Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-06 / 128. szám
990. SZEPTEMBER 6. Néplap Sörgyári változások Martfűn Negyven százalékkal nőtt a termelés, vegyes vállalat lett a gazdasági társaságból ( Folytatás az 1. oldalról)- A műszaki-technikai változá- okkal párhuzamosan szervezeti áltozások is történtek Martfűn.- Igen, az öt év alatt kétszer is. Vnnak idején a gazdasági társa- ág tagjai kedvezményes hitellel zereztek vagyonrészt, de idő- özben úgy megnövekedtek a amatok és az adók, hogy az osz- ilék nem futotta még a törlesz- íseket sem. Miközben pedig a yár, a fogyasztási, a forgalmi és nyereségadók révén másfél íilliárd forinttal gyarapította öt v alatt az államkasszát. Ilyen örülmények között kényszerült gazdasági társaság tavaly nyá- jn részvénytársasággá átalakul- i.- Ez volt az első szervezeti vál- )zás. És a második?- Arra a közelmúltban került or, vegyes tulajdonú rész- énytársasággá szerveződött a ég. Rendkívüli közgyűlésen öntöttek erről a részvényeseink, kiknek a fele, pontosan tizenöt ág eladta a részvényeit külföldi- lenek. NSZK-beli, amerikai, lu- emburgi és osztrák kereskedő- ázaknak, bankcsoportoknak, •sszesen 17 és fél millió márka rtékben, ami a névérték 140 szá- alékáért történt értékesítést je- :nt.- Az előző OMÉK-on még a íartfűi sörgyár első volt, ma- yar és szövetkezeti. Most mi a elyzet?- Ugyanaz. Külföldi partnereik sem igényelték, hogy úgy- íond átfessük a cégtáblát, és kü- jnben is: a hazai 15 részvényes ibbsége jelenleg is mezőgazda- igi és fogyasztási szövetkezet. , már sorolt fejlesztések révén a yárunk kapacitása jövőre elérheti az évi 400 ezer hektolitert. A piaci háttér kialakítása, elsősorban az exportlehetőségek kihasználása is a külföldi tőke bevonására orientálta a társaságot. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont az sem, hogy 30 százalék fölötti külföldi tulajdon esetében, a söriparban jelentős nyereségadó-kedvezményben lehet szert tenni. Ami révén természetesen emelkedhet az osztalék.- A Világgazdaság című lap a minap egy mondatban utalt arra, hogy részvényeinek a bécsi tőzsdén való bevezetésével is foglalkozik a Martfűi Sörgyár Rt...- Bár a hír, ahogy mondani szokták, igaz, de korai volt kicsit a beharangozása. Se mi, se a külföldi partnereink nem örültünk neki, merthogy elsődleges célunk, hogy először a magyar, a budapesti értéktőzsde befogadja a részvényeinket. Már megindítottuk az engedélyezési eljárást. Ami a külföldi tőzsdézést illeti, és erről első kézből értesülhet most az Új Néplap, annak még csak az előkészületeit jelenti az a sajtótájékoztató, amelyről éppen most jöttem Bécsből. Az Erste nevű első ausztriai takarékbank rendezte. Ez a pénzintézet kezeli a külföldi tulajdonosaink részvényeit.- Megtudhatnám, mi minden érdekelte az osztrák kollégákat?- Mint elmondták, először hallottak tájékoztatást magyarországi termelő típusú részvénytársaság képviselőjétől. Nagyon érdekelte az osztrák újságírókat a martfűi gyár műszaki, technológiai színvonala, a termelés és a nyereség növelésével kapcsolatos elképzeléseink. Tudni akarták, mennyire stabilizálódik nálunk a szabályzórendszer, és hogy mennyi időbe telik, mire megjelenhetünk részvényeinkkel a tőzsdén. Nyugati kapcsolataink alakulásával, a hazai sörpiac és a sörfogyasztás helyzetével, valamint a marketingmunkánkkal kapcsolatban is sok kérdést tettek fel. Beszélgetésünket egy Martfűn sem ritka vendég érkezése miatt szakítottuk meg rövid időre. A licencadó Ottakringer Sörgyár exportmenedzserének, Manfred Redl úrnak természetesen feltettem a kérdést:- Jó helyen tudják-e öt év tapasztalatai alapján Martfűn a Gold Fassl sör gyártását?- A licenchasználati előírásoknak megfelelően minden, Martfűn lefőzött ezer hektoliter sörből, üvegesből is, hordósból is, kapjuk a mintákat, amelyek alapján szakembereink ellenőrzik, tartani tudja-e magyar partnerünk az állandó, jó minőséget. Sörfőző mestereink elégedettek a martfűi sör minőségével. Különben nem is bíztuk volna a közelmúltban arra a gyárra a csaknem félszáz magyarországi Ottakringer márkasörözőnk teljes ellátását. Most, hogy vegyes tulajdonú részvénytársasággá alakult a cég, bizonyára exportfeladatokat is ellát majd. Alkalmasnak tartjuk arra is a Martfűn készülő sört, és exportja révén azt hiszem Bulgáriával fogjuk bővíteni annak a harmincegynéhány országnak a körét, ahová eljutnak a söreink.- Mindkettőjüknek köszönöm a tájékoztatást, és egészségünkre ezt a pohár martfűi Gold Fasslt! T. F. önállósodási törekvések a Tigáznál Szokványos termelési tanácskozásnak indult A Tigáz Szolnoki Üzemigazga- iságánál tegnap a központ dolgo- 5i és vezetői, valamint a kiren- eltségek képviselői, megkésve ár, félévet zártak. Eredményein.. . Újra eredményesen. Erről a zámok fehéren-feketén beszálltak a főkönyvelő hölgy alapos sszegzése révén. Majd Marjas őrnél üzemigazgató beszélt az év átralévő részének teendőiről, kü- inös tekintettel a közelgő fűtési lényre. Ezt egészítette ki két ki- jndeltségvezetője, saját tapasz- ilatokkal, benyomásokkal sum- íázva azt. Szó esett az éppen ese- ékes jászberényi gázszolgáltatás züneteltetéséről is, mely a szoká- 3s éves karbantartások és új sza- aszok üzembe helyezése miatt ált szükségessé. Ennek zavartalan megszervezőét Gulyás Ernő, az illetékes szoloki kirendeltség vezetője garan- ílta. Ezt követően került sor az minózus harmadik napirendi pont írgyalására: nevezetesen a Tigáz jvőbeni szervezeti felépítésének íegváltoztatását előirányzó helyi irekvések megvitatására. A ta- ácskozáson részt vett az ebben jginkább illetékes személy, Lékai Jusztáv, a Tigáz vezérigazgatója. Jindkét oldalról érvek, vélemé- iyek hangzottak el, több szem- zögből megközelítve a szervezeti «rkekben konfrontációt okozó iroblémát. Felolvastak három ide- ágó levelet is, köztük a Bőd Péter Ücos ipari miniszterhez címzett je- entést a kialakult helyzetről. Meg- Ilapították, hogy igaz, a szervezeti ita élesedik, azonban szó sincs a zakmai feladatok e miatti hanyatlásáról. Tehát minden soros munkálat zavartalanul folyik a Tigáz négy üzemigazgatóságának irányításában. Végeredményben afféle, ma oly divatos belső bizalmi válságról van itt is szó, mely megkérdőjelezi egy ma még létező, hatalmi kényszer által életre hívott mammutvállalat létjogosultságát. A tanácskozás végének közeledtével szavazás döntött arról, hogy a szolnoki üzemigazgatóság és kirendeltség dolgozói továbbra is kitartanak elszakadási elképzeléseik mellett.-técsAz idén országosan közel tízezerrel kevesebb diák kezdte meg tanulmányait az általános iskolák első osztályában főként a kisebb településeken csökkent az elsősök száma. Felvételünk Szolnokon, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában készült. Fotó: K. É. Vásárnézőben Gépesítésből jeles Bőséges gépkínálat, műszaki újdonságok az OMÉK-on A tekintélyes méretű traktorok és kombájnok modernkori dinoszauruszokként nyűgözik le a vásár látogatóit. Nem érvényesül már a mindent a szemnek, semmit a kéznek elv. Egy négy év körüli kisfiút édesanyja - nem csekély erőfeszítéssel - felülteti a hatalmas Steyr traktor vezetőfülkéjébe. A kisgyerek boldogsága láthatóan határtalan, amint a monstrum kormánykerekét igyekszik elfordítani. Néhány lépéssel odébb egy fekete kalapot és amolyan rámás csizmát viselő öregember egy farmer-erőgépet nézeget, majd odaszól a mellette álló középkorú, magas férfinak: - Bárcsak az én fiatalkoromban ilyen igavonó "jószágok" lettek volna... A kiállítási standon Ing. Kari Zeilinger urat, a Steyr GmbH üzletvezetőjét a cég üzletpolitikájáról és piaci stratégiájáról kérdezem.- Az idén első alkalommal mutatjuk be Magyarországon traktorpalettánkat - mondja. - A teljesen liberalizált osztrák traktorpiac 35- 40 százalékát uraljuk, és szeretnénk az önök hazájában is piacra találni. Termékeink kiváló minőségét bizonyítja, hogy az 1947 óta legyártott összes Steyr traktor 85 százaléka, azaz 200 ezer darab mind a mai napig üzemel. Nemcsak az eladások növelése a célunk, hanem lehetőségeink szerint szeretnénk Magyarországot a piac- gazdaság felé segíteni. A kompromisszum nélküli kelet-nyugati know-how-áramlást kívánjuk megvalósítani. Természetesen hajlandók vagyunk együttműködni magyar cégekkel, esetleg közös gyártás is szóba jöhet. Amikor a technikai újdonságokról érdeklődöm, Zeilinger úr egy meglehetősen nagy méretű eszközhordozó traktorhoz invitál.- A konvencionális gépesítési rendszernek korlátái vannak, ezért 3S í kifejlesztettünk egy 280 lóerős eszközhordozó traktort - mutat rá a szokatlan formájú csodamasinára. - Ez a traktor kedvező tömegének köszönhetően nem tapossa a talajt, és rendkívül sokoldalúan hasznosítható. Előre és hátra egyaránt küsabb és élettartamuk hosszabb, mint a magyar konstrukcióé. A kiállításon bemutatott egyik újdonságunk a Dominátor 108 SL maxi, amely - elődeihez híven - remélhetőleg sikeres lesz Magyarországon. Műszaki fejlesztési kategóriában OMÉK-plakettet nyert a Szolnoki Mezőgép Vállalat. Belső fotónkon: a hengerbálák energiatakarékos és környezetkímélő bontására és kiosztására kifejlesztett berendezés a bemutató egyik újdonsága. lönféle munkagépek kapcsolhatók, a talajművelő eszközöktől a betakarító adapterekig. Gépeink ugyan nem olcsók, de nálunk, Ausztriában van egy mondás, miszerint nem vagyunk olyan gazdagok, hogy olcsó traktorokat vegyünk. A nyugatnémet Fendt szintén a világ mezőgazdasági gépiparának a felső régiójába sorolható. Hazánkban a nagy teljesítményű, nagyüzemi traktorairól ismert cég exportosztályának munkatársa, Konrad Schaber termékeik műszaki színvonalát egy traktoron mutatja be. A zöld óriás egy pöccintésre beindul, majd néhány másodperc elteltével a gép hátuljára akasztott, A hazai mezőgazdasági gépgyártás egy ik jeles képviselőjeként számon tartott Szolnoki Mezőgép Vállalat szintén nagyszabású kiállítást rendezett. Piros-fehér színű, különféle munkagépek csillognak a standjukon. Két vásárlátogató a hengerbálázó működési elvét próbálja megfejteni, míg mások az új bálabontót tanulmányozzák. Dr. Sziráki András, a vállalat vezér- igazgatója büszkén beszél az idei OMEK-on szerzett benyomásairól.- Nagyon örültem, hogy köztársasági elnökünk, Göncz Árpád megtekintette kiállításunkat, és elismerően nyilatkozott termékeinkről. A nyugatnémet vásárszervező cég, a DLG igazgatója - aki egyébTraktorok minden mennyiségben. Az osztrák Steyr cég Nyugat-Európa után a magyar piac meghódítására készül. napló Úgy hozta a sors, hogy éppen mostanában beszéltem néhány emberrel, akik egyek voltak a szándékban: elköltözni a Dunántúlra. Én megrögzött alföldi, sőt megrögzött karcagi vagyok, teljesen természetes tehát, hogy megkérdeztem őket elhatározásuk okáról, persze nem azért, hogy bármiféle ítéletet alkossak magamban róluk, csupán érdekeltek indítékaik, hiszen föltehető, mások is gondolkodnak így. Én a maradás híve vagyok, mert mi lesz ezzel a-tájegységgel, ezzel a várossal, ha sok értékes ember elmegy - s aki elmegy, tud változtatni, az általában vállalkozó kedvű, dinamikus polgár, aki bízik önmagában és erejében, hogy boldogulni fog egy számára idegen környezetben is, az ilyenekre pedig itthon is szükség lenne. Én azt hiszem, maradni kell, úgy kell élni és dolgozni, hogy a szülőföldünk egyre vonzóbb legyen. Csakhogy ... És itt következtek a költözésre készülődök érvei: sokan érzik fenyegetőnek a nagy román fantáziálgatást, tudják, egészen a Tiszáig álmodják határaikat, s az ettől való félelem most, a bécsi döntés évfordulóján csak felerősödött. A másik ok az Alföld elmaradottsága a Dunántúlhoz képest. Hát igen. A világkiállítással is, úgy tűnik, elsősorban a nyugati országrész fog gyarapodni, mi itt az Alföldön lehet, hogy csak a terheit fogjuk nyögni. Halljuk, jön a nyugati tőke, gyárat létesít a Ford, a Suzuki... Igen. A Dunántúlon. Nem az Alföldre jönnek. Mi maradunk a nyomorúságban? Mi az ország hátsó udvara leszünk? Olyan, mint egy gyarmat? így sorolták érveiket az elmenésre készülők. Mit mondhattam volna? Amikor az embert elönti a keserűség, nehezen tud megszólalni. Legfeljebb, mint tettem magam is, annyit mond: én maradok. Körmendi Lajos 6,5 tonna súlyú vetőgép - mintha papírkönnyű lenne - felemelkedik a földről.- Mutasson nekem még egy ilyen kategóriájú traktort, amely például ezt a "mutatványt" képes megcsinálni! - fordul felém a cég képviselője. A Claas cég kiállítási standján egy kombájnújdonság vonzza a látogatók sokaságát. A nyugatnémet nagyvállalat exportmenedzserétől, Bernd Hoffmantól a piaci munkáról érdeklődöm.- Aktivizálnunk kell a magyar piacot - mondja -, hiszen veszítettünk a piaci részesedésünkből, mert a konkurensünk, a John Deere dömpingárakon szállítja a kombájnokat. Ennek ellenére sikeresnek mondanám a magyarországi tevékenységünket. Komoly verseny van kialakulóban, ez azonban egyértelmű és természetes számunkra. Az idei évtől betakarítógépeinket már nem a Rába motorral, hanem a Mercedes-Benz erőforrásaival szállítjuk, mert olcsóbb, megbízhatóbb, takaréko-_ ként a Helmut Schmidt-kormány mezőgazdasági minisztere volt - szintén megállapította, hogy gépeink megfelelnek a nyugati piac követelményeinek. Ezt én is így érzem, ugyanis az a tény, hogy termékeink 42 százaléka nyugaton talál vevőre, önmagáért beszél. A kiállítás eddig eltelt néhány napja alatt üzletet is kötöttünk, két nyugatnémet cégnek legelőtisztítókat, kaszálógépeket és szárzúzókat adtunk el, mintegy tízmillió forint értékben. Holnap ismét több vállalattal tárgyalunk, és meggyőződésem, hogy nem vagyunk esélytelenek. Már tizenöt évvel ezelőtt megfizettük a nyugati piacokon a tandíjat. De úgy gondolom, nap mint nap meg kell küzdenünk a megszerzett piacok megtartásáért. A konkurencia állandóan résen van, ezért ha ülünk a babérjainkon, rögtön elbukunk. A sikerünk annak köszönhető, hogy időben elkezdtünk vállalkozó szellemben gondolkodni és dolgozni. Laczi Zoltán I Fotó: T. F.
