Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-21 / 114. szám

I. évf. 114. szám. 1990. Augusztus 21., kedd * Ára: 4.30 Ft. Viharos széllel jön a lehűlés Napközben felhőát­vonulások lesznek, át­futó zápor bárhol kiala­kulhat. A déli, délnyu­gati szél tovább erősö­dik, majd az esti óráktól egyre többfelé észak- nyugatira fordul és vi­harossá fokozódik. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 21-26 fok között ala­kul. Államalapító szent királyát ünnepelte Magyarország Göncz Árpád beszéde Ópusztaszeren Hosszan tartó tapssal és éljenzéssel köszöntötte sok ezer ember hétfőn Ópusztaszeren az ott rendezett Szent István-napi ünnepségre helikopterrel érkező Göncz Árpádot és feleségét. A már hagyományos ünnepség az Árpád- szobornál tartott ökumenikus istentisz­telettel kezdődött. Az ezt követő nagy­gyűlésen a köztársaság elnöke beveze­tőben a hely történelmi jelentőségét, a szeri pusztán tartott első „ország- gyűlés” máig ható üzenetét méltatta, Az ópusztaszeri megemlékezésen a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád mondott ünnepi be­szédet majd rámutatott:- A királynak - a legjobb királynak is - csak alattvalói vannak: a köztár­saságnak - a szabad emberek társult kö­zösségének - csak polgárai, akik egy­ként felelnek a haza üdvéért, s akik jo­gaik - polgári és emberi jogaik - tudatá­ban, bátran kezükbe veszik önnön sor­suk intézését.- Köztársaságban senki nem süvegei meg senkit - sem urat, sem elvtársat - hivataláért. Köztársaságban nem egyenlő mindenki, de megbecsülés csak a több és eredményes, a közösséget és önmagunkat egyaránt szolgáló mun­káért jár. Mint ahogy jutalom is csak azért.- Mélyről indul az új Magyar Köztár­saság: a közelmúlt - a két háború köze, az elveszített háború, a hamvába holt négyesztendős demokrácia, a győzelme teljében levert forradalom, a sztálinista rémuralom, a forradalom után követke­ző megtorlás - egy beteg és kiábrándult társadalom terhét hordozta a vállán. Jó- szerint mása sincsen, csak a népe. De ez a nép - a magyar nép - 1848-ban is, 1956-ban is, sőt az elmúlt másfél évben is képes volt megmutatni, hogy felisme­ri a maga érdekét, hogy tenni tud érte, hogy nem a bosszú, hanem a bölcsesség vezérli. Hogy pontosan felismeri a ba­jok legmélyén is, hogy kiben, mi lakik. Hogy mikor, mi a teendője. Hogy fel­nőtt és demokráciára érett. Hogy szabad polgár kíván - és tud is - lenni.- A közelgő önkormányzati választás az utolsó előtti front, ahol a magyar népnek bátorságának és bölcsességé­nek kell békén tanújelét adnia, felül­emelkedve mindennapjainak súlyos gondjain. Az utolsó, ahol szabad polgár voltáért még ezután kell megvívnia a békés harcot, önmagában található, a szíve mélyén kell legyőznie az ott lakó, basáskodó kicsi Sztálint, a sült galam­bot, az államtól váró szájtátit, a köz vagyonát lelkiismeretlenül dézsmáló lesipuskást.- Ha ezeket is sikerül végleg legyőz­nie, az új Magyar Köztársaságon a pok­lok kapui sem vehetnek erőt - hisz pol­gárainak esze van, dolgos keze van, s egymással szót értenek. Hit, türelem, megértés, elszántság miniszter mondott rövid beszédet, majd Antall József miniszterelnök emelke­dett szólásra. Nagy hangsúllyal szólott arról, hogy a magyarság már egy évvel ezelőtt összefonódott az európaisággal, majd Szent István intelmeinek máig érvé­nyes tanulságait elemezte az előttünk álló legfontosabb faladtok tükrében. A hitnek, a türelemnek, a megértésnek és az elszántságnak - hangoztatta - ma, amikor újból sorsforduló küszöbén ál­lunk, ismét olyan mérvadónak kell len­nie számunkra, mint ezeréves történel­münk során már oly sokszor. Hazánkat az utóbbi évtizedekben ki­szakították a nyugati kereszténység vi­lágából. Most - visszatérőben - az a legfontosabb feladatunk, hogy a Szent István-i erények, követelmények érvé­nyesítésével felszabadítsuk magunk­ban a sajátos emberi értékeinket, kifej­lesszük eredendő mentalitásukat, és feloldjuk a ránk kényszerített merevsé­geket. Antall József végül emlékeztette hallgatóit arra, hogy a kormány nem ígért gyors, látványos változásokat, még kevésbé gyors és látványos javu­lást. A száznapos türelmi időt arra kér­te, hogy kialakítsa programját és hoz­záfogjon az újrakezdéshez. Hozzáfűz­te: a kormány nem kapta meg maradék­talanul ezt a bizalmi időt, s ezért az ünnepi pillanatot is felhasználva a nem­zet, a nép türelmét, segítségét kérte - szilárd hitét a jövőben. Prímási szentmise Esztergomban A bölcs sok nehézség árán, de sziklá­ra építette házát; a balga pedig bár gyor­san, de homokra. A bölcsé sokáig állt, a balgáét az első vihar szétrombolta - Jézus e példabeszédét idézte több ezer hívő, közöttük egy népes padovai za­rándokcsoport tagjai előtt hétfőn, az esztergomi bazilikában tartott Szent Ist­ván-napi ünnepi miséjén Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Első, szent királyunk azok közé a böl­csek közé tartozott, akik sziklára építet­tek: műve, a magyar állam, a sok-sok történelmi vihar ellenére, a mai napig fennmaradt. E példabeszéd, hangoztatta a továb­biakban Paskai László, ma is érvényes. Az ország, a nép örül, hogy ismét visszanyerte szabadságát, ám sokszor úgy tűnik, nem tud vele mit kezdeni. Nem lát világos célt maga előtt, kapkod - nem tudja hova, hogyan építse jövőjé­nek házát. Sokan a pillanat nyújtotta előnyöknek, pillanatnyi örömöknek él­nek. Pedig egész történelmünk egyet­len, folyamatos tanúságtétel amellett, hogy az egyén, a család és az ország gyarapodása, boldogulása csak az örök erkölcsi értékekre támaszkodva, egy­mást segítve és áldozatvállalással lehet­séges. A rendíthetetlen sziklára építés­nek ezt az igényét sugározza felénk ezer év távlatából Szent István alakja, élet­műve is - hangsúlyozta szentbeszédé­ben a magyar katolikus egyházfő. Koppányok uralkodnak Békésen Magyar Bálint, az SZDSZ országos ügyvivője méltatta az ünnep jelentőségét. Államalapító királyunk életművének egyik legnagyobb tette­ként mutatott rá arra, hogy szakítani tudott az ezeréves hagyományokkal, s ezzel új alapokra helyezte, Európához kötötte a magyar nemzet sorsát. Ezzel összefüggésben mutatott rá annak elfo­gadhatatlanságára és veszélyességére, hogy napjainkban Koppányok uralkod­nak az országban, akik visszatekinte­nek, s a múltat akaiják restaurálni. A szabaddemokraták - akárcsak Szent Ist­ván - nemcsak hatalomváltást, de rend­szerváltást is akarnak. Ez ugyanis, mint hangoztatta, mindeddig csak ígéretek­ben történt meg. / Az ünnep megyei eseményeiről a 2. oldalon tudósítunk / Tómból a kánikula a Tiszazugban is: a cibakházi termelőszövetkezetben például 80 hektárnyi fővetésü kukoricát kellett eddig lesilózni az öntözetlen területekről. Az intenzív öntözésre berendezett táblákon, például a kertészetben • belső fotónkon - zöldborsó után, másodvetésű silókukoricával igyekeznek minél több tömegtakarmányt előállítani az aszály miatt várhatóan nagyon abrakszűke téli hónapokra. Főszerepben az öntözőmunkások cimű írásunk a 3. oldalon. Szajolban tegnap délelőtt Bosák Nándor ka­nonok, az egri Hittudományi Főiskola rektora szentelte fel a római katolikus templom falán a második viláháborúban elesettek emléktáblá­ját. Fotó: T. Z. l j Néplap, n j szolgáltatás SPORT EXTRA »A-ÄwSL évteedesvígya tejesül Aligha kell restelkedni amiatt, amit la­punk, az Új Néplap felvállalt: nevezetesen azt, hogy kegyeibe férkőzzön az olvasóknak. Ezt a szándékotlbizonyítja a mai Sport Extra mellékletünk is, amelynek megvalósulására a lap sportújságírói lassan-lassan két évtize­de várnak. Sokszor volt már úgy, hogy hét­főnként ott kínálja majd magát az érdeklő­dőknek valamennyi számottevő sportered­mény, ami a megye határain belül és azon túl született, ám az utolsó pillanatban a megva­lósulásnak mindig gátat vetett valami: vagy a pénz hiányzott hozzá, vagy a vezetői eltö­kéltség. Most, amikor az újságelőfizetők pénztárcája laposabb, úgy véljük, becsü­letbeli kérdés ugyanannyi pénzért - több in­formációt nyújtani számukra. Ezt tesszük mi is az elkövetkezendő hétfőnként. Milyen hiányt kívánunk pótolni a jövőben mellékletünkkel? Hát, először is az informá­cióra éhes ember étvágyát próbáljuk kielégí­teni, aztán értékőrzést, mondhatni sporttörté­neti leletmentést művelünk majd hasábjain­kon, felelevenítjük Jász-Nagykun-Szolnok megye sportjának emlékezetes sportszakait, példaként kínáljuk a fiataloknak azokat az egykori nagyjainkat, akiknek nevétől vissz­hangzott valaha a hazai közvélemény; örven­detes módon sokan voltak - bárha követőik lennének ilyen szép számban. Azt is el szeretnénk érni, hogy valamennyi település piros betűs napja legyen vala- mennnyiünk számára is esemény, ezért erőnkhöz mérten ott kívánunk lenni vala­mennyi csontropogtató virtuskodáson, sza­badidős sportversenyen vagy vasárnap dél­utáni futballderbyjén két szomszéd várnak. Szeptembertől az iskolák fiataljainak testi épülését kísérjük majd fokozott figyelem­mel. Ami pedig a sláger szakosztályok verseny- eredményeinek tálalását illeti? Termé­szetesen az eddiginél jóval nagyobb terjede­lemben és életszerűbben számolunk be a Vízügy pólósainak, az Olajbányász kosara­sainak pontvadászatáról, a Lehel jégkoron- gozóinak produkciójáról, a MÁV MTE lab­darúgóinak és atlétáinak küzdelmeiről, a nemzeti bajnokságban szereplő valamennyi együttes hazai és idegenbeli mérkőzéseiről. A táblázatok segítségével tájékoztatást adunk a szurkolóknak kedvenceik helyt­állásáról. Egyszóval alighanem azt teljesít­jük, amit szinte valamennyi fórumon évtize­dek óta kértek, követeltek tőlünk a sportba­rátok. Mindehhez természetesen a sportrovat ere­je kevés lenne, szerencsére, tudósítóink sportszeretete ezúttal is segít a munkában: vasárnap délutánonként, amikor a szurkolók örvendezve vagy bosszankodva hazafelé tar­tanak, ók telefont ragadnak, és már születik is a cikk a másnapi számban. Ezeknek a tudósítóknak, akik egyszerre bizonyítják a lap iránti elkötelezettségüket és a sporthoz való ragaszkodásukat, már az első Sport Ext­ra számában köszönettel tartozunk. Akik pedig bármit is hiányolnak a további számainkból? Javasoljuk, ne reklamáló cik­ket írjanak, hanem a hiányolt tudósításukkal keressenek meg bennünket. Tájékoz­tatásukat bármikor, bármilyen eseményről köszönettel fogadjuk. Elvünk az, hogy szerkesszük együtt, egy­másnak a lapunk sportmeliékletét. Az államalapítóra, Szent Istvánra és hitvesére, boldog Gizellára emlékeztek hétfőn Veszprémben, a királynék váro­sában, a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt közös emlékünnepségének résztvevői. A mintegy ötezer ember előtt előbb Sur­ján László, a KDNP elnöke, népjóléti

Next

/
Oldalképek
Tartalom