéz napokon - de ezért ennek nem szabad túl hosszú ideig húzódnia. nagyapja volt hajdan a lelkész. Móricz Zsigmond szülőháza már nem áll - de az emlékház annak hajszálpontos mása, udva­rában a Varga Imre készítette Móricz-szoborral. Az emlékhe­lyet járva eszébe jutnak az em­bernek az író sorai: "Nekem Csé- cse marad a tündérsziget, ahová mindig visszavágytam." A falu Tiszacsécsei templom templomának paticsfalát (ezt kü­lönleges módon sárból készítik) a hazatérő csorda szarvaival ala­posan megrongálta - az építke­zés e módjában járatlan csécsei- eknek a tenyői cigányok nyújtot­tak segítséget: így most már tel­jes szépségében látható a temp­lom, s mellette a négy fiatomyos, szépséges harangláb. Szatmárcsekében hosszú időn át nagy becsületük volt a csóna­kos embereknek: a révészeknek, hiszen a falut víz választotta el a Az elmúlt tanévben megnöve­kedett a hitoktatásban részesülő diákok száma. Pontos adatot per­sze nem tudunk arról, hogy há­nyán ismerkedtek a különböző vallásokkal megyénkben, hiszen erről nincs adatszolgáltatási, il­letve gyűjtési kötelezettség sem az iskolákban, sem a tanácso­kon. Hosszú évtizedek után,egy évvel ezelőtt azonban már ismét megjelenhettek az iskolákban a papok, hogy ott tartsák meg a diákoknak a hittanórát. Igaz, egyelőre még nem sok iskolá­ban, mindössze tizenöt intéz­ményben volt hitoktatás, kettő kivételével valamennyi a Jász­ságban található. Az idén várha­tóan több helyen is lesz hittanóra az iskolában, hiszen közben megjelent a művelődési és köz­oktatási miniszter részletes út­mutatója a vallásoktatásról, amely taglalja az oktatási intéz­mények feladatait is. Ennél per­sze jóval többet jelent az útmu­tató; igazából legálissá emelte az iskolai hitoktatást. A szülőknek nem kell többé attól tartaniuk, hogy hátrányt jelent gyermeke­iknek, s persze nekik is, ha "lop­va" a templomba vagy a plébáni­ára hittanórára viszik. A megyeszékhelyen tavaly csak a Tallinn Általános Iskolá­ban volt hittanoktatás. Hogy hány intézményben lesz az idén? Egyelőre még nehéz lenne meg­mondani, hiszen jelenleg is tart a pótjelentkezés. A szülők szep­tember 9-ig írathatják be gyer­mekeiket a plébániákon. A Má­tyás Király Üti Általános Iskolá­ban azonban már eldőlt, hogy két csoportban - egy alsó és egy fel­termőföldektől, s oda csakis az ő segítségükkel lehetett eljutni. Egyikük azt kívánta, hogy halála után a csónakjában temessék el - ekkor került a ma már világszer­te nevezetes temetőbe az első, csónakformájú fejfa, melyet az­után még igen sok követett. A ma már műemlékké nyilvánított temető fejfáin megható törté­neteket lehet olvasni. Ebben a temetőben alusszák örök álmu­kat a Kölcseyek; sírjukon ketté­tört márványoszlop jeleníti meg a sok, élete delelőjén elhunyt családtagot. A Himnusz költőjé­nek emlékezetére a Magyar Tu­dományos Akadémia emeltetett 1938-ban emlékművet. Ezt a nemzeti zarándokhelyet a Him­nusz és a költő Huszt című, Ko­dály által megzenésített versé­nek hangjai mellett a Magyar Kodály Társaság megkoszorúz­ta. A szatmári kirándulás utolsó állomáshelye ismét Fehérgyar­mat. Az 1970-es nagy árvíznek Szomor László állított emlék­művet. Száraz Károly arra emlé­kezik, hogyan öntött el a Szamos órák alatt huszonhét községet. Beszélt a mérhetetlen pusztulás­ról, emberi sorsokról, melyeket ekkor ismert meg. Az utcanevek: Békési utca, Hevesi utca, az or­szág minden részéből érkező, az újjáépítésben nyújtott segítségre utalnak. Megcsodáltuk még a város jelképét: a rigómezei csata emlékére épített református templomot - majd az iskolában elfogyasztott ebéd után érzékeny búcsút vettünk Száraz Károlytól, akit a társaság minden tagja ki­vétel nélkül örökre a szívébe zárt. (Folytatjuk) Szathmáry Judit sőtagozatosban - tanulnak hit­tant a beíratott diákok. Az óra időpontjában is sikerült megálla­podni, mivel a gyerekek külön­böző évfolyamokra, osztályok­ba, tagozatokra járnak, az úgyne­vezett "nulladik" óra kínálkozott mindenki számára elfogadható időpontnak.- Hogyan fogadták az iskolai hitoktatás tényét? - kérdezem dr. Miskolczi Tamásné igazgatónő­től.- A bibliai ismeretek hiányát a diákok körében már eddig is éreztük számos tantárgy tanítása során. Éppen ezért még a vallás- oktatás körüli viták előtt felkér­tük Hamar István református lel­készt, hogy tartson órákat, előa­dásokat tanítványainknak a Bib­liáról, illetve a művészetekben való megjelenéséről. így az új tanévben fakultatív formában er­re is sor kerül. S természetes, hogy helyet, lehetőséget ad az iskola a hitoktatásnak is. Hafnar Istvánt egyébként meghívták a Tiszaparti Gimná­ziumba is. A hittanoktatásról azonban nem tudtak még nyilat­kozni.- A tanévnyitón felolvastuk Barotai Imre kanonok úr hirdet­ményét a hittan-beiratkozásról - mondja dr. Pataki Mihály igaz­gató. - Az órarend összeállítása­kor a kedd délutánt szabadon hagytuk, azért, hogy ha lesznek jelentkezők, meg lehessen tarta­ni a hittanórát az iskolában. Hasonlóképpen döntöttek a Baross Úti Általános Iskolában is. Az intézményben, ahol az is­kola kezdeményezésére ponto­san egy éve állították vissza ere­deti helyére Constantin püspök mellszobrát, a tanévnyitón ol­vasták fel Barotai Imre levelét, amelyet szinte az utolsó percben kaptak kézhez. Nem csoda, hiszen a vallások­tatás körüli viták csak nemrégen csendesedtek el, az egyik iskolá­ban kezdeményezték a Biblia oktatást, a másikban a rendeletre vártak, illetve arra, hogy majd az egyházak papjai, lelkészei kere­sik meg őket. Az esetek többsé­gében ez utóbbi fordult elő, már ahová persze az idő rövidsége miatt eljuthattak. Valamennyi felekezet ugyanis a személyi fel­tételek hiányával küszködik. Nánási Mihály megyei taná­csos szerint legalább háromszor annyi katolikus pap kellene a megyébe, mint ahányan vannak, de hiányoznak református lelké­szek is. A megyében egyébként az összes vallási felekezetben mindössze száz lelkipásztor te­vékenykedik, s az átlagéletkor is meglehetősen magas. Az is elő­fordul, hogy három-négy-öt tele­pülés tartozik egy paphoz. Kladiva Imre esperes plébá­noshoz Jászalsószentgyörgy és Jászboldogháza tartozik. Ami­kor váratlanul bekopogtatok hozzá, éppen a leendő tanulócso­portokat próbálja összeállítani.- A hosszú névsort látva az idén bizonyára több tanítványa lesz - jegyzem meg.- Tavaly Jászalsószentgyör- gyön százhúsz, Jászboldoghá- zán hatvan hittanos volt. Az idén Jászalsószentgyörgyön százhat­van, Jászboldogházán kilenc- ven-száz gyereket írattak be á szülők. Mindkét helyen főleg al­só tagozatos kisdiákokat. Ahogy a névsorokat nézem, Jászalsó­szentgyörgyön legalább nyolc csoportot kell kialakítani, hiszen különböző életkorúak a gyere­kek.- Hogyan fogadták az iskolák­ban?- Nem panaszkodhatom, mindkét községben készségesen fogadtak már tavaly is, hiszen az elmúlt tanévben is az iskolában voltak az órák. Ha egy osztály­ból, mint például az idén a har­madikosok - ők egyébként első- áldozók lesznek - közül szinte mindenkit beírattak vallásokta­tásra, délelőtt lesz az órám. A hittanóra szerepel a gyerekek órarendjében. így sem tudom azonban megoldani, hogy heti két órát tartsak a tanulócsopor­toknak. Ez az idén a két község­ben öt nap alatt legalább 25-26 órát jelentene, az egyéb teendők mellett.- Segíthetnének világi hitokta­tók...- Úgy tapasztalom, a szülők jobban ragaszkodnak a papjuk­hoz. S miből, ki fizesse a hitok­tatót?- Önt ki fizeti?- A hitoktatásért senki, eddig is "társadalmi munkában" oktat­tunk. Ha ezután netán kapnánk óradíjat az államtól, csak akkor fogadnám el, ha azt nem a taní­tók, tanárok jövedelmének rová­sára adnák. Ez esetben is azon­ban a templom javítgatására, fel­újítására ajánlanám fel. De nem fogadnám el a hittanóra díjat ak­kor sem, ha azt a két egyházköz­ségnek kellene összeadnia. Ak­kor inkább ingyen oktatom-ne- velem a gyerekeket ezután is, úgy ahogyan eddig mindig a pá­lyám során. Tál Gizella Szabad­egyetemek, művészeti rövidfilmek A nyári szabadságok után is­mét benépesülnek a klubok, szakkörök, különböző egyesüle­tek. A Szolnoki Galéria Baráti Köre ezúttal is vonzó programra várja a tagságát. Az egyesület más intézményekkel közösen szervezett művészettörténeti szabadegyeteme keretében M. Kiss Pál művészettörténész tart előadásokat. Szeptember 17-én az őskori egyiptomi és mezopo­támiai kultúrából ad ízelítőt, ok­tóber 8-án pedig a görög művé­szet korszakait elemzi a helyőr­ségi klubban. A baráti kör klubfoglalkozása­in Csemóczki László az ásvá­nyok világáról, Lukácsi Margit pedig olaszországi városokról, tájakról tart előadást. Folytatód­nak a vetítések az egyesület film­klubjában, szeptemberben, októ­berben művészeti rövidfilmeket nézhet meg a közönség. A baráti kör tagsága gyakran felkerekedik hosszabb-rövidebb utazásokra is. Szeptember 15 és 18 között autóbuszos társasuta­zást szerveznek Ausztriába és Olaszországba. Graz, Klagen­furt, Velence és Tarvisio megte­kintése szerepel többek között a programban. A kör a TIT-tel és a megyei könyvtárral közösen újabb tizen­két előadásból álló szabad- egyetemet indít Biblia a társmű­vészetekben címmel. Az előadó ezúttal is dr. Reisinger János, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa lesz, aki már két ha­sonló témájú nagy sikerű sza­badegyetemi sorozatot tartott Szolnokon. Sz. J. Barangolás Szabolcsban, Szatmárban és Beregben a Magyar Kodály Társasággal 2. Fehérgyarmattól Fehérgyarmatig

Next

/
Oldalképek
Tartalom