Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-11 / 107. szám

2 1990. AUGUSZTUS 11. Fidesz-tábor a Ligetben Sokféle nevet lehetne adni a tábornak, amely augusztus 13- ától 19-éig üt tanyát Szolnokon, a tiszaligeti ifjúsági táborban: például politikai, szórakoztató vagy nemzetközi nevet. A legegyszerűbb azonban, ha egy­szerűen csak Fidesz-tábomak ír­juk, hiszen a fiatal demokraták megyei szervezetének szervezé­sében közel százhúszan jönnek Szolnokra politizálni úgy, hogy közben persze pihennek is a "la­kók". A tábort kezdetben csak megyén belülieknek szervezték, később azonban országos mére­tűvé nőtt, majd nem ismerve ha­tárokat, nemzetközivé terebé­lyesedett: Erdélyből is érkeznek fiatalok. Ez máris azt is jelenti, hogy nemcsak fideszesek lakják a tábort, vagyis nyitott bárki szá­mára, pártállástól függetlenül részt lehet venni a programokon. Sőt! Mindenkit várnak. A műsor a következőképpen alakul: a 13-ai, délelőtti beköltö­zést 17 órakor a Fekete Doboz filmje követi, amelynek címe: A Fidesz-fiúk. Este 8 órától buli lesz. Kedden 10 órától a Fidesz II. megyei találkozóját tartják, amelynek vendége Deutsch Ta­más lesz. Délután 3 órától a Kok­tél moziban megtekinthető Paso­lini: Máté evangéliuma című filmje, majd este 7 órától a tábor színhelyén koncert lesz az Ápo­lók, a Minimális Program, a Sex Action és a Persona non grata együttes részvételével. Ezt 23 órától még buli követi. Szerdán 10 órától Bán László előadása hangzik el az önkormányzatok­ról. Délután 3 órától kampány­megbeszélés lesz Varga Mihály vezetésével. Este 8 órától buli. Csütörtökön vízi túrára mennek a jelentkezők. Este 7 órától a Koktél moziban a Montenegró című filmet játszák, 8 órától megtartják az elmaradhatatlan napi bulit. Pénteken délelőtt pi­henés, délután 1 órától Bojár Iván Andrással, a Magyar Na­rancs szerkesztőjével lehet talál­kozni, 18 órától megtekinthető az Orbán Viktor-show, fél ki­lenctől kezdődően pedig koncert lesz a Tisza-parton, a híd lábá­nál: az O. B. Árttal közösen szer­vezve fellép a Cadillac, a No par­king, az ÉS, valamint az Arany­lázegyüttes. Este 11-től (mi más is lehetne, mint) buli. Szomba­ton 10 órától a Területi Koordi­nációs Tanács tartja összejövete­lét, amelyen jelen lesz Deutsch Tamás. Délután 3 órától vita lesz a liberalizmusról. Este 7-től a Koktél moziban levetítik Bódy Gábor: Psyché című kétrészes filmjét. Este 11-től...(buli). Va­sárnap csomagol a tábor. ta Másfél milliárdos aszálykár a megyében (Folytatás az 1. oldalról) Nagy János közgazdasági fő­munkatárs és Tóth Árpád szerve­zési és igazgatási csoportvezető tájékoztatta lapunkat. Mint mon­dották, a megye termelőszövet­kezeteiben az idei aszály miatti árbevétel-kiesés eléri a másfél milliárd forintot, ebből a búza 336 millió forinttal kevesebb pénzt hozott, mint amennyit ter­veztek az üzemek. Az elvetett negyvennégyezer hektár sze­meskukoricából ezideig már 3350 hektárt lesilóztak. Az előző három esztendő termésátlagához viszonyítva a kukoricából 52 ezer tonna kiesés prognosztizál­ható, ami forintban számolva el­éri a 340 milliót. Mindössze 6,3 tonnás hektáronkénti átlagter­mésre lehet számítani. Az öntö­zés nélkül termesztett kukoricán jóformán csak csutka terem, esetleg néhány szem. Napraforgóból ez évben 33 ezer hektárt vetettek a téeszek, ebből 62 hektáron vágták le a kipusztult növényt. Az utóbbi három év átlagterméséhez ■ ké­pest a csökkenés eléri a tízezer tonnát, ami szintén 140 millió forinttól "szabadítja meg" az üzemeket. A cukorrépánál sem kedvezőbb a helyzet, hiszen eb­ből a növényből 66 ezer tonnával kevesebbet szednek ki a földből, mint a hároméves átlagtermés. Ez egyúttal újabb százmillió fo­rint árbevétel-kiesést jelent. A sort még lehetne folytatni, hi­szen a termesztett növények csaknem mindegyikében - a rizs kivételével - komoly vesztesé­geket okozott az eddig minimá­lis csapadékot hozó 1990-es esz­tendő. Az öntözésnek a termésbiz­tonságra gyakorolt hatását tehát nem kell az idén sem bizo­nyítani. A kérdés csupán az, hogy az év elején megemelt víz­díjat a kritikus nyári időszakban miért nem lehetett csökkenteni. Hiszen az öntözött területeken, kimagasló terméseredmények­kel sem biztos, hogy mindenütt rentábilis lesz a növénytermesz­tés. _____________________L. Z. E rősödni fog a konfrontáció a kormánykoalíció és az SZDSZ között Sajtótájékoztató a szabaddemokraták székházában- A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövet­sége május elején megkötött megállapodása igazolta a hozzá fűzött reményeket. A legfonto­sabb eredmény, hogy a két párt a paktummal biztosította a de­mokratikus intézmények műkö­dőképességét, ami az egész or­szág érdekeit szoLgálja. Mivel gyakorlatilag valamennyi pontot valóra váltották, az SZDSZ úgy értékeli, hogy a megállapodást teljesítették - jelentette ki a sza­baddemokraták álláspontját is­mertetve Pető Iván ügyvivő teg­nap, a párt Mérleg utcai székhá­zában megtartott sajtótájékozta­tón. Mindazonáltal a paktum telje­sítésével kapcsolatban az ügyvi­vő kifogásait sem titkolta. A sza­baddemokraták elsősorban azt nehezményezik, hogy az erede­tileg „előirányzott” három hét helyett csaknem három hónapig tartott, amíg a demokratikus in­tézményrendszer gerincét meg­alkotó paktumot átültették a gya­korlatba. Ezért a késedelemért a szabaddemokraták véleménye szerint a kormánykoalíciót ter­heli a felelősség. A paktum értékeléséhez Kis János pártelnök hozzátette: a megállapodás teljesültével óha­tatlanul bővülni fog azon kérdé­sek köre, amelyekben konfrontá­lódik a kormánykoalíció és a szabaddemokraták felfogása. Ugyanakkor az SZDSZ elnöke megerősítette: pártja továbbra is a felelős ellenzék szerepét kíván­ja játszani. Ezzel együtt Kis Já­nos a kormánykoalíció és az el­lenzék politikai nézeteinek vár­ható törésvonalait vázolva rámu­tatott: pártja szemben áll a kor­mánykoalíció politizálási stílu­sával, amelyben számos olyan elemet vél felfedezni, amely a nyolcvanas évek derekán, illetve még korábban, 1945 előtt jelle­mezte a magyar politikát. így például az SZDSZ számára elfo­gadhatatlan az a politikai „nosz­talgia”, amely a Horthy-kor­szakhoz kanyarítaná vissza a kormánykoalíció nézeteit. (Jó példa volt erre a Kéri-ügy, ami­kor is az agg tábornok Horthy- korszakból visszamaradt nézete­itől a kormánykoalíció nem ha­tárolta el magát egyértelműen, sőt számosán egyetértésüket fe­jezték ki.) Elfogadhatatlan az SZDSZ számára a kormánykoa­líció földtörvénytervezete is - már ami e tervezetekből eddig a nyilvánosság elé került. A kormánykoalíció kialakuló- félben lévő földprogramja - bár a nagybirtokviszonyokat nem restaurálná - egyet jelentene a cselédrendszer visszaállításával a mezőgazdaságban. Erősen ki­fogásolható a személycserék le­bonyolításának módja is. A je­lenlegi helyzet alapján ugyanis az SZDSZ úgy látja, hogy a kor­mány állásokat osztogat hívei­nek. A szabaddemokraták ezzel szemben az egyébként valóban szükséges vezetőváltások nyil­vános, demokratikus lebonyolí­tása mellett foglalnak állást. Az SZDSZ kifogásolja továbbá a kormánynak a sajtóval kapcsola­tos centralizációs törekvéseit, s igen veszélyesnek ítéli a pártmi­líciák felállítására tett kísérlete­ket, amelyek az MDF mozgalmi köreiből indultak ki. Amelyik párt ilyen rendeltetésű szerveze­tek létrehozását fontolgatja, az nem tekinthető demokratikus politikai erőnek - hangzott el a sajtótájékoztatón. A politikai nosztalgiák, illetve a sajtó kapcsán szóba kerültek Csurka István MDF-párti képvi­selő közelmúltban napvilágot lá­tott sajtónyilatkozatai, vitacik­kei, amelyek - egyes vélemé­nyek szerint - többé-kevésbé nyíltan megfogalmazva tartal­mazzák egy esetleges határreví­zió lehetőségét. Kis János ezzel összefüggésben úgy vélekedett: elsőrendű feladat, hogy a kor­mány e kérdésekkel kapcsolat­ban világosan foglaljon állást. Mindenkinek tisztában kell azonban lennie azzal: a határok kérdésének feszegetése a leg­több kárt éppen a magyar nem­zeti kisebbségek ügyének okoz­za, hiszen a ködös megnyilatko­zásokat ürügyül felhasználva az­zal vádolhatják meg a kisebbségi magyarokat, hogy hídfőállást építenek ki egy határrevízióhoz. Tény az is - tette hozzá Kis János -, hogy a Varsói Szerződés fel­bomlása nyomán Magyarorszá­got a trianoni utódállamok gyű­rűje veszi körül. Alapvető érde­künk, hogy nyugodt, baráti, jó­szomszédi viszonyt tartsunk fel velük, ha nem akarunk ismét be­lesodródni valamely nagyhata­lom érdekszférájába. Ami Csur- kát illeti, minden országban van­nak a francia szélsőjobboldali Le Penhez hasonló politikusok, a probléma csak az, hogy míg ők általában a politikai élet periféri­áján mozognak, addig az MDF képviselője a magyar politikai élet centrumában van - mondta az SZDSZ pártelnöke. A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata Kuvait bekebelezéséről A Külügyminisztérium teg­nap az alábbi kormánynyilatko­zatot juttatta el a Magyar Távira- ti Irodához: A Magyar Köztársaság kor­mánya mély megdöbbenéssel és aggodalommal fogadta a Kuvait Irak általi bekebelezéséről au­gusztus 8-án Bagdadban nyilvá­nosságra hozott döntést. E lépés - megítélése szerint - összeegyeztethetetlen az ENSZ Alapokmányával és a nemzetkö­zijognak az államok közötti kap­csolatokra vonatkozó elveivel, ezért semmis és érvénytelen. A magyar nép legújabbkori történelmi tapasztalatai tükrében ellenérzéssel tekint külföldi csa­patok „segítségnyújtás” címén történő bárminemű alkalmazá­sára. Ezért a kormány különös­képpen indíttatva érzi magát ar­ra, hogy nyilvánosan is felemelje szavát Irak törekvése ellen, amely az elfogadhatatlan kato­nai agressziónak törvényes lát­szatot kíván adni. A Magyar Köztársaság kor­mánya a Biztonsági Tanács 660., 661. és 662. számú határozatával összhangban követeli Kuvait ál­lami szuverenitásának helyreál­lítását, és területi sérthetetlensé­gének biztosítását. Álláspontja szerint a helyzet rendezésének alapfeltétele az iraki csapatok haladéktalan, teljes és feltétel nélküli kivonása Kuvait területé­ről. Magyarország magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el az ENSZ Biztonsági Tanács 661-es számú, szankciókat elrendelő határozatának végrehajtását, mi­vel az a válság mielőbbi megol­dását szolgálja. A rendezés előmozdítása érdekében javasol­ja ENSZ békefenntartó erő felál­lítását, és a térségbe irányítását. Csatlakozva az Európai Kö­zösségek 1990. augusztus 10-i, brüsszeli miniszteri találkozóján elfogadott Nyilatkozathoz, a Magyar Köztársaság kormánya kész közreműködni bármely, az ENSZ keretében foganatosított, a térség békéjének és bizton­ságának helyreállítását szolgáló akcióban. Bízik abban, hogy az arab állam- és kormányfők csúcsértkezlete a mielőbbi ren­dezést hatékonyan szolgáló eredményt hoz. A magyar kormány értetlenül áll szemben azzal a ténnyel, hogy többszöri kérése ellenére az iraki hatóságok ez ideig nem tették lehetővé a Kuvaitban tar­tózkodó magyar állampolgárok szabad távozását. Bizton­ságukért minden felelősség az iraki felet terheli. Ugyanakkor a kormány továbbra is elvárja, hogy az iraki hatóságok tegyék lehetővé a magyar állampolgá­rok azonnali, biztonságos, lehe­tőleg légi úton történő hazauta­zását. A magyar kormány kifejezi őszinte reményét, hogy a súlyos válság mihamarabb, békés esz­közökkel nyer rendezést. Arab csúcs az iraki-kuvaiti válság rendezésére ( \ A Szolnoki Városi Tanács kérése Igénylik a helyi társadalmi szervezetek véleményét A helyi önkormányzati képviselők és polgármes­terek választásáról szóló törvény rendelkezése sze­rint az egyéni választóke­rület területének megálla­pításánál ki kell kérni a helyben működő társa­dalmi szervezetek vélemé­nyét is. Társadalmi szervezeten azt a szervezetet kell érte­ni, amely megfelel az egye­sülési jogról szóló törvény rendelkezéseinek. A véle­ményeket augusztus 14-ig kérik eljuttatni a városi tanács első emelet 102-es számú szobájába (Válasz­tási Iroda). V ___________________ ( Folytatás az 1. oldalról) Bush elnök az Egyesült Álla­mok törvényeinek megfelelően tegnap hivatalosan is értesítette a washingtoni Kongresszust az amerikai erők Szaúd-Arábiába küldéséről. A képviselőház és a szenátus elnökeihez intézett üze­netében Bush biztosította a tör­vényhozókat: a csapatok pusztán védelmi feladatokat látnak el, s ő maga jelenleg nem számít ellen­ségeskedésre. A brit külügyminisztérium szóvivője pénteken arról számolt be, hogy az eddig Kuvait főváro­sában állomásozó iraki csapato­kat széttelepítik az ország partvi­déke mentén. A szóvivő emellett elmondta: értesüléseik szerint az iraki csapatok morálja nagyon alacsony, s a kuvaiti fővárosban nő a fosztogatások száma. Lon­donban azt is bejelentették, hogy az iraki felszólítás ellenére sem zárják be kuvaiti nagykövetségü­ket. Egy magát megnevezni nem hajlandó, magas rangú PFSZ- tisztségviselő szerint palesztin és líbiai csoportok érkeztek Jemen­be, hogy megbosszúljanak bár­miféle Irak-ellenes amerikai tá­madást. A illető a UPI amerikai hírügynökségnek adott nyilatko­zatában nem mondta meg, hogy a harcosok a PFSZ melyik tag- szervezetéhez tartoznak, ám le­szögezte: a palesztin és a líbiai erők akár öngyilkos-akciókra is készek az amerikai csapatok el­len. A jemeni fővárosban pénteken mintegy ötezren tüntettek az Egyesült Államok és arab szö­vetségesei ellen, egy tunéziai isz­lám szervezet pedig „szent hábo­rúra” hívott fel. Bagdadban be­jelentették, hogy egy hét alatt több mint egymillió önkéntes je­lentkezett az iraki milíciába, s a helyi napilapok szerint más arab államokból is több ezren érkez­tek ügyük védelmére. * Henning Wegener, a NATO főtitkárhelyettese tegnap délután fogadta a Varsói Szerződés több országának brüsszeli misszióve­zetőit, és tájékoztatta őket az Észak-atlanti Tanács Irakkal kapcsolatban tartott üléséről. Megnyílt a város legforgalmasabb vontján, a Szapáry és a Baross utca sarkán a Karamella édességbolt. Az EKV 5,5 millió forintot fordított az üzlet átalakítására. A bolt szombaton egész nap. vasárnap délig tart nyitva. A színvonalas áruellátásról elsősorban a Tokaji Borkombinát, a Szerencsi Csokoládégyár, a Zamat Kávé és Kekszgyár, valamint a Kunság Füszért gondoskodik. A nyitás napján meglepetésként az első 500 forint feletti értékben \asárló visszakapta a vásárlás teljes ősszegét. Képünkön a szerencsés nyertes, Rekitáné Berci Brigitta veszi át a nyereményt. Fotó: I. CS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom