Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-21 / 141. szám
2 1990. szeptember: Versenyhelyzetben a kőolajosok A vízválasztó a magyarsághoz való viszony (Folytatás az 1. oldalról) Mindenesetre az tény, hogy a hazai technika, technológia valamivel szerényebb annál, mint amilyennel az ezen a területen tevékenykedő nagy világcégek dolgoznak.- Ezért egyáltalán nem baj - mondta a vezérigazgató -, ha idejön például az Exxon, mert más eszközökkel lehetséges, hogy eredményesen felfedezik a még feltáratlan szénhidrogéneket. Mert a koncessziós törvény is - folytatta csak a feltáratlan területekre fog vonatkozni, és a magyar vállalatok által termelésbe fogott területeket nem érinti. Tehát nem arról van szó, hogy most minden munkát elvisznek előlünk, hanem pont fordítva. Hisz feltehetően a külföldi cégek is hazai szakemberekkel dolgoztatnak, persze csak akkor, ha megfelelő színvonalon végzik a feladataikat, mert bizonyára minden tevékenységre versenytárgyalást úrnak majd ki. Ugyanakkor mi nemcsak itthon, hanem a világ számtalan pontján dolgozunk. S amennyiben bármelyik országban olyan területet találunk, amely Amikor a jászladányi művelődési ház nagytermében végighallgattam a tanácselnök ötven- perces beszámolóját az elmúlt öt év fontosnak ítélt, helyi eseményeiről, az jutott eszembe: ha ilyen nagyszerű volt ez a fél évtized, ennyi gyarapodást hozott helyben, vétek lenne megszüntetni a mostani tanácsrendszert. Igaz, a beszámoló szerint a közbiztonság nincs a helyén, de az is előrelépés, hogy két körzeti megbízott helyett három van. Azután megtudtuk, ötventagú polgári őrséget is szerveztek, és ha nagyobb lesz az önállósága a rendőröknek, rendeződik a helyzet. Ezenkívül még annyi volt a hiányosságok felsorolása, hogy: elmaradt a Kossuth iskola felújítása, kellene egy gyógyszertár, nem történt nagyobb úthálózatfejlesztés, és a szennyvízrendszer kivitelezése is késik. Viszont megtudtunk temérdek nagyszerű gyarapodást: a sokat szidott tehó befizetéseiből mélyfúrású kút lett, a kereskedelmi ellátás, jó a munka az óvodában, a bölcsődében és egyáltalán mindenütt, stabilizálódott a Petőfi úti ABC személyi állománya, több utcában szilárd út, meg sok négyzetméterjárda épült. Nagyon sok szolgálati lakást felújítottak, a piacot korszerűsítették, akár az orvosi rendelő központi fűtését. Mindenhol jól megy a munka, a iskolában, az idősek klubjában, megítélésünk szerint előnyösebb pozíciót biztosít és nagyobb eredménnyel kecsegtet, akkor vagy önállóan, vagy az itt dolgozó valamelyik külföldi céggel vegyes vállalatot alapítva, különböző tevékenységeket folytatunk ott. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem arról van szó, hogy előnyben részesítik a külföldi tőkét a hazai rovására, hanem arról, hogy piaci helyzetet teremtenek ezen a területen is.- Ha a törvény életbe lép - kezdte Treffler Tamás, a másik nagy cég, a Kőolajkutató Vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettese -, teljesen éles piaci versenyben kell helytállniuk a hazai kutató- és termelővállalatoknak, valamint minden olyan cégnek, amelyik ebben az ágazatban dolgozik. Nyilván ez a verseny akkor lesz igazi, ha az előbb említett nyugati cégek megjelennek itt. S ha így lesz, akkor már ott kemény harc várható, hogy egyáltalán ki kapja meg a jogot egy adott terület kutatására. Biztos azé lesz a megbízás, aki vagy többet fizet, vagy ugyanannyi pénzért egy szó, mint száz, az ötvenper- ces beszámoló kilenvenegy-né- hányszáz százaléka a helyi sikerek, eredmények felsorolásával telt el. A hozzászólások már nem tükröztek ennyi pozitívumot. Feltűnt, hogy katasztrofálisnak ítélik a közbiztonságot, és nem úgy, hogy nincs a helyén. Egy férfi abbeli tapasztalatának adott hangot: ha baj van, gyorsabban megtalál az ember a községben egy püspököt, mint egy rendőrt. Nem egy, nem is két ember hangoztatta: odáig fajult a helyzet, hogy veszélyes esténként az utcán tartózkodni, sőt sötétedéskor ajánlatos a kapukat bezárni. Szóltak itt még a félbehagyott járdákról, arról, hogy szombattól hétfőig bárki meghalhat, olyan az orvosi ügyelet. Többen sokal- lották azt a költséget, amelyet a szolgálati lakások korszerűsítésére, felújítására fordítottak. Szóvá tették, hogy a fél kilenckor kezdődő orvosi rendelés nemegyszer 11-kor kezdődik. (A válaszból megtudtuk, olykor okkal, mert a rendelő orvost súlyos beteghez hívják.) Érdekes volt az az észrevétel, amelyiknek a lényege: ne azt mondják, mit tettek, hanem mit kellene tenni. A fiatalok is szót kértek, és szerintük temérdek értelmiségi, jó képességű ember hagyta, hagyja itt Ladányt, és bizonyítja tehetségét másutt. több munkát vállal. Az állam mindenképpen jól fog járni, mondhatnám úgy is, hogy kétszer nyer. Mert egyszer eladja a kitermelés jogát - ez eddig nem így történt, hisz az OKGT-é volt minden ezzel kapcsolatos jog -, másodszor pedig részesedik az eredményből. Az is igaz, hogy nem élveznek majd előnyöket a magyar cégek csupán azért, mert helyben vannak. Persze aki elnyeri egy-egy terület koncessziós jogát, szinte biztos, hogy versenytárgyalást ír majd ki minden egyes feladatra, s akár mi is nyerhetünk, hisz pályázhat rá bárki a világból. Mindenesetre én úgy látom, hogy a jövőben is lesz keresni valónk ezen a piacon, hiszen mi már jó pár éve versenyhelyzetben dolgozunk. Külföldön számtalan munkát sikerrel elvégeztünk, ami legfőképpen annak köszönhető, hogy ma már ezt a szervezetet sem vállalatnak tekintjük, hanem különböző vállalkozások halmazának. így bőven megvan az esélyünk arra, hogy továbbra is szóhoz juthatunk ezen a piacon. A felvetésekre mind a 32 kérdező választ kapott. Adódott, aki elfogadta a feleletet, volt aki nem. Sajnos ezt már jóval kevesebben várták meg, mert az utolsó sorok a hétkor kezdődött, maratoni gyűlésen a rendezvény végére, negyed tizenegyre teljesen kiürültek. Ez az angolos távozás egyfajta helyi ítélet is a falugyűlésről. Az újságírónak pedig az a véleménye, hogy szívesebben hallgatott volna olyan beszámolót, amely a tennivalókkal is úgy foglalkozik, mint az eredményekkel. Mondjuk érdekelt volna, mi lesz a munkanélküliekkel, miért nem sikerül megtartani a fiatal, végzett szakembereket, diplomásokat. Hogyan képzelik el a katasztrofális közbiztonság javítását? Az is érdekelt volna, melyek azok a beruházások, felújítások, ahol esetleg túlköltekeztek, ahol nem éppen jól végezték a munkájukat. Fájdalom, erről egy árva szó sem esett. Ügy is mondhatnám: az önkritika, az alapos elemzés fehér hollónak számított a beszámolóban. D. Szabó Miklós Csurka István íróval, ország- gyűlési képviselővel, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagjával találkoztak szerda este az érdeklődők Szolnokon, a Repülőtéri Helyőrségi Művelődési Házban. A vendég beszélt a Magyar Fórumban megjelent Apák és fiúk című írás miatt kialakult bonyodalmakról. Megismételte azt a sajtóban már korábban nyilvánosságra hozott hírt, miszerint a bíróság az SZDSZ vezetői által indított perben a költségek megtérítésére kötelezte. Hozzátette, hogy ügye jelenlegi állásáról nem tud többet mondani, mert ügyvédjével még nem beszélte meg a történteket. Azt azonban kiemelte: a vitatott cikket azért közölte, mert egy olyan szellemiség testesül meg benne, amely hitelesen tükrözi az emberi magatartásokat a múlt rendszerben és a jelenlegi körülmények között. Megjegyezte, hogy a Magyar Fórumban mindig közzétette a helyreigazítási kérelmeket. Az SZDSZ azonban szokásához híven egyből sajtótájékoztatót Sorsfordulót jelent a szeptember 30-i helyhatósági választás az egész ország, minden település életében. A kisebbekben talán nehezebben élik meg ezt az emberek, hiszen mindenki mindenkit ismer, így nem lehet hangzatos szólamokkal, üres ígérgetéssel megnyerni bizalmukat. így van ez Tiszaderzsen is, ahol 15- én este gyűltek össze a kultúr- házban, hogy meghallgassák a szeptember 30-án leköszönő tanácsi vezetés beszámolóját a január óta végzett munkáról, majd megismerkedjenek a hét polgármesterjelölttel. A tanács úgy érezte, akkor korrekt, ha az önállósodás óta eltelt időről számot ad a lakosságnak, a változásokról, a rendelkezésre tartott és politikai eseményként, botrányként tálalta az újságban megfogalmazott gondolatokat, állításokat - mondotta Csurka István. Az SZDSZ-MDF ellentéttel kapcsolatban kifejtette, hogy az - a látszattól eltérően - nemcsak a két párt vezetősége között van meg. Ugyanígy tükröződik a helyi szervezetek kapcsolataiban is. A különbség a magyarsághoz való viszonyban nyilvánul meg. Mindezt csak tetézi a szabaddemokraták gátlástalan, a választások eredményét semmibevevő politikája. Az MDF elnökségi tagja az est során több ízben szólt az ellenzéki pártok kapcsolatairól. Megítélése szerint az SZDSZ együttműködik az MSZP-vel. Szellemi gyökereik közösek, a mélyben érdekazonosság van a szocialisták és a szabaddemokraták között. Az a véleménye, hogy összefonódott a Kádár-rendszer hatalmi garnitúrája és más ellenzéki pártok vezetése. “A Kádár-rendszer hatalmát - ez volt a korábbi rezsim lényege - igazából a álló pénzösszegek felhasználásáról. Ezek szerint a 27 millió forintos keretet időarányosan, a terveknek megfelelően használták fel. A jelenlegi zsúfoltságon, ami az ügyintézés hatásosságát is befolyásolja, várhatóan akkor lehet segíteni, ha elkészül az új iparcikkbolt, amelynek emeletén kap helyet az új helyi önkormányzat. Nem kis feladatot vállalt magára, aki elfogadta a jelöltséget e testület vezetésében, hiszen nem egy “alvó” község irányítását kell átvennie. Elég, ha a példaértékű elszakadásra gondolunk Abádszalóktól, és nyilvánvalóvá válik, hogy az itteni lakosok nem nézik tétlenül sorsuk alakulását. S ha valaki még hitetlenkedett volna, megbizonyosodhatott erről szombaton este, a falugyűlés második részében, ahol sokszor hangos szóval, hevesen érveltek kérdezők és válaszolók egyaránt. A vita hevében előkerültek régi sérelmek, és valódi mai problébankvezérek, vállalatvezetői személye jelentette” - fejtette k Csurka István. Ezúttal is szóvá tette, hogy í tömegkommunikációban nen történt meg a vezetőcsere. Ezzé indokolható, hogy a kormányoi lévő pártoknak rossz a sajtója. Az Új Néplap kérdésére szól a hazánkban élő nemzetiségek ről. Nem fenyegeti őket az el nyomás, az erőszakos asszimilá ció veszélye, mert hazánkbai demokratikusabb kömyezetbei élhetnek, mint a környező orszá gokban nagy számban jelenléví magyarok. Nem kell “vattábi csomagolni” nemzetiségeinket Az a korábbi gyakorlat, ameb abban a reményben támogatt. őket, hogy ezáltal jobb lesz : határainkon kívül élő magyarok nak, nem vált be. E témánál ma radva aláhúzta: egy nemzetne! joga van ahhoz, hogy ha tragédi; történt vele - utalt a trianoni or szágcsonkításra -, akkor azt tra gédiaként is kezelje. Ez méj nem nacionalizmus. Nagyobi baj az, ha generációknak csal felületes ismereteik vannak a ha tárainkon túl élő magyarságról. Sz.Z mák is, s itt-ott személyeskedi kérdések is. Ajelöltek öt percbei mondhatták el programjukat majd a feltett kérdésekre vála szóltak. Ekkor kiderült, hog; egy kivételével mindegyikük lakosság ajánlását fogadta el, d mindannyian alkalmasnak érzil magukat a pozíció betöltésére. ? községben négy párt működik így nem meglepő, hogy hármai pártszínekben, négyen pedi] független jelöltként indulnak, i jelölteknek számot kellett adni uk többek között arról, hogy me lyik oldalon álltak a község és téesz szétválásának idején, és ai ról is, milyen forrásból kívánjál pótolni az állami támogatás jövi évben várható körülbelül 20 szá zalékos kiesését. A felszólalók véleményét úg; lehetne összefoglalni, hogy éi telmes, talpraesett embert akar nak vezetőjüknek, de reálisa szemlélik a dolgokat, s tudják hogy aki túl sokat ígér, az rend szerint keveset ad. V.I.1 UEFA Kupa-mérkőzés A nemzetközi labdarúgó-kupaküzdelmek első fordulójában a Ferencváros tegnap este lépett pályára az FC Antwerpen ellen, Belgiumban. FC Antwerpen—Ferencvárosi TC 0-0.-ntHosszúra nyúlt, mint a rétestészta GONDOLATOK A JÁSZLADÁNYI FALUGYŰLÉS UTÁN Aki sokat ígér, keveset ad VIHAROS VITÁK TISZADERZSEN Amiről 30-án döntünk 2. A települések típusai Az állam területi beosztását történetileg sokféle “objektív” tényező /például földrajzig gazdasági, közlekedési tényezők, nemzetiségek léte, történeti tradíciók stb./ határozza meg. Az állami-területi tagozódás ugyanakkor szubjektív hatalmi kérdés is, amelyet befolyásol a központi és a helyi hatalom mindenkori viszonyának alakulása. A Magyar Köztársaság állami-területi beosztása első ránézésre nem sokat változott, az állam területe továbbra is fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban kerületek léteznek, a városokban kerületek alakíthatók. Ami alapvetően megváltozott, az az állami területi beosztás döntésrendszere. Az egyes döntésekben meghatározó szerepe van az önkormányzat alanyának, vagyis a község vagy városközösség választópolgárának. Például a helyi képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni, ha a lakosság új község alakítását, a községegyesítés megszüntetését vagy más településsel való egyesítését kéri. Minden más döntés esetében is /lakott terület átadása, másik megye területéhez csatolás, új település- név elfogadása stb./ kérni kell a lakosság állásfoglalását. Jelentős szerepet játszik a döntéshozatalban a képviselő-testület, amely határozatba foglalja a kezdeményezéseket. A “szolgálati úton” történő felterjesztés után a végső döntés az államfő, illetve az Országgyűlés kezében van. Az Országgyűlés a megyei szintről /megyék összevonása, elnevezése, székhelye, megyei jogú várossá nyilvánítás stb./, a köztársasági elnök a községi-városi szintről /község- és városalapítás, községegyesítés stb./ dönt. Az önkormányzati kérelem teljesítésének a törvény által előírt feltételei vannak, így például új község akkor alapítható az elkülönült lakott településrészből, ha képes az alapvető önkormányzati jogok gyakorlására s a kötelezően előírt önkormányzati feladatok /például az alapfokú oktatás, az egészségügyi alapellátás/ teljesítésére. A települések a törvény szerint a következő típusokba sorolhatók: község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros lés kerületei/. Minden volt kistelepülés /társközség/ alkotmányjogi értelemben önálló önkormányzattal rendelkező KÖZSÉG. Az ezernél kevesebb lakosú község képvi- selő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, jegyzőt nevezhet ki, vagyis független ökormány- zati szervezete lehet. A község képviselő-testületét a választó- polgárok kislistás választókerületi rendszerben, polgármesterét közvetlenül választják meg. A község feladat- és hatásköre a kötelező törvényi minimum, az alapellátás biztosítása. Az önkormányzati törvény szerint a nagyközség címet használhatják azok a települések, amelyek a törvény hatályba lépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá amelyek területén legalább ötezer lakos él. A nagyközség kötelező feladat- és hatásköre általában nagyobb a községeknél, a városéhoz hasonlít. A városok önkormányzati szervezetrendszerének létrejötte eltér a községekétől, képviselőtestületét vegyes választókerületi rendszerben hozzák létre, polgármesterét az önkormányzat választja. Feladat- és hatásköre általában nagyobb a községeknél. Megyei jogú város elnevezéssel 1954-71 között Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged később Győr szerepelt, e jogállás lényege a megyétől való teljes szervezeti és gazdasági függetlenség volt. E településtípus kapcsán említhető a törvényhatósági jogú város közjogi hagyománya is. A megyei jogú várossá minősítésről kérelem alapján /ennek feltétele az 50 ezer lakos/ az Országgyűlés dönt. A megyei város képviselő-testülete a közgyűlés. A megyei jogú városban kerületek, kerületi hivatalok, kerületi képviselő-testületek hozhatók létre. A megyei jogú város elláthat megyei önkormányzati feladatokat is. A főváros sajátos, az ország szuverenitását is szimbolizáló jogállásáról, önkormányzati rendszeréről külön törvény rendelkezik. A főváros képviselőtestülete a 88 tagú közgyűlés, amely kétkamarás, 66 tagját listán közvetlenül választják, 22 tagját pedig a kerületek delegálják. A főpolgármestert a közgyűlés választja. Az önkormányzati törvényben fennmaradt az évszázados hagyományokra visszatekinti megyerendszer és annak teljes szervezete, a közvetett modor választott közgyűlés, az elnöl /alelnök/, a megyei főjegyző és í megyei hivatal. Bár az önkormányzati típusi megye fennmaradt, A megye el vesztette anyagi-költségvetési é: szervezeti-hatásköri téren meglévő privilégumait, mindenhatóságát. Nagyon jelentős változás ai állami területi beosztáson, az ön- kormányzati rendszer egészér belül az, hogy a hierarchikus kapcsolatok jogilag megszűn tek, az egész rendszer az egyen jogúság, az együttműködés, c társulás, egyszóval a szerződéi lés nem a parancsuralom/ elvér áll. A jövő dönti el, hogy milyer “új társadalmi szerződések” köt tetnek, milyen társulások jönne! létre. (MTI-Press) Kukorelli Istvár
