Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-11 / 107. szám

1990. AUGUSZTUS 11. Néplap 3 Már a világkiállításra "sandítva" Meg lehet élni a gilisztatenyésztésből? Vértanúk az ország szívében Saját fája alatt megpihenhet A NEFAG-hoz szólított a hír: az erdőgazdaság, immár a várha­tó világkiállításra "sandítva", kedves figyelmességet kínál a határainkon belül és kívül élő magyaroknak. Török László vezér- igazgatóval és Tácsik Mihály termelési és kereskedelmi igaz­gatóval, ha nem is az erdőben, de egy hűvös irodában ültünk le be­szélgetni a melengető tervekről. Ám mielőtt még szóba jött volna a gazdaság vendégváró program­ja, kíváncsi voltam, miként véle­kednek az erdészek arról a köz­tudatban élő hitről, miszerint napjainkban túl gyakran, és lát­szatra indokolatlanul visítanak fel a motorfűrészek a fák törzsén erdőségeinkben, parkjainkban, ligeteinkben? Török László nem tudja palás­tolni indulatát, miközben vála­szol.- Cáfolatul elég lehetne egyet­len szám is: 1945-ben hazánk te­rületének 12 százalékát bontotta erdő, ma 18 százalékán adnak árnyat a fák. Csak hát a mi szak­- Nekünk sajnos több terüle­tünk már nincsen - tárja szét a karját Táncsik Mihály. - Ám szí­vesen beültetünk minden talpa­latnyi helyet, melyet a mezőgaz­daság vagy bármely más földtu­lajdonos a rendelkezésünkre bo- csájt. A Széchenyi lakótelep kö­zelében például egy erdőt telepí­tettünk, és mondhatom, még az ott lakók sem nagyon tudnak ró­la. Ma a közhangulatban divatos azt reklamálni, hogy indokolat­lanul dőlnek a fák. A szakma ne­vében mondhatom, nem így van. A továbbiakban kiderül, hogy a repülőgépes vegyszerezésnek is ára van: az égi járművek miatt sajnos gyakran kell fákat kivágni csatomapartokon, földek végé­ben. Egyszóval, ha gyérül az er­dő, ezért nemcsak az erdészekre kell rázni az öklöket, már csak azért sem, mert az ország szívé­ben éppen most kívánnak egy kedves ötletet megvalósítani az erdészek. Mi is lesz ez? - kérdem Török Lászlót.- Mint köztudott, Pusztavacs tetszés szerinti fajtából, ezt kí­vánság szerint megjelöljük akár bronz-, akár márványtáblával, a csemete fejlődését nyomon kö­vetjük, és kívánságára ültetőjé­nek évente fényképet küldünk róla. Az első tíz esztendőben a fának mi viseljük gondját, aztán már megáll a maga erejéből. Úgy terveztük, hogy az ültetők fizet­nének egy jelképes összeget, és ebből tartanánk rendben a par­kot.- Ha úgy tetszik, ez egy mini­mális program. Ám ha a világki­állítás megrendezése komolyra fordul, bővül az Önök kínálata is. Táncsik Mihályt szemmel lát­hatóan felvillanyozza a nagyvo­nalú elképzelés.- Vannak külföldi partnereink, akik szállodát szeretnének építe­ni Pusztavacson. Nézze, felérté­kelődött ez a terület: az 5-ös szá­mú főút megépítésével alig fél órányira került Budapesttől, ar­ról nem is szólva, milyen idilli környezetet talál az idelátogató. Szóba jött tehát a híres-hírhedt pusztavacsi pusztán - ahol né­hány év előtt vízágyúk dolgoz­tak - egy magánrepülőgépek szá­mára létesítendő leszállópálya, de teherszállító gépek is landol­hatnának és szárnyra kelhetné­nek innen. Vadászati lehetősége­ink itt ideálisak, de a gyógyturiz- musnak is lenne tág tere. Jóllehet a NEFAG 35 ezer hektáros erdejéből 25 ezer Pest megyére esik, azért a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei patrióta csak megszólal bennem: ne­künk, a Tisza partján élőknek, mi hasznunk lesz mindebből?- Természetesen nem feledke­zünk meg arról, hogy a vállalati központunk Szolnokon van - mondja Török László, és sorolja azokat az elképzeléseket, ame­lyek a Karcag melletti Apavára ötezer hektáros területén való­sulnak meg. Itt is épülne egy lu­xuskivitelű vadászház, aztán persze Berekfürdő és Abádsza- lók közelsége indokolná, hogy a fegyverforgatást az üdüléssel is összekapcsolják az idelátogató vendégek. Van némi fantáziám, így el tu­dom képzelni az exkluzív va­dászházakat, saját repülővel megközelíthető luxusszállókat, melyek megvalósításáért őszin­tén szurkolok. De azért szívem­hez legközelebb az az emlékpark áll a tizenhárom aradi vértanú­val, amelyre egyetlen ültetett fát talán jómagam is meg tudok majd fizetni. _________________________lük.­A fafaragó Fehér Tibor segítőjével, Pándi Istvánnal az aradi vértanúk egy csoportjának társaságában mánk is olyan, mint a szövetségi kapitányoké a labdarúgásban: ehhez mindenki ért, és be is ki­abálja véleményét a pályára. Ke­vesen tudják, hogy az erdőtör­vény kimondja, ha kivágunk egy erdőt, helyette két éven belül újat kell telepíteni. Mi ezt a gazdasá­gon belül úgy módosítottuk, hogy az ősszel kivágott fa helyett már tavasszal újat ültetünk.- Azért áz Alföld még elbírna néhány ligetet, hűs fasort, főként a Jászság térségében - vetem közbe. Magyarország mértani közepe. Eddig egy gúla jelezte ezt a tényt, ám az ország szívét mi ennél méltóbban kívánjuk megjelölni. Fehér Tibor fafaragóval elkészít­tettük a tizenhárom aradi vértanú szobrát, és egy székely kapu, va­lamint egy kopjafa társaságában felállítjuk, és október 6-án fel is avatjuk. De hogy minél több ma­gyar kötődjen e térséghez, em­lékparkot is létesítünk. Külföl­dön és itthon élő honfitársaink­nak felajánljuk azt a lehetőséget, hogy a parkban fát ültethetnek A Törökszentmiklósi Mezőgép szálastakar- mány-betakarító gépekre szakosodott, melyek iránt jelenleg a hazai és külföldi piacon is mutatkozik ke­reslet Fűkaszákból (ez a fő profiljuk), a saját fejleszté- sttek mellett, zömmel az NSZK-beli Claas cég ter­mékeit gyártják kooperá­cióban. Erre az évre 11 millió nyugatnémet már­kás üzletet kötöttek. Ugyanakkor jelentősen - 150 millió forintra - nőtt a fűkaszák belföldi értékesí­tése. Felvételünkön a fűka­sza forgórészeinek szerelé­se látható. Fotó: Mészáros Termeltetés — piaci háttér nélkül Az eredményes humusztermelés csak nagy területen valósítható meg. Fotó: ICS. A gilisztatenyésztés és a bio- humusz-előállítás hátterében széles e hazában már számtalan családi tragédia húzódik meg. A termelők szakmai hozzáértésé­nek hiánya, illetve a gyors meg­gazdagodás érdekében tisztes­ségtelen termelésszervező, -in­tegráló cégek kritikus helyzetbe hozták a biogazdálkodás egyik alappillérét képező humusz-elő­állítást. A giliszta mindezek elle­nére rendkívül sokoldalúan hasznosítható állatfaj. A külön­féle állati trágyák gilisztákkal történő lebontása és átalakítása során keletkező értékes biohu­musz a talajba keverve regene­rálja annak mikrobiológiai éle­tét, emeli a tápanyagtőkéjét, de nem elhangyagolható a talaj fizi­kai és kémiai állapotára gyako­rolt pozitív hatása sem. Álkal- mazásával a felhasznált műtrá­gya mennyisége 20-50 százalék­kal csökkenthető, ez pedig külö­nösen fontos, hiszen a műtrá­gyák jó része felelős a talajok elsavanyosodásáért. A biológiai növényvédelemben is felhasz­nálható a giliszta a mezőgazda­ságban jelentős károkat okozó fuzárium és egy vírustörzs ellen. Mindemellett az állat testében megtalálható az epaolaj nevű anyag, amelynek kivonásával koleszterincsökkentő, életmentő gyógyszerek készíthetők. Az ágazat tehát ígéretes jövő elé nézhet. A nemrégen megalakult Gilisztatenyésztők és Giliszta­humuszt Termelők Országos Szövetsége felmérései szerint azonban nagyon szűk azoknak a termelést integráló szervezetek­nek a köre, amelyek valódi piaci háttérrel működnek. A gazdál­kodóknak pedig hozzávetőlege­sen csupán a 25-30 százaléka rendelkezik olyan feltételekkel, amelyek szükségesek a rentábi­lis gilisztatenyésztéshez. Ezek közé tartozik a szolnoki Nagy János biogazda, akivel a minap alcsiszigeti tanyáján beszélget­tem.- Mi a titka az eredményes gi­lisztatenyésztésnek?- Az eredményes termeléshez terület, istállótrágya, giliszta és nem utolsósorban rengeteg mun­ka szükséges. Hatalmas számú giliszta kell ahhoz, hogy valóban humuszt lehessen előállítani. Sokan mindössze 100 ezer gi­lisztát vásároltak, darabonként egyforintos áron, ezzel azonban nem lehet humuszt termelni, csak milliós nagyságrendű egyedszámmal. Egy év alatt 6-8- szorosára szaporodik fel az állo­mány, szemben néhány terme­lésszervező állításával, akik éves szinten 10-15-szörös szaporulat­ról beszélnek. Száz mázsa istál­lótrágyából 30 mázsa humusz keletkezik egy év alatt, ha a gi­liszta állománysűrűsége eléri a 25-40 ezer darabot négyzetméte­renként.- Ismeretes, hogy sokan több százezer forintos kölcsönöket vettek fel, elkezdték a gilisztate­nyésztést, amibe csakhamar bele is buktak. Ön szerint hol hibáz­tak a legtöbben?- A termelők 80 százaléka két barackfa és néhány rózsatő kö­zött alakított ki egy hatméteres prizmát. Ilyen kis területen pedig egyáltalán nem lehet termelni. Az OTP-től felvett kölcsön je­lentős részét az első évben kell visszafizetni, holott egy év alatt a giliszta nem ér el olyan szapo­rulatot, hogy valódi értelemben humuszt lehessen előállítani. A giliszta vásárlása mellett még sok más dologra, például rostára is kell pénzt fordítani ahhoz, hogy rentábilis legyen a terme­lés.- A gilisztatest életmentő gyógyszerek alapanyagául szol­gál. Mi a véleménye, miért ki­használatlan még a feldolgozás lehetősége?- Mostanában sok kezdemé­nyezés látott napvilágot arra vo­natkozóan, hogy a gilisztából ki­vonják az epaolajat, azonban mindeddig csak próbálkozások vannak. Áz a helyzet ugyanis, hogy egy feldolgozóüzem kapa­citását kihasználó giliszta­mennyiség hiányzik az ország­ban, és nincs megoldva az álla­tok szállítása sem.- A biohumusz általános elter­jedéséről ma még egyáltalán nem beszélhetünk, és a felhasz­nálással kapcsolatos ismeretek is eléggé hiányosak.- Ez bizony így van. Az embe­rek nem igazán ismerik a biohu­muszt, és még kevésbé, hogy mire használható. Elsősorban intenzív zöldségkultúrákban, fóliasátrakban alkalmazható, de nagyon ügyelni kell a kiadagolt mennyiségre, hiszen a szarvas­marhatrágyánál 10-15-ször ha­tékonyabb anyagról van szó. A humuszt sekélyen be kell dol­gozni a talajba, ahol vízzáró ré­teget alkot, és megakadályozza a föld kiszáradását, ezért lénye­gesen kisebb vízmennyiséggel lehet öntözni. A gilisztahumuszt jelenleg különböző formában árusítják, de ez mind kevés az elterjedéséhez. Úgy vélem, a gi­lisztának minden kertben ott kell lennie, hiszen a konyhai és szer­ves hulladékokból összeállított komposzthalom a giliszták se­gítségével humusszá alakítható, amellyel évről évre a kert talajá­nak javítása és tápanyag-vissza­pótlása olcsón megoldható.- Köszönöm a beszélgetést! LZ. Szigorúbb környezetvédelem a Kőolajkutató Vállalatnál Megszigorították a környezet­védelmet a szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalatnál. "Áz emberi környezetvédelemről" szóló rendeletet a cég speciális helyzetére adaptálták, és új kör­nyezetvédelmi utasítást adtak ki. A dokumentumban szervezeti egységenként határozták meg a környezetszennyező technológi­ákat, a keletkező légszennyező anyagokat, illetve veszélyes hul­ladékokat, és előírták azok keze­lését is. A vállalat fő tevékenységéből adódóan a mélyfúrású szénhid­rogén-kutatás szolgáltatja a leg­nagyobb volumenű veszélyes hulladékot, a fúrási folyadékot. A tizenháromféle összetételű és különböző veszélyességi mérté­kű folyadék, iszap környezetre ártalmatlan elhelyezésére eddig hét, 115 ezer köbméter befoga­dóképességű átmeneti iszaptáro­lót létesítettek. Négy jelentős át­meneti tároló, százezer köbméter űrtartalommal, jelenleg készül. Elvégeztették a fúrási hulladé­kok hivatalos laboratóriumi vizsgálatát, és az eredményeket a Környezetvédelmi, a Népjóléti Minisztériumhoz, illetve az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zethez továbbították minősítés­re. A környezetre veszélytelen fúrási iszaphulladék elhelyezé­sére, a földtörvény előírásainak megfelelő elhelyezési mód ki­dolgozásán is munkálkodnak az olajbányászok. Bár 1990-ben a szénhidrogén­kutatás csökkent, a környezetvé­delemre fordított pénz nem vál­tozott, tanúsítvá az emberi kör­nyezet fokozottabb védelmének szükségességét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom