Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-02 / 99. szám

'90. AUGUSZTUS 2. Néplap 5 A tudomány világa Jj alternatíva a láthatáron Fúzió szobahőmérsékleten VISSZATEKINTŐ Március végén röppent fel a ír, hogy Salt Lake City (USA, ítah állam) városában amerikai utatók olyan kísérleteket vé- eztek, amelyek a hidrogén szo- ahőmérsékleten megvalósult ízióját bizonyították. A kísérletek híre azért szenzá- iós, mert a nukleáris eneria önnyű atommagok összeépülé- p, fúziója során történő felsza- adulását eleddig elképzelhetet- :nül magas hőmérsékletű óriás ázkisülésekkel próbálták meg- alósítani. Más eljárás lehetne a lég utópisztikus távoli jövőben, íondjuk a lítium és a deutérium igyületéből (LiD) készült csep- st alkalmas lézerfénnyel össze- yomni, és a deutérium-mago- at ezáltal összeépülésre kész­üli. Ez ugyan laboratóriumok - an világszerte sikeres vizsgálat, e energiatermelő erőmű a léze- :s megoldástól nem egyhamar árható. A gázkisüléses megöl­és félipari megvalósítására ibb államban is (USA, Japán, zovjetunió, NSZK, Anglia) fo- ■ik kutatás. A közöspiaci orszá- ok közös erőfeszítéséből Angii­ban körülbelül 10 milliárd dol- u- befektetéssel zajlik a Joint uropean Torus félipari beállítá- i, kezdeti eredményekkel és jchnikai, anyagtechnológiai :oblémák megoldásra váró fel- iataival együtt, várhatóan 2010 jékára. A magfúzió energiát az által d termelni, hogy a lazán kötött ommagok szorosabban kötöt­teké alakulnak át, a szorosabb jtés által felszabadított energia isznosítható, ha technikailag nyerhető. A könnyű és a nehéz atomma- ak lazán vannak kötve, a leg- ■orosabban kötöttek a vas körü- elemek atommagjai. Az urán .aghasadása is azért megy vég- p, hogy a hasadási termék-ma- bk szorosabban kötöttek lehes- mek. A hasadási folyamat ánylag spontán, magától is ígbemegy. Az "aránylag" csak ít jelenti, hogy az urántömbnek ég tisztának és elég nagymére- inek kell lennie ehhez. A kezdő ikést pedig a kozmoszban min­in ütt jelenlevő neutronsugár- ís végzi el. A fúzió, a könnyű atommagok sszeépülése viszont korántsem iyan spontán folyamat, mint a asadás. Ahhoz, hogy két innyű atommag összeépüljön, pymást a magerők hatótávolsá- án (10 a tizenharmadikon,a intiméter milliomod-részének zmilliomod része!) belülre meg ;11 közelíteniük, s mindezt a két tag között fellépő elektromos szítással szemben. Ez nagyon így erő, amely a távolság négy- stével fordítva arányos. Nor- tális körülmények között ezért :m indul be a fúzió. Például a drogén atommagok nem ren- elkeznek elég nagy sebességgel ihoz, hogy a másik könnyű ommag előtt számukra feltor- yosuló hegyet, a Coulomb-ta- íítás korlátját legyűrjék. Ez >ak a csillagok többmillió fokos első hőmérsékletén fordul elő lentős hányadban, ahol éppen nagy meleg velejárója az, hogy i atomok tetemes részének van lár elég nagy sebesége ehhez a egymászáshoz. Persze, ekkora őmérsékleten az anyag már ré- en olyan állapotba kerül, hogy z ütközések során az atomokról gyszólván lemállott az elekt- inburok és önálló létet kezdett. A magok Coulomb-féle taszí­tsa rövid, mint az összeépülés orlátja - ez az a felismerés, ami forró fúzió felé terelte a kutató­kat. Ez az a körülmény, ami a gát leküzdése során rendkívüli anyagtechnológiai problémákat állít elénk. Ezért figyelt fel min­denki a szobahőmérsékletű (a millió fokokhoz képest igazán: hideg) fúzió hírére. A hír szerint két kutató, Martin Fleischmann és B. Stanley Pons arra figyelt fel, hogy nehézvizet elektrolizálva platina és palladi­um elektródák között, a berende­zésből a fúzió csalhatatlan jeleit tapasztalták. Nevezetesen: ener­gia termelődött (az elektrolízisé­hez képest szokatlanul sok hő képződött), és a palladium elek­tróda tájáról a háttérből kiemel­kedő neutronsugárzás volt ész­lelhető. Az újságok rögtön a hideg fú­zió energiatermelésben ígért előnyeit kezdték emlegetni. Mert hogy víz mindenütt van, a víz elektrolízisével lehet előálló tani a nehézvizet, mindenkinek lesz hideg fúziós erőműve. Le­omlik az uránhasadásos energia- termelés geopolitikai korlátja. A hideg fúziónak nincs radioaktív környezetszennyezése, amely a nukleáris energiatermelés ko­moly gondja. A sugárvédelem bizonyára megoldható, hiszen a neutronsugárzás falakkal elnye- lethető. És így tovább. A gond csak abban állt, hogy immár több mint ötven éve szin­te iparszerűen folyt a nehézvíz­gyártás - különösebb zökkenő és világhír nélkül. Senki sem akart hinni a fülének, hogy egy ilyen lehetőség figyelmen kívül ma­radt volna. Ugyanakkor az izgal­mas lehetőségek ígérete hajtotta a kutatókat az újsághírek kísérle­ti ellenőrzésére. Merthogy a fizi- kában - s a többi termé­szettudományban - a tények kí­Pompeji - a Nápolyi-öböl és az itáliai ég kéksége között, zöld kertek koszorújában - csillogó falaival és oszlopaival derűs el­ragadtatást kelt a turistákban. E hallatlanul értékes tudományos és kulturális kincsnek, e gyö­nyörködtető és izgalmasan érde­kes kirándulóhelynek létét azon­ban szörnyű katasztrófának "kö­szönhetjük". A város lakói, akik­nek emlékét annyira közvetle­nül őrzik a romok, s akik közül a feliratok révén sokat név szerint sérletileg (és más által is) bizo- nyítandók, a becsületszó nem elég. Április elején Debrecenben a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Fizikai Intézeté­ben Csikai Gyula akadémikus és munkatársai már előzetes ered­ményekről számolhattak be, amelyek az általuk megkezdett kontroli-kísérletekben születtek. Csikai professzor, akit a fizikus közvélemény brilliáns kísérlete­zőként ismer, csoportjával huza­mosabb ideje éppen a hidrogén és a nehézhidrogén felhalmozó­dását tanulmányozta különböző fémeken; ez a feladat más indít­tatású kutatás része volt. így nem csoda, hogy hazánkban mi­ért éppen ők, és miért úgyszól­ván azonnal válaszolhattak a ki­hívásra. A kontrolikísérlet a hír árnyalt igazolását ígéri. Tehát: valóban van fúziós effektus a palladium elektródánál - amely közismert módon jól elnyeli, feldúsítja a hidrogént. S ahol sok a hidrogén, ott elvben több fúziós esemény is előfordulhat (nem ez tehát az igazi felfedezés). A lényeg a fú­ziós események számában van. A kérdés: a mindenütt jelenlevő neutronháttér felett mekkora azoknak a neutronoknak a szá­ma, amelyek félreismerhetetle­nül a fúziós esemény eredmé­nyei,ésígytanúsítói.Ezenameny- nyiségen múlik a palladiumos elektrolízis, mint a hidrogénfú­ziós "erőmű" jövője. Előbb tehát a pontos, gondos mérés, amihez bizony idő kell. S akkor ponto­san feltérképeződnek majd a vi­szonyok, és kialakulnak az eset­leges ipari alkalmazás lehetősé­gei, határai, technikai és anyagi feltételei. is ismerünk, 79. augusztus 24-én reggel a Vezúv kitörésére ébred­tek, s akik nem tudtak elmene­külni, keserves halállal pusztul­tak el az utcákon és a házakban. Pompeji nevét többször szárnyra kapta a világsajtó, pél­dául akkor, amikor megtaláltak 13 egykori szerencsétlen la­kost: a halál pillanatában meg­merevedett testeket szinte tel­jes valóságukban, a magukkal vitt tárgyakkal és ruhájuk nyo­Asbóth Oszkár, az elfeledett feltaláló A helikopter Már az első vi­lágháború után nyilvánvalóvá vált, hogy a repülőgép egyik leg­nagyobb hátránya, hogy az egy­re nagyobb sebesség a fel- és leszálláshoz nagy kiterjedésű re­pülőteret igényel, amelynek épí­tése sok költséget és munkát kí­ván. Ezért hasznosabb az olyan re­pülőgép, amelynek nincs szük­sége kifutópályára és bizonyos feladatokat azzal tud ellátni, hogy csekély a repülési sebessé­ge. Az ilyen követelményeknek felel meg a helikopter. Elméleti alapjait orosz kutatók - mint Lo­monoszov, Zsukovszkij és Jur- jev - kidolgozták. Hazánkban a gyakorlati megvalósításban je­lentős sikereket ért el Petróczy István, Kármán Tódor és Zsuro- vecz Miklós 1918-ban felszállt pilóta nélküli gépe, amely 50 méter magasra emelkedett. A gép emelőgép csavarjait Asbóth Oszkár mérnök (1891-1960) ké­szítette el. Asbóth később tovább foly­tatta kísérleteit, amelyek 1928. szeptember 9-én teljes sikerre vezettek, mért az általa tervezett helikopter - Hosszú István pilóta vezetésével - ekkor levegőbe emelkedett. Az eseményről a ko­rabeli riporter így számolt be: " maival. A ma látható testek azonban nem valóságosak - csak formájuk a régi, anyaguk közönséges gipsz. Felvetődik a kérdés: hogyan lehetett az 1900 éves tetemeket így "rekonstru­álni"? Az eltemetett város kiásása 1748-tól 1861-ig folyt úgy, hogy szinte több kárt okoztak, mint hasznot: teljesen szakszerűtle­nül. Akkor végre megfelelő em­ber, Giuseppe Fiorelli vette kezé­... Labda-lábain repülésre ké­szen áll a gép. Megindul a motor. Az emelőcsavar szárnyai forog­ni kezdenek, egyre szaporábban, egyre erősebben. Három ember fogja vissza a gépet, majd a lab­dák emelkedni kezdenek, a heli­kopter elszakad a földtől és me­rőlegesen fölfelé emelkedik... öt méterre, tíz méterre, még maga­sabbra, majd leír egy kört és megáll, lebeg a levegőben!... Tíz percig lebeg, aztán lassan függő­legesen leereszkedik. Sikerült tehát, nagyszerűen sikerült az el­ső felszállás!" A gépnek lényegében két, fá- ból készült, egy tengelyre sze­relt, 4.35 méter átmérőjű, ellen­tétes irányban forgó emelő lég­csavarja volt. Stabilitását és irá­nyítását hat kormánysík biztosí­totta, amelyeket a pilóta kézi emeltyűvel és lábpedállal mű­ködtetett. A feltalálót nemzetkö­zileg is elismerték, a göttingeni Aerodinamikai Intézet ezt jelen­tette: "Ez a helikopter volt az első, amely pilótával nemcsak hogy függélyesen felszállt, egy­helyben stabilan lebegett is, és víszintes irányban is tudott re­pülni." Idézzük a feltalálót is: "Már be az ásatások vezetését. Nevé­hez fűződik a romváros pontos területi beosztása, feltérképezé­se, a munka tervszerű és rend­szeres folytatása, valamint a le­letek megfelelő megőrzése és feljegyzése. Fiorelli fedezte fel Pompeji elpusztult lakóinak azokat a maradványait, amelyek mindaddig teljesen elkerülték az ásatók figyelmét. Fiorelli rájött arra, hogy a vulkáni lerakódás felső rétegeiben, vagyis az iszapként megszilárdult vulkáni porrétegben üregek vannak, amelyek úgy keletkeztek, hogy a sűrű iszaptömeg körülvette a be­léje került testeket, majd nemso­kára cementként megszilárdult. S míg a szerves anyagú emberi testek idővel elporladtak, az üreg pontosan megőrizte formá­jukat. Ha mármost az ásatást végzők kellő gonddal jártak el, nem rombolták szét az üregek falát, hanem a nyíláson folyé­kony gipszet öntöttek bele, amely néhány nap alatt megköt­ve újra testet adott az elpusztult lényeknek. Ezzel a módszerrel sikerült Fiorellinek és utódainak sok pompeji lakos testét olyan alakban visszavarázsolniuk, ahogyan haláluk pillanatában megmerevedtek. Nemcsak em­bereket sikerült ezzel az eljárás­sal gipszbe önteni, hanem állato­kat is, amelyeknek a haláltusá­ban görcsbe merevedett teste nem kevésbé szívszorító lát­vány. Ennek a finom ásatási mód­szernek köszönhető, hogy a fel­tárt pompeji házak kertjében meghatározhatták az egykori növényeket is, és így pontosan olyan növényekkel ültették be a házak környékét, amilyenek a Vezúv kitörésének pillanatában ott zöldelltek. előre kiszámítottam, hogy a he­likopter emelkedése akkor kö­vetkezik be, ha a motor fordulat­száma eléri az ezeregyszázat. Barátaim izgatottan figyelték a fordulatszámot, ezemyolcvan- nál a gép acélcső váza könnye­dén megremegett. Még néhány fordulat, a gép egyszerre több métert ugrott a magasba, és ott mozdulatlanul lebegett. Apilóta, Hosszú István gázt adott és a gép tovább emelkedett..." A külföld nem feledkezett meg róla: a leg­magasabb nemzetközi repülős kitüntetéssel, a Tissandier díjjal jutalmazták. Asbóth készített mée a sekélv belvizek hajózhatóvá tételére szolgáló, róla elnevezett, aggre- gáttal ellátott kísérleti hajót is. Megjegyezzük, hogy helikop­teréről a göttingeni Aerodinami­kai Kutatóintézet német nyelven hírt adott (1937), Izaksson egy 1947-ben kiadott orosznyelvű művében ismertette. A feltaláló 1960-ban itthon elfelejtve hunyt el. Másoknak hullottak a Kos- suth-díjak, de őt a világhírű, nemzetközileg elismert mérnök- feltalálót erre nem tartották ér­demesnek. Egy baktérium "térhódítása" A múlt nyáron az Egyesült Államok második számú egész­ségügyi közellensége - az AIDS vírus után - egy spirochaeta, ma­darakon, emlősökön és az embe­ren élő kullancs-terjesztette du- góhúzószerűen csavarodott, hajlékony falú, aránylag vastag, mozgó baktérium volt. Az általa okozott úgynevezett Lyme-féle betegség tünetei a ki- pirosodástól a fáradtságérzésen és a fejfájáson át az izületi gyul­ladásig, sőt olykor az agyvelő- gyulladásig terjednek. A vala­mikor csak az USA északi álla­maira kiterjedt betegség az el­múlt évtizedben átterjedt az or­szág negyvenhárom államára. 1981 óta bizonyítottan 13 ezren betegedtek meg benne, köztük csak 1988-ban ötezren. A teljes szám azonban valószínűleg en­nek ötszöröse-tízszerese lehet. Minthogy e kór tünetei nem jel­legzetesek, és a kórokozóval szemben az ellenanyagok csak 4-6 hét múlva jelennek meg, ne­héz a betegséget felismerni, kö­vetkezésképpen gyógyítani, bár antibiotikumokkal könnyen le­küzdhető. A Lyme-kór az NSZK-ban is gyorsan terjed: 2-2.5 millióra becsülik a megfertőzöttek szá­mát, de Európa más országai­ban, és Ázsiában is felütötte a fejét. Hazánkban 1984-ben ész­lelték az első fertőzést. Türistaséta a Vezúv lábánál fekvő városmúzeumban K.A. Kiásott város Az Asbóth-helikopter rajza (1928)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom