Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-22 / 142. szám
4 1990. SZEPTEMBER 22 Néplap * Az Uj Néplap vendége Amikor megkérdeztem, ki a főnök a csárdában, azt hittem tréfálnak, egy fiatal lányra mutattak. Ha már ilyen jókedvükben vannak, gondoltam, nem veszik sértésnek, ha érdeklődöm a kisasszony életkora felől. Huszonegy éves, és tényleg ő a vezetője az étteremnek. Ráadásul, Szilvia a keresztneve. Nem vitás, megleltem az élő Csárdáskirálynőt Vendégünk tehát ezúttal egy vendéglátó: Sáji Szilvia.- Miért hívják Csücsök csárdának a birodalmát?- Mert itt a község sarkán van, a csücsökben. Viszonylag fiatal a csárdánk is, az idén, július másodikén nyitottunk. Tulajdonképpen ez egy családi vállalkozás, apu van benne, anyu, meg én.- Elég furcsa, hogy a kislány hirtelen a szülei főnőké lesz. Hogyhogy nem anyu a vezető?- Hát valójában mi anyuval mindent megbeszélünk, közösen döntünk a fontos dolgokban. De amikor elhatároztuk, hogy ebbe belevágunk, érdeklődtünk, hogy a pénzen és a szándékon kívül mi kell ehhez. Megtudtuk, hogy szükséges a szakmai végzettség, ez nekem van meg, és kell még öt év szakmai gyakorlat.- És ez az öt éve is megvolt?- Meg bizony. Több helyen is dolgoztam Szolnokon, a legutóbb pedig Hollandiában. A nővérem nyolc éve ott él, ő intézte el a munkahelyet, és ő meg a félje ta- nítgatott a nyelvre, mert anélkül nem alkalmazzák az embert. Olaszul már beszéltem jól, angolul és németül is valamennyire, így viszonylag hamar, három hónap alatt megtanultam hollandul a legszükségesebbet. Aztán dolgozni kezdtem egy étteremben, amelyik nagyon nívós helynek számított, ezüstből volt az étkészlet... Nagyon klassz volt, szerettem ott dolgozni. Egy éjszakai mulató volt, legkorábban este nyolckor nyitottunk, és volt rá eset, hogy hajnali ötkor zártunk. Oda nem azért jártak az emberek, hogy leigyák magukat és még csak nem is azért, hogy éhségüket csillapítsák. Főleg beszélgetni és szórakozni jöttek, valami Bingó-játé- kot játszottak egyszerre százan is, meg egy ruletthez hasonló szerencsejátékot. Az, hogy közben ettek és kortyoltak valamit, olyan szertartásféle volt: egy kis előétel zöldségekből, de nagyon ízlésesen tálalva, utána egy kis szelet hús és desszert, de úgy szervírozva, hogy például, a tortát is kiskocsin tolták oda, és előttük szeletelték fel... Ott láttam, hogy más az, ha valami sajátja az embernek, mert akkor jobban vigyáz rá. A személyzetet jól megfizették, tiszteletben is tartotta a konyhát, mindent. Nem pocsékoltak, mint itthon tapasztaltam az állami vendéglátóknál, hogy leszórják a lisztet, nem számít, nem az enyém, úgyis kicsi a fizetésem... Nagyon megtanultam a tisztaságot és a rendet is. Akármilyen fáradt volt az ember, amikor befejezte a munkát, szépen el kellett pakolni, nem volt az, hogy na, úgy hagyom, majd jön valaki és megcsinálja helyettem, vagy úgy marad reggelig. És mégsem kellett keményen, egyhuzamban hajtani, nem kergették az embert. Munkaidő közben voltak kávészünetek, beszélgettünk tíz-tizenöt percet, és ez úgy telt el, hogy valóban lazított az ember. Munka után, vagy akár munka közben meg lehetett inni egy üveg sört vagy egy pohár más italt, persze nem lehetett vederszámra vedelni. A munka is könnyebben ment így... Ezt itt, a mi csárdánkban is bevezettem, itt van Zsolti, a cukrászfiúnk, ő is megihat munka közben egy pohár sört, és magunknak is engedélyezek kávészünetet...- Atmentett-e ide olyan hollandiai tapasztalatot, ami a vendégek kiszolgálásával van szorosabb kapcsolatban?- Igyekszem, de sokszor nehéz alkalmazni. Ott például, nem ismerték azt a szót, hogy nincs. Ma meg, amikor Kőbányai sört kérnek, muszáj ezt mondanom, mert még nem szállították ki. Kinn fel vannak készülve mindenféle kívánságra, extra óhajokra is; a fagyasztóban van mindenféle hús és egyebek, akkor veszik ki, amikor a vendég kéri. Ezt bizonyos ételekkel én is meg tudom tenni, van fagyasztónk, és ott tárolunk olyan ételekhez alapanyagot, amit otthon nem minden nap főz az ember.- Mennyi ideig dolgozott Hollandiában?- Előbb úgy volt, hogy egy évig maradok, de fél év után hazajöttem, kellett a segítség ehhez a vállalkozáshoz, nekifogtunk a Csücsöknek. Régebben volt ez kocsma is, mészoltó telep is, lakóház is. Nem tószegi volt a tulajdonos, de kinyomoztuk, hogy hol lakik, és megvettük tőle az épületet... Minden csupa gaz szemét volt itt, előbb nagytakarítást végeztünk, elégettük a gazt, kiütöttük a lakóházzá alakításkor felhúzott közfalakat, tataroztuk az egészet. Lapátoltam én is a cementet, hordtam a téglát, de sokat segített a család, a munkatársak, ismerősök. Közművesíteni is kellett, mert még a víz sem volt bevezetve. Aztán meszelés, festés, díszítés, bebútorozás. Hoztam Hollandiából mikrohullámú sütőt, habverőgépet és egyebeket, és beszereztünk egy igen értékes sütőkemencét... Még díszítő élősövényt is ültettünk, sajnos azt közben tönkretették.- Két és fél hónap után meg lehet-e ítélni, mennyire sikeres ez a vállalkozás?- Egyelőre úgy tűnik, sikeres. Persze, nekünk is sokat kell még fejlődnünk, de egyszerre, egy év alatt mindent nem lehet. Jövőre szeretnénk rendezni az épület körüli parkot, kerthelyiséget is nyitnánk a csárda körül, talán még az épületet is tudnánk bővíteni. A jelenlegi két helyiségben negyvenötven embert tudunk vendégül látni, ez például, zártkörű rendezvényekre is ideális lehet egy közepes nagyságú társaságnak.- Vőlegénye van?- Nincs. Még jelölt sincs.- Pedig talán jól jönne, ha betársulna valaki a családi csárdába...- Lehet, mert a segítség elkel. De ilyen komoly szándékaim egyelőre nincsenek. M.H.L. Pincérnők bugyiban Sexy bár nyílt a cserkeszőlői Turzó panzióban, és erotikus masszázst is igénybe lehet venni. Amikor legutóbb - jó fél évvel ezelőtt - arra jártam, még híre- hamva se volt a szexi-szolgáltatásoknak, akkor csupán a tulajdonos terveiben szerepelt. Emlékszem, Turzó Imre nagyon várta a nyarat, a szezont, hátha az több vendéget csalogat ide. Fontos a forgalom, hiszen a magánvállalkozásban épült panziót bankhitel terheli. Hát ez a szezon aztán... Elmúlt a nyár, időszerű a kérdés; milyen volt a szezon?- Hát ha ez volt a szezon, akkor inkább a tél, - fogalmazza meg Turzó Imre elégedetlenségét. - Cserkeszőlőre ezen a nyáron fele annyi turista érkezett, mint tavaly. Én engedtem az áraimból, és műsorokat is szerveztem, mégse volt telt ház a panzió tíz szobájában. A magyaroknak nincs elég pénzük hogy nyaraljanak, a külföldieknek is drága már ez az ország, inkább máshová mennek ennyi pénzért. Aki pedig mégis hozzánk jön, az inkább kempingben keres szállást.- A helyiekre se lehet számítani? Hiszen a panziónak ízléses, kulturált étterme van.- A harmadosztályú kocsma, ahová gumicsizmában is be lehet menni, jobban megél... Ide csak kulturáltan öltözött embereket várunk és engedünk be. A hely színvonalából nem engedek. Ez nem lesz kocsma.- Gondolom, a szexi-szolgáltat ásókat is azért vezették be, hogy újabb bevételhez jussanak, illetve, hogy a pénzesebb vendégeket idecsalogassák.- Egy hónapja kínáljuk ezeket a lehetőségeket. A Sexy bár helyén korábban diszkóbár volt - sok gonddal. A fiatalok megrongálták a berendezést, a székeket, és a fogyasztás is kevés volt.- És mi van a Sexy bárban?- Ide pénzesebb emberek jönnek. A generáció is más. A diszkó a tizenéveseké, a Sexy közönsége harmincéves és annál idősebb.- Mitől szexi ez a bár?- Topless kiszolgálás van és hétvégén műsor is: erotikus táncok. A kozmetikus házhoz jön Két hölgy ül velünk szemben, egy szőke és egy vörösbama. A szőkét nevezzük Ritának, a másikat Szilviának. Szilvia bemutatja, hogyan történik a topless felszolgálás; fekete fürdődresszhez hasonló ruha van rajta, amelynek csipkézett része látszani engedi a mellét. Hozzá fekete - vörös virággal díszített -harisnyát visel, természetesen harisnyatartóval.- Vagy így szolgálunk fel vagy pedig félmeztelenül - egy szál bugyiban.- A vendégek nem érnek magához? Nem élnek vissza a helyzettel?- Egy felöltözött pincémővel inkább szemtelenkednek - szól közbe a tulajdonos. - De itt le van vetkőzve a hölgy - látja, hogy milyen, minek csipkedje?- És mi történik, ha valaki erotikus masszázst rendel? Szilvia:- Negyven percig masszírozza a férfit az általa választott hölgy. Természetesen az erogén zóná- kat^anyakat, a kart, a hátat, a feneket,.. Háromezer-ötszáz forintba kerül. Előre megmondjuk, hogy ezért mit kap, nehogy valaki tévedésbe essék, és mást várjon a pénzéért.- No de mégis... ha valakinek az erogén zónáit masszírozzák, az esetek többségében máshoz is lesz kedve. Mi történik ilyenkor?- Ha kölcsönös a szimpátia, megbeszéljük a dolgot... ,- És mondják, hogyan lehet elsajátítani az erotikus masszázst? Tanítják ezt valahol?- Ez ösztönös dolog. Találékonyság kérdése is. A lányok átadják egymásnak a tapasztalataikat. De a vendégek is sokat segítenek, megmondják, hol, hogyan masszírozzuk őket.- Az emberek többsége általában azért jön, mert gyöngédségre vágyik - mondja Turzó Imre. - És ezt a gyöngédséget otthon nem kapja meg. Ismét a lányokhoz fordulok:- Önök hogyan vállalták el ezt a munkát? Szilvia:- Én hirdetésre jelentkeztem. Egyébként felszolgáló vagyok. Rita:- Én ismerősök révén jutottam el ide...Egy játékkészítő maszeknál dolgozom.- És miért vállalták el a ma- százst? Szilvia:- Kíváncsiságból... meg hát a pénzért is.- Jól lehet keresni?- Hát többet keresnek, mint egy gyári munkás - így a tulajdonos.- Hogyan telik egy napjuk? Hogyan élnek itt?- Délelőtt tíz-tizenegy óra körül kelünk fel. Utána a külsőnkkel foglalkozunk. Szolárium, szauna. A kozmetikus és a fodrász házhoz jön. Tévézünk, videózunk, vagy pihenünk a szobában. Este a Sexy bárban szolgálunk fel. Az erotikus masszázsra általában éjjel kettőig van igény. Aztán lefekszünk aludni. A lányok - tudom meg a tulajdonostól - egy-két hétre vállalják ezt az alkalmi munkát. A panzióban hétköznapokon általában három lány van, hétvégén - amikor műsort is adnak - nyolc-tíz. Pestről jönnek. Bátortalan hölgyek- Hogyan választják őket? A “felvételi vizsga" ?..- Természetesen sokat számít a külső. Jól nézzen ki, csinos legyen, ápolt, tiszta, kulturált, egészséges. A felvétel bikiniben történik, hiszen meg kell nézni a lány testét is. Lehet, hogy valaki ruhában remekül fest, a teste meg tele van sebhelyekkel.- Van-e “korhatár" ?- Huszonnyolc évesnél semmiképp nem lehet idősebb. De általában 18-24 éves lányok jönnek. Elmondhatom magamról, hogy jó emberismerő vagyok, egy beszél getésben ki tudom szűrni, hogy k alkalmas, ki nem... Nem szabad hogy a lány buta legyen, hiszen < férfiakkal társalogni is kell. Nen lehet pletykás, fecsegő, hiszel szolgáltatásainkhoz a diszkrécit is hozzátartozik.- És ha valaki meggondol magát? Egy-két masszázs utál azt mondja, hogy köszönöm, di nem folytatom?- Volt má olyan, aki meg gondolta magát.. Az hazamegy, é jön egy másik.- Úgy tudom hogy nemcsai férfiak jöhetnei erotikus masz százsra, haner, nők is.-Megbeszélt időpontra Peströ hozunk fiút. Te lefonon érdek lődtek már höl gyek, de bátoi ságuk még nen volt eljönni A hölgyekté foglalót kérünk vagyis az össze; egy részét meg kell előlegezniük mert ők megbízhatatlanabb ven dégek. Meggondolhatják magú kát.- Hogy a férfiak közül ki igénylik a masszázst, az nyilván való. Akiknek van rá pénze, és va lami exkluzívra vágynak. Mi gondol, a nők közül kik fognak el jönni? A csúnyák? Vagy a maga nyosak?- Ezt nem lehet tudni. De úg gondolom, hogy férjesek is.- Mondja, hogyan "veszi be magukat a környék? Hiszen Csei keszőli5 mégiscsak falu.- Sokszor följelentenek a te nácsnál. Már akkor is, ha más ke csival járok, mint eddig. Nem új jal, csupán mással. Nemrég épi tettem egy betonutat a panzi előtt, hogy legalább itt normáli úton közlekedjenek az autósol Mert látta, ahogy jöttek, hogy eg homokos dűlőn lehet idejutni, i betonutat le akarja zárni a tanác: mert a szomszédokat állítólag zi varja az autózúgás. Akkor pedig vendégeimnek még hosszabb he mokos úton kell zötykölődniül amíg ideérnek. Ülünk az étteremben. Két fai memadrágos lány jön be. Leü nek egy asztalhoz, a tulajdonol keresik. Turzó Imre komoly art cal lép hozzájuk. A két lány nt hány perc múlva távozik. A tula donos visszaül hozzánk.- Csúnyák voltak - sommázza.- Ök is “masszőrnek" jelen keztek?- Persze.- Mondja, arra gondolt má hogy nyilvánosházat üzemelte: sen?- Ha a törvény megengedi, < lesz rá kereslet, akkor arra is vá lalkozom. Paulina Év Fotó: Tarpai Zoltá A csárdáskirálynő Befejezéshez közeledik Jászapátin a római katolikus parókia építése. Az épület terveit Makovecz Imre csoportja készítette, a kivitelezésre pedig a helyi Velemi Endre Tsz építőrészlege vállalkozott. Az építkezéshez szükséges pénzösszeget a hívők adományaiból gyűjtötték össze, de sok társadalmi munkával is hozzájárultak a mielőbbi befejezéshez. Képünkön a parókia nagytermének belső szerelése. Fotó: Illyés
