Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-13 / 134. szám
1990. SZEPTEMBER 13. 5 Szilárd Leó atomenergia békés felhasználásáért folytatott munkássága elismeréseképpen a Washingtoni Tudományos Akadémia díjával tüntették ki. K. A. * ** Ezzel befejeztük a magyar értelmiség azon képviselőinek és találmányaiknak rövid ismertetését, akik itthon kiemelkedő alkotásokat hoztak létre, vagy akik itthon, koruk elmaradt társadalmi viszonyai között érvényesülni nem tudtak, s munkájukat csak külföldön, vagy Magyarországon jóval később ismerték el. Bár sorozatunkat a második világháború kitörésének idejével zártuk, korántsem jelentette azt, hogy addig az összes magyar feltalálót megemlítettük; munkálkodásuk bemutatásával azt kívántuk elérni, hogy „egy nemzetnél sem vagyunk alábbvaló- ak”. A következő számainkban a világ műszaki múzeumaiban tett látogatásaink során, kronológi- kus sorrendben, a híres külföldi találmányokat fogjuk ismertetni.-szerkesztóségAz élővizek nehézfémekkel való szennyezése igen jelentős méretű evolúciós változásokat okozhat az ott élő növények körében. Ha a réz, ólom, nikkel, cink vagy kadmium mennyisége megszaporodik, különlegesen mérgezővé válhatnak az élő szervezetek számára, bénítva a sejtek működését. Bizonyos szervezetek azonban a legzordabb körülmények között is életben maradhatnak és szaporodhatnak. Különösen egyes algafajok birkózhatnak meg sikeresen a nehézfém-szennyezettséggel. Egyes képviselőik még a fémszennyezettség jelzésére is felhasználhatók, ami környezetvédelmi szempontból igen jelentős. A tudomány világa A szfinx védelmében Megabusz a városi közlekedésben Franciaországi városokban most próbálják ki a megabuszt, az új városi közlekedési járművet. A megabuszt a Renault Vé- hicules és a Heuliez-Bus mérnökei fejlesztették ki. Egy városi autóbusz 100 ember, egy csuklós busz 155 utas szállítására alkalmas. A megabusz viszont alkalmas 200-220 utas szállítására is. Ez annyit jelent, hogy egy óra alatt háromezer személyt képes szállítani adott vonalon. A megabusz szállítókapacitása az országúti forgalomban közlekedő autóbusz és a városi villamos közé esik, szükség van rá tehát a mai nagyvárosi közlekedés lebonyolításában. A megabusz próbaútja. A megabusz fejlesztésénél egy régebbi Renault csuklós autóbusz karosszériájából és ennek mechanikai elemeiből indultak ki a tervezők. A megabusznál három normál autóbusz-karosszéria két csuklórendszerrel van összekötve, így alakul ki a három részből álló jármű. A megabusz teljes hossza 24 méter. A gépjármű jelentős hosszúsága ellenére viszonylag kis körön belül tud kanyarodni, a külső kör sugara 12 méter, a belső köré pedig 6,4 méter. Műszaki jellemzői lehetővé teszik, hogy a többi városi jármű által használt útvonalon haladjon, nincs szükség tehát külön útpályára. A megabusz hátramenetben is könnyedén halad, és amennyiben két megabusz egymással szembetalálkozik, 6,5 méter széles úton elférnek egymás mellett. A megabusz élettartamát 15 évre tervezték. Az alváz és a karosszéria hatékony, korróziógátló festést kapott. A megabusz gazdaságossági mutatói jók, ha egy szimpla vagy egy csuklós buszhoz hasonlítják, adott távolságon lényegesen több utast szállít ugyanazzal a személyzettel, mint az előzők. A megabusz építési költsége két év alatt megtérül. A villamoshoz hasonlítva a megabusz üzemeltetési költsége 50 százalékkal kevesebb. Nem igényel sínpályát, külön karbantartást és karbantartó személyzetet. Az atomkorszak tudósa Az Egyiptomba látogató turistáknak valószínűleg még évekig csak a felállványozott szfinx látványával kell beérniük. Az ország 4600 éves jelképe, az oroszlántestű, emberfejű, fekvő szoboralak ugyanis veszedelmes ütemben pusztul. A becslések szerint száz évre számítva mintegy 10-30 cm vastag anyag kopik sát. Közrejátszhat az emelkedő talajvíz, a környékbeli város szennyező hatása, a szél és a vele sodort homok eróziós hatása, a levegő nedvességtartalmának és hőmérsékletének változása, a sólerakódások, stb. Több kutató valószínűnek tartja, hogy a Gizától mintegy 20 kilométerre fekvő Kairó erős légszennyezettsége, a Ultrahangos vizsgálat a szfinxen. le a felszínéről. A legnagyobb baj az, hogy egyelőre azt sem tudják, mi okozza a mészkőalak pusztuláturistabüszok kipufogógázai, sőt a sokmilliós turistahad lábdobbanásai is kedvezőtlenül befolyásolják a szfinx állapotát. A konzerváláshoz mindenekelőtt meg kell ismerni az egyes pusztító erők hatását, csak utána lehet hozzákezdeni a restauráláshoz. Ezt szolgálja egy különleges, kimondottan régészeti célokra kifejlesztett meteorológiai „állomás”, vagyis egy olyan, napelemekkel-működő műszeregyüttes, amely a lehető legtöbb meteorológiai adatot méri és rögzíti, s 15 percenként továbbítja az észlelt adatokat egy kutatóbázisra. A műszereket a szobor háta fölé épített állványzaton helyezték el. Külön gondot okoz a szfinx nyaka. Félő volt ugyanis, hogy a szobor feje leválik a testétől. Egy francia kutatócsoport ultrahangos vizsgálatok során megállapította, hogy a nyak stabil, tehát ettől nem kell tartani. Addig is, amíg a bajok eredetét kiderítik, sürgős intézkedések bevezetését tervezik. Valószínű, hogy kitiltják a járműveket a fennsíkról, a látogatókat nem engedik közel a szfinxhez, sőt éjszakára ideiglenes borítással is ellátják, hogy kíméljék a széltől és a hőmérséklet-változások okozta káros hatásoktól. kalmaztak. Ez az első atomreaktor még rendkívül kezdetleges körülmények között működött: az atommáglyába behelyezett kadmiumrudat az egyik fiatal fizikus, Fermi utasítására elkezdte kihúzni, amire megindult a láncreakció. A sugárzás erősségét állandóan mérték, készen arra, ha az túlságosan felgyorsul, a kad- miumrúd visszatolásával az lefé- kezhetővé váljék. A folyamatot 28 percig figyelték. A kísérlet befejezéséhez anekdota is fűződik: állítólag a szintén magyar származású amerikai fizikus, Wigner Jenő (később, 1963-ban ő is Nobel-díjat kapott) egy palack chianti bort nyitott fel, melynek címkéjére a kísérletben részt vevők ráírták a nevüket. A múzeumban elhelyezett ezen palack tartalmazza a nagy kísérlet egyetlen hiteles jegyzőkönyvét... Szilárd Leó később a Chicagói Egyetem Sugárbiológiai és Biofizikai Intézete, majd a Fermiről elnevezett nukleáris intézet tanára lett. A fizika és a biofizika széles területeit ölelik fel kutatásai, így a magfizikai Szilárd- Chalmerx-reakció felfedezése, a rácsreaktor szabadalma (Fermi- vel együtt), a vírusbiológia és az enzimhatás kérdéseit. 1945 tavaszán Einsteinnel együtt az amerikai elnököt figyelmeztette az atombomba bevetésének szükségtelen voltára, 1960-ban az Szilárd Leónak, a Budapesten 1898. február 11-én született fizikusnak az életpályája azt példázza, hogy a modem világban nagy felfedezések csakis a legráns - ekkor már Nobel-díjas - Enrico Fermivel hozta össze a sors a Columbiai Egyetemen, ahol az uránhasadás elméleti lehetőségét vizsgálták. Einstein a Amerikában végzett kísérletei alapján, hogy láncreakciót lehet létrehozni az uránium nagy tömegében, és ezzel óriási energiát lehet előállítani. Ez az új jelenAz első atomreaktor épületének makettje. fejlettebb eszközökkel felszerelt környezetben jöhetnek létre, de ahhoz kis országok polgárai is hozzájárulhatnak. Ő az egyetemi tanulmányait Berlinben végezte, s itt dolgozott egy ideig, majd egy londoni kórház fizikai osztályán, 1935-től az oxfordi egyetem laboratóriumában. Életében gyökeres változást az 1939-es év hozott, amikor a szintén emigmásodik világháború kitörése táján így írt róluk Roosevelt amerikai elnöknek: Fermi és a magyar Szilárd újszerű munkássága alapján várható, hogy a közeljövőben az uránium elem új, igen fontos erőforrás lehet. Az utolsó négy hónap során valószínűvé váltJo- liot-nak Franciaországban és Ferminek, valamint Szilárdnak ség bomba készítéséhez is lehetőséget ad. Működésük eredményeként a chicagói egyetemen 1942. december 2-án üzembe helyezték az első atomraktort egy 18 méter hosszú, 9 méter széles és 8 méter magas teremben. Az „atommáglyában” uránium- és grafitrétegeket helyeztek el, a neutronok fékezésére kadmiumrudakat alA madarak emlékezete Az élelmet raktározó állatoknak nem kell feltétlenül jó emlé- kezetűeknek lenniük: a hörcsög például a begyűjtött gabonával egy üregben él. A gyűjtögető madaraknak azonban igen, mert például a tövisszúró gébics jókora területen szétszórva tárolja a feltűzött rovarokat. Ha röptetőben kísérleteznek gyűjtögető madarakkal, megfigyelhető, hogy milyen rendszer szerint tárolnak és keresnek vissza az állatok. Érdekes, hogy a madarak agyának két féltekéje külön-kü- lön emlékezik, mégpedig mindegyik csak arra, amit az ellenoldali szem látott. Szoptatás és fogamzásgátlás A csecsemő szoptatása - azaz a tejelválasztás - igen ösz- szetett élettani folyamat. A szoptatás elhanyagolása és az anyák leszoktatása, az egyénieken túl, súlyos társadalmi következményekkel jár. A szoptatás természetes fogamzás- gátlás: a tejelválasztás ideje alatt szünetel a peteérés, az anyatejen növekvő csecsemők pedig egészségesebbek, mint mesterségesen táplált társaik. Az a tény, hogy a fejlődő országokban, is csökken a szoptatási idő, két következménnyel jár: növekszik a népszaporulat és a csecsemőhalálozás. Visszapillantó Algák a környezetvédelemben Genetikailag manipulált állatok Még a századforduló előtt olyan disznóhús és esetleg csirkehús kerülhet - valószínűleg - az amerikaiak asztalára, amely genetikailag manipulált állatokból származik. Az előrejelzések szerint a hal- és marhahús csak később várható, de az élelmiszer-ipari alkalmazást megelőzően elterjed a mesterségesen, génmanipulációval előállított állatok felhasználásának egy másik módja. Az állatokat úgy kívánják megváltoztatni, hogy „fehérjegyárakként” működjenek, és így értékes gyógyszerkészítményalapanyagokat termelhetnek velük. Élethosszabbító AIDS-gyógyszer Az AIDS elleni gyógyszer kutatása lassanként abba a szakaszába jut, amikor az AIDS már kezelhető, de még nem gyógyítható. Azonban ma már, ha valaki megkapja a betegséget okozó vírust, nem áll segítség nélkül a tünetek megjelenéséig. Égy újonnan kifejlesztett gyógyszer nemcsak lassítja a betegség elhatalmasodását, de a tünetek megjelenését is késlelteti, felére csökkenti az esélyt, hogy egy fertőzött személyben a tünetek egy adott idő alatt kifejlődjenek, de sajnosba betegséget nem szünteti meg. Ám, ha olyan személy szedi a gyógyszert évekig, akinél a tünetek még nem fejlődtek ki, akkor a vírus ellenállóvá válhat, éppen akkorra, amikorra a tünetek kifejlődnek.
