Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-29 / 148. szám

Ára: 5.30 Ft I. évf. 148. szám. 1990. szeptember 29., szombat Óra­visszaállítás! Vasárnap, szeptember 30-án hajnali három órakor zárul a nyári időszámítás, tehát ismét vissza kell igazí­tani az időmérő szerkezeteket egy órával korábbi idő­pontra: 3-ról 2 órára. A Pontosidő Telefonszolgálat csak a legutolsó pillanatban állítja át magnetofonját. A tö­megközlekedési vállalatok az óraigazítás miatt nem mó­dosították menetrendjüket, csupán a MÁV adott ki egy pótfüzetet, amelyben a május óta már bekövetkezett menetrendi változásokról tájékoztatja az utasokat. Megvan az alap forrása: 100 millió márka német és négy milliárd forint MNB-hitel A személyi jövedelemadónak a fele maradna az önkormányzatoknál — Változnak az illetékek - Új és régi kitüntetések Az állami vagyon privatizációja so­rán a vállalkozók tulajdonhoz jutását segítő új hitelkonstrukciót, az Egzisz­tencia Alapot a német kormánnyal közösen hozza létre a magyar kor­mány. Az induláskor 100 millió német márka értékben kapunk hitelt, ezt 4 milliárd forinttal egészíti ki a Magyar Nemzeti Bank a refiranszírozási hitel­keretből. Az alapból nyújtott hitel se­gítségével a vállalkozók nyilvános pályázaton vásárolhatják meg az álla­mi vagyontárgyakat. A privatizáció­ból származó bevétel az 1300 milliárd forintos államadóság csökkentésére szolgál - jelentette ki a kormány heti ülését követő szokásos pénteki szóvi­vői tájékoztatón meghívott vendége, Matolcsy György, a miniszterelnök­ség politikai államtitkára. Elmondta azt is, hogy a hitelkeret felső határát a kormány 5 millióról 50 millió forintra emelte, felvételéhez 5 millió forintig 2 százalékos, 5 és 10 millió forint között 15 százalékos, 10 és 50 millió forint között 25 százalé­kos saját erőre van szükség. 5 millió forintig 6 év, 5 és 10 millió forint közötti hitelfelvétel esetén 8 év a fu­tamidő, mindkét esetben egyéves tü­relmi idő mellett. A 10 és 50 millió forint közötti hitelnyújtás futamideje 10 év, 2 év türelmi idő beiktatásával. A kereske­delmi bankok a mindenkori refinan­szírozási kamatláb 75 százalékáért nyújtanak hitelt, ez ma 16-17 százalék körüli, s ezt még 4 százalékkal „ter­helik”, viszont teljes garanciát nyúj­tanak, mert a bankok a kockázat felét átvállalják az államtól. Matolcsy György hangoztatta: a kormányt az vezérelte, hogy tömegessé tegye a pri­vatizációt, adjon valódi lehetőséget a munkahelyét vesztő állampolgárnak, az első munkahelyét nem megtaláló fiataloknak a privatizációba való be­kapcsolódásra. A hitelkeret felvehető vagyontár­gyakra, üzletrészre, tehát ingatlanra, ingóságra, gépre, kft.-üzletrész meg­vételére, ez utóbbi külösen aktuálissá válik a kiskereskedelem és a vendég­látóipar privatizációjánál. (Folytatás a 2. oldalon) A Göncz Árpád Ukrajnában Göncz Árpád köztár­sasági elnök hivatalos uk­rajnai látogatásának máso­dik napján, pénteken ukrán írókkal, költőkkel találko­zott a köztársaság írószö­vetségében. Az oldott hangulatú ta­lálkozón a Magyar írók Szövetségének elnöki tisz­téről a közelmúltban lekö­szönt Göncz nem is annyira államfőként, mint inkább írótársként vitatta meg ven­déglátóival azokat a - sza­vai szerint - kísértetiesen hasonlatos problémákat, amelyek a magyar és ukrán szellemi élet képviselőit egyaránt foglalkoztatják. Az egyik ilyen kérdés az írók szerepvállalása a tár­sadalmi átalakulás folya­matában. Ezzel kapcsolat­ban Göncz arról tájékoz­tatta az ukrán kultúra köve­teit, hogy magyar írótársa­ik oroszlánrészt vállaltak az itteni rend­szerváltoztatásból. Az Ukrán írószövetség képviselői ugyancsak az írók feladatvállalásának boncolgatásával kezdték mondandójukat. Elhangzott az is, hogy Ukrajna érdekelt abban: a magyar kisebbség fejleszt­hesse kultúráját, illetve kapcsolatait az anyanem­zettel. Ugyanakkor ukrán részről azt szeretnék, ha az itt élő magyarok támogat­nák a köztársaság függet­lenségét. Az írókkal folytatott pár­beszéd után Göncz rövid látogatást tett a kijevi fő­konzulátuson, majd az uk­rán államfő különrepülő- gépén Ungvárra utazott. A magyar államfőt meleg fo­gadtatásban részesítették a Kárpátaljai Magyarok Kul­turális Szövetségének kép­viselői. Göncz Árpád fo­gadtatására megjelentek a terület és a város vezetői. A repülőtéren összegyűlt lel­kes tömeg „Isten hozta, el­nök úr!” transzparenst emelt a magasba. (Folytatás a 2. oldalon) Több forintot lehet külföldre vinni Az állampolgárok a ko­rábbinál több forintot vi­hetnek külföldre, mert ok­tóber 1 -jétől módosul a de­vizajogszabály. A belföldi­ek október 1-jétől szemé­lyenként 2000 forintot, a külföldiek 500 forintot vi­hetnek ki és hozhatnak vissza Magyarországra. Nem vihető ki és nem hoz­ható be azonban 500 forint­nál nagyobb címletű bank­jegy, még abban az esetben sem, ha az együtt utazók által kivihető forintösszeg meghaladja az 500 forintot. Nem vihető ki és nem hoz­ható be továbbra sem ne­mesfémből készült pénzér­me. (MTI) TUDNIVALÓK VASÁRNAPRA A lakástól a szavazófülkéig Voksolni csak azokra lehet, akik a szavazólapon szerepelnek A vasárnapi helyhatósági vá­lasztásokkal kapcsolatos tudni­valók előtt egy szombati: a vá­lasztási bizottságok ma délután 4 óráig minden településen ügye- letet tartanak a szavazópolgárok esetleges gondjainak, kifogásai­nak intézésére. Holnap a szava­zókörök reggel 6 órakor nyitnak és 6-kor zárnak. Ne felejtsék, hogy vasárnap már a téli időszá­mítás szerint járnak az órák! A szavazni indulók vigyék magukkal az értesítőcéduláikat és a személyi igazolványukat. Aki időközben esetleg elvesztet­te volna az értesítőlapocskát, az is nyugodtan elmehet szavazni a személyi igazolvánnyal. Van­nak, akik csak igazolás birtoká­ban voksolhatnak - pl. a névjegy­zék elkészítése után változtattak lakóhelyet, vagy 5 éves tartózko­dás után az ideiglenes lakhelyen szavaznak -, az igazolást föltét- len vigyék magukkal. A szavazókörben a névjegyzé- ki azonosítás után két szavazóla­pot kapnak a választópolgárok. A tízezer lakos feletti települése­ken az egyik szavazólap a vá­lasztókerületből az önkormány­zati testületbejelöltek neveit tar­talmazza, a másikon a listát állító pártok szerepelnek. Voksolni úgy lehet, hogy a választott jelölt és a párt neve melletti karikába ikszet vagy keresztet rajzolnak. Tudni kell, hogy a pártlistán sze­replő pártok helyét sorsolással állapították meg, tehát a felsoro­lás nem sorrendiséget jelent. A tízezer lakos alatti településeken az egyik szavazólap a polgár­mesterjelölteket, a másik pedig az önkormányzati testületi tag­ságra pályázók névsorát tartal­mazza. Voksolni csak egy pol­gármesterjelöltre lehet és annyi testületi tagra, amennyi az adott településen választható - ez a szám a szavazólap alján szere­pel! A kiválasztás itt is a nevek utáni karikába rajzolt x, vagy + jelekkel történik. Fontos tudni­való, hogy csak azokra a szemé­lyekre lehet szavazni, akik neve szerepel a szavazólapon. Tehát újabb neveket ne írjanak a lapra! Ez a pártlistára is érvényes. A szavazófülkében egyébként senkit „nem hajt a tatár”. Gon­dolják át még egyszer, hogy a szavazólapon szereplők közül kire, melyik pártra adják a vok- sukat. MA MAGAZIN Lesz? Nem lesz? Pénteken este a Bécs-Budapest Világkiállí­tás hazai szervezésének előkészületeiről, a vi­lágkiállítás körüli véleményeltérésekről, lehet­séges megrendezéséről tartott Szolnokon előa­dást dr. Baráth Etele helyettes államtitkár, kor­mánybiztos. A jelen lévő, szépszámú közönség - többnyire műszaki szakemberek - által tet­széssel fogadott előadás egyes kérdéseit tesz- szük közzé lapunk 5. oldalán. Az „északi kunok” Szlovákiában, a hegyek közé ékelő­dött kis községekben még ma is él­nek olyan magyar anyanyelvű em­berek, akik a kunok leszármazottja­inak tartják magukat. Munkatársunk Kuntapolcán járt. Képünkön madártávlatból a falu templomának tornya. A riport la­punk 9. oldalán található. A „NÉGYHÁS" FALU Vannak szerte az országban látványosan lerongyolódott, zsákutcába, a szakadék szélé­re jutott - juttatott? - falvak. Kétségkívül kö­zéjük tartozik Tiszabö is. Ám úgy tűnik, hogy mára ez a település felébredt lázas álmából, s az ott lakók tesznek is érte, hogy feljebb kerül­jön. Erről szól riportunk a 4. oldalon. Száz év magány Gabriel Garcia Marquez csodás regényé­nek bemutatójára készül a Szigligeti Színház társulata. Munkatársunk a most éppen Szol­nokon folyó próbák egyikén járt, és nem csupán az új darabról beszélgetett a művé­szekkel. A 10. oldalon olvasható riportja. Jártunk az új Tisza-hídon A hídtest óránként hat métert nyúlik előre. Az eddig elvégzett munkákra tervezett pénz elegendő volt. A Szolnoknak létfontosságú beruházás helyzetéről a 3. oldalon riportban számolunk be. A miniszter szerint biztos jövő előtt állnak a megújuló szövetkezetek Az őszi áfész-napok megyei megnyitója Tiszafüreden Évtizedes immár a hagyo­mány, hogy esztendőnként, ilyenkor az ősz kezdetén egyhe­tes rendezvénysorozat keretében reprezentálják tevékenységüket, eredményeiket és erősítik a tag­jaikkal való sokrétű kapcsolatai­kat a megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei. A ti­zedik alkalommal sorrakerülő őszi áfész-napok megyei meg­nyitójának ezúttal a Tiszaföldvár és Vidéke Áfész volt a házigaz­dája, tegnap délután. Az esemény már délben elkez­dődött a szövetkezet Hangulat ét­termében azzal a partneri találko­zóval, amelyen közös dolgaikról - beszerzésekről, szállításokról, szerződésekről, együttműködési formákról - váltottak szót a nagy­kereskedelmi vállalatok, a ter­melő és gyártó szervezetek kép­viselőivel az áfész-szakemberek. Az ezt követő megnyitó ünnep­ségre a nagyközségi művelődési ház szabadtéri színpada előtt a szép számmal egybegyűlt hely­belieket, és a megye valamennyi szövetkezetéből érkezett vendé­geket Bartus Pál, a megyei szö­vetség elnöke köszöntötte. Tájé­koztatta a jelenlévőket Jász- Nagykun-Szolnok mind a 75 te­lepülésén működő, 95 ezres tag­ságot számláló 14 áfész tevé­kenységéről. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom