Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-03 / 100. szám
1990. AUGUSZTUS 3. 3 Csak a városi önkormányzat egyetértésével Agrárelképzelések Tenyőszigeten nem lesznek zártkertek / Folytatás az 1. oldalról / Az építésügyről szóló 1964. évi III. Tv. 7. paragrafus (2) bekezdése szerint a város területét felhasználni csak a rendezési tervnek megfelelően szabad és a terv módosítására - a Tv. végrehajtásáról rendelkező 30/1964.(XII.8.) Korm. rendelet 5/B paragrafusa szerint - csak a tanácstestület jogosult. A zártkerti hasznosítást engedélyező rendezési terv hiányában az ilyen célra történt értékesítés, a zártkertek kialakítását célzó földhivatali tervek megrendelése, a beruházás és minden olyan tevékenység, ami a vállalat elképzelése szerinti további hasznosítást szolgálta, lényegében meghaladta a megengedhető kockázatvállalás körét. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Főügyészség a vizsgálatról készített összefoglaló jelentést a felügyeleti intézkedés megtétele végett megküldte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanács elnökének. A tanácselnök felhívására a Megyei Tanács VB Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztálya vállalatfelügyeleti hatáskörében értékelte a fő- ügyészségi vizsgálat megállapításait és ennek eredményeként az 1990. június 14-én kelt levelében a következőkről tájékoztatta a főügyészséget: A vállalat kifogásolt tevékenységét olyan vállakózásnak tekintette, amely a tanács által jóváhagyott tevékenységi körbe illeszthető, a vállalat pénzügyi, gazdálkodási helyzetére tekintettel a befektetés megengedhető kockázatvállalás volt. A felügyeleti szerv felhívta a vállalat igazgatóját, hogy a jövőben a hasonló vállalkozások esetén körültekintőbben járjon el az engedélyhez kötött munkálatok megkezdése előtt, továbbá arra, hogy a megvásárolt földterület bármilyen irányú tulajdonjogának megváltoztatása, a jelenlegitől eltérő hasznosítása csak a városi önkormányzat egyetértésével történhet meg. A megyei szakigazgatási szerv vezetője továbbá arról is tájékoztatta a főügyészséget, hogy a vállalat az érintett földterületen mindennemű kivitelezési munkát leállított. A leírtak alapján megállapítottuk, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Főügyészség intézkedése jogszerű és megalapozott volt. Mivel az ART módosítására végülis nem került sor, a területet nem minősítették zártkertté, a telekfelosztás nem történt meg, és a terület további értékesítése is függőben van, az államigazgatási szervek eljárásával kapcsolatban további ügyészi intézkedés megtételére nincs szükség. A vállalati kockázatvállalás ésszerűségének vizsgálata ugyanis kívül esik az ügyészi általános törvényességi felügyelet hatáskörén." Szorul a hurok a mezőgazdaság nyakán Ahogy az államtitkár látja A két hónapja megalakult An- tall-kormány mezőgazdasággal kapcsolatos elképzeléseiről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a MUOSZ székházában Sárossy László és dr. Mándy Endre, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárai, akik először személyi kérdésekről tájékoztatták a sajtó képviselőit. Mint elmondták, az új főosztályvezetők kinevezésénél nem a politikai, hanem a szakmai hozzáértést vették figyelembe. Két új főosztályt hoztak létre: a műszaki fejlesztési és az élelmiszer-ellenőrzési főosztályokat. Hamarosan létszámvizsgálatot tartanak a minisztériumban, és bizonyosan egyes részlegek dolgozóinak számát csökkenteni fogják. Az ágazat rosszabb helyzetben van, mint azt a minisztérium munkatársai gondolták - fogalmazta meg dr. Mándy Endre közigazgatási államtitkár. A jelenlegi apparátus azonban alkalmas arra, hogy az "agrárfronton" kialakult egyre nyomasztóbb feszültségeket feloldja. Meglehetősen nagy szükség lesz egy ütőképes szakigazgatási rendszer kiépítésére, amely azonban a leendő önkormányzatoktól függetlenül működne, hiszen például a polgármester nem lehet felettese az élelmiszert ellenőrző állatorvosnak. A mezőgazdaság az iparhoz képest eddig is "alulszabályozott" volt, noha ezt nem így érezték a téeszek és az állami gazdaságok vezetői. Ez persze nem jelenti azt, hogy az ágazatban minden rendben van. A kormányzat elszánt törekvése, hogy közeledjünk Európához. Ennek azonban feltétele, hogy a közöspiaci országok törvényeivel összhangban kell kialakítani a jogszabályokat, ezért az élelmiszertörvény, a vetőmagtörvény és más jogszabályok módosítása szükséges. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor külkereskedelmünk gátak közé kerül. A legfontosabb feladatok egyike a földtörvény megalkotása, amelynek tervezetét úgy akarják a parlament elé terjeszteni, hogy abban nemzeti konszenzus testesüljön meg, és minél kevesebb érdekellentétet szüljön. A törvénytervezet már elkészült, de Szent István ünnepéig nem várható döntés e témában. A magyar agrárgazdaságot nagyerejű csapásként éri a támogatások további csökkenése. A költségvetési hiánypótló csomagterv jó része ugyanis az agrárágazatra hárul és újabb tíz- milliárdos terhet kell elviselnie. Az FM államtitkárai tiltakoznak az ezirányú intézkedések ellen. A jelentős költségvetési hiány meglepetésként érte az új kormányt - hangsúlyozta Sárossy László politikai államtitkár, - és a legkézenfekvőbb megoldásnak a mezőgazdasági árkiegészítések és támogatások csökkentése tűnt. Szűkebb pátriánkban számos nagyüzem rendkívül kedvezőtlen adottságok között kénytelen gazdálkodni. A támogatások nagyarányú elvonásával pedig nemcsak egyes téeszek mennek tönkre, hanem falvak néptele- nedhetnek el, és összeomolhat a jelenlegi agrárstruktúra. Kérdésemre, hogy mi lesz ezeknek a gazdaságoknak a sorsa, dr. Mándy Endre közigazgatási államtitkártól kaptam választ. Mint mondotta, új alapokra kell helyezni a támogatási rendszert, amely nemzetközi viszonylatban is elfogadható. Elképzelhető lenne olyan megoldás is, hogy a bankok a mezőgazdaság jövedelmezőségét vennék számításba, a hitelek kamatainak különbségét pedig az állam biztosítaná. A kormányzatnak azonban mindenképpen a költségvetésből kell finanszíroznia a mezőgazdaság és élelmiszeripar részére nyújtott támogatásokat. A jelenlegi helyzet úgy fest, mint amikor süllyed a hajó, és ahelyett, hogy a vizet mernénk ki, még többet engedünk bele. A kérdés csupán az, hogy az agrár- gazdaság törékeny csónakja meddig képes még ilyen feltételek mellett a víz felszínén maradni! L.Z. A levegő persze ezzel sem lesz tisztább "Őszinte és nyűt tájékoztatást szeretnénk" Munkástanács a szolnoki fehérjefeldolgozó üzemben / Folytatás az 1. oldalról I _- Úgy tudom, környezetvédelmi okból már decemberben be akarták zárni az üzemet, de ez nem történt meg.- De nem látjuk biztosítottnak azóta sem mun- kahelyün, s a magunk sorsát. Az üzemre szükség van, a községekből az állati tetemeket el kell szállítani, fel kell dolgozni, és valakinek ezt is csinálni kell. Egészségre veszélyes terület ez. Sokan nem érik meg a nyugdíj- korhatárt, és még többen nem élvezik sokáig a nyugdíjas élet nyugalmát. A mi egykori 30 százalékos veszélyességi pótlékunk már régen értékét veszítette, beleépítették az alapbérbe. Most azt is rögzítettük, hogy ez a munka nincs kellően megbecsülve.- Voltaképpen miért jött létre a munkástanács? Mire van jogosítványa?- A beadványunkat elfogadta a bíróság, a bejegyzés tíz napon belül várható, akkor válunk hivatalosan is társadalmi szervezetté. Nem látunk más olyan szervezetet magunk körül, amely jogos érdekeinket képviselné. A mi célunk a tehetetlen érdekképviselet megújítása, munkatársaink felrázása, önvédelemre késztetése, a dolgozók körében a védelem és szolidaritás megteremtése. Szakértőinken keresztül bele kívánunk szólni a vállalat - ezzel a dolgozók - sorsát érintő kérdésekbe. Nem a vállalat irányításába! Csupán képviselőink szavazati jog nélküli részvételét akarjuk, hogy őszinte és nyílt tájékoztatást kapjanak a dolgozók. Elítéljük a titkolódzós, antidemokratikus vezetés módszereit. Érdekeink védelmére nem fogadjuk el a vállalat jelenlegi szak- szervezetét. Nem akarjuk tetézni a vállalat nehéz gazdasági helyzetét felesleges kiadásokkal, de küzdünk azért, hogy az önhibáján kívül, létszám- csökkentés miatt elbocsátásra kerülő dolgozó kapjon végkielégítést. Követeljük, hogy az illetékes vezetők kiemelt fegyelmet fordítsanak a dolgozók egészségvédelmére, munkakörülményeik javítására, a műszakban dolgozók fokozott anyagi megbecsülésére. Azt is megkívánjuk: szűnjön meg a volt párt- és KISZ-vezetők, politikai munkatársak soha nem volt állásokba való elhelyezése. Az átmeneti időszak minél kisebb nehézségekkel való átvészelése érdekében dolgoztuk ki alapszabályunkat.- Tulajdonképpen olyan érdekvédelmi szervezetet hoztak létre, amilyennek a mai, korszerű szakszervezetet képzeljük .£>/. - Igen. És ebben szövetségesnek tekintjük a vállalaton belül, más üzemekben megalakított munkástanácsokat és a független szakszervezeteket. Zsákutcák és más, nagyon fontos egyebek Szolnoki vita a földtörvényről A Vízügyi székház első emeleti nagyterme végül is szűknek bizonyult, olyan nagy volt az érdeklődés a földtörvény vitája iránt. A vitát - mint arról már beszámoltunk - a Földhivatal szervezte meg, így a rendezvényen is Darázs,László, a megyei földhivatal vezetője elnökölt. A Földművelésügyi Minisztériumot dr. Harza Lajos helyettes államtitkár képviselte. A helyzetet nem könnyítette, hogy maga a törvénytervezet is megváltozott az utolsó pillanatban, s a jelenlevők természetesen nem ismerhették a törvény indokolását és a végrehajtási utasítást, minthogy ezek nem készültek el. Az előzmények ismeretében heves vitára, s az ellentétek fel- izzására lehetett számítani. Az, hogy ez végül is nem következett be, dicséri a jelenlevők tárgy- szerűségét, azt, hogy mindvégig a témára és nem egymásra koncentráltak. Jó lenne, ha a parlament is így tudna működni. A magyarázatot talán abban is lehet keresni, hogy az itt megjelentek pártállástól függetlenül ismerik egymást, s céljaik is azonosak voltak. A cél pedig: a föld hatékony művelésének biztosítása, aminek alapja a magyar paraszt ősi földszeretete. Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem volt vita. Szinte mindenki vitatta a tervezet egy vagy több passzusát, lett légyen az illető kisgazda- párti, örökös vagy téesz- tag. Mi terjedelmi okokból sem tudunk mindenről beszámolni, így csak az általunk legfontosabbnak tartott véleményeket emeljük ki. Félni nem kell Az első véleményt egy magángazdálkodó fejtette ki, aki végig járta az egész kálváriát a négynapló Aprócska vidéki strand, nagyon kellemes, csak azért nem csinálok neki reklámot, mert szeretném, ha legközelebb is ilyen kellemes lenne, tehát csak így, anonim, egy aprócska vidéki strand, nehogy megrohanják a magányra vágyó emberek, mert ettől ez a fürdő is éppen olyan elviselhetetlen lenne, mint a többi. Tehát nagy csend, póznák végére szerelt hangszórók nem ordítanak a fürdőzők közé olyan zenét, amit nem ők választottak, amit talán utálnak is, ám kénytelenek hallgatni. Itt semmi erőszak, vidáman lubickol néhány gyerek, egy szőke, hatéves kislány, akit egyébként Julcsikénak hívnak, többször átszeli az uszodát keresztben, a partról négyéves testvére, bizonyos Pocok, akinek még a szeme sem áll jól, látszik, hogy nagyon rossz kölyök, biztatja őt. Idilli. Van egy kicsi medence is, gyerekeknek, onnan is vidám zsivaly száll, ez a generáció még nem tétlenkedik, forr, zubog a víz, kacagás, kiabálás - a legszebb zene. Van még egy vízilóúsztató, ahogy egy éltes férfi nevezi, egy középkorú asszony viszont ugyanazt a medencét nemes egyszerűséggel csak tyúkszemáztatónak titulálja, ez csendes, néhány idősebb ember áztatja magát a melegvízben, adják-veszik a szót a régi időkről. Néhány fiatal leány napozik, egyikük leveti a melltartóját, süljön le ott is jó ropogósra, a mamája viszont fölöttébb helyteleníti eme cselekedetét, hallom, még egy óra múlva is zsörtölődik, mit szólnak az emberek, ilyen szégyent... Az embereknek tetszik, a férfiaknak, rögtön arrafelé kell úsznia mindegyiknek, e hirtelen támadt érdeklődést látva vette észre a mama is leánya könnyelmű cselekedetét. Bikinifelső fel, minden visszazökken a régi kerékvágásba, kellemes csend. Néhány óra volt csupán. Egy délelőtt. Ám a fent említett két gyerek, Julcsika és Pocok, az idén először volt együtt mindkét szülővel néhány óra erejéig. Tudják, a munka... Körmendi Lajos ven év alatt. Kiállt a nagyüzemek és a kisgazdaságok együttműködése mellett, s csak annak javasolja a föld visszavételét, aki tudja is, hogy mit kezdjen vele. A kormányzatnak abszolút versenysemlegesség kialakítását javasolja minden területen. A bizottságokba pedig szakembereket javasol. Véleménye szerint nem az emberek lettek hűtlenek a földhöz, hanem a körülmények kényszerítették őket a föld elhagyására. Egy idős nyugdíjas félelmének adott hangot, amikor a földje visszaigénylésének mértékén gondolkozott. A hivatal megnyugtatta, hogy ha igazolni lehet hitelt érdemlően a volt tulajdont, 100 hektár erejéig mindet visszakérheti. Többen fogalmaztak úgy, hogy a tervezet nem tükrözi a pártok ígéreteit, miszerint ők a nép, a nemzet nevében szeretnék a törvényt megalkotni. Sokan - köztük a kisgazdák is - a nemzeti megbékélés szempontjainak figyelembevételére tették a hangsúlyt. S ahol így történnek a gyakorlati lépések - példaként Tö- rökszentmiklós hangzott el -, ott nagy gondok nem lesznek. Sokan felhívták a figyelmet, hogy a törvénytervezetben nincs garancia arra nézve, mi lesz a lakosság ellátásának biztosításával, a mezőgazdasági dolgozók jövedelmi helyzetével. Kritikus pont a másfél hektár A legtöbb támadás a másfél hektár föld megvásárlási lehetőségét érte. A kisújszállási kisgazdák, de mások véleménye szerint is sok az ezért fizetendő összeg. Mások szerint az alaptevékenységben dolgozó, nem tulajdonos téesztagok számára egyenesen sértő, hogy ők pénzért kapják, míg mások a nagyobb területhez ingyen juthatnak. Logikusnak tűnt ezek után az a javaslat, hogy ezt ingyen kaphassák meg az érintettek, s a polgári jog alapján megegyezés szerint bármennyit vásárolhassanak. Hasonló problémák merültek fel az örökösödési illetékkel kapcsolatban. Egyrészt szinte mindenki, aki szóba hozta sokallotta, másrészt részletfizetési lehetőség biztosítását javasolták. De elhangzott az is, hogy a negyven évi haszon- élvezetből bőven kifutja az illeték, tehát nincs is miért ezt kiróni. Az illeték fizetése sokak szerint nem teszi lehetővé a művelés megindítását, s emiatt a visszaigényléstől is el fognak állni. Ki fizesse a felvett hiteleket? Sokan tartották fontosnak az "időtényezők" figyelembevételét abban az értelemben is, hogy felkészült-e az ország a törvény végrehajtására. Hitelek, gépek, épületek, anyagok kellenek. Vannak-e-erre elképzelések? - teszik fel a kérdést. Kérdés természetesen másfajta is volt. Mi indokolja például a földtörvény kiemelését a tulajdont általában szabályozó törvényből? Talán az "oszd meg és uralkodj" elve - fűzte tovább a gondolatot egy felszólaló. Sokaknak csak az a bűnük, hogy későn születtek, miért bűnhődjenek ők? - teszik fel mások a kérdést, egyébként is a minisztériumnak más problémákkal is kellene foglalkoznia. Vissza-visszatérő probléma, hogy honnan vegyék az emberek a pénzt a vásárláshoz, az illetékhez, a gazdálkodáshoz, a bérleményhez, ha napi gondokkal, tőkehiánnyal kell küszködniük. Nem lehet tudni, ki fizesse a költségeket, a felvett hiteleket. Ez utóbbi a bank- szakemberek szerint komoly gond lehet, hiszen néhol a tartozás eléri a vagyon mértékét. Ha ebből a vagyonból bármilyen címen visszaadnak, a bank kénytelen felmondani a hitelt. Ilyenkor ki fog garanciát vállalni a visszafizetésre? Az állam szerepét hangsúlyozta itt a felszólaló. A bankhitelek az elhúzódó tulajdonviták miatt is veszélybe kerülhetnek. Hitel nélkül pedig nem létezhet a mezőgazdaság. Néhányan az alkotmány betűjével sem tartották összeegyeztethe- tőnek a javaslatot. Sérelmesnek tartották a téesz- nél dolgozók megkülönböztetését is. Volt, aki azt kifogásolta, miért tekintik a világszínvonalú termelést biztosító tée- szeket, állami gazdaságokat zsákutcának. Az ilyen leegyszerűsítő értékelés nem segíti a nemzeti megbékélést. Hiányzik egy dátum is, amely eligazodásul szolgálna - vetődött fel -, hiszen ez érdeke a földjét jogosan visszaszerzőknek, s a közös gazdaságoknak egyaránt. Mert - hangzott el érvként - ez a gazdaság ugyan tud 15 millió tonna gabonát is termelni, de ha rákényszerül, akkor csak 6 millió tonnát termel. A probléma tehát rendkívül összetett, ekként is kellene kezelni, hogy a testvér ne legyen testvérnek ellensége - emelte ki az egyik felszólaló.
