Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-06 / 76. szám
4 1990. JÚLIUS 6. Európai színvonal Vonzó a szentandrási kemping Megyénkben a Víz- és Csatornamű Vállalat öt, összesen 112.572 négyzetméteren, mintegy 2386 személyt befogadó kempinget üzemeltet. E pihenést, kikapcsolódást szolgáló intézmények Tiszafüreden, Cser- keszőlón, Berekfürdőn, Jászapátiban és Jászszentandráson állnak a látogatók rendelkezésére. Ez utóbbi településen található Thermál Camping vezetője, Csiszár György mondta el, mi a titka, hogy oly sokan keresik fel a jászsági községben fellelhető létesítményt.- Kempingünk nem drága. Kiváltképp nem a visszatérő nyugati vendégeinknek, de a magyar turisták pénztárcáinak sem. Araink a magyar átlagot képviselik, de ezért a pénzért talán több pluszt próbálunk meg nyújtani. A látogatóknak szabad átjárásuk van a szomszédos termál vizű strandra, igénybe vehetik vizesblokkjainkat, zárható hűtővel. gáztűzhellyel felszerelt konyhánkat, ebédlőnket. Mozgásigényüket az úszás mellett teniszezéssel, pingpongozással is kielégíthetik.- Sehol egy eldobott szemét. Az egész terület a tisztaság, ápoltság állapotát mutatja.- Szerintem rendet csak renddel lehet teremteni. Öt alkalmazottunk fáradozik azon, hogy tisztán tartsa a kempinget, és amikor a vendégek észreveszik ezt, bennük is igénnyé válik saját környékük rendben tartása. Ide az emberek nem annyira szórakozni, inkább pihenni, kikapcsolódni jönnek, mivel a sátrak, lakókocsik fák közt, természetes környezetben, egy kis rét szélén állnak, meg is van rá minden lehetőségük. Két nyaraló családot - Alpár Ervinéket és Kovács Ferencéket - kérdeztem arról, hogyan ismerkedtek meg a létesítménnyel.- Egészen véletlenül. Huszonnyolc éve rójuk Magyarország és Európa útjait. Egyszer - Gyulára tartván - megláttuk a kempinget, és elhatároztuk, itt töltünk egy éjszakát. Több lett belőle, évek óta visszajárunk ide. Rengeteg barátunk van itt, nemcsak a magyarok, de a szintén visszatérő holland vendégek között is. Arra, hogy mindig jól érezzük magunkat, a kemping európai színvonala a garancia. Képeink a Thermál Camping és a hozzá kapcsolódó strandfürdő hangulatát idézik. bcs Fotó: Illyés Csaba Ez betegellátás! Az asszony az utcán ül. Feje kendővel bekötve, mellette a földön szatyor és bot. Amikor először meglátom, azt hiszem, hogy elesett, csak az gyanús, hogy feltápászkodni nem akar. Ül az aszfalton, kinyújtva lábait, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy Szolnok belvárosában az utcán heverészik valaki.- Valami baj van? - megyek oda hozzá.- Á, semmi! - válaszolja. - Tetszik tudni, vidékről jöttem ide, a doktor úrhoz - int fejével a ház felé, amely előtt ül. - Nem tudnak meggyógyítani az Sztk-ban, hát úgy gondoltam, hogy eljövök privát orvoshoz. Úgyhogy most a doktor urat várom. Nézem a házra kitett táblát, amely szerint az orvos két óra múlva kezdi a rendelését.- És tetszett már szólni valakinek?- Igen, a doktor úr már hazajött, de azt mondta, hogy várjak még. Nagyon fájósak a lábaim, nem bírok én már sokáig állni.- Miért nem tetszik addig leülni másutt, valahol a közelben?- Nem megyek én sehová, kedves, itt maradok, hátha így hamarabb bekerülök! Elgondolkozom. Megértem én az orvost, hogyne érteném. Most érkezett haza, fáradt, pihenni vágyik. A házán ott a tábla, amely világosan mutatja a rendelési idő kezdetét. Nem a doktor tehet arról, hogy a néni órákkal hamarabb beutazott Szolnokra. Mégis... nem lehetett volna tenni valamit? Miért kell a betegnek a maszek rendelő előtt az aszfalton ülve várni? Igaz, az orvosnak nem széket kell tartania, hanem injekcióstűt. De a leültetés talán mégis hozzátartozna a gyógyításhoz. A lelkünk gyógyításához, hogy ne kelljen mindig, úton-útfélen éreznünk: valahogy, valami módon kiszolgáltatottak vagyunk...-péKözelképben egy fiatalember "Én Herbert vagyok..." A kamaszkoron túljutott fiatalok az idő előrehaladtával egyre fogékonyabbak a világ nagy problémái iránt, egyre szívesebben vallanak saját dolgaikról. Ahhoz, hogy e korosztály véleményét, terveit, gondolatait, gondjait jobban megismerjük, egy szolnoki fiatalember "önvallomása" is talán hozzásegíthet. Az "Én Herbert vagyok" című darab főszereplője vállalkozott a beszélgetésre.- Nevem: Vidéki Péter. Tizenhét éves vagyok, a Tiszaparti Az örök kérdés A tojás volt előbb vagy a tyúk? - ez az a klasszikus kérdés, amire talán soha nem találnak választ. A kérdéssor napjainkra kibővült, s ha feltenném, valahogy így hangozna: mi volt előbb: a tyúk vagy az áremelés? A minap akaratlanul is fültanúja voltam egy beszélgetésnek, aminek az ominózus tojás volt a tárgya. Amit hallottam, enyhén szólva megdöbbentett, mert mindannyiunk zsebét érinti a beszélgető urak machinációja. Az elcsípett részlet meglehetősen rövid volt, mindössze annyit tudtam meg belőle, hogy a tojást két forintért vásárolja, de 4-4,50-ért adja el. Megdöbbentő! Én ugyan nem értek hozzá, de ha a kistermelő két forintért leadja, akkor sok tojásnak kell lenni. Hogyan lehet hát ilyen magas az ára? De ha már ilyen magas, akkor miért nem annál csapódik le a haszon, aki megdolgozott, megkínlódott vele? Az ember gyarló, én is az vagyok, s ha egyszer becsapnak, gyanakvóvá válók. Ezek után honnan tudjam, ha nem látok az üzletekben, a standokon tojást, hogy most valóban nincs, és nem a fenti urak egyike vásárolta fel, s dugta el néhány napra, hogy azután a mesterségesen gerjesztett hiányhelyzetet meglovagolva munka nélkül busás haszonnal adjon túl rajta... V.I.L Nyáresti szép muzsika Hangverseny a szolnoki Belvárosi Nagytemplomban Talán a zivataros időjárás, talán a jegyek borsos ára tartotta vissza a megyeszékhely zeneszerető közönségét - mindenesetre hétfőn este nem tú! sokan jöttek el, hogy meghallgassák a nyári hangversenysorozat első koncertjét. Pedig a műsor változatosnak ígérkezett - igaz, erről csak közvetlenül a koncert előtt szerezhetett tudomást az érdeklődő. A hangverseny elsőként és utolsóként fellépő előadója, Zeke Lajos orgonaművész J.S. Bach c-moll prelúdiumával és fúgájával kezdte műsorát (B.W.V. 546). Már a prelúdium első hangjainál világosan érezhetővé vált, hogy a művész - ez nem minden orgonistáról mondható el - vette a fáradtságot, hogy megismerje az orgonát, és így tökéletesen képessé vált uralni azt. Prelúdium interpretációját a nagyszerűen eltalált súlyos és fennséges, a Bach-művek tolmácsolóitól igen gyakran számonkérhető lépegető tempó- a fúgát pedig a szólambelépések előkészítettsége, a magasrendű racionalitásról árulkodó szólam vezetés, és a pompás befejezés tette maradandó élménnyé. Zeke Lajos orgonajátékát ezt követően már csak a hangverseny legvégén hallgathatta a koncert közönsége. A művész választása Messiaen L’ Ascension (Mennybemenetel) című darabjának első és harmadik tételére esett. A komponista- a hangszer irodalma legnagyobbjainak egyike - igazi remekművet alkotott, s ezt ezen az esten mesteri tolmácsolásban hallhatta a közönség. Az első tételben a disszonanciák végletekig való kiélezése, és az azt követő, megkönnyebbülést hozó fényessé- ges feloldás; a nyugtalanító hatású harmadik tétel végén a hatalmas kibontakozás, szép záróakkordja volt a hangversenynek. Zeke Lajos orgonaművészt a szolnoki közönség visszavárja. Bach orgonára írt prelúdiuma és fúgája után a barokk zeneszerző-óriás egy másik műve, E-dúr hegedűversenye hangzott el Pe- rényi Eszter hegedűművésznő közreműködésével; a Szolnoki Kamarazenekart Báli József karnagy vezényelte. A kissé, de korántsem zavaró mértékben visszhangos templomhajó mindenekelőtt a lassú tempójú tételek előadásának kedvez; így volt ez ezen a hangversenyen is. Az első, gyors tempójú tétel elején még nem teremtődött meg igazán az összhang az előadók között - azután fokozatosan minden muzsikust hatalmába kerített e csodálatos zene varázsa. A második, lassú tételben kétségkívül a versenymű - de talán az egész koncert - legszebb perceivel ajándékozták meg a hallgatóságot az előadók. Petényi Eszter szárnyaló hegedűhangját, kivételes muzikalitását kiválóan ellenpontozták a zenekari szólamok, köztük is elsősorban a mély vonósok. A harmadik tétel jól eltalált tempója, a felszabadultan muzsikáló zenészek játékának összefogása Báli József karmesteri érdemeit dicséri. A koncertnek külföldről jött szereplői is voltak: a muzsikusai által híressé vált Olaszországból érkezett Bellunói Kamarakórus énekesei és karnagyuk, Nagy Zsuzsanna. A hangverseny közönségét Fulvió Rusticucci köszöntötte; ő az igazgatója annak a már három kontinensen működő zeneiskola-hálózatnak, melynek égisze alatt a kórus is működik. A kitűnő hangi adottságokkal rendelkező, négy éve alakult énekkar szereplését röviden a kevesebb több lett volna megállapításban lehet összegezni. Vonatkozik ez elsősorban a karnagy által elmondottakra, melyből kizárólag a sosem hallott kórusművek ismertetését fogadta szívesen a közönség. De vonatkozik az aránytalanul hosszúra nyúlt műsorra is, melynek csak hasznára vált volna jó pár kórusmű elő nem adása (A kis kece lányom feldolgozása, mely kísértetiesen hasonlított Bárdos Lajos Tábortűznél című kompozíciójára, és Kodály Három kórusműve, köztük is elsősorban a zeneszerző elképzelésétől igen távoleső Esti dal interpretáció.) Nagyszerű ötletnek bizonyult viszont egy igen ritkán hallható és viszonylag kevés próbával hangversenyképessé tehető mű: az Eszter- házy Pál herceg, Magyarország nádora által 1701-ben komponált Harmónia Chaelestis tételeinek műsorra tűzése (kivéve az elsőét, melyet a szerző kórusra és orgonára írt, s melyet a hangszer közreműködése nélkül nem lett volna szabad előadni). Az ezt követő tételek: a Soil recedit igneus, a Pangelingua és a Puer natus est vonós közreműködőit, a kórus énekeseit és Nagy Zsuzsanna karnagyot egyenlő mértékű elismerés illeti meg a szépen sikerült produkcióért. Élményt nyújtott továbbá De Marzi: Signore déllé cime című, a Piavei csata elesettjeit sirató kompozíciója. Nagy Zsuzsanna zeneszerzőként is bemutatkozott; két kompozíciója közül az elsőként előadott, igazi tehetségről árulkodó, különleges szépségű Ave Maria tetszett jobban, de a Karácsony harangjai című darab - melyben narrátorként Barotai Imre kanonok, a templom plébános is közreműködött - különleges effektusaival, látványosságával szintén figyelemre méltó alkotás. A kissé hosszúra nyúlt hangverseny után lényegében elégedetten, emlékezetükben szép produkciókat raktározva térhettek haza otthonukba a koncerten résztvevők. Szathmáry Judit Gimnázium harmadik osztályát végeztem. Szegedre, a JATE Bölcsészkarára készülök, magyar-történelem szakra.- Nem vagyok amatőr színész. Ilyen kategória nem létezik. Van diákszínpad, van profiszínház, de mindkettőben színészek játszanak. Jól vagy rosszul. Láttam már profikat diákszínpadosan előadni, de tapasztaltam a fordítottját is.-,Ez az első igazi főszerepem. Van, amikor jobban, van, amikor gyengébben sikerül. Háromféle vibrálástól függ: a közönség és köztem, a társam és köztem, a köztem és köztem lévőtől.- A darab politikus. Ha nem lenne az, akkor is belemagyaráznák. Nekem a politikai, történelmi feledékenységről, szenilitásról szól. Ezért aktuális.- ’89 augusztusában léptem a Fiatal Demokraták Szövetségébe, a szolnoki csoport alapító tagjaként. Szerintem ez a leginkább művészetpártoló párt. Előfordulnak erkölcsi hibák, mint minden párt, a FIDESZ is élt a rossz értelemben vett politikai taktikázással. De még így is ezt tartom legtisztességesebb szervezetnek. Az alapelvekkel tökéletesen egyetértek. Úgy vélem, itt dolgoznak a legokosabb szakemberek, akik talán kormány- alakításra is képesek lennének.- A napokban utazom Szegedre, felvételi előkészítő táborba. Később Zalaegerszegen az Országos Színjátszó és Rendezői Táboron veszek részt. Nagyon várom a Debreceni Jazz Napokat, ahol elsősorban Jan Garba- rekre leszek kíváncsi.- Mostanában többek közt a helyhatósági választások érdekelnek. Azonkívül féltem az Erdélyben élő magyarokat. Úgy érzem, Romániában most a butaság diktatúráját élik, amit igazán a nemzetiségek sínylenek meg. Úgy gondolom, Magyarországon sem lesz hosszú életű az új rendszer. Nagyon bízom a demokráciában, hogy hazánkban is európai mértékkel mérhető lesz.- Hamvas Bélát tartom a világ legnagyobb szellemének, írásait olvasva kapom meg azt a szellemi táplálékot, mely gondjaimon átsegít. Ha problémáim adódnak, elmerülük az irodalomban.- bcs -
