Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-15 / 136. szám

2 1990. SZEPTEMBER 15 Szolnok Eszmecsere a költségvetésről Levél az Olvasóhoz Izgatottabban tépi le a szokásosnál a telexpapírt a gépről, vagy kicsit idegesebben nyomja meg a számítógép billentyűit az újságíró akkor, amikor tudja, hogy az érkező kis hír áremelésről tudósít. Teszi ezt azért, mert ugyanúgy nem kímélik a gyűrűző árhatások őt sem, mint bárki mást. Most mégis - kényszerűségből - e kellemetlen érzés előidézője maga is, illetve az újság, az Új Néplap. Hiába törekedtünk arra, hogy ameddig csak lehet, kihúzzuk a lap árának emelése nélkül, a továbbiakban lehetetlen ilyen alacsony áron elő­állítani lapunkat. Új szolgáltatásainkkal, mint a TVR-Extra, amely műsorújság az újságban, vagy a Sport Extra, amely sportújság is egyben, szeret­tünk volna megnyerni minél több olvasót. Most úgy ajánljuk figyelmükbe újra ezeket a szolgálta­tásainkat és az ezután következő újakat - a váro­sokról, községekről sűrűbben megjelenő, önálló oldalakat, az új rovatokat, kezdve a Kulturális Pa­norámán át a Nyílt tér címet viselő, egész oldalas politikai fórumig, a hetenkénti négy 16 oldalas lapszámot és a növekvő hirdetési lehetőségeket ■ hogy egyben a lap árának emeléséről is szólunl Azért tesszük közzé az emelés tényét előljáróbar mert úgy véljük, így leszünk korrektek az Olvasó val szemben. Költségeink növekednek - nem esc pán a miénk, azoké is, akiktől nyersanyagot vág szolgáltatást vásárolunk -, emelnünk kell tehát a árat - október elejétől. Finomkodhatnánk, magys rázkódhatnánk „sztaniolba csomagolva” árrende zésről, hiszen a hét végi lap ára így csökkei ugyanis ezentúl mindennap 5 forint 80 fillért) kerül az újságunk. Ám annak ellenére, hogy a megyei piacon így i az Új Néplap marad a legalacsonyabb árú napila - tény az árnövekedés. Amit a szerkesztőség s a kiadói iroda dolgozó igyekeznek hasznos és gyors információkkal, o vasmányos írásokkal, kulturált, korrekt hirdeté: szolgáltatásokkal ellensúlyozni, hogy továbbra i élvezhessék Olvasóink bizalmát. Megértésüket előre is köszönjük. Kisvárosaink az új helyzetben „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” Az Országgyűlés költségvetési bizottságának az elnöke, az SZDSZ vezető gazdasági szakér­tője, dr. Soós Károly Attila volt a vendége annak a csütörtök esti esz­mecserének, melyet Szolnokon a Technika Házában rendeztek meg. A szervezők a téma jellege miatt elsősorban gazdasági szakem­bereket hívtak meg. Dr. Soós Károly Attila előadásá­nak legelején a törvényi szintű gaz­dasági szabályozás néhány aktuá­lis jellegzetességéről szólt. El­mondta, hogy az új parlament egy kivétellel kizárólag olyan törvé­nyeket hagyott jóvá, melyeket a Németh-kormány szakemberei dolgoztak ki, akik - mint mondotta - „elég tisztességes munkát végez­tek”. A kormány első önálló tény­kedése a privatizációs törvény előkészítése volt. Ez a privatizáci­ós koncepció sok mindent elárul a kormány működéséről is - jegyezte meg az SZDSZ vezető gazdasági szakértője. Legfontosabb jellem­zőjeként a kormánykoalíció cent­ralizációs szándékát említette meg. A válságkezelést inkább elvi, mint napi gyakorlati oldalról köze­lítette meg. Két különösen fenye­gető gondot emelt ki, amely a jö­vőre nézve meghatározó lehet. Az egyik a KGST-kereskedelemben Bemutatkozó nagygyűlést tar­tott az MSZP tiszafüredi szerveze­te 13-án este, a Széchenyi iskola aulájában. A fórum jellegű rendez­vényen jelen volt Hámori Csaba országgyűlési képviselő, aki tájé­koztató előadása után bemutatta az önkormányzati testületi tagságra pályázó egyéni és listás jelölteket. Az MSZP tiszafüreden mind a tíz választókerületben indít egyéni je­löltet. Természetesen nem mind­egyikük tagja a pártnak, de ők is elfogadták a párt támogatását. Hámori Csaba főleg azokról a folyamatokról beszélt, amelyek a parlamentben tapasztalhatók, s amelyek országos érdeklődésre tarthatnak számot. Elmondta, hogy a legutóbbi felmérések szerint Ma­gyarország gazdasági kondíciói to­vább romlottak. Igaz, hogy a tőkés export növekedett, de a szocialista „Veszélyben a forradalom! ” ki­ált fel egy MDF-röplap Jászbe­rényben, majd indokol: „Váro­sunkban a kommunista rendszer hívei győzelemre készülnek. Rém­hírekkel bomlasztanak, hitünket próbálják gyöngíteni...” Az MDF jászberényi szervezetének kam­pánynyitó rendezvényén, csütörtö­kön este, indulatosan tört ki töb­bekből a kérdés, magyarázatot kö­vetelve. Szentesi Mihály, a szerve­zet vezetője helyesbíteni kény­szerült, mert valóban nem a magu­kat ma is kommunistáknak (és szo­cialistáknak) vallókra gondoltak, hanem a korábbi rendszerből hasz­not húzókra, akik most a függet­lenség köpenyébe, vagy valami­lyen egyesület színeibe burkolóz­va törnek hatalomra. A fogalmat és a jelenséget mások is értelmiek. így vapy 'jgy( nagyobb toleranciát kért az MDF egyik jelenlévő or­szággyűlési képviselője a válasz­tóktól, a pártoktól, és elítélte az ellenzékiek kivonulását a parla­mentből. Tanárok, mérnökök, tudós szak­emberek beszéltek először az alföl­di mezővárosokról, településpoli­tikáról, hajdan volt jogokról és a Tisza Kálmán-féle közigazgatási koncepciót túlhajszoló kommunis­tákról. Röviden bemutatkoztak a mintegy másfél száz jelenlévőnek az MDF képviselőjelöltjei - dr. Bo­ros Dezső tanár, Török Pál környe­zetvédelmi felügyelő, dr. Sisa Ka­talin ügyvéd, Simon György álta­történt változás, a másik az olajá­rak esetleges emelkedése. Vélemé­nye szerint a kormány kénytelen lesz még az idén újabb gazdasági megszorító intézkedéseket hozni, azonban kizárólag az áremelés nem lehet megoldás. Előadásának végén az adórend­szer elkerülhetetlen, gyökeres át­alakításáról szólt. A költségvetési intézmények ki­adásának 20 százalékos csökken­tésére utalva arról érdeklődött az első kérdező, hogy tudomása van-e a költségvetési bizottság el­nökének arról, hogy mely ágaza­tokból vonnak el pénzt. - Ez kor­mánykérdés - hárította el a választ dr. Soós Károly Attila. - Most érke­zik el a kormány oda, amikor be kell látnia, hogy súlyos bajok van­nak a költségvetéssel - tette hozzá.- Mi lesz akkor a világkiállítás­sal? - kérdeztek vissza.- A szakértők egy része változ­tatott nézetein - jegyezte meg vála­szában az előadó -, ugyanis a ter­vezés és a számítások első fázisá­ban még katasztrofálisak voltak a kilátások. Miután szóba került a külföldi tőke bevonása, már ked­vezőbben ítélték meg a helyzetet. Most ismét sötétebb a kép, mert a kormány egyrészt akadályozza a külföldi tőke bejövetelét, másrészt csökkent, és az ország termelé­kenysége is tíz százalékkal rom­lott. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a valódi, igazán működő tő­ke, elsősorban amehikai és japán, még mindig nem jött az országba. Az önkormányzatokról, az önkor­mányzati testületekről alkotott vé­leményében kifejtette, hogy az ön- kormányzatok tulajdona, s így tő­kéje soványabb lesz, mint ami egy erős önkomrányzathoz szükséges lenne. Kérdésekre később elmond­ta, hogy a hatpárti vitán azért tűnt az MSZP engedékenynek, mert pártjának a megegyezés volt a cél­ja, míg más pártoknak csak az idő­húzás, hogy a közben tovább rom­ló helyzettel maguknak teremtse­nek jobb esélyeket. Az ominózus külügyminiszteri levél, az ellenzéki pártok parla­menti kivonulása kapcsán óhatát­lános iskolai igazgató, Pénzes Ist­ván csoportvezető, Szikra István mérnök, Barráth Miklós vevőszol­gálat vezető, Sándor László tanár, dr. Balogh János orvos, Csömör József mérnök, Csík Pál boltvezető és Telek Béla művésztanár. Azután Székelyhídi Ágoston hajdúböszörményi író egy telepü­léscsoportok közötti együttműkö­dési rendszert vázolt fel. Első lé­pésként a jász és hajdú mezőváro­sok együttműködésére gondolt. A világkiállítás fokozza az ország ke­leti és nyugati része között a kü­lönbséget, erre volna hivatott a tör­ténelmi méretekben oly tartós érté­keket hordozó kisvárosok összefo­gása. Az MDF jászberényi szerve­zetével egyetértve javaslatot ter­jesztett elő - o leendő önkormány­zatok figyelmébe ajánlva - Hajdú- böszörmény, Hajdúdorog és Haj­dúnánás, valamint Jászapáti, Já- szárokszállás és Jászberény együttműködésére, mely 1995-re fokozatosan kibővülhetne talán az egész Alföldre, és gazdag lehetősé­geket teremtene a folyamatos kul­turális, gazdasági, idegenforgalmi kooperációra. Bár kampányfórumon hangzott el a javaslat, hangsúlyozták, hogy nem pártpolitikai érdekek szolgá­latára szánták. Kis Zoltán, a Felső- Jászság szabaddemokrata képvise­lője is, aki hónapok óta munkálko­dik már a Jászság lényegesen na­gyobb önállósításán, néhány kifo­gást emelt a javaslat ellen. Közbe­- megítélése szerint - kevés az előirányzott 20 milliárd forint álla­mi költségvetési támogatás. Avég- leges döntés októberben lesz. Az, hogy zömében vállalati ve­zetők voltak jelen, kitűnt az úgy­nevezett vállalati sorban állások­kal foglalkozó kérdésekből is. El­képzelhető ezért, hogy nem min­denkinek nyerte el a tetszését az SZDSZ-es képviselő válasza. - El kell érni, hogy a vállalatok igenis féljenek a csődtől - kezdte érvelé­sét a rendezvény vendége. - Rá kell kényszeríteni a gazdálkodókat na­gyobb takarékosságra. Egy nagyvállalat vezetője az iránt érdeklődött, miként véleke­dik az SZDSZ-szakértő a külföldi tőke szerény jelenlétének okairól. A szabaddemokratok szakértője szerint a külföldi tőke bizalmatlan­sága egyrészt a közép-kelet-euró- pai régiónak szól, ezentúl elriasztó hatásúak a nacionalista megnyil­vánulások is. A szerződések felül- bírálatától való félelem miatt is gyengülhet az érdeklődés - utalt a Justitia-tervnek a gazdasági veze­tőket érintő részére. A sort néhány külföldi privatizációs kezdemé­nyezés leállításáról szóló példával folytatta, és az infrastruktúra elma­radottságával fejezte be. Sz. Z. lanul szóba került, hogy a belpoli­tikai helyzet rosszabb, mint az or­szággyűlési választások idejében volt. Sajnos nem lehet kizárni an­nak a lehetőségét, hogy Magyaror­szág balkanizálódjon. Ez azt jelen­ti, hogy minden erőfeszítésük elle­nére hazánk Európán kívül marad­hat. A gyűlés végén a helyi MDF és MSZP tagjai keveredtek vitába, aminek alapot adtak a kormány­pártok képviselőinek kritizálható kijelentései, megütközést kiváltó megnyilvánulásai. Ennek nyilván­valóan része az MDF Justitia-terve is, ami - Hámori Csaba szerint - joggal bírálható, mert jogtalan. Bár a megegyezés szerint a városban működő pártok között ilyen jellegű nézeteltérés nincsen, hasonló vi­tákra a jövőben mindannyiunknak fel kell készülni. V. 1.1. vetése természetesen nem maradt szó nélkül. Ezután jött a kommunista ve­szélyről szóló szóváltás, mely azonban a fogalmi tévedés, vala­mint az általánosítás miatt ugyan­olyan bomlasztó rémhír lehet, mint amilyenre hivatkozik. Csak helye­sen kell értelmezni a fogalmakat és a városokban tapasztalható ténye­ket, érveltek az előadók, de ha sok­szor kiáltanak farkast, nem hisznek már a veszélyben, mondta valaki. (Folytatás az 1. oldalról) dául az előző évekhez hasonlóan a B-pavilonban állítja ki termé­keit a Tiszamenti Vegyiművek. A nagyvállalat modernizált csoma­golású és további fejlesztés alatt álló Tomi mosószereivel talál­kozhatnak ott a látogatók. Ezek mellett elviszik a vásárra szervet­len pigmentjeiket, élelmiszer- ipari és technikai foszforsóikat, valamint műtrágyáikat is. Megyénk másik, nemzetközi hírű nagyvállalata, a Jászberényi Lehel Hűtőgépgyár a vásáron két helyszínen mutatja be termékeit. A C-pavilonban a háztartási hű­tő- és fagyasztószekrények teljes választékát, valamint az alumíni­(1. rész) A megye települései önkor­mányzatainak sokféle problémá­val kell szembenézniük. Ugyanis nemcsak egy új rendszert kell ki­alakítani, hanem a térségre jellem­ző, speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. Ezek közül is ki­emelhetjük városainkat, amelyek Szolnok kivételével gyakorlatilag a kisvárosi kategóriába tartoznak. A fejlett világban, amely az emberi létet otthonossá próbálja formálni, nagy szerepük lehet, ezért komo­lyan foglalkozni kell velük. A szol­noki agglomerációban, de a megye tágabb térségeiben szétszóródva tölthetik be a harmóniára törekvő ember emberi léptékű életterének funkcióit. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan juthatunk el eddig, nézzük meg a tényeket. A megye városaira vonatkozó egyik tény, amely sok vonásában ma is meghatározó, hogy a török hódoltság után újratelepülő mező­város hálózat teljesen egyedi ka­raktert adott a megyei városháló­zatnak. Itt nem az ipar, a közleke­dés, az infrastruktúra fejlődött, sokkal inkább egy agráriánus, nagy határon gazdálkodó, speciá­lis paraszt-polgári fejlődés zajlott le. Á városi formát alá kell húzni - figyelmeztetett beszélgetőpartne­rem, dr. Csatári Bálint kandidátus, az MTA kecskeméti településkuta­tó csoportjának tudományos osz­tályvezetője. Megjelentek ugyanis a városi intézmények, iskolák, de nem a szerves város-falu kapcsolat alapján fejlődtek ezek a városok. Kinézésre, sokszor megítélésben sem igazi városok emiatt. Városaink specialitása abban is megnyilvánul, hogy semmilyen más városcsoportra nem hasonlít­hatók Magyarországon. így van ez, ha az Álföld és a hegyvidék találkozásánál lévőkre tekintünk, de így van akkor is, ha a nyugat­magyarországiakat nézzük. Egye­diségükben feltehetőleg szerepet játszik a kun etnikum, az önálló közigazgatás, ami azt is jelenti, hogy ezek a városok nem környe­zetük gócpontjai. Lehetséges fej­lődési útjuk az amerikai típusú fej­umradiátorokat állítják ki. Ez utóbbi termékcsoportból először láthatják az érdeklődők az új tí­pusú radal-panel radiátoraikat. Bizonyára újdonság lesz a stand­jukon bemutatott minikonyha is, amely egy mosogatót, egy kétla­pos rezsót és egy 160 literes hű­tőszekrényt foglal magába. A va­donatúj, 260/75 literes hűtő-fa­gyasztó gép prototípusával is je­lentkeznek a jászberényiek a BNV-n, és különböző méretű bárszekrényeiket új faborítással mutatják be. Ezek a termékek kivétel nélkül indulnak az ipari formatervezési pályázaton is. A Lehel Hűtőgép­gyár másik standja az F-pavilon­lődés lehetett volna, ezt viszont a Rákosi-féle szisztéma teljességgel negligálta, éltető elemétől fosztva meg ezeket a városokat. Az embe­rek elvándoroltak innen, ipar sem jött ide az első decentralizálási hul­lámban, így valós vonzásuk nem volt, nem is alakulhatott ki. A mai helyzet megértéséhez tér­jünk ki egy pillanatra a kisváros lehetséges, bár kétségkívül ideali­Ves/élves harmóniát hirdetni Az el nem rontott lehetőségek záltnak tűnő képéhez, fogalmához! A kisváros az a település, amelyben az ott élő embereknek városi érze­tük van, de emberi léptékű, a har­móniát könnyebben elérhető társa­dalmi, közösségi élet folyhat. Egy további kritérium lehet az, hogy a város legyen gyűjtő, szervező, irá­nyító hely egy kisebb térségre vo­natkozóan. Ez a környezet viszont valós szellemi központnak tekintse a várost. Ha ebben a tükörben néz­zük meg városainkat, a következő kép bontakozik ki: durván húsz éven keresztül stagnáltak. Társa­dalmi, szellemi életük kiürült, ami összefügg az új munkahelyek léte­sítésének hiányával is. A települé­sek fejlettsége, pénzügyi-gazdasági teljesítményei szétzilálódtak, ami a lehetséges harmóniát is tönkrezúz­ta. Ebből az is következik, hogy rövid távon rendkívül veszélyes harmóniát hirdetni, hiszen ehhez pénz sincs, de a jövedelmi helyzet is megjósolhatatlan, áttekinthetet­len. A lényeg: nincs miből telepü­lést fejleszteni. Ezen a központi normatívák sem segítettek, segíte­nek, minthogy azok elszakadtak a tényleges helyzettől. ban lesz, ahöl a Hoventa vendég­látó-ipari szakkiállítás keretében kereskedelmi hűtőpultjaikat ál­lítják ki. A megye tíz ipari szövetkezete 120 négyzetméteren a KISZÖV szervezésében közösen mutatja be legújabb termékeit, az F2 pa­vilon 21-es standján. Többek kö­zött találkozhatnak ott a látoga­tók a Szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet sporttáskáival, a Jászsági Cipőipari Szövetkezet gyermeklábbelijeivel, a Tiszafü­redi Háziipari Szövetkezet fűz­ből készült kerti bútoraival, vala­mint a Törökszentmiklósi Gép­gyártó és Javítóipari Szövetkezet kandallóival is. A jász-nagykun városok eseti ben a falvakkal való kapcsola rendszer is bonyolult, mert szűk térség. Itt ezen esetekben a fali város társulás is nehezen képze hető el. így van ez Túrkeve, Ka cag, Mezőtúr, Jászapáti, Kunhi gyes esetében, de Tiszafüred per férikus szerepe sem könnyíti hel; zetét. Ezen településeknek inkát a belső kisvárosodási folyamatc kellene inkább keresztülmenniü s nem a falu-város kapcsolatrem szer irányába. Fokozatosan hel; reállítva ezenközben a működők pes helyi gazdaságot és a települi fejlődésének harmóniáját. Ebb( a folyamatban a privatizációr nem feledkezhetünk meg, abbí az értelemben, hogy a helyiek s játjuknak tekintsék a helyi tűk dönt. Ez persze gondolati átstrui turálódást is jelent, amire a kisv rosoknak van lehetőségük, de pé dául Szolnoknak már nem. Szc nokon az egyes városrészek szír jén célszerű példaként említhetji Szandaszőlőst vagy a Széchen lakótelepet, a szükséges harmór át megteremteni. Természetes! nem feledkezve meg arról, hoj ezenközben egy nagyobb egysé nek is részelemei. A tulajdonlás elfogadása mt lett a kisvárosokban a helyi köze ségek újjáépítésére is szükség va amelyek főleg a következő válás tásokon játszhatnak főszerep! Ilyenek lehetnek a pedagógusé vállalkozók, nyugdíjasok, hagy mányápolók, a városi ifjúság, v rosszépítők, stb., akik ráadásul k lön értéket is képviselnének. Tí mészetesen mindez csak aluli építkezhet, mert csak így működ képes. Ebben a térben lehet tehát elh lyezni a településfejlesztési kérd seket, a legegyszerűbbtől kezd a legbonyolultabbakig. Súlyt nehéz feladat ez. Ebbe beletart zik a gazdaság helyreállításától tágabb környezettel való együ működésig minden. Mert ez utó bi is hozzátartozik a város fog; mához. Ez ideális állapot, de v esély az ezredfordulóig véghí vinni. Ehhez fel kell használni történelmi gyökereket, az el ne rontott lehetőségeket (például k zépiskolák meglétét), az agrárí novációs potenciált, a földra fekvést. Ez utóbbit ráadásul alai tani is lehet. Csak egy példát er A kunmadarasi tranzitrepülő utakkal összekötve Karcag, Hí tobágy, a Tisza-tó irányába bel hatatlan fejlődési lehetőséget i hatna a térségnek. Az infrastruk ra természetesen itt is a kulcssz A fenti gondolatok újfa szemléletmódot igényelnek, ar egy amerikai professzor szavai' lehetne a legjobban kifejezni, településmenedzsmenttel fogl kozó kutató szerint a helyi politi jelszava lehet a „Gondolkozz g bálisan, cselekedj lokálisan” gc dolat. Csak remélni tudom, ho megyénk is rendelkezik sok, 1 sonlóképpen gondolkodni tu< helyi politikussal. (Folytatjuk) Füle Istv Tiszafüred Bemutatkoztak az MSZP jelöltjei Jászberény Farkast kiált az MDF Jövő héten nyílik az őszi BNV

Next

/
Oldalképek
Tartalom