Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-03 / 125. szám

4 1990. SZEPTEMBER 3. A hulladékkezelő leállítását követeljük! Dr. Tóth Albert országgyűlési képviselő választói körében (jú­lius 27.) tájékoztatást tartott az önkormányzati törvény terveze­téről, és válaszolt a feltett kérdé­sekre. A FIDESZ kétpói képvi­selője e fórumon a hulladékke­zelő megépítése miatt aggodal­mát fejezte ki. A képviselő erre adott válasza, hozzáállása, mely szerint "a veszélyes hulladéktá­roló előreláthatóan nem épül meg Kétpón", nem nyugtatta meg a kétpóiakat, valamint Me­zőtúr lakosságát. Ha elfogadjuk, hogy a magunk portáján a ma­gunk urai legyünk, s ennek a fel­tételei ma már az önkormányzati törvényben rögzítettek, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a korábbi beidegződésekből eredő válaszokat elutasítjuk, hisz évek óta nincs elmozdulás ebben a kérdésben; az államhatalom me­gyei szerveként működő tanács- rendszer s annak kiszolgálói kedvük szerint hozhattak olyan döntéseket, melyekkel a helyi lakosság nem értett egyet. De mi is történt? Bács-Kis- kun, Békés, Csongrád és Szol­nok megye vezetői az 1988 má­jusi feladategyeztető megbeszé­lésen elvekben és intézkedések­ben úgy döntöttek, hogy a tér­ségbe tervezett regionális hulla­déklerakó - a lakosság megkér­dezése nélkül - az általuk alkal­masnak vélt kétpói területre ke­rüljön. A komplex létesítmény feladata évi 10 ezer köbméter hulladék fogadása, átmeneti és végleges tárolása, előkezelése és égetése. A várhatóan ide kerülő hulladék főbb csoportja: festék­maradvány, savas, lúgos, fém­tartalmú iszap, galvániszap, mű­anyag és olajos hulladék, szennyezett göngyöleg, vala­mint növényvédőszer-marad- vány. A létesítmény beruházási tervét a MÉLYÉPTERV készí­tette, és ez év végétől fogadná a hulladékot. A telep végső kiépí­tésének becsült költsége egymil- liárd forint, s a megvalósulás el­őfeltétele, hogy az onnan kikerü­lő szennyező anyagok ne léphes­senek közvetlen kapcsolatba a felszíni és felszín alatti vízáram­lási rendszerrel. A KÖVIKOR szakvéleménye szerint azonban a felszálló vízá­ramlás mellett ÉNy-DK irányú, lassú áramlás is tapasztalható. Ez a megállapítás összhangban van a MELYEPTERV vizsgála­taival is. A terület földtani adott­sága - az anyagvastagság és ré­tegződés vonatkozásában - nem felel meg a követelményeknek, így a véletlen vagy rendkívüli ok miatt a talajvízbejutó szennyező anyag terjedése veszélyeztetheti Mezőtúr ivóvízellátását is. Tévedés volt, hogy a terület kiejelölésekor 30 aranykoronás, kiváló minőségű termőföldet vontak ki a mezőgazdaságból, továbbá, hogy nem vették figye­lembe a megvalósítandó öntöző­telep és a Tisza II öntözőrend­szer várható hatását. Tévedés volt, hogy az illetékesek már ak­kor eldöntötték - az önkormány­zatok megkérdezése nélkül, pusztán a tekintélyelv alapján -, a komplexum létesítését, amikor még sem az alkalmasság, sem a kivitelezés költsége nem volt kellőképp tisztázva. Nem engedhető meg, hogy eb­ben a tőkeszegény világban, amikor az ilyen jellegű beruhá­zások megvalósulásának kevés a realitása, kiváló termőterületet tegyenek tönkre, vagy hogy a be­ruházás félbemaradjon. A mezőtúri SZDSZ fellép minden olyan kísérlet ellen, ami­kor valamely csoport, párt, szer­vezet saját hatalmát a törvény erejével próbálja másokra eről­tetnie Küzdünk az egyének és az önkormányzatok szabadságáért, emberi és állampolgári jogaiért. Modem, liberális demola'áciát akarunk, melyben a többséggel szemben a kisebbséget szilárd jogok védelmezik. Küzdünk azért, hogy sem az állam, sem a piac ne pusztíthassa környeze­tünket, ahol a technológia, ter­melés nem cél, csupán eszköz lesz. (1988 végén Kuncsorbáról tiltakozás érkezett a megyei ta­nács elnökéhez, 1989. október 4-én a kétpóiak 3800 aláírással fogalmazták meg követeléseiket a tervezett komplexum megépí­tése ellen.) Az SZDSZ-nek az a vélemé­nye, hogy a mostani kiélezett po­litikai helyzetben - a rend­szerváltás után, az önkormány­zatok megalakulásával - a lakos­ság makacs ellenállásával szem­ben nem szabad erőltetni a beru­házást. A MÉLYÉPTERV vá­lasszon ki más területet, mert Kétpón már annyira megromlott a helyzet, hogy a tervezett beru­házás megvalósíthatatlan. Követeljük a hulladékkezelő komplexum beruházási prog­ramjának azonnali leállítását, az önkormányzati és állampolgári jog sérthetetlenségében az Al­kotmánybíróság garanciáját kér­jük, és számítunk a Képviselő Úr szakértői támogatására. Árvái Gyula - tanár SZDSZ-ügyvivő Mezőtúr Garantálom a "Garanciának" Lopással gyanúsítottak A szolnoki Aranykanna ABC- ben augusztus 28-án, 18 óra táj­ban egy új PVC-szatyorral tér­tünk be - bolgár vendégeimmel, hogy az elutazásuk előtt útrava- lót vásároljunk. A szatyor a ven­dégkislány hóna alatt volt, ami­kor a pénztáros szó nélkül be­ütötte az árát. Reklamálásomra ban, ahol a szatyrot vettem, s blokkmásolatot adtak. Ám azt a kellemetlen érzést, megszégye­nítést, amit előző nap - a vásárlók és vendégeim előtt - átéltem az ABC-ben, senkinek sem kívá­nom. Azóta sem hagy nyugodni a kérdés; Már egy üres szatyorral sem térhetünk be gyanútlanul a boltba - ha csak nem őrizgetjük, hordjuk magunkkal a blokkját? Horváth Jánosné Szolnok Köszönet, társadalmi munkáért Tiszaszőlősön tavaly több utcában kohósalakutat építettek, s mivel a Felszabadulás útra akkor nem került sor, az utcabei iek kezdeményezésére úgy döntöttünk, hogy az idén megcsináljuk. Az építőanyag szállításához a helyi Petőfi Tsz-től kaptunk segítséget, az Alumíniumgyár tiszafüredi egységétől pedig kazánsalakot kértünk. A munkák koordinálásáért, tá­mogatásukért ezúton is köszönetét mondunk. Ugyancsak említésre méltó az a társadalmi munka, mellyel a lakosság a Hősök terét rendbe hozta. A mellékelt felvétel talán nem adja vissza hitelesen a valóságot, de emlékeztet bennünket az útépítésre, a kömyezetszépítő társadalmi munkára. (Fotó: Fazekas Sándor) Soltész Lászlóné Tiszaszőlős A versenyhelyzet megteremtéséért Darvas Miklósné, újszentgyörgyi olvasónk azzal a panasszal kereste meg szerkesztőségünket, hogy kártérítési ügyében képtelen megértésre jutni a Garancia Biztosító RT. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vezérkép­viseletével. Ugyanis az történt, hogy ismeretlen tettes ez év május 19-én virradóra betört hozzájuk, és ellopott 11 tyúkot, 8 vágni való csirkét. Júniusban megszületett a rendőrségi határozat, mely alapján már fizet­hetne a biztosító, ám kárigényét elutasították, mert a rendőrségi határo­zatban 25-ös házszáma helyett 29-et írtak... A biztosító emberével, aki egyben mint kárszakértő járt a lopás hely­színén, én sem értettem szót, mert a rendőrségi iratban szereplő házszá­mot tartotta mérvadónak - hangsúlyozva, hogy nem nyomozó... Az igazság kiderítésében nem először vállaltam a "nyomozó" szerepet, ami most annyiból állt, hogy a Tiszafüredi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi csoportjának tájékoztatását kértem - ahol a nyomozást megszün­tető határozatot hozták - és kiderült, hogy Darvas Istvánné azonos azzal a károsulttal, aki a 25. szám alatt lakik, noha a házszámot kétszer is pontatlanul közölték a biztosítóval. Most már talán semmi akadálya, hogy kifizessék a kártérítést.- cs ­Lapunk augusztus 13-i számá­ban, e rovatban jelent meg a Ke­reskedelem és vezetés" című ol­vasói levél, melyre Pócs András- né, a Törökszentmiklósi Városi Tanács V. B. városfejlesztési és gazdálkodási osztályvezetője re­agált. Többek között a követke­zőket írta: Véleményem szerint felelőt­len a levélíró Balogh József azon kijelentése, hogy a jelenlegi ke­reskedelemre semmi szükség. A város kereskedelmi forgalmának döntő hányadát a helyi egységek bonyolítják, s aligha vonható kétségbe a Tavasz, a Napsugár, a Munkás, az Ifjúsági, a Május 1. úti, a G-falusi, a Kosárka, a Jubi­leum ABC-k fontossága, melyek nélkül nem képzelhető el bizton­ságos, jó színvonalú élelmiszer- ellátás. A lakosság nem nélkü­lözhetné a műszaki áruházat, a Keravill szaküzletet, a bútorbol­tot, a Csillag Divatházat és a tü- zéptelepet sem, melyek - a sok­A tárgyalóteremből Sötétben szerettek lopni Jóleső öröm, megnyugtató ér­zés a rendszerető emberek szá­mára, hogy már a legkisebb tele­pülés legeldugodtabb utcájában se kell sötétben botorkálni. Kor­szerű, helyenként mutatós lám­patestek fényénél este is fel lehet ismerni és köszönteni a szembe­jövőt, biztonságosabb a közleke­dés. Jászdózsán is örülnek az emberek, hogy a legtöbb utcából már száműzték a sötétséget. Saj­nos nem mindenki lelkesedik a fényért. Hanák László, Jászdó- zsa, Lenin út 15. szám és Do- mány Károly, ugyancsak Jász- dózsa, Vermek út 2. szám alatti lakos például egy értelmetlen lo­pási kísérlettel próbálta "vissza­csempészni" a sötétséget a tele­pülés egyik utcájába. Kettőjük elektromossági ismeretét össze­adva, sikerült kikapcsolniuk a Dózsa György út egyik szaka­szán az elektromos világítást. A "munkavédelmi" előírások el­végzése után Hanák felmászott az egyik lámpaoszlopra, ezt kö­vetően még kettőre. Meglazítot­ta a lámpatesteket tartó csavaro­kat, elvágta a vezetékeket, és há­rom oszlop máris ott árválkodott lámpa nélkül. A zsákmányt Hanák lakására vitték azzal a szándékkal, hogy később majd pénzzé teszik. Szá­mításukból azonban kimaradt, hogy a Dózsa György út lakói kíváncsiak lesznek, miért borult sötétség az utcájukra. Utánanéz­tek, így a rendőrség még idejé­ben lefoglalta az eladásra szánt lámpatesteket. Hanák László több mint egy hónapon át búsla­kodott azért, hogy semmi pénzt nem hozott a lámpaoszlopok megmászása. Végül összeszedte magát, és elhatározta, hogy vala­mi biztosabbal, jövedelmezőb­bel próbálkozik. Az egyik hold­világos éjszakán kerékpárra ült, és átkarikázott Jászjákóhalmára. Éjfél után két óra lehetett, ami­kor átmászott a gázcseretelep kerítésén, lefűrészelte a tároló ajtajáról a lakatot, és négy palac­kot emelt el. Boszorkányos ügyességgel - vigyázva, hogy menet közben is tartani tudja az egyensúlyt - fel­rakta a kerékpárra, aztán egy zsonglőrnek is dicsőségére váló módon hazakarikázott Jászdó- zsára. Számításába viszont újból hiba csúszott, mert a község ha­tárában találkozott egyik isme­rősével, aki elcsodálkozott azon, hogy Hanáknak éjnek idején is cserélnek palackot. Erről a mun­kahelyén is beszélt, így aztán ha­mar kiderült, ki volt a gázcsere­telep éjszakai látogatója. A Jászberényi Városi Bíróság dr. Gondos Imre tanácsa hozott ítéletet Hanák és társa ügyében. Hanák Lászlót lopás bűntette miatt 5 hónap börtönbüntetésre és 4 ezer forint pénzbírságra ítél­te. A börtönbüntetés letöltését egy év próbaidőre felfüggesztet­te, Domány Károlyt lopás bűn­tette miatt 2 év próbaidőre bo­csátotta. Az ítélet jogerős.- ésal­sok egyéb kereskedelmi és szol­gáltató üzlettel együtt -, a lakos­ság döntő részének megelégedé­sére, elismerésére méltó, felelős­ségteljes munkát végeznek - igen nehéz körülmények között, s cseppet sem irigylésre méltó anyagi elismerés mellett. Az is a realitáshoz tartozik, hogy a felsorolt üzletek létrejöt­téhez nem kevés tanácsi erőfe­szítés, koordinációs munka ta­pad. Naivitás volna azt hinni, hogy az elmúlt években bármi­kor is lehetett dúskálni a beruhá­zásra jelentkezők között. Éppen ezért már hosszú évele, évtizedek óta minden üzletnyitásra, keres­kedésre irányuló kérelmet vagy jelzést (leszámítva néhány italá­rusítót) támogattunk. A versenyhelyzet megterem­tését segítettük, és ma is ezt akar­juk. A jelenleg is működő keres­kedők, iparosok zöme azért ka­pott engedélyt a tanácsoktól, azok szakosztályaitól, hogy részt vegyen a lakosság igényének ki­elégítésében, a város ellátásában és nem azért, hogy a tanácsok­nak legyen kire hatniuk, mert a ráhatásos módszer már korábban sem vált be. A lakosság megelégedését bi­zonyítja, hogy velük szemben el­vétve adódik kifogás. A levélíró sérelmezi, hogy, az MDF helyi szervezete nevében eljárva, nem kapott ingyenes he­lyet olcsó cikkek forgalmazásá­ra. A valóság az, hogy az értéke­sítési hely kijelölése megtörtént (több is), de csak egy-két esetben vették igénybe. A piaci árusítás helypénzfize­tési kötelezettséggel jár, ennek ellenére az MDF-szervezet szá­mára ingyenességet biztosí­tottunk, de egyes tagjainak - amikor magánvállalkozóként je­lennek meg - helypénzt kell fi­zetniük. Az MDF helyi szervezet tagjai - mint vállalkozók, mint alkalmazottak - különböző ke­reskedelmi, illetve szolgáltató- egység telepítését kezdemé­nyezték, de az érdemi megvaló­sításig - többszöri sürgetés elle­nére sem - jutottak el. (A piaci helypénztarifát tartalmazó tábla felújítva a helyére került.) Balogh József szóvá tette még, hogy a boltok környéke nem éppen vevőcsalogató... Saj­nos, az elavult, korszerűtlen bol­tokban előforodul, hogy nem tartják be a tisztasági követelmé­nyeket. Ha ilyet tapasztaltunk, a legsúlyosabban mulasztókat fe­lelősségre vontuk. Ezt a levélíró is jól tudja, mert mint boltosnak, módjában volt tapasztalni, mi­lyen kellemetlen, amikor a gon­datlanul kezelt, tárolt árut a vevő visszaviszi, vagy a tanácsnál be­jelenti. Az oldalt összeállította: Csan- kó Miklósné közölte, hogy náluk is kapható ugyanilyen, bizonyára tőlük származik. Az üzletvezető-he­lyettesnek ugyanez volt a véle­ménye, s azt mondta, akkor ad­ják vissza a 70 forintot, ha be­mutatom a szatyor blokkját. Szerencsére emlékeztek még rám a szolnoki Kultúrcikk bolt­Felvételünkön az ismert szolnoki Zagyva-part, mely oly sokszor megihlette a Müvésztelepen élő és idelátogató festőművészeket. (Fotó: Illyés Csaba) A SZERKESZTÓSEG POSTÁJÁBÓL Hozzászólás cikkeinkhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom