Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-11 / 107. szám
1990. AUGUSZTUS 11. Néplap 3 Már a világkiállításra "sandítva" Meg lehet élni a gilisztatenyésztésből? Vértanúk az ország szívében Saját fája alatt megpihenhet A NEFAG-hoz szólított a hír: az erdőgazdaság, immár a várható világkiállításra "sandítva", kedves figyelmességet kínál a határainkon belül és kívül élő magyaroknak. Török László vezér- igazgatóval és Tácsik Mihály termelési és kereskedelmi igazgatóval, ha nem is az erdőben, de egy hűvös irodában ültünk le beszélgetni a melengető tervekről. Ám mielőtt még szóba jött volna a gazdaság vendégváró programja, kíváncsi voltam, miként vélekednek az erdészek arról a köztudatban élő hitről, miszerint napjainkban túl gyakran, és látszatra indokolatlanul visítanak fel a motorfűrészek a fák törzsén erdőségeinkben, parkjainkban, ligeteinkben? Török László nem tudja palástolni indulatát, miközben válaszol.- Cáfolatul elég lehetne egyetlen szám is: 1945-ben hazánk területének 12 százalékát bontotta erdő, ma 18 százalékán adnak árnyat a fák. Csak hát a mi szak- Nekünk sajnos több területünk már nincsen - tárja szét a karját Táncsik Mihály. - Ám szívesen beültetünk minden talpalatnyi helyet, melyet a mezőgazdaság vagy bármely más földtulajdonos a rendelkezésünkre bo- csájt. A Széchenyi lakótelep közelében például egy erdőt telepítettünk, és mondhatom, még az ott lakók sem nagyon tudnak róla. Ma a közhangulatban divatos azt reklamálni, hogy indokolatlanul dőlnek a fák. A szakma nevében mondhatom, nem így van. A továbbiakban kiderül, hogy a repülőgépes vegyszerezésnek is ára van: az égi járművek miatt sajnos gyakran kell fákat kivágni csatomapartokon, földek végében. Egyszóval, ha gyérül az erdő, ezért nemcsak az erdészekre kell rázni az öklöket, már csak azért sem, mert az ország szívében éppen most kívánnak egy kedves ötletet megvalósítani az erdészek. Mi is lesz ez? - kérdem Török Lászlót.- Mint köztudott, Pusztavacs tetszés szerinti fajtából, ezt kívánság szerint megjelöljük akár bronz-, akár márványtáblával, a csemete fejlődését nyomon követjük, és kívánságára ültetőjének évente fényképet küldünk róla. Az első tíz esztendőben a fának mi viseljük gondját, aztán már megáll a maga erejéből. Úgy terveztük, hogy az ültetők fizetnének egy jelképes összeget, és ebből tartanánk rendben a parkot.- Ha úgy tetszik, ez egy minimális program. Ám ha a világkiállítás megrendezése komolyra fordul, bővül az Önök kínálata is. Táncsik Mihályt szemmel láthatóan felvillanyozza a nagyvonalú elképzelés.- Vannak külföldi partnereink, akik szállodát szeretnének építeni Pusztavacson. Nézze, felértékelődött ez a terület: az 5-ös számú főút megépítésével alig fél órányira került Budapesttől, arról nem is szólva, milyen idilli környezetet talál az idelátogató. Szóba jött tehát a híres-hírhedt pusztavacsi pusztán - ahol néhány év előtt vízágyúk dolgoztak - egy magánrepülőgépek számára létesítendő leszállópálya, de teherszállító gépek is landolhatnának és szárnyra kelhetnének innen. Vadászati lehetőségeink itt ideálisak, de a gyógyturiz- musnak is lenne tág tere. Jóllehet a NEFAG 35 ezer hektáros erdejéből 25 ezer Pest megyére esik, azért a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei patrióta csak megszólal bennem: nekünk, a Tisza partján élőknek, mi hasznunk lesz mindebből?- Természetesen nem feledkezünk meg arról, hogy a vállalati központunk Szolnokon van - mondja Török László, és sorolja azokat az elképzeléseket, amelyek a Karcag melletti Apavára ötezer hektáros területén valósulnak meg. Itt is épülne egy luxuskivitelű vadászház, aztán persze Berekfürdő és Abádsza- lók közelsége indokolná, hogy a fegyverforgatást az üdüléssel is összekapcsolják az idelátogató vendégek. Van némi fantáziám, így el tudom képzelni az exkluzív vadászházakat, saját repülővel megközelíthető luxusszállókat, melyek megvalósításáért őszintén szurkolok. De azért szívemhez legközelebb az az emlékpark áll a tizenhárom aradi vértanúval, amelyre egyetlen ültetett fát talán jómagam is meg tudok majd fizetni. _________________________lük.A fafaragó Fehér Tibor segítőjével, Pándi Istvánnal az aradi vértanúk egy csoportjának társaságában mánk is olyan, mint a szövetségi kapitányoké a labdarúgásban: ehhez mindenki ért, és be is kiabálja véleményét a pályára. Kevesen tudják, hogy az erdőtörvény kimondja, ha kivágunk egy erdőt, helyette két éven belül újat kell telepíteni. Mi ezt a gazdaságon belül úgy módosítottuk, hogy az ősszel kivágott fa helyett már tavasszal újat ültetünk.- Azért áz Alföld még elbírna néhány ligetet, hűs fasort, főként a Jászság térségében - vetem közbe. Magyarország mértani közepe. Eddig egy gúla jelezte ezt a tényt, ám az ország szívét mi ennél méltóbban kívánjuk megjelölni. Fehér Tibor fafaragóval elkészíttettük a tizenhárom aradi vértanú szobrát, és egy székely kapu, valamint egy kopjafa társaságában felállítjuk, és október 6-án fel is avatjuk. De hogy minél több magyar kötődjen e térséghez, emlékparkot is létesítünk. Külföldön és itthon élő honfitársainknak felajánljuk azt a lehetőséget, hogy a parkban fát ültethetnek A Törökszentmiklósi Mezőgép szálastakar- mány-betakarító gépekre szakosodott, melyek iránt jelenleg a hazai és külföldi piacon is mutatkozik kereslet Fűkaszákból (ez a fő profiljuk), a saját fejleszté- sttek mellett, zömmel az NSZK-beli Claas cég termékeit gyártják kooperációban. Erre az évre 11 millió nyugatnémet márkás üzletet kötöttek. Ugyanakkor jelentősen - 150 millió forintra - nőtt a fűkaszák belföldi értékesítése. Felvételünkön a fűkasza forgórészeinek szerelése látható. Fotó: Mészáros Termeltetés — piaci háttér nélkül Az eredményes humusztermelés csak nagy területen valósítható meg. Fotó: ICS. A gilisztatenyésztés és a bio- humusz-előállítás hátterében széles e hazában már számtalan családi tragédia húzódik meg. A termelők szakmai hozzáértésének hiánya, illetve a gyors meggazdagodás érdekében tisztességtelen termelésszervező, -integráló cégek kritikus helyzetbe hozták a biogazdálkodás egyik alappillérét képező humusz-előállítást. A giliszta mindezek ellenére rendkívül sokoldalúan hasznosítható állatfaj. A különféle állati trágyák gilisztákkal történő lebontása és átalakítása során keletkező értékes biohumusz a talajba keverve regenerálja annak mikrobiológiai életét, emeli a tápanyagtőkéjét, de nem elhangyagolható a talaj fizikai és kémiai állapotára gyakorolt pozitív hatása sem. Álkal- mazásával a felhasznált műtrágya mennyisége 20-50 százalékkal csökkenthető, ez pedig különösen fontos, hiszen a műtrágyák jó része felelős a talajok elsavanyosodásáért. A biológiai növényvédelemben is felhasználható a giliszta a mezőgazdaságban jelentős károkat okozó fuzárium és egy vírustörzs ellen. Mindemellett az állat testében megtalálható az epaolaj nevű anyag, amelynek kivonásával koleszterincsökkentő, életmentő gyógyszerek készíthetők. Az ágazat tehát ígéretes jövő elé nézhet. A nemrégen megalakult Gilisztatenyésztők és Gilisztahumuszt Termelők Országos Szövetsége felmérései szerint azonban nagyon szűk azoknak a termelést integráló szervezeteknek a köre, amelyek valódi piaci háttérrel működnek. A gazdálkodóknak pedig hozzávetőlegesen csupán a 25-30 százaléka rendelkezik olyan feltételekkel, amelyek szükségesek a rentábilis gilisztatenyésztéshez. Ezek közé tartozik a szolnoki Nagy János biogazda, akivel a minap alcsiszigeti tanyáján beszélgettem.- Mi a titka az eredményes gilisztatenyésztésnek?- Az eredményes termeléshez terület, istállótrágya, giliszta és nem utolsósorban rengeteg munka szükséges. Hatalmas számú giliszta kell ahhoz, hogy valóban humuszt lehessen előállítani. Sokan mindössze 100 ezer gilisztát vásároltak, darabonként egyforintos áron, ezzel azonban nem lehet humuszt termelni, csak milliós nagyságrendű egyedszámmal. Egy év alatt 6-8- szorosára szaporodik fel az állomány, szemben néhány termelésszervező állításával, akik éves szinten 10-15-szörös szaporulatról beszélnek. Száz mázsa istállótrágyából 30 mázsa humusz keletkezik egy év alatt, ha a giliszta állománysűrűsége eléri a 25-40 ezer darabot négyzetméterenként.- Ismeretes, hogy sokan több százezer forintos kölcsönöket vettek fel, elkezdték a gilisztatenyésztést, amibe csakhamar bele is buktak. Ön szerint hol hibáztak a legtöbben?- A termelők 80 százaléka két barackfa és néhány rózsatő között alakított ki egy hatméteres prizmát. Ilyen kis területen pedig egyáltalán nem lehet termelni. Az OTP-től felvett kölcsön jelentős részét az első évben kell visszafizetni, holott egy év alatt a giliszta nem ér el olyan szaporulatot, hogy valódi értelemben humuszt lehessen előállítani. A giliszta vásárlása mellett még sok más dologra, például rostára is kell pénzt fordítani ahhoz, hogy rentábilis legyen a termelés.- A gilisztatest életmentő gyógyszerek alapanyagául szolgál. Mi a véleménye, miért kihasználatlan még a feldolgozás lehetősége?- Mostanában sok kezdeményezés látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy a gilisztából kivonják az epaolajat, azonban mindeddig csak próbálkozások vannak. Áz a helyzet ugyanis, hogy egy feldolgozóüzem kapacitását kihasználó gilisztamennyiség hiányzik az országban, és nincs megoldva az állatok szállítása sem.- A biohumusz általános elterjedéséről ma még egyáltalán nem beszélhetünk, és a felhasználással kapcsolatos ismeretek is eléggé hiányosak.- Ez bizony így van. Az emberek nem igazán ismerik a biohumuszt, és még kevésbé, hogy mire használható. Elsősorban intenzív zöldségkultúrákban, fóliasátrakban alkalmazható, de nagyon ügyelni kell a kiadagolt mennyiségre, hiszen a szarvasmarhatrágyánál 10-15-ször hatékonyabb anyagról van szó. A humuszt sekélyen be kell dolgozni a talajba, ahol vízzáró réteget alkot, és megakadályozza a föld kiszáradását, ezért lényegesen kisebb vízmennyiséggel lehet öntözni. A gilisztahumuszt jelenleg különböző formában árusítják, de ez mind kevés az elterjedéséhez. Úgy vélem, a gilisztának minden kertben ott kell lennie, hiszen a konyhai és szerves hulladékokból összeállított komposzthalom a giliszták segítségével humusszá alakítható, amellyel évről évre a kert talajának javítása és tápanyag-visszapótlása olcsón megoldható.- Köszönöm a beszélgetést! LZ. Szigorúbb környezetvédelem a Kőolajkutató Vállalatnál Megszigorították a környezetvédelmet a szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalatnál. "Áz emberi környezetvédelemről" szóló rendeletet a cég speciális helyzetére adaptálták, és új környezetvédelmi utasítást adtak ki. A dokumentumban szervezeti egységenként határozták meg a környezetszennyező technológiákat, a keletkező légszennyező anyagokat, illetve veszélyes hulladékokat, és előírták azok kezelését is. A vállalat fő tevékenységéből adódóan a mélyfúrású szénhidrogén-kutatás szolgáltatja a legnagyobb volumenű veszélyes hulladékot, a fúrási folyadékot. A tizenháromféle összetételű és különböző veszélyességi mértékű folyadék, iszap környezetre ártalmatlan elhelyezésére eddig hét, 115 ezer köbméter befogadóképességű átmeneti iszaptárolót létesítettek. Négy jelentős átmeneti tároló, százezer köbméter űrtartalommal, jelenleg készül. Elvégeztették a fúrási hulladékok hivatalos laboratóriumi vizsgálatát, és az eredményeket a Környezetvédelmi, a Népjóléti Minisztériumhoz, illetve az Országos Közegészségügyi Intézethez továbbították minősítésre. A környezetre veszélytelen fúrási iszaphulladék elhelyezésére, a földtörvény előírásainak megfelelő elhelyezési mód kidolgozásán is munkálkodnak az olajbányászok. Bár 1990-ben a szénhidrogénkutatás csökkent, a környezetvédelemre fordított pénz nem változott, tanúsítvá az emberi környezet fokozottabb védelmének szükségességét.