Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-15 / 136. szám
Jászapáti kastélysárga, kéttornyú temploma még ma is uralkodik az inkább tágas térségnek, mintsem főtérnek nevezhető városközpontban. A tér elrendezése azonban a jellegzetes magyar településszerkezetet tekintve klasszikusnak mondható: a templommal szemben a régi, timpanonos, földszintes községháza, ma a könyvtár épülete áll. A timpanon mögött a könyvtár oldalához ragasztva található a kétszintes tanácsháza, amelynek bejáratáról hiányzik a hivatalos címeres tábla, csupán egy felirat tanúskodik arról, hogy ugyanitt található a “Fogyasztók községi tanácsa”. Ez a felirat több mint egyéves lehet, hiszen 1989- ben Jászapáti nagyközséget még a “Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa” városi rangra emelte. A település lakóinak száma 9968. Ez a szám ezúttal nemcsak statisztikai adat, hanem politikailag is jelentős tény, hiszen azt jelenti, hogy a 7242, választásra jogosult apáti polgár közvetlenül választhatja meg a 13 helyhatósági képviselővel együtt a város polgár- mesterét is. A kisváros hétköznapjait most kissé felbolydította a szeptember 30-ki választások közelsége. Reggelenként néhány ember összeverődve böngészi a tanácsházán kifüggesztett jelöltlistát, közben vitatkoznak, egymástól kérdezgetik kit takarnak a nevek, próbálják azonosítani a személyeket. Külö- nösenaképviselőjelöltek száma jelentős, a hosszúra növekedett listán zömükben független jelöltek szerepelnek, néhányan az etnikai kisebbség, magyarul a Jászapátin élő cigány lakosság közül kerülnek ki. A népesség 10-15 százaléka cigány. Vannak közöttük hagyományosan itt élő nagy múltú cigány- családok, mint amilyen például a Farkas család, vagy a Ráczokés kiterjedt rokonságuk, de sok az újonnan letelepedett bevándorló, szakma és foglalkozás nélkül. Az egykori nagyközség szülöttje egyébként a világhírű cimbalom- művész, Rácz Aladár is. - Ha az etnikai kisebbség jelöltjei közül senkit sem választanak meg az ön- kormányzatba, az ő érdekeiket tanácskozási joggal jelentkező szószóló képviseli majd - mondja Fónagy László vb-titkár, a választási iroda vezetője. Sok a dolga, bizonyára a pokolba kíván bennünket, de udvariasan és készségesen válaszolt kérdéseinkre, s közben zokszó nélkül szervezi az alig működő telefonon programunkat; kivel, mikor, hol találkozunk és beszélgethetünk.- Milyen érzés most, a rendszerváltás utolsó pillanatában (értve ezen a tanácsi rendszer megszűnését és az önkormányzatok megszűnését,) tanácsi dolgozónak lenni? Milyen a szakapparátus hangulata? - kérdezem a vb-titkárt.- Idáig minden rendben volt, csak a legutolsó időben ütötte fel a fejét a szorongás, és furakodott be egy kis félelem. Eddig azonban még a konvertálható szakmával rendelkezők közül sem ment el senki az apparátus testületéből. A bújkáló félelem és főleg a bizonytalanság azonban nemcsak a tanácson tapasztalható. A városban a legtöbb embernek kenyeret, munkát adó termelőszövetkezet a jó szövetkezetek közé tartozik a- A későbbiekben ezeket a tanfolyamokat is szeretnénk megszervezni a téli hónapokban, a kísérleti esztendő után azonban egyelőre most egyéves előkészítő tanfolyam után a kétéves gazdászképzést szeretnénk beindítani. Ebben a törekvésünkben a Mezőgazdasági Minisztérium is támogat bennünket. Kevesen tudják még a megyében is, hogy mi a majd százéves múlttal rendelkező jászberényi gazdász- képző iskola jogutódja vagyunk, ezt a hagyományt szeretnénk most felújítani és folytatni. Mint ahogy kevesen tudják a megyében talán azt is, hogy Jászapáti iskolaváros. A településen majdnem kétezer diák tanul. Több általános iskolája, két szakmunkásképző intézete és egy gimnáziuma van, amelyben szintén változás készül. Ha megkapják a minisztériumi hozzájárulást, jövőre nyolcévfolyamos gimnáziumot szeretnének indítani - tájékoztat bennünket dr. Kalmár Pálné igazgató. Makovecz Imre tervezte a néhány évvel ezelőtt átadott művelődési központot Jászapáti helyhatósági választások előtt 1991 1391 megyében. Bár az idei aszály őket is sújtotta, jövedelmező melléküzemáguk, korszerű gépparkjuk van. De még nem tudják, ha ősszel vetnek, nyáron közösen aratnak-e. Mint ahogy a földtörvény megszületése előtt még bizonytalanok azok is, akik önállóan, saját földjükön szeretnének gazdálkodni. A té- esztagságnak csak elenyésző, néhány százaléka igényelte előzetesen vissza a bevitt földeket. Mégis lépni kell, elébe kell menni az eseményeknek. így érezték ezt a város egyik oktatási intézményében, az országos beiskolázási körű mezőgazdasági szakmunkásképző intézetben, ahol ettől az évtől kísérletként megszervezték a gazdászképzést.- A hároméves képzési idő alatt kertészeti, szarvasmarha- és kisállattenyésztő szakokon képzünk szakmunkásokat. Most kísérletképpen egy egyéves, pontosabban 12 hónapos ráképzést, úgynevezett gazdásztanfolyamot szerveztünk a végzett hallgatók közül a legjobbak számára. A tanfolyam tíz fővel indul, és a megye különböző településeiről jöttek a fiatalok. A képzés idején integrálni szeretnénk a különböző szakok ismeretanyagát, olyan átfogó alapképzést biztosítva, amely az új típusú farmer- gazdaságok működtetéséhez szükséges - mondja Simonyi József, az iskola igazgatója.- Az ezüst- és az aranykalászos gazdatanfolyamok felújítására is gondoltak? Új épületek a városközpontban, amelyek egyre jobban meghatározzák a település arculatát Az utóbbi években az oktatásban Jászapáti kezdi visszanyerni azt a központi szerepét, amelyet korábban az Alsó-Jászságban a gazdaságban és a közigazgatásban is betöltött. Sok a bejáró diák a környező településekről, de legalább ennyi a munkahely hiányában Jászberénybe, Szolnokra, sőt Budapestre ingázó dolgozók száma is. A városban mint reális veszéllyel hamarosan a munkanélküliséggel is szembe kell nézni, és nem csak a cigány lakosság, hanem az ingázók körében is. Kevés az ipari jellegű munkahely; a Jászberényi Ruhaipari Szövetkezet, a Váci Kötöttárugyár vagy a Jásztej helyi telephelyei alig 100-150, elsősorban női munkaerőt foglalkoztatnak. A költségvetési üzem karbantartó és építési részlegeinél még ennél is kevesebb a foglalkoztatható férfiak száma. Mindezek a gondok ellenére, elsősorban az utolsó tíz esztendőben sokat fejlődött a település. Igaz, húsz évvel ezelőtt még közel 12 ezer lelkes nagyközség volt, de a hatvanas évek közepén megindult a rohamos elvándorlás, elsősorban a munkaképes, 30-40 éves korosztály köréből. A nyolcvanas évek közepére ez megállt, ha el is vesztette a település a lakosság egyhar- madát. Két évtizeddel ezelőtt azonban még utcai nyomóskutak és udvari ásott kutak adták az ivóvíz nagyrészét. Az utolsó tíz évben több mint százmilliós beruházással, lakossági hozzájárulás formájában megépítették a település teljes ivóvízhálózatát. A csatornázás-. sál rosszabbul állnak, de elkészült tíz kilométer hosszú, szilárd burkolatú úthálózat. Keserves és korántsem népszerű feladat volt, amit zömmel a tanácstagok vállaltak: összeszedni a lakossági filléreket. Zsebbevágó összegekről volt szó, tíz-tizenöte- zer forint közműépítési, öt-hatezer forint útépítési hozzájárulásról. Ennek hasznát csak az utóbbi időben érezhetik. Az út- és vízhálózat, a kereskedelmi és közművelődési, oktatási infrasturktúra fejlesztése a település külső arculatát is megváltoztatta. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fennállásának 600. évfordulóját jövőre ünneplő ősi közösség az elmúlt évben városi rangot kapott. Az igazi várossá váláshoz azonban még nagyon sok a tennivaló. Ez a munka Jászapáti polgáraira és az új önkormányzati testületre vár. Éppen ezért úgy goncloltűk, hogy most közvetlenül a választások előtt fórumot biztosítunk a négy polgármesterjelölt részére, pogramjuk rövid kifejtésére. Polgármesterjelöltek fóruma Az egységesen, mindnyájukhoz intézett kérdésünket arra a feltételezésre alapítottuk (részben az ön- kormányzati tulajdon ma még bizonytalan volta miatt is), hogy amennyiben megfelelő anyagi források állnának rendelkezésükre, és olyan képviselőtestület élén dolgozhatnának, amelynek egységesen a település felvirágoztatása a célja, akkor mit tartanának a legfontosabb tennivalójuknak, mik a megoldásra váró legsürgetőbb feladatok? Barnabás Imre (általános iskolai, biológiatechnika szakos pedagógus a Kisgazdapárt által támogatott független jelölt): legsürgősebb tennivalók, és nem a részleteket is figyelembe vevő komplett cselekvési program. Kónya Tibor Kónya Tibor (a városi tanács városgazdálkodási osztályának vezetője, függetlenjelölt): Barnabás Imre- Kiindulva Jászapáti mezőváros és iskolaváros jellegéből, először is a fő munkaalkalmat jelentő mezőgazdaságot kellene fejleszteni és az iskolahálózatot, olyan új kezdeményezések felkarolásával is mint amilyen például a nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás megindítása. A gyakorlati tennivalók megoldásából kiemelném a közbiztonság és a környezet állapotának javítását. Nemrég visszaállították az önálló rendőrőrsöt. Ezt kellene létszámát tekintve is úgy fejleszteni, hogy a városban észrevehetően több legyen az intézkedő és a biztonságra őrködő rendőr. A város közlekedése, úthálózata és közellátási színvonala kifejezetten jónak mondható, ezt meg kellene őrizni, és ha lehet, a magántulajdon támogatásával, új iparosok, kiskereskedők bevonásával fejleszteni is kellene. Az egészségügy és a szociális ellátás területén feltétlenül szükség lenne egy kis mentőá- lomásra és az idősek szociális helyzetének javítására, a szociális gondozóhálózat fejlesztésére. Természetesen ezek csupán pontokba szedett legfontosabb és egyben ség jövedelmezőségének színvonalát javíthassuk. Természetesen továbbra is biztosítani kell a közös gazdálkodás lehetőségét azok számára, akik nem tudnak vagy nem akarnak egyénileg vállalkozni. Itt elsősorban a fiatalabb generáció tagjaira gondolok, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. A közigazgatási apparátust ezért, megválasztásom esetén, oly módon kívánnám átszervezni, hogy a lakosság szolgálatára tudjon állni egy gazdasági váltás, hatósági jogi intézésében is. Jászapáti különleges helyzetét tekintve nagyon fontosnak tartom, hogy a közbiztonság és közrend terén normalizáljuk a jelenlegi helyzetet. Az egészségügyi és kulturális, oktatási intézmények működési feltételeit javítani kell. A jövőben a munkanélküliség lehetőségével számolva elő kell segíteni új vállalkozások beindítását, új munkahelyek megteremtését. Meg kell szervezni többek között a munkaközvetítő szolgáltatást is.- Az első, hogy megoldjuk Apátin a valóban városi színvonalú szolgáltatást. Ebbe beletartozik a kommunális szolgáltatásoktól kezdve a cipőjavításig minden. Véleményem szerint jelenleg a szolgáltatások színvonala még a nagyközségekben elvárható szintet sem éri el. A fejlesztés érdekében a rendelkezésre álló pénzből olyan tartalékalapot kellene képezni, amelyből egyszeri támogatást nyújtanánk azoknak a kisiparosoknak, kisvállalkozóknak, akik a szolgáltatások fejlesztéséhez hajlandóak hozzájárulni, a másik, amit a város fejlődése érdekében rendezni kell, a település környezetének, tisztaságának, rendjének kérdése. Ennek érdekében, a meglévő anyagi és emberi lehetőségek jobb hasznosításával, olyan szervezeti változtatást kellene végrehajtani, amely révén létrehozható lenne egy városgazdálkodási gondnokság, amely a város kommunális és karbantartási feladatait egyaránt képes lenne elvégezni. Feltétlenül korszerűsíteni kell Jászapátin az egészségügyi ellátást is. Ezeket tartom nagyon röviden a legfontosabb tennivalóknak, hangsúlyozva, hogy mindezekhez megvannak a részletes gazdasági elképzeléseim is. Török Sándor (a városi tanács jelenlegi elnöke, független jelölt): Török Sándor- Megválasztásom esetén első feladatomnak azt tartanám, hogy a képviselőtestületben olyan légkört alakítsak ki, amely ténylegesen a település érdekeinek képviseletét és az ezért való tevékenységet szolgálná, mindenfajta pártérdekeken túl, és azokon felülemelkedve. Fontos továbbá, hogy az utóbbi évek gyakorlatához hasonlóan a lakosság legszélesebb rétegeit is bevonjuk a képviselő-testület munkájába, akár különböző bizottságok, tanácsadó testületek megszervezésével is, mert a lakosságot csak így tudjuk meggyőzni a közös tennivalók elvégzésének szükségességéről. Ajelöltek ismeretében úgy gondolom, ilyen jellegű testületi munkára minden lehetőség megvan. A jövőben is nagy feladatnak látom annak a folyamatnak az erősítését, hogy Jászapáti az Alsó-Jászságban az oktatási, kulturális, gazdasági központ szerepét tovább erősítse. Nagyon fontos problémának tartom a város munkaerőhelyzetének megoldását, értve ezen az egyre nagyobb számban megjelenő munkanélklüliség levezetését, új munkahelyek teremtésével. Néhány éven belül feltétlenül szükségesnek látszik egy szakorvosi rendelő felépítése, és tovább kell folytatni a megkezdett kommunális beruházásokat, a csatornahálózat, a szennyvíztisztító telep kiépítését, és hozzá kell kezdenünk a telefonhálózat megépítéséhez. Városképi szempontból nagyon fontos lenne a központ további kiépítése is a meglévő új, értékes épületek gyarapításával. De mindezzel párhuzamosan tovább kell erősíteni a település közbiztonságát, a növekvő bűnözés elleni harcot. Rideg Gábor Mozaik egy hatszáz éves jász település hétköznapjaiból Popper György- A közigazgatási apparátus segítségével szeretném felgyorsítani és elősegíteni a gazdasági és a tulajdonosi szerkezetben bekövetkező változásokat, hogy ezzel mind a város közellátásának, mind a városban folyó gazdasági tevékenyPopper György (a Velemi Endre Tsz agrármérnöke, független jelölt):
