Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-11 / 107. szám
6 1990. AUGUSZTUS 1 Nemzetközi körkép Decentralizálás és önkormányzat - Franciaországban nak további csökkentését, más részt a helyi demokrácia fejlesz tését, harmadrészt a hely együttműködés továbbfejlesztő sét kívánja ösztönözni. A viták főként az első pon körül összpontosulnak: a tör vény ugyanis, a jobb együttmű ködés érdekeire hivatkozva, tu lajdonképpen megnöveli az álla mot képviselő prefektusok jog körét s az ellenzék - jobb- é: baloldalon egyaránt - ezt vissza térésnek minősíti az állam gyámkodáshoz az önkormány zati testületek felett. Bár a tör vénytervezet szerint a központ államapparátusnak „csupái azokat a funkciókat kell gyako rolnia, amelyek nem adhatók á a a helyi hatóságoknak”, a kör zetek prefektusa ezentúl na gyobb beleszólást kap a megye ügyekbe, mintegy felettes ható sága lesz a megyéknek a terület fejlesztési, közigazgatás ügyekben. Igaz, hogy a hatáskö röket egy később kialakítandó charta keretében újra szabályoz nák, ez a charta azonban nen része a törvénytervezetnek, va gyis a körzeti prefektus jogai nem határolják körüí. A helyi demokrácia fejleszté sére irányuló passzus „átlát szóbbá” akarja tenni a hely közigazgatás tevékenységét, egyúttal nagyobb beleszólást ki ván biztosítani a lakosságnak Ezt elsősorban a helyi népszava zásokkal szándékozik elérni megnöveli a választott testüle tek tagjainak, vagy a lakossá; csoportjainak lehetőségét arra hogy a döntésekről népszava zást eredményezzenek, előírja hogy a választott testületek tag jainak nagyobb tájékoztatás kell kapniok a helyi döntésekről és a fontosabb gazdasági jellegi döntéseket, például a fejlesztés programba kapcsolódó szerző déseket előzetesen nyilvános ságra kell hozni. A legfontosabb intézkedés ; tervezetben a kormány képvise lői szerint a helyi önkormányza tok együttműködése lehetőségé nek kiszélesítése. A közös intéz mények létrehozásának joga ki bővül, lehetőség nyílik a telepü lések együttműködési szerveze teinek létrehozására, az egymás sál szomszédos körzetek együt tes fejlesztési programjainak ki alakítására és megvalósítására sőt arra is, hogy a területi egysé gek együttműködést alakítsanal ki más országok hasonló egysé geivel. Hogy az pontosan mi jelent, a törvénytervezet nen szabja meg, de természetesen ki zárólag gazdasági jellegi együttműködési megállapodá sokra gondol, amelyek az 199: után létrejövő nyugat-európa együttműködésben többé-ke vésbé természetesek lesznel majd. Kis Csabi Legyen nagyobb a helyi, a körzeti önkormányzatok jogköre, legyen demokratikusabb a helyi döntések meghozatala - ezt célozza a hivatalos indoklás szerint az az új törvénytervezet, amelyet a szokásos augusztusi szünet előtti utolsó ülésen fogadott el a francia minisztertanács. A tervezet majd a parlament őszi ülésszaka elé kerül, s bár az ellenzék képviselői máris hevesen bírálják, alapelveit nem vitatják. így valószínű, hogy a korábbi kormányzatok által elindított, valamennyi politikai irányzat által támogatott decentralizációsfolyamat, az önkormányzatok jogainak bővítése tovább lép az országban. 1. ) Mozgásba lendült az iraki hadsereg, és megszállta Kuvaitot. Képünkön iraki katonák ostromolják egy tengerparti klub épületét. 2. ) Es a diplomácia gépezete is mozgásba lendült. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB elnöke a palesztin kérdésről és az Öböl-menti helyzetről folytatott eszmecserét Szaddam Húszéin iraki elnökkel és Tarik Aziz iraki külügyminiszterrel augusztus 5-én. \ Állítsátok meg Szaddam Huszeint! Kuvait iraki megszállása felborította az erőviszonyokat a térségben, és a nyugati világ kőolajjal való ellátása stabil áron bizonytalanná vált. Az sem zárható ki, hogy Szaddam Huszeint becsvágya Kuvait meghódítása után a vezető közel-keleti erő pozíciójának megszerzésére sarkallja. Az Egyesült Államok ennek fényében igyekszik á lehető legtöbb országot megnyerni egy közös diplomáciai és gazdasági fellépéshez, s Irakot nemzetközi nyomással és elszigeteléssel megfékezni. George Bush elnök nyitva hagyta a katonai akció lehetőségét is. Washingtonban nagy sikernek tekintették, hogy a Biztonsági Tanácsban a Szovjetunió is elítélte Irakot, és az amerikai kívánságnak eleget téve beszüntette fegyverszállításait Bagdadnak. Bush elnök Thatcher asz- szonnyal Aspenben annak az elvárásnak adott hangot, hogy a világszervezet Irak elítélése után felhívást tesz közzé szankciók fogganatosításra az agresszor ellen. A kongresszus által feltétel nélkül támogatott amerikai szankciók példáját Nagy-Britan- nia, Franciaország, Belgium és Japán követte, elrendelve az iraki javak befagyasztását. A szankciókat a kongresszus fenntartás nélkül támogatta. Az összefogás gyenge pontja egyelőre az arab világ zavarodottsága, a legtöbb arab ország Bagdad haragjától tartva ódzkodik a határozott állásfoglalástól is. Néhány napja még az iraki- kuvati válság lecsillapodásán fáradoztak, és Szaddam Huszeint a béke emberének nevezték, aki sosem alkalmazna erőt kis szomszédjával szemben. Saját retorikájuk által elaltatva az invázió váratlanul érte őket. Irak békés természetének illúzióját az államilag ellenőrzött arab sajtó is táplálta, figyelmen kívül hagyva a térségből érkező diplomáciai jelentéseket az iraki katonai összevonásokról. Szaddam Huszeint az arab ügy bajnokaként ábrázolták, aki ellen Izrael és nyugati szövetségeseinek hang- szerelésében Irak-ellenes sajtó- kampány folyik. Az amerikai szankciók példáját még sok nyugati ország követheti, Irakot azonban olajexportjának megakadályozása érintené a legérzékenyebben, s ezt az Egyesült Államok a Per- zsa(Arab)-öböl blokádjával, Szaúd-Arábia pedig a kőolajvezetékek elzárásával megvalósíthatja. Az amerikai gazdasági körök szerint az így kieső iraki és kuvaiti kőolajmennyiség máshonnan pótolható, bár a magas árak, amely már eddig is 15 százalékkal emelkedtek, az Egyesült Államokban is éreztetnék hatását. (A két ország részesedése az amerikai behozatalból összesen 9 százalék.) Egy esetleges amerikai katonai fellépés igen nehéz vállalkozásnak tűnik Irak katonai ereje és az arab államok gyengesége miatt. Irak a felőrlő nyolcéves öbölmenti háború után is a térség legerősebb katonai hatalma maradt egymilliós, jól felfegyverzett hadseregével. William Crow, áz amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának volt elnöke szerint az öböl ellenőrzése biztosítható ugyan, szárazföldön azonban igen nehéz lenne az iraki erőket ellensúlyozni. Egyszerűen nincs elég amerikai katona ahhoz a térségben, hogy az irakiakat kiűzzék Kuvaitból. A megfelelő számú csapatok odavezénylése viszont egy-két hónapig is eltarthat. A katonai közbelépés kérdése azonban, másképp vetődne fel, ha a Kuvaitban élő háromezer amerikai élete veszélyben forogna. Bush elnök szavai szerint ez drámai módon érintené az Egyesült Államokat. Az elnök alapvető kötelessége áz amerikai állampolgárok védelme. Az ilyen helyzet valószínűleg megváltoztatná a kongresszus és a közvélemény hozzáállását is egy katonai akcióhoz. A központi hatalom jogköreinek bizonyos mértékű átadása nem ezzel ajavaslattal kezdődött meg a franciáknál - ennek a folyamatnak régi hagyományai vannak, de jelentős ellenfelei is, akik a központi államapparátus hatalmát féltik tőle. Az ilyen ellenállás azonban nem gátolhatta meg a decentralizálás előrehaladtát, azt, hogy a központi jogokból mind több és több kerüljön át a különböző választott helyi és körzeti testületek jogkörébe. Ezek főként a helyi gazdaságra vonatkoznak, de számos adminisztrációs, korábban az államigazgatás kizárólagos jogkörébe tartozó feladat is átkerült már a választott testületek kezébe. A legutóbbi törvény, amelyet kezdeményezőjéről, a szocialista párti akkori belügyminiszterről csak Deferre-törvény néven szokták emlegetni, 1982-ben született meg. Ä központi adminisztráció egyes feladatait három, különböző szintű önkormányzatnak, választott testületnek adták át: egyrészt a helyi - városi, falusi - közigazgatásnak, másrészt a departement-ek, - a mi fogalmaink szerint a megyéknek megfelelő testületek - választott tanácsainak, s egyes vonatkozásokban a körzetek, a több, általában gazdaságilag és földrajzilag egymáshoz szorosan kapcsolódó departementből álló regionok tanácsainak. Megyéből a francia anyaország területén 95, körzetből 22 van, de egyes városok, különleges adottságú területek ezen felül is kaptak bizonyos önkormányzatot. Míg a körzet tanácsa nem közvetlen választás útján jön létre, mert tagjai a körzethez tartozó megyék képviselői, illetve az oda tartozó választókerületekben az országos törvényhozásba megválasztott képviselők, a helyi, illetve megyei tanácsok tagjait a lakosság választja. A helyi önkormányzat jogai elsősorban a saját terület fejlesztésére vonatkoznak. A francia állam például nem helyezte a helyi testületek irányítása alá sem az oktatásügyet, sem az egészségügyet: ezek szigorúan központosított jellegűek, az országos minisztériumok illetékességébe tartoznak. Ugyancsak igen korlátozott a helyi önkormányzatok jogköre a rendőri feladatok ellátásában: bár sok helyütt mód van városi rendőrség felállítására - Párizs és több más nagyváros számára ez jelenleg nem lehetséges -, annak feladatköre korlátozott, és a fontosabb rendőri feladatok továbbra is a belügyminisztérium irányítása alá tartozó országos rendőri szervek, illetve a védelmi minisztériumhoz tartozó csendőrség kezében maradnak. A gazdasági feladatokba, a helyi fejlesztésére szolgáló programok kialakításában és megvalósításában viszont szinte kizárólag a helyi testületek dönthetnek. Igaz, az állam közvetve fenntartja beleszólási jogát: megyei szinten a prefektusok kinevezésével, helyi szinten a polgármesterek fölötti felügyeleti jog fenntartásával. A prefektus sajátos jogkörű és feladatú adminisztrátor: egyrészt ő a központi kormányzat képviselője, másrészt a választott testület által létrehozott helyi adminisztráció vezetője is. Ä polgármesterek feletti felügyelet azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedésekkel ellentétesen eljáró polgármestereket fel lehet függeszteni, a központi szervek döntésével. A gazdasági, területfejlesztési, kommunális fejlesztési programok megvalósításához természetesen eszközök kellenek. Franciaországban az adók bizonyos része automatikusan a helyi testületekhez kerül: az ingatlanok adója mellett részesednek a jövedelemadóból és a forgalmi adóból is. Ugyanakkor a kormány támogatást is ad a központi bevételekből a fejlesztési programok végrehajtásához, és természetesen az önkormányzati testületek szabadon rendelkeznek saját bevételeikkel. Ez biztos alapot ad a programok megvalósításához. A probléma ott van, hogy az adminisztratív közösségek száma igen nagy: mintegy 38 ezer olyan lakott terület van, amelynek élén választott testület áll, de ezek igen jelentős része 500 lakosnál kisebb lélekszámú település. Ezért a decentralizálás keretében lehetőséget kaptak az önálló - nem adminisztratív, hanem gazdasági célokat szolgáló - társulásra, hiszen önállóan nem lennének képesek nagyobb feladatok megoldására. Az új törvény most ezeket a jogköröket kívánja tovább bővíteni. Három területen javasol változásokat: egyrészt a központi adminisztráció beavatkozásáTóth László
