Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-21 / 114. szám
1990. AUGUSZTUS 21. Néplap 3 Beszéljünk róla! Hongkongból Szolnokra pont az idén kellett kapás kukoricában kikémem mind a két hektár háztájit. Úgy felsült, hogy talán már jobb lenIndul is a szivattyú árnyékába rejtett elemózsiás táskáért.- Egyszerűbb így, tudja - szabadkozik. - Nem lakom Idén nyáron ilyen bárányfelhőket is csak hébe-hóba látott Csontos István ne oda is a marhákat hajtani. Ha csak szárízék lesz belőle őszre - attól bizony felkopik a jószágaim álla. Vásárolt kukoricával pedig évi harminc malacot felhizlalni? Már most 700-800 forintért vesztegetik mázsáját a tengerinek! Nem látok órát az öntözőmunkás kezén, így hát gondolom, a Nap állása a figyelmeztető: dél lett, amíg beszélgettünk. Az ebéd ideje. ugyan messzire innen, a ha- : lastótól, de hát ebben a hőségben miért fárasszam az asszonyt az ebédhordással. Körbejáratja a tekintetét a szikrázó horizonton, aztán , még annyit mond, mielőtt az J első falatot a szájához emelné:- Pedig ebben a hőségben , nyilván nem hűlne ki a főztje, - amíg ideérne vele! T. F. i Sok milliárdot érő mező- gazdasági terméket pusztított már el eddig is - és ki tudja, az őszi betakarításig mennyit fog még elpusztítani - a hónapok óta tartó aszály. Nem beszélve a veszendőbe ment sok-sok munkáról, energiáról, amit nagyüzemekben, kiskertekben hiába fecséreltek el az ország vagy egy-egy család mindennapi kenyeréért, húsáért, tejéért fárado- zók. Megyénkben most szerencsére országos összehasonlításban sem kevés az olyan nagyüzemi mezőgazdasági terület, ahol a víznyerési lehetőségek, a műszakitechnikai feltételek révén az ember kivédheti a természeti csapást. Az öntözhető szántóterületeken, kertészetekben, legelőkön - a vízen kívül - hónapok óta ők a főszereplők: az öntözőmunkások. Egy tábláról két termés Még a közeledő traktorok zajától megriadt és nekiiramodó vadnyúl után is porzik a föld a cibakházi határban. Csupán jobbra meg balra kell tekintenem, és meggyőződhetek róla, mit jelent az ilyen rendkívüli szárazságban az éltető víz. Az egyik táblában a felsült, csörgősre száradt levelű kukoricát silózzák a gépek. Emitt pedig térden felül érő, haragoszöld, fiatal kukoricásban telepíti odébb éppen az öntözőcsöveket egy téesz- tag. A már délelőtt is tikkasztó hőségben szinte jólesik Hoffman György öntözőmunkás vizes kézszorítása.- Az az igazság - mutat körbe -, hogy ha nem tudnánk öntözni ezt a táblát, akár készíthetnénk is elő a jövő tavaszi kukoricavetéshez. Meg nem teremne már addig benne víz nélkül semmi.- Én ebből, az augusztus derekán csak térdig érő kukoricából se sokat nézek ki...- Ebből-e? - kérdez vissza megütközve. - Ennyi vízzel meg meleggel nagyon is jó tömegtakarmány lesz még belőle őszig. Ha meg késnének kicsit a Szent Mihály-napi fagyok, még tán szemtermést is takaríthatnánk be róla. Különben se ez, a rövidte- nyésfeetű silónakvaló ennek a táblának az egyetlen idei haszna. Nyár elején betakarított már róla a téesz egy jó zöldborsótermést. Utána vetették be a felét zöldbabbal, annak is már csak a tarlója vár elmunkálásra. A másik felén se potyára öntözöm, biztos vagyok benne, a siló- kukoricát.- Gondolom, nem sokat pihentek idén nyáron a szövetkezet öntözőberendezései...- Azok se, meg mi, öntözőmunkások se. Az aratóbankettkor, meg most, Szent Istvánkor volt mindössze szabad hétvégénk. Silót kell hordani a legelőre Azt tartják a gazdák, mindig is a legeltetés volt a legolcsóbb takarmányozás. A ti- szaföldvári téesz 3300 marhájából hatszázat a 25 hektárnyi legelőnek kellene eltartania tavasztól késő őszig. Csakhát annyira kiégtek ezen a nyáron a gyepek, hogy a friss fű pótlására silót kell kiszállítani a gulyához, a legelőre. Mindössze a közvetlenül a szövetkezet halastava melletti 50 hektáros legelőn van jobb soruk a marháknak. A tóparti néhány nyárfa közül a leglombosabbat választjuk ki Csontos Istvánnal. Ilyenkor délidőben az alatt is alig tesz ki egy asztalnyit az árnyék.- Reggel hattól este hatig dohog itt a tóparton a dízel- motoros szivattyú. Jó tíz napba telik, mire beöntözöm a két szórófejjel a legelő felét, a másik felén addig legeltetik a gulyát. így is nehezen nő a fű ebben a hőségben, de ha nem öntöznénk, már a mindent rágó birka se találna itt kérődzeni valót, nemhogy a tehén.- Odahaza is tikkad nyilván a kert...- Harminc éve dolgozom a téeszben, de ilyen fene száraz nyárra nem emlékszem! Heteken át bárányfelhőt is csak hébe-hóba látok itt, a tó fölött. A kertet kérdezte? Az csak hagyján, de nekem is Hoffman György: - Ha késnének a Szent Mihály-napi fagyok, szemeskukorica is teremhetne még másodvetésben. Az autópiac frontján a helyzet talán minden eddiginél rosszabb. Aki új kocsira akar előfizetni, annak nem sok fejtörést okoz a választás. Ugyanis most a családi autók közül csak Dacia típusokra és a négyütemű Trabantra lehet előfizetni. A Dacia előnye a sok hátrány mellett az, hogy gyorsan megjön - illetve megjött, mert a Merkur újabban szállítási gondokat emleget. A négyütemű Trabantot pedig állítólag csak két évig gyártják, tehát máris felrémlik az alkatrészhiány. A rendkívül szűk választék mellett pedig egyre fenyegetőbb az áremelés veszélye. Biztosat senki nem tud - egyesek 30-40 százalékos áremelésről beszélnek. Jobb híján - és pénz híján - sokan a használtautó-piacot, telepeket keresik fel. Benéztünk két szolnoki autótelepre, milyen típusok közül lehet válogatni, és mennyiért "vesztegetik" a benzinfalókat. A Szinkron Gmk. Ady Endre úti kis telepe zsúfolt. Az érdeklődő szem rögtön két új kocsin akad fel. Csillog- villog mindkettő. A szélvédőre kirakott tájékoztató tábla azonban gyorsan lelohasztja a kedélyeket. Ugyanis az EK rendszámú 1300-as Lada kínálati ára 335 ezer forint, a JE-s ezerötösé 440 ezer forint. Van még egy EF rendszámú ARO kis terepjáró 230 ezerért, a többi régebbi évjáratú kocsi. Több Polski közül lehet válogatni. A szemre jó állapotú kiskocsik kínálati árai: GM rendszámú, 5 éves 110 ezer, GL-es, szintén 5 éves 125 ezer, 8 éves, TU rendszámmal 87 ezer forint. Elég sok kétütemű Wartburg is olyat, amely az emberekben lakozik, i nem csekély előítéletet, de elképzelhe- j tő, hogy mindezek részletes, alapos tá- j jékoztatással, úgy, hogy az üzleti érdé- 1 keket ne sértsen, megelőzhetők. S az üléshez csupán csak annyit, bár köny- nyen nekilódul az ember képzelete, most igazán ezen esetben alaposnak, körültekintőnek kell lenni, ha valamikor jól jöhet, akkor most igen, egy ilyesfajta üzlet a városnak. S ha már külhoniakról s honatyáink | kezdeményezéséről beszéltünk, követ- < kezzék egy másfajta, más előjelű ügy, az a bizonyos "tegnapi". Egy amerikás , ismerősöm mondta a napokban: úgy van ez, hogy a köztársaságpártiakat és a demokratapártiakat már alig lehet egymástól megkülönböztetni. Olyan ez, mintha az ember bemenne az étterembe, megrendelne egy fél csirkét, és azt mondaná, bogy a csirke bal oldalát kéri. Hogy van ez nálunk? Először is az ember nem megy be az étterembe, ha mégis megtenné, akkor is ritkán jut az előételeken túl. S ha elér a köretig, már jól is lakott. A szeme. S ha egy ilyesfajta helyzetbe keveredik, minden bizonnyal a csirke jobb oldalát kéri. Hogy mégis vannak igen komoly különbségek a ha- i zai politikai palettán, ha nem tudtuk ' volna, most megtudhattuk. Felhívott telefonon az egyik képviselőnk, mint- ; hogy megírtuk: a Liberális klub rendezvényén meghívott vendégek - ország- gyűlési képviselők, szakértők. Már akik - mondotta, s kérte, más alkalommal írjuk ki név szerint a képviselők nevét. Méltányolni lehet az észrevételt, honatya és honatya között lám, ilyen tekintetben is van differencia, az a különbség, hogy némelyikük ott van, némelyikük nincs ott. De azt mondom én, ez legyen egy képviselő legkisebb értékű protestálása. Tegyük hozzá, a politikai pártokat gyakran szokták modem labdarúgócsapatokhoz hasonlítani. Bennük a középmező az, ami a legkevesebb gondot okoz, kevesebbet, mint a szélső játékosok. Mi, úgy tűnik, szerencsés megye vagyunk, nincs ilyen ér- I telemben sem szélsőség. Igaz, az ember szívesen elnézi a televízióban, ahogyan egy "ék" csillogtatja tudását. Hajnal József Két aktuális, mondhatnánk napi ügy. Az egyik "tegnapi", a másik "holnapi" keltezésű. Kezdjük ez utóbbival. Kétségtelenül különleges erővel hat, minden bizonnyal egyénenként és úgy általában is, e dolog a szolnokiakra. Az ember képzelete a hír hallatán nekilódul, pedig ha valamikor, akkor most igazán szükség lesz az alapos, reális mérlegelésre, megkockáztatom: a józan ítéletalkotásra. Pontos információnk még nincs arról, vajon kik is hozták az üzletet, úgy hírlik, honatyák a kezdeményezők. Tény, hogy a lehetőség a jelek szerint igen széles kaput nyit a változások, a fejlődés előtt. Hongkongiak Szolnokon - eképp lehetne összefoglalni egy mondatban mindazt, ami előtt állnak a döntéshozók. Igaz, volt már korábban példa arra, hogy kínaiak élnek Szolnokon huzamosabb ideig, még az ötvenes években a megyeszékhely gépipari technikumában tanultak néhányan. Mindez, persze, egy napon nem említhető azzal a szándékkal, hogy hongkongi lakosok telepedjenek le a megyeszékhelyen. Miről is van szó pontosabban. Anélkül, hogy a részletekbe mélyednénk - hiszen e témáról ma tárgyal a város tanácsának végrehajtó bizottsága, s erről részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat -, annyi elmondható, hogy hongkongi üzletemberek szándékuk szerint olyan területet keresnek - éppen Magyarországon is -, ahol letelepedhetnek. S amiben reménykedhetünk, minden bizonnyal nem pénz nélkül foglalják el megvásárolt otthonaikat. Olyan környezetet keresnek dollárjaikért, amely számukra tetsző - ilyen lehet például a Tiszának erre alkalmas környéke -, mindezeken túl repülőtérre van szükségük, amivel éppen rendelkezik a város, és jó utakra. Az utóbbinak, igaz, híján vagyunk, de közreműködésükkel a Pest felé vezető 4-es európaivá tehető. Tőkéjük, amit befektetni kívánnak, munkahelyek, munkaalkalmak megteremtésében segítené a várost és a környékbeli településeket. Hogy miért érdemes a tanácskozás előtt e dologról beszélni? Mert bizonyára nem kevés ellenállást kell legyőzni ahhoz, hogy az üzlet megnyerhető legyen. Ellenállást, 'Autók, árak Telepszemle A legolcsóbb a Wartburg kínálja magát a telepen, úgy tűnik, ezeknek az ára visszaesett. Egy KK rendszámú 2 éves Wartburg - igen jó állapotban - kínálati ára 145 ezer forint. Egy másiké, amely szintén 2 éves: 140 ezer forint. Feltűnő, hogy Daciából és Skodából mindössze egyet-egyet kínálnak eladásra. Trabant több is van, egyik-másik kínálati ára kissé irreálisnak tűnik. DE rendszámmal, négyévesen 80 ezerért kínálja magát az egyik, a másik életkora hét év, ára 70 ezer forint, egy tízéves, műanyag kaszni pedig 60 ezerért van kiállítva. Az öreg Ladák "jól tartják" magukat, az ütött-kopottakért is legalább százezret szeretne kapni a gazdája. Az Autópálya BT telepe szellősebb. A választék nagyjából megegyezik a Szinkronéval, de érdemes belátogatni, mai egy-két más típust vagy frissebb évjáratot is fel lehet fedezni. Például egy 1500-as, új Polski parkol a bejárat mellett, kínálati ára 350 ezer forint. Van egy bordó színű, egyéves, II rendszámú Moszkvics is 142 ezer forintért. Kis Polskiból itt is több van. Szinte vadonatújnak látszik a DP-s kisautó -145 ezerért kínálják. Mellette parkol TF rendszámú testvére, amelyik már 8 éves és 85 ezer forint az ára. Itt is feltűnően sok a kétütemű Wartburg, lehet válogatni a különböző évjáratok között. Nézzük a kínálati árakat! Például egy DL rendszámú, 2 éves kocsi 175 ezer, a 8 éves, KG-s 80 ezer forint. Trabantból kevesebb van, az árak nagyjából olyanok, mint a szomszédban - például egy 1986-os évjáratút 74 ezerért kínálnak. Daciából is van néhány, a kétévesért 176, a 6 évesért 115 ezret kémek. Nyugati autók egyáltalán nincsenek, és néhány "keleti" típus is teljesen hiányzik a telepekről. Nincs pl. Lada Samara, Zastava, Skoda Favorit, stb. Valószínű, azokat inkább a szabad piacokra viszik a magasabb eladási ár reményében. Az autókat és az árakat szemlélve egy kérdés fogalmazódik meg az emberben: mi lesz itt, ha emelik a kocsik árait? BI.
