Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-10 / 131. szám

12 néplap 1990. SZEPTEMBER 10. Egy szép álom véget ért Tíz évig volt NB l-es a Szolnoki MÁV Mert jó beszélni róla, hát időz­zünk el a Szolnoki MÁV labda­rúgóinak NB I-es szereplésénél. Nem volt új a nap alatt Szolno­kon sem, ezt bizonyítja az a tíz esztendő - igaz háborús megsza­kításokkal -, amíg a Szolnoki MÁV az élvonalban vitézkedett. Vajon újdonságnak számít-e az, hogy a fővárosi csapatok egyre- másra kísértették meg a legjobb futballistákat itt a Tisza partján? A tragikus sorsú Szűcs Sándor valamennyi mérkőzésen az új­pestiek reflektorfényében ját­szott. De szemet vetettek termé­szetesen Kispéter Mihályra is, aki ugyancsak a fővárosban folytatta pályafutását. Hogy a többiek ma­radtak, az elsősorban annak tud­ható be, hogy rangja volt a mun­kahelyüknek, a szolnoki Járműja­vítónak. Aki egzisztenciát terem­tett a vasútnál, az biztos lehetett benne, hogy a labdarúgó pályafu­tásának végeztével sem lesznek anyagi gondjai. Ezért nehezen tá­voztak a Tisza partjáról a vas­utas-labdarúgók. Ami viszont új­donság napjaink értékítéletével szemben, az a különböző kupák és díjak megbecsülése volt. Ma szinte teljes érdektelenség mellett zajlik az MK mérkőzéssorozata, régen viszont a Ma­gyar Kupa, a Corin- thián-díj, vagy a vas­utasbajnoki cím képes volt feltüzelni a csa­patok harci vágyát. Rangja volt nemcsak a címeres meznek, de a szakmai válogatott­nak is: a sporttörténet ma is számon tartja azokat, akik a szár­nyas kerék rangjáért harcoltak meg a zöld gyepen. A sporthoz való vonzódást min­denképp erősítette az a tény, hogy a csapat mellett a Járműjavító gazdasági irányítói is szívükkel-lelkükkel elkötelezték magukat. Ma már megmoso­lyogni való, ám az idősebbek es­küsznek rá, hogy így történt: ha egy művezető meccsre járt, meg­történt, hogy a beosztottja bemá­szott a pálya kerítésén, hangos köszönéssel elmasírozott a főnö­ke előtt, lássa hogy ott van, aztán még a mérkőzés megkezdése előtt távozott. Mondják, ez a je­lenlét is számíthatott néhány fil­léres órabéremelést... Háborús szelek fujdogáltak az 1940-41-es bajnokság őszi idé­nyében, gyakoriak voltak a kato­nai behívások, azért a MÁV ezt a szezont a tizennégy csapat közül a hatodik helyen zárta. 1940 de­cemberében játszották le a vas­utas-bajnokság döntőjét, melyet a Szolnoki MÁV a sérült Szűcs nélkül 5-4 arányban nyert meg a Szombathelyi Haladással szem­ben. Az 1940-41-es NB I-es baj­nokság végeredménye: 1. Fe­rencváros, 2. Újpest, 3. Szeged, 4. Szolnok. Ennek az évnek a nyarán kezdődött a Szolnoki MÁV labdarúgócsapatának dia­dalmenete: olyan kétesztendős időszakot produkált, melyet nem tudott megközelíteni egyetlen vi­déki együttes sem. A Magyar Kupa döntőben: Szolnoki MAV- Salgótarjáni BTC 3-0. Az 1941- 42-es bajnokságban a MÁV so­káig bajnokesélyes volt, de a vé­gét idegileg nem bírta a küzde­lemsorozatnak, így is emlékeze­tes eredmény a megszerzett har­madik helyezés. Az alábbi össze­állítást pedig érdemes megtanul­ni, mert ezt akkor is fújják a MÁV-szurkolók közül az időseb­bek, ha álmukból költik fel őket: Horváth - Csabai, Kispéter, Selmeczi, Szűcs, Fazekas, Szán­tó, Kolláth, Laborcz, Nagy, Ko­rom (Búza). Azért a békét idéző sportküzdelmek háttérzenéjeként távolról már ágyúdörgés hallat­szott. Az 1943-as őszi szezon vé­gén nagyot zuhant a MÁV és csak a tizenharmadik lett, aztán a jövő év nyarán egy gyászos dá­tum került Szolnok város törté­nelmébe: 1944. június 2-án déle­lőtt fél kilenckor felbőgtek a szi­rénák, á város, nyugati része fiist- és lángtengerbe burkolódzott, a vasúti kocsik kerekei egészen a Gólyáig repültek. Házsorok tűn­tek el a MÁV lakótelepen, a Li­get utcában és a Kisgyepen. E borzalmas pusztítás idején a Jár­mű területén lévő tarta­lékmozdony a szirénák megszó­lalásakor rákapcsolt egy készen­létben tartott kocsisorra, s a vonat kihúzott a Piroska megálló felé, ahol egy erdős részen bújtak meg a menekülők. Aki nem fért fel a szerelvényre, az kerékpáron hagyta el a várost. Az óvóintéz­kedéseknek köszönhető áz is, hogy 1944. szeptember 12-én, amikor az üzem területét sző­nyegbombázás érte, emberélet­ben nem esett kár. A Szolnokot ért bombatámadás miatt elmaradt a Szolnoki MÁV-Salgótaijáni BTC mérkőzés. A pusztítás saj­nos a csapatot sem hagyta érin­tetlenül. Laborcz légnyomást ka­pott, Kispéter a romok alatt hol­tan találta meg édesanyját, Kol­láth, Csabai, Fazekas és Korom lakása pedig súlyosan megsérült. A bombázás miatt használhatat­lanná vált MÁV-sportpálya he­lyett Újpesten játszották le a sal­gótarjániakkal az elmaradt mér­kőzést, melyen a tartalékos MÁV, 4-2 arányú vereséget szenvedett. Kispéter Mihály gyá­sza ellenére is vállalta a játékot! Szétszóródni látszott az arany­csapat: Szűcs Sándor Újpestre került, Korom a ceglédi Vasutas­ba, Szántó Martfűn talált otthon­ra, de a cipőgyári együttes edzője lett Kolláth Ferenc is. Csabai, Búza, Szentlőrincre, Nagy F. és Laborcz Budapestre távozott. Szétbombázták a nagyhírű együt­test: aki tehette, igyekezett minél távolabb kerülni Szolnoktól. Az MLSZ úgy döntött, hogy 1945. szeptember 23-án indul a nemzeti bajnokság, méghozzá kétszer tizennégyes csoportban. A rajtot a következő csapat várta: Horváth, Csabai, Kispéter, Sel­meczi, Nagy UI., Deme A., Ha­mar, Kolláth, Dobos, Varga, Ko­rom. Az előkészületi mérkőzésen 6-0 arányú fölényes győzelmet aratott a MÁV, méghozzá nem kevesebb, mint háromezer néző előtt. Az 1945-ös idény - ami de­cemberben ért véget - végül is ötödik helyet hozott a Szolnoki MÁV-nak. A következő év februárjában már nemzetközi mérkőzésre ke­rült sor Szolnokon. Szolnoki MÁV-Vienna Bécs 2-1 (1-1). Gól lövőit: Szántó 2, ill. Stritich. A még vissza nem igazolt Csabai és Kispéter jóhiszemű szerepelte­tése szabálytalan volt, ezért az MLSZ megbüntette mind az egyesületet, mind a két játékost. A bonyodalmak ezzel még nem értek véget, a befejezés az lett, hogy Csabai a Szolnoki MTE-be, Kispéter a Ferencvárosba távo­zott. 1946. június 30-án Szolnokon döntő jelentőségű osztályozó mérkőzésre került sor: Szolnoki MÁV-ERSO MADISZ 3-1 (0-0). A Tiszavidék 1946. au­gusztus 4-i száma ezt írta: “A Szolnoki MÁV megérdemelten maradt az országos bajnokságban az osztályozó mérkőzéseken szerzett tizennégy pontjával. Vár­hatóan ismét Móré János lesz a csapat edzője.” 1947 májusában hat MÁV-játékos - Szántó, Kol­láth, Varga, Dobos, Selmeczi, Horváth - szerepelt a lengyel tú­rára utazó vasutas-válogatottban. Ez év nyarán Budapesten rendez­ték a Vasutas Európa Bajnoksá­got, a szolnokiak közül Varga helyett Bozóki szerepelt. Az EB végeredménye: 1. Jugoszlávia, 2. Magyarország, 3. Románia. 1947. november 16-án a Szolno­ki MÁV anyagi gondok miatt (ez sem ismeretlen fogalom!) Buda­pesten rendezte meg a Ferencvá­ros elleni bajnoki mérkőzést. Eredmény: Ferencváros-Szol- noki MÁV 3-1 (2-0). Érthetően nagy volt Szolnok sportkedvelői­nek felháborodása, s talán ez is közrejátszott abban, hogy 1947 decemberében a Szolnoki MÁV- Csepel mérkőzésen botrány tört ki, ami miatt az MLSZ az 1948 tavaszán induló szezon első két hazai mérkőzését a közönség ki­zárásával engedte megtartani. Az 1947-48-as bajnokság szomorú emlékezetű a Tisza-parti szurko­lók számára, kiemelkedő sikerek­ben gazdag tíz év után búcsút mondott a magyar labdarúgás él­vonalának a Szolnoki MÁV. Az NB Il-es bajnokságban együtt szerepelt a Szolnoki MÁV és a Szolnoki MTE. Az első bajnoki összecsapásokat 1948 november 1-én vívták, és az eredmény: Szolnoki MÁV-Szolnoki MTE 3-0 (2-0). A sok dicsőséget megért csa­pattól még a nevét is elvették, a kék-fehérek “Vasutas” néven szerepeltek tovább, majd 1949 márciusától - hogy még írmagja se maradjon az egykori szellem­nek - Szolnoki Locomotivként tűnt el az együttes az NB II. me­zőnyében. És ha már a múlt emlékei kap­csán a jelent idéztük, a tradíciók pusztítására a későbbiekben is sor'került. Akkor, amikor két pa­tinás együttesből, a Szolnoki MÁV-ból és a Szolnoki MTE- ből egy középszintű klubot eről­tetett össze a közelmúlt megyei vezetése. Palágyi Béla | Címeres mezben | "Verseny­sportra A szöuli olimpia után kirob­bant emlékezetes doppingbotrány igencsak megviselte a magyar súlyemelősportot. S ehhez még hozzátettek jócskán a hazai “morzsák” is. Kinevelődhet-e ezek után, ilyen kétségek között igazi ver­senyképes utánpótlás. Engedik-e a szülők féltve őrzött gyermekei­ket a “gyógyszergyanús” edzé­sekre? Egyáltalán valóban gyógyszergyanúsak-e a trénin­gek? (Idézet az edzőbizottság or­szágos körleveléből:" Az edzőbi­zottság felszólítja az ország vala­mennyi súlyemelő edzőjét, te­gyenek meg mindent annak érde­kében, hogy versenyzőik ne al­kalmazhassanak semmilyen egészségre káros hatású gyógy­szert a versenyekre való felké­szülés folyamán.") Eddig a részlet, de a kommen­tárhoz hozzátartozik: ha egy edző tanítványáról kiderül, hogy az “kokszolt”, akkor a versenyző mellett a mestert is eltiltják az edzősködéstől... No, de lehet-e eredményesnek lenni az évtizedek óta nyílt titok­ként kezelt doppingszerek nél­kül? Sallai Attila, a Szolnoki MÁV MTE tizenöt éves váloga­tott súlyemelője szerint a dop­pingmentesség nem lehet aka­dály. Rendszeres, kemény mun- IIkával még a világbajnoki cím is elérhető lehet.- Ezek szerint következ­tethetek arra, hogy neked is ez a nagy célod? S ha igen, reális esélyt is látsz en­nek eléréséhez? - kérdeztem a 605. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet elsőéves vas- és fémszerkezetlakatos tanulóját.- Nem tagadom, így van. S ha azt nézem, hogy két hóna­pot folyamatosan nem edzet­tem, akkor még minden le­het. Emellett a technikám sem jó, és ráadásul merev is vagyok. íSI- Mi az oka az edzések rend­szertelenségének?-‘Nem volt érvényes sportor­vosi engedélyem, ugyanis orvo­sunk, dr. Csabai Csaba szívzava­rok miatt mindig azt írta a papí­romra, hogy versenysportra al­kalmatlan vagyok. Gyermekko­romban valóban voltak szívbil­lentyű zavaraim, de a Sportkor- házban többszöri műszeres vizs­gálat után semmi akadályát nem látták a versenyzésnek.- Valóban egészségesnek érzed magad?- Néha szokott fájni a könyö­köm, de ezenkívül semmi bajom.- Milyennek látod a súlyemelés jelenlegi helyzetét?- Hát, manapság nem kifeje­zetten népszerű. A fiatalok, ha súlyzót vesznek a kezükbe, ak­kor általában csak a body-ig jut­nak, hiszen az sokkal kényelme­sebb, mint az eredménycentrikus és rendszeres munkát igénylő emelés.- Mi az, ami téged mégis ide­húz?- Csodálatos érzés, amikor az egyre nagyobb tömegű súlyt a fejem fölé tudom emelni.- Ha már itt tartunk, mesélj valamit eredményeidről!- Egyéni csúcsomat szeptem­ber 1-én értem el Nyíregyházán, ahol Magyarország, valamint a Cseh és Szlovák SZK válogatott­jai között csapatversenyt rendez­tek. 100 kg-os eredményt produ­káltam szakításban, lökésben pe­dig 122 kg-ot. Hangsúlyozom, ennek ez eredményemnek azért örülök kimondottan, mert nem volt igazi, rendszeres munka mö­göttem.- Beszélgetésünk végére né­hány rövid kérdés maradt: ked­venc ételed?- Mákostészta.- Kedvenc italod?- Coca-cola.- Együttesed?- Nincs. Főleg a lakodalmas nótákat szeretem.- Hát könyved?- A képregények, azok közül is leginkább a Pókember.- Példaképed?- Myke Tyson, az ökölvívó. Kocsis Erika A Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat vállalati tanácsa pályázatot hirdet [ igazgatói munkakör betöltésére A kinevezés 5 évre szól, mely eredményes munka esetén megújítható. A munkakör a pályázat elbírálását és a VT által történő kinevezést követően betölthető. AZ IGAZGATÓ FŐ FELADATAI:- a vállalat pénzügyi, gazdasági egyensúlyának folyamatos fenntartása • a vállalat versenyképességének biztosítása • a vállalat szervezetének a piaci igényekhez igazodó átalakítása. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: • felsőfokú állami iskolai végzettség-10 éves szakmai, ezen belül 5 éves vezetői gyakorlat- büntetlen előélet A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA A JELENTKEZŐ:- iskolai végzettségét, szakképzettségét, szakmai, vezetői gyakorlatát,- vezetői munkájára vonatkozó terveit, elképzeléseit. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. október 10. Az elbírálás határideje: 1990. október 31. A PÁLYÁZATOKAT BIZALMASAN KEZELJÜK. A EV. A pályázatokat a vállalati tanács elnökéhez kell benyújtani. Cím: 5000 Szolnok, Ady E. út 37. *35160/1* A MÁV rendkívül lehetséges ifjúsági labdarúgócsapata 1937-bén - később hatan NB l es játéko­sok lettek. (Elől: Auguszt.Béla intéző, hátul: Wéber la jós ed zó) alkalmatlan S------------------------7-----------------------S Sall ai Attila - súlyemelő Életkora: 15 év Első egyesülete: Szolnoki MÁV MTE Első edzője: Papp István Eddigi legjobb eredménye: or­szágos bajnokságon első és máso­dik hely, diákolimpián első hely kétszer, Cseh és Szlovák SZK válo­gatottja ellen csapatgyőzelem. Válogatottságainak száma: kettő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom