Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-03 / 73. szám

1 2 1990. JÚLIUS 3. Heves ügyrendi vita miatt később kezdődött az érdemi munka (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően az Országgyűlés elfogadta a hétfői és keddi ülésnap tárgysorozatát. A képviselők még ezután sem tudtak hozzákezdeni a tárgysoro­zat első pontjának megvitatásá­hoz, ugyanis heves ügyrendi vita bontakozott ki egyes beterjesztett törvényjavaslatok tárgyalási me­netéről. A kormány visszavonta korábbi javaslatát, miszerint a há­rom, egymással több ponton ösz- szefüggő, az alkotmány módosítá­sára, a helyi önkormányzatokra és a helyi önkormányzati választásra vonatkozó törvényjavaslatot egy­mást követően, külön-külön tár­gyalják. Az SZDSZ és a Fidesz képvise­lőcsoportja ezzel szemben azt in­dítványozta, hogy a helyi önkor­mányzatokról és az alkotmánymó­dosításról szóló törvényjavaslatok összefüggő részeit együttesen, majd pedig a helyi önkormányzati választásról, valamint az alkot­mánymódosításról szóló törvény- javaslatok egymáshoz kapcsolódó pontjait ugyancsak együttesen tár­gyalja az Országgyűlés. Az MDF, az FKgP, a KDNP és az MSZP képviselőcsoportjának egyetér­tésével az Országgyűlés megbízott elnöke kompromisszumos javas­latot tett, miszerint együttesen tár­gyalják az alkotmány módosításá­ról, valamint a helyi önkormány­zatokról szóló törvényjavaslato­kat, s ezt kövesse a helyi önkor­mányzati választásokról szóló tör- vényjavaslat megvitatása. A hosszú polémiát, amelyből nem hiányzott a személyeskedés, a ház­elnök munkájának bírálata, sőt a hangos közbekiabálás sem, Sza­bad György végül is felfüggesztet­te, s az elhangzottakra tekintettel rendkívüli házbizottsági ülést hí­vott össze. Szünet után a Ház megbízott el­nöke bejelentette, hogy titkos sza­vazással megválasztották az Al­kotmánybíróság tagjait, akik letet­ték a hivatali esküt az Ország- gyűlés előtt. Dr. Herczegh Géza (289 szava­zattal) 62 éves akadémikus, 1967 óta a pécsi tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének okta­tója, jelenleg is tanára. Dr. Lábady Tamás (289 szavazattal) 46 éves tanácsvezető bíró, 1973 óta végez egyetemi oktatói és tudományos kutatói munkát, kandidátus. Dr. Schmidt Péter (290 szavazattal) 64 éves, több mint 30 éve oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol jelenleg egyetemi ta­nárként vezeti az Alkotmányjogi Tanszéket. Dr. Tersztyánszky Ödön (294 szavazattal) 61 éves bí­ró, az ELTE Jogi Karán, a Polgári Eljárásjogi Tanszéken végez rend­szeres oktatói munkát, ez év eleje óta az Alkotmánybíróságon főta­nácsosként dolgozik. Dr. Vörös Imre (289 szavazattal) 46 éves, az állam- és jogtudomány doktora, az MTA Állam- és Jogtudományi In­tézetének tudományos tanács­adója. Szűrös Mátyás alelnök - aki idő­közben átvette a plenáris ülés ve­zetését - Szabad György megbízott házelnöknek adta át a szót. Szabad György tételesen visszaidézte a délelőtti ügyrendi vita mozzanata­it, tisztázni kívánta magát a ház­szabályok megsértésének vádja alól. Visszautasította, hogy korlá­tozni akarta volna a képviselői hozzászólási jogot, és kijelentette: kész egy esetleges, ez ügyben le­folytatandó vizsgálaton megismé­telni érveit. Az alkotmány módosítására be­terjesztett törvényjavaslat előadó­ja, dr. Balsai István igazságügy­miniszter expozéjában hangsú- lyzozta: miután az államszervezet alapjaiban átalakul, elkerülhetet­len, hogy az e szervezetet szabá­lyozó alkotmány is módosuljon. E módosítás lényege, hogy a taná­csokat megszüntetve a helyi ön- kormányzatokra bízza a lakossá­got érintő helyi közügyek intézé­sét. Az alkotmány új, IX. fejezete meghatározza azokat az alapvető jogokat, amelyek minden helyi ön- kormányzatot - a községtől a vár­megyéig, illetve a fővárosig - meg­illetnek. E jogok alapvető tartal­ma, hogy a közösségeket szolgáló feladatokat a közösség maga, vá­lasztott szervezete útján, szaba­don, önállóan lássa el, s rendelkez­zék az ehhez szükséges anyagi eszközökkel. Végül arról szólt, hogy a tör­vényjavaslat a helyi önkormány­zatokra vonatkozó részletes szabá­lyok megállapítását külön tör­vényre utalja. Minthogy az önkor­mányzatiság lényegi és garanciális szabályait az alkotmányban java­soljuk meghatározni - hangsúlyoz­ta az igazságügy-miniszter -, az önkormányzati törvény elfogadá­sához nem tartjuk szükségesnek a minősített többségű döntést. Az előzetesen meghatározott sorrendnek megfelelően először a frakciók megbízottjai mondtak vé­leményt. Elsőként Kónya Imre az MDF álláspontját fejtette ki. Álta­lános és egyre sürgetőbb az igény- mondotta -, hogy leváltsák azokat a vezetőket, akik lejáratták magu­kat, s végre a nép saját kezébe ve­gye ügyei intézését. Ennek feltéte­le a helyi önkormányzatokról szó­ló törvények megalkotása - mon­dotta az MDF szónoka -, ám emö- gött fel kell sorakozni a legfőbb politikai erőknek. Wekler Ferenc (SZDSZ) min­denekelőtt arról biztosította a kor­mánypárt képviselőit, hogy sem­miféle rossz szándék nem vezérli az ellenzéket akkor, amikor egy- egy benyújtott törvényjavaslat hi­báira igyekeznek ráirányítani a fi­gyelmet. Történelmi hivatásunk - mondta- újból életre kelteni a magyar ön- kormányzati hagyományokat. Előzetesen azonban tisztázni szük­séges az önkormányzati eszme lé­nyegét, már csak azért is, mert - véleménye szerint - a beterjesztett javaslat alig különbözik az 1971. évi tanácstörvénytől. Torgyán József (FKgP) úgy vél­te, hogy bizonyos korrekciókkal elfogadható az önkormányzati tör­vényjavaslat. Hibának tartotta pél­dául, hogy a tervezetben nem jele­nik meg tisztán az a koncepció, miszerint a hatalmat a nép, azaz az önkormányzatok kezébe kell adni. Ehelyett a legnagyobb hatalom a polgármester kezében összponto­sul. Gál Zoltán (MSZP) határozot­tan leszögezte, hogy pártja híve a hatalmi váltásnak, és azon az állás­ponton vannak, hogy csak az ön- kormányzati rendszer képes ered­ményesen megoldani az ország irányítását. Az önkormányzatnak nem a szervezeti struktúra a lényege - mondotta -, hanem az, hogy a tele­pülések lakossága folyamatosan jelen lehet a település igazgatásá­ban, életének alakításában. Éppen ezért az MSZP károsnak tartja, hogy a törvényjavaslat egybemos­sa a települési önkormányzatot az úgynevezett vármegyei önkor­mányzattal. A Fidesz frakciójának állás­pontját Kövér László ismertette. Kiemelte, hogy az nem ad választ a legfontosabb kérdésekre, mint például: hol húzódik a határ a helyi közügy és az államigazgatási fel­adat között, milyen a helyi és a központi hatalom közötti munka- megosztás, milyen mértékben ré­szesedik a jelenlegi állami va­gyonból az önkormányzat, hogyan történik a jogviták rendezése, ha a központi és a helyi hatalom, illető­leg a helyi önkormányzatok között nézeteltérés támad. A Kereszténydemokrata Nép­párt frakciójának álláspontját Fü- zessy Tibor ismertette. Szólt arról, hogy a községeknek és városok­nak saját erejükből kell intézniük életüket mindaddig, míg erre ké­pesek. Az államnak ilyenkor nem kell, sőt nem is szabad beavatkoz­nia, ám ha a helyi közösségek nem tudnak megbirkózni a feladatok­kal és problémákkal, az államnak kötelessége segítséget nyújtani. A független képviselők nevé­ben Fodor István elmondotta, hogy frakciójuknak nincs egysé­ges, sőt többségi álláspontja sem, a képviselők véleményüket, állás­pontjaikat, módosító javaslataikat a vita során egyenként fogják elő­terjeszteni. A soros elnök, Vörös Vince hat óra előtt néhány perccel berekesz­tette az ülésnapot. Az Ország- gyűlés ma az alkotmány módosítá­sával, illetve a helyi önkormány­zatokkal foglalkozó törvényjavas­latok általános és részletes vitájá­val folytatja törvényalkotó mun­káját. MDF sajtótájékoztató Szolnokon Középpontban a helyhatósági választások Nemcsak tagok lehetnek jelöltek Vélemény a bojkottról: csatát vesztettünk... Első ízben került sor Szolnokon tegnap délután MDF-sajtótájékoz- tatóra - a városi szervezet az elmúlt hét végi rendezvények tapasz­talatainak ismertetésére hívta meg az újságírókat. A tájékoztató első részében Pin­tér László elnök a pénteken meg­tartott városi gyűlésről beszélt. El­mondta, hogy a tanácskozáson a szolnoki MDF-tagok tájékoztatást kaptak a nemrégiben lezajlott or­szágos gyűlésről, az MDF két me­gyeszékhelyi országgyűlési képvi­selőinek munkájáról és a helyható­sági választásokra való felkészü­lésről. A helyhatósági választások­kal - mint a legfontosabb jövőbeni teendővel - kapcsolatban elhang­zott, hogy konkrét, kidolgozott ter­ve az MDF városi szervezetének érthető módon nincs, hiszen az ön- kormányzati törvény még nem ké­szült el. Általános elvei között vi­szont hangsúlyozták: a felkészü­lésben az MDF nemcsak saját tag­ságára támaszkodik, és a jelöltek kiválasztásánál sem a tagság a ki­kötés, hanem az emberi tisztesség és rátermettség. A bevezető tájékoztató után az újságírók a párt belső ügyei és egyes kérdésekben kialakított ál­láspontja felől érdeklődtek. Kérdé­seikre válaszolva a szervezet kép­viselői nem titkolták, hogy az MDF - másokhoz hasonlóan - "ká­derhiánnyal " küzd, mert sok ráter­mett ember kivonta magát az aktív politizálásból. Beszélgetés közben szóba került, hogy az új kormány árintézkedései esetleg ronthatják az MDF esélyeit a helyhatósági vá­lasztásokon - de a párt számít a sajtóra az árfelhajtó okok korrekt ismertetésében. Ehhez kapcsolód­va hangzott el a kérdés: visszate­kintve hogyan értékelik az Új Nép­lap elleni bojkottot? Pintér László válasza szerint "csatát vesztettünk, de a háború nem ért véget". A boj­kottot feloldották, de a felhívásban megfoglmazottakat továbbra is ak­tuálisnak tartják. A lap az utóbbi időben - ahogy elhangzott - bát­rabb és mozgékonyabb, ugyanak­kor lemarad fontos problémák fel­tárásáról. Az iskolai hitoktatásról is kérdeztek az újságírók - válasz: a szolnoki szervezetnek ez ügyben nincs testületi álláspontja, így csak magánvéleményt tudnak mondani. A tájékoztató végén a szomba­ton nregalakult megyei választ­mány funkciójáról hangzott el rö­vid ismertetés. Végezetül egy be­jelentés hangzott el: ma 17 órakor az MDF szolnoki szervezete szék­helyén szociális kérdésekről tart nyilvános tanácskozást. BI. (Folytatás az 1. oldalról) A kongresszusnak kell vá­laszt adnia arra a kérdésre, mi okozta a megkezdett átalakítá­si politika megtorpanását, a kezdeti ütem lefékeződését. Ezt az oknyomozást segítheti a politikai bizottsági tagok és központi bizottsági titkárok beszámolója, amelynek nem szabad valamilyen bírósági tárgyalásig válnia - mondta Gorbacsov. Egyértelműen elkötelezte magát a gazdasági reformok következetes továbbvitele mellett, hangsúlyozva azok szociális irányultságát. Szó esett a beszámolóban a nemzetiségi politikáról, a rom­ló közbiztonságról is, majd Gorbacsov rátért az átalakítás nemzetközi feltételeit megte­remteni hivatott külpolitikára. A kelet- és közép-európai változások kapcsán a szocia­lizmus csődjéről beszélőknek felelve azt hangoztatta, hogy a sztálini modell csődje követke­zett be ebben a térségben. Azt, hogy merre mennek ezek az országok - fűzte hozzá -, az ott élő népeknek kell önállóan el­dönteniük. Határozottan visszautasítot­ta azokat a támadásokat, ame­lyek célja az elmúlt évek kül­politikájának befeketítése. A párt belső reformjáról szólva elutasította azt a javas­latot, hogy egyidejűleg létez­zen a pártelnöki és a főtitkári tisztség. A párt politikáját ille­tően síkraszállt a szocialista út­választásért és a kommunista távlatokért. A munkásmozgalom újjá­születéséről beszélt, amikor a munkások új szervezeti formá­it, például a sztrájkbizottságo­kat említette, hangsúlyozva, hogy erősíteni kell e szerveze­tekkel a párt kapcsolatait. Politikai bizottsági tagok beszámolói Gorbacsov beszámolója után három politikai bizottsági tagnak maradt ideje arra, hogy az első napon a rendelkezésre álló húsz-húsz percben beszá­moljon munkájáról a kong­resszusnak. A sort Nyikolaj Rizskov kormányfő kezdte, aki természetesen a gazdasági re­formokkal összefüggő gon­doknak szentelte felszólalását. Őt az ideológiai terület felelő­se, Vagyim Medvegyev követ­te. Kettejük felszólalása után a teremből elhangzott az a kriti­ka, hogy egyikük sem beszélt a PB-n belüli munkájáról, mind­kettő saját „szakterületének” gondjait ecsetelte. Őket követte a pártvezetés egyik legkövetkezetesebb re­formerének tartott Alekszandr Jakovlev, akinek beszédét (ő a nemzetközi politikával foglal­kozó bizottság vezetője, emel­lett Gorbacsov egyik legköz­vetlenebb munkatársa) hosz- szan tartó nagy taps fogadta. Összebékíthe­tetlen platformok Első olvasásra a főtitkári be­számoló nem tartalmazott semmi váratlan elemet, a legé­lesebb kérdésekben nem állást foglalt, hanem inkább a kérdé­seket fogalmazta meg, minden jel szerint a kongresszusi kül­döttekre hagyva a vita érdemi lebonyolítását, az állásfoglalás kialakítását. Gorbacsov jelez­te, hogy ő a jövőt az SZKP egységének megőrzésével tud­ja elképzelni. Ugyanakkor az előzetes vélemények zöme azt jelezte, hogy a pártegység leg­feljebb formálisan tartható fent - akkor is csak rövid ideig mert a pártban egyre markán­sabbá válnak az egymással összebékíthetetlen politikai platformok. Ezek vitája, össze­csapása szabhatja meg a kül­döttek által - határozatban is megerősítve - tíznaposra terve­zett kongresszus végeredmé­nyeit. De addig előbb még a párt felső vezetése tagjainak beszámolójával folytatódik ma délelőtt a munka. Mondiale ’90 Mondi-lllorzsák Bein megsérült Az NSZK válogatott középpályása, Uwe Bein valószínűleg nem állhat csapata rendelkezésére a holnapi elődöntő mérkőzésen. A 29 éves játékos combsérülést szenvedett a csehszlovákok elleni negyeddöntőben, s az orvosok pihenőt írtak elő számára. / Otthon is megvadultak az angolok Az Anglia-Kamerun negyeddöntő után több száz fiatal futballrajongó lepte el egy angol kisvá­ros, Northampton utcáit, s a továbbjutás feletti örömükben autókat borítottak fel, kirakatokat tör­tek be. A városi rendőrség csak éjfél után tudott rendet teremteni. Másodszor is kiutasítva Nem vonta le a következtetéseket két angol szurkoló abból a múlt heti döntésből, miszerint kiutasították őket Olaszországból, és haza kellett repülniük Londonba. A vasárnapi Anglia-Kame­run találkozóra ismét eljöttek, s balszerencséjükre egy rutinellenőrzésen fennakadtak. A két huligánt újból kiutasították, kedvenceik továbbjutását sem láthatták, mert az esti mérkőzés idején már éppen a repülőn ültek. Andreotti jóslata Giulio Andreotti olasz kormányfő biztosra ve­szi, hogy a hazai csapat legyőzi Argentínát az elődöntőben:- Maradonáék a jugoszlávok elleni 120 perc után fáradtan érkeznek Nápolyba, s nem tudom elképzelni, hogy legyőzzék válogatottunkat. Maradona újra veszített... Drágán Ivkovics jugoszláv kapus a mindent eldöntő 11 -es rúgások előtt fogadást ajánlott az argentin Diego Maradonának: a „plávik” portása 100 dollárt kockáztatott, mondván, kivédi a dél­amerikai sztár büntetőjét.- Nem lett volna szabad beleegyeznem a játék­ba... - mondta Maradona, aki nem bírta elviselni a lelki nyomást, s valóban elhibázta a 11-est. Pofonok az öltözőfolyosón Az argentin újságírók Firenzében összevere­kedtek a dél-amerikai csapat öltözőjét őrző olasz rendfenntartókkal. A dél-amerikai zsurnaliszták megpróbálták áttömi a rendőrkordont, s az ideges hangulatban több pofon is elcsattant. Áz incidens­től eltekintve szerencsés napként vonult be az argentin labdarúgás történetébe június 30-a: 1986- ban ezen a napon lettek világbajnokok, most pedig 11-esekkel verték a jugoszlávokat a negyeddöntő­ben... Rummenigge bízik az utódok­ban Karl-Heinz Rummenigge, az 1986-os vb-ezüst- érmes nyugatné­met válogatott volt csillaga sze­rint a mai csapat többre képes, mint a négy évvel ezelőtti:- Védelmünk akkor sem volt rossz, de nem rendelkeztünk olyan kitűnő csatárral, mint ami­lyen Jürgen Klinsmann. Persze, egy vb-döntőn sok múlik a szerencsén, mi például négy éve egy taktikai baklövés miatt veszítettünk az argentinok ellen. Az ünneplés áldozata Szombaton késő este Olaszország több városá­ban az utcán ünnepelték a szurkolók csapatuk Írország elleni győzelmét. Az éjszakai „karnevál ’ ’ sajnálatos módon halálos áldozatot is követelt. Aversában, a Nápolyhoz közeli kisvárosban az autók is „felvonultak” az utcán, s egy figyelmet­len vezető elütötte Giovanna Orabonát. A 86 éves hölgy a kórházba szállítás után meghalt. A tettes a nagy forgatagban eltűnt... Menotti elégedetlen „Még egyetlen világbajnokságon sem láttam ilyen alacsony színvonalat” - értékelt tömören Cesar Luis Menotti, az argentin válogatottat 1978- ban vb-gy őzelemre vezérlő egykori szövetségi ka­pitány. Menotti szerint az eddigi csúcspont az NSZK- Hollandia találkozó volt, az Argentína-Brazüia összecsapást viszont nívón alulinak nevezte. Zenga rekordja Walter Zenga vára, pontosabban kapuja beve­hetetlen. Az azzurrik 30 éves kapusa szombaton este Írország elleni 40. válogatott mérkőzésén sem kapott gólt. A „portás” 913 perce őrzi hálóját annak rezzenése nélkül, ebből 450 a Mondialén telt el. Főbe lőtte magát a szurkoló Ahogy fogynak a csapatok a Mondialén, úgy szaporodik az öngyilkosok száma: legutóbb egy elkeseredett jugoszláv drukker lőtte főbe magát, miután kedvencei a negyeddöntőben tizenegyes­rúgásokkal vereséget szenvedtek az argentinoktól. A Slobodna Dalmacija című lap szerint a tragédia egy Splithez közeli faluban történt. Megkezdődött az SZKP XXVm. kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom