Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-10 / 131. szám

1990. SZEPTEMBER 10. 9 A főszurkoló Unalom az egykori uradalmon Szászberek-Jászladány 0-2 (0-2) Szászberek, 400 n. V.: Molnár 16. perc: Vasas szabadrúgást ívelhe­tett be a jobboldali szögletzászlótól, Szászberek - Zagyva- rékastól kőhajításnyira - alig ezer lakosú kisköz­ség. Múltjáról , törté­nelméről talán még az itt élők sem sokat tud­nak. A faluról 1438-ból maradtak ránk először írásos emlékek, persze akkor még Zazberegh néven íródott a történe­lembe. 1635-ben Szász Berkére keresztelték, majd a XVIII. század fordulóján - 1799-ben - a mai, Szászberek elne­vezést kapta. Nevének első része - Szász - népnévből ered, megőrizve egy esetleges középkori német nyelv- területre történt betele­pülés emlékét. Második A múltról - ma tagja - Berek - bokrost, cserjést jelent. Zagyva­parti település lévén ez nem szorul különösebb magyarázatra. S gondolná-e a XX. század embere, hogy az ezerötszázas évek végén 6000 forint mennyit ért? 1489-ben történt, hogy Nagylencsei Orbán egri püspük, és testvérei, Guti Országh Lászlótól és Losonczi Lászlótól pontosan ennyi pénzért vették meg zálogba a község egyes részeit... Szervezett sport­életről az 1930-as évek második felétől beszél­hetünk. Akkoriban Kohner báró tulajdoná­ban volt a szászberki uradalom. Ebből az idő­ből egyedül a csapat mellett " mindenes", Laki Imre bácsiék szék­helye, a községi tanács, valamint az általános is­kola épülete maradt az utókorra. Terlandai Sán­dor leventecsapatával ekkoriban még országos bajnokságot is nyert fo­ciban! Ő a II. világhá­ború befejezéséig fogla­latoskodott a csapat mellett. Tőle Tivadar János vette át a staféta­botot, s a maiak szerint akkoriban talán neki kö­szönhettek legtöbbet a helybéliek. A leventecsapat és a országos bajnoki cím már réges-rég a múlté, a mai meccs láttán lehet, hogy a játék is? Szászberek: Farkas-Pomázi, Alapi, Donkó, Medgyes (Laki), - Magony, Vasas, Burda-Kántor, Bezzeg, Nagy Z. Edző: Laki Imre Kántor az üresen álló Bezzeg elé fejelt, a középcsatár lövése szinte a kapufát sú­rolva hagyta el a játékteret. Az első húsz perc eseménytelen rossz focival telt. bet támadó Jászladány. Tóth bedobása átszállt a rosszul helyezkedő védők feje felett - még pattant is egyet -, s a teljesen üresen álló Vinczének nem okozott gon­dot öt méterről a léc alá bombáznia, 0-1. 4L perc: A rendkívül bizonytalan szászberki védelem újabb megingását Kalmár használta ki, aki a saját tizenha­tosánál cselezgető Dónkétól elvette a labdát, és egyből a hálóba lőtt, 0-2. Kalmár: Ereztem, hogy megzavarható a söprögető, az elém pattanó bőrt na­gyon jól eltaláltam. 43. perc: Nagy Z. forgolódott a tizen­hatos bal oldali sarkánál, hirtelen félfor­dulatból kapura emelt, a laszti a felső lé­cen csattant. A félidőben néma csönd honolt a ha­zaiak öltözőjében, csak az edző hangját lehetett hallani. Laki L: Durva védelmi hibát követ­tünk el a góloknál. Most már mindegy, próbáljunk meg előre nézni. Sokkal pon­tosabban, lelkesebben kell játszanunk, ha meg akarjuk fordítani a találkozót. Major A.: A Szászbereknek támadnia kell, kontrázzuk le kinyíló védelmüket. Jobbak vagyunk náluk. 72. perc: Kántor szögletét Vasas ka­pásból kapu felé lőtte, pechére, az Ala­pin irányt változtatott, s így mellé szállt. 75. perc: Kántor ötven méteres indítá­sával Nagy Z. egyedül húzhatott volna kapura, de nem tudta átvenni a labdát, odalett a szépítési lehetőség. Ritka rossz mérkőzés volt, mind a két csapat antifocit játszott Nem volt . Földközelben Jászladány: Föld vári-Varga, Nagy L., Göblyös, Kiss-Tóth, Fodor (Géme- si), Vincze-Dankó (Makai), Kalmár, Gólya (Bíró). Edző: Major Antal. Ezen a hétvégén két kiscsapat össze­csapására voltunk kíváncsiak, vajon ott ahol kevés fiatalból válogathatnak a szakvezetők, milyen gárdát lehet építeni, így esett a választásunk a szászberki • mérkőzésre. Laki I. (Szászberek): Öt hiányzónk van a mai találkozón, pótlásuk szinte re­ménytelennek látszik. Medgyes és Alapi először kap játéklehetőséget a felnőttek között, döntő lesz, hogy állják meg he­lyüket. Én már az egy ponttal is elége­dett lennék. Major A. (Jászladány): ősi ellenfe­lünk a Szászberek, s mint ilyen ellen, so­ha nem lehet biztosra menni. Az eddigi fordulókban sem játszottunk rosszul, de rengeteg helyzetet hagytunk ki, és ez megbosszulta magát. Három támadóval lépünk ma pályára, nyerni akarunk. Tip­pem: 1-2. 5. perc: Kántor a ladányi védők gyű­rűjében kiverekedett egy labdát, vissza­passzolt Vasasnak, aki húsz méterről alig tévesztette el a bal alsó sarkot. Iskolai sport - óvodás körülmények között Ha más nem is, kocsma, községi tanács és iskola még a kis- lélekszámú települé­seken is létezik. Bár Szász­berken a nyolcosztályos ál­talános iskola léte nem is olyan egyértelmű, hiszen a felsőtagozatosok csak az idei év januárjától "váltak el" Zagyvarékastól, s fonód­tak össze az addig négyosz­tályos szászberki iskolával. Talán kirívónak tűnhet, most az elsősök mindössze kilenc nebulóval kezdték meg a tanévet, de összessé­gében sem lehet azt monda­ni az iskoláról, hogy zsúfolt osztályok működnének. A létszámnál már csak a fel­szereltség és a lehetőségek kisebbek. Télen a felsőtagozat bein- dultával még a pincében is tartottak órákat. Ezek után nem meglepetés, hogy tor­naterem csak a jövő álom­képei között szerejtel. Jelen­leg van egy kis udvar, né­hány labda, és a legszüksé­gesebb felszerelések. A tö­megsport keretein belül az atlétika és a kézilabda tarto­zik a gyerkőcök kedvencei közé. De testnevelőjük szerint nemcsak a sport szere- tetében, hanem tehetségben és ügyességben sem szűköl­ködnek a lurkók. Viszont lé­tesítmények híján rend­szeres, és versenyszerű sportolásuk csak Szolnokon lenne biztosított. Ehhez azonban a szülőknek kellene néhány lépést tenni. Ki tud­ja, talán a focisták néhány évtizeddel ezelőtti országos bajnoki címe után más szászberki sportoló is bele­kóstolhatna a "bajnoki ér­zésbe". Egyik csapat sem tudta - néha úgy tűnt, nem is akarta - ráerőltetni akaratát a má­sikéra. A meccset akár kapuk nélkül is játszhatták volna. 35. perc: Óriási védelmi hibából megszerezte a vezetést az aktívabb, töb­sem iram, sem lelkesedés, és ezt nem lehet a távolmaradók hiányával meg­magyarázni. A jászladánviakról leg­alább annyi jó elmondható, hogy rúg­tak két gólt, ami a győzelmüket jelen­tette. Ha az összecsapást a birkózás szabályai szerint vezetik a játékveze­tők, már a huszadik percben leléptet­ték volna mind a két küzdőfelet. Laki Imre: Ez van. Döntő volt az el­ső gól előtti védelmi hiba. Az idény leggyengébb játékát nyújtottuk, veresé­günk megérdemelt. Major Antal: Nagyon rosszul játszot­tunk, de talán egy fokkal vendéglátóink fölé tudtunk nőni. Jók: A hazaiaknál nem volt elfogad­ható teljesítmény, illetve Kalmár, Kiss. Ifi: Szászberek-Jászladány 2-1. Jövő héten a Törökszentmiklós- Jászberény NB III-as rangadóra láto­gatnak el munkatársaink. Az oldalt készítették: Kocsis, Géléi. Fotó: Mészáros A győztes öltöző A mindenes Ha a megyében a fo­cit kedvelők táborában bárhol szóba kerül a szászberki együttes, mindenki azonnal rábó­lint, aha, Laki Imre csa­pata. Olyan régen dolgo­zik náluk, hogy ez a rea­gálás már természetes. Egy személyben testesíti meg ő az elnököt, a szakosztály- vezetőt, az edzőt, sőt a szertárost is. Mindezt egy fillér ellen­szolgáltatás nélkül, csu­pán szeretetből teszi.- Tősgyökeres szász­berki vagyok, ötvenhét éve itt születtem. Az ál­lamigazgatásban dolgo­zom, tanácsi akadémiát végeztem, községi taná­csos a titulusom. A Ko­máromi Dózsában illet­ve a Szászberek gárdájá­ban futballoztam. Test­alkatomnál fogva a söp­rögetö szerepkörét töl­töttem be. Harminchá­rom évesen vonultam vissza. Mikor abbahagy­tam az aktív játékot, azonnal felkértek edző­nek. Ez 1957. szeptem­ber 16-án történt. Azóta egy idény kivételével - tehát 33 éve - én állítom össze a hétvégén pályára lépő tizenegyet.- Ez azt hiszem a ma­ga nemében világcsúcs. _ Hogy bírta ezt végig csi­nálni, mikor az edzők többsége azt vallja, leg­alább öt évenként csa­patot kell váltani.- Világ életemben ér­dekelt a történelem. Ne­ves személyiségek veze­tési stílusát tanul­mányoztam, s abból próbáltam leszűrni a ta­nulságokat. Fő szabá­lyomnak tartom, hogy becsületében senkit ne sértsek meg.- Milyen a mai gárdá­ja?- Rapszódikus. Egy­szer fent, egyszer lent. Jó példa: egyik héten megverjük a bajnokaspi­ráns Martfűt, a követke­zőn pedig kikapunk a pont nélküli újonctól Új­szászon. Sajnos ottani nyilatkozatomat a helyi tudósító félreértette, ugyanis azt, hogy van aki építkezik a csapa­tomból, még a találkozó előtt mondtam. Ezt sem rossz szán­dékkal, hiszen csak megköszönni lehet, hogy legalább a meccs idejére félbehagyta munkáját. Elhiszem, hogy rosszul esett neki amit az újságban olva­sott.- Közel a nyugdíjhoz, hogyan tovább?- A szeptemberi hely- hatósági választások sok mindent eldöntenek majd. Addig is dolgo­zom becsülettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom