Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-30 / 96. szám

Néplap 1990. JULIUS 30 A nép döntött- és el se ment Az adósság 1244 milliárd Nő az államháztartás hiánya / Folytatás az 1. oldalról /- Nem megyek sehová sem. Mi­nek, amikor odafenn már eldöntöt­ték, hiszen választottak maguknak elnököt. Engem akkor a kutya se kérdezett. Harminchat éves va­gyok, és most derült ki, hogy az eddigi életem hazugság volt. És a hátralévő milyen lesz? Ki ad erre elfogadható garanciát, miközben az árak nőnek, a bérek meg stag­nálnak? Társa, Kincses Mihály bólogat:- Olyan ez a szavazás, mint egy rossz reklám. Nézze, tavasszal el­mentünk, de mi változott? Főleg nekünk, dolgozóknak. Az életünk nehezebb, a pénztárcánk köny- nyebb lett, ezért sehova se me­gyek.- Nem így van ez, nem igaz - vág közbe a harmadik, Dezső Károly. - Én elmentem, és igennel szavaz­tam. Jogom van arra, hogy ne en­gem, meg minket megkerülve süs­sék ki, ki legyen a köztársasági elnök. Mert ezt a kihagyósdit nem szeretem. Fegyvemeken Tiszabő felé ka­nyarodtunk, ahol a tanácsházán Karkusz Imréné éppen az összesí­tést nézegette:- Most fél egy, és bizony a falu­ban mindkét helyen olyan kevesen szavaztak, hogy az arány még a tíz százalékot sem éri el. Cigányok szinte nem is voltak, csak öregek, nyugdíjasok.- Vajon miért?- Sokallják az emberek a szava­zást. Nincs munkájuk, kevés a fi­zetés, elfogy a pénz, és ekkor ilyes­mire hívják őket? Kunhegyesre kettő körül érünk. Itt sem más a helyzet, hiszen délig a tíz szavazókörzetnek a tíz száza­léka szavazott. Az elnökség sze­rint ha este hatig meglesz a húsz százalék, kisebbfajta csodának számít. Szeljük a kilométereket, és dél­után három órakor dr.Tóth Albert kisújszállási lakásán csengetünk. Az országgyűlési képviselő rövid­nadrágban, nyárias öltözékben fo­gad. A képviselő is otthon maradt- Ami a szavazást illeti, ezen én most nem veszek részt.- Kényszerítették erre?- Ugyan, dehogy! Saját akara­tomból maradtam távol, nem kö­tött semmiféle pártfegyelem. Ön­szántamból döntöttem. Azért, mert szerintem most rosszul időzített az egész, sőt félő, hogy a passzivitás az őszi választásokra is kihat.- Igen ám, de az ideiglenes köz- társasági elnököt sem a szavazók választották, hanem párszáz em­ber.- A jelenlegi magyar jogrend­szer olyan, hogy a jelentős határo­zatok sorsa nem a köztársasági el­nökön múlik, hanem a kormá­nyon. Hogy ez ne így legyen, eh­hez paragrafusok sorát kellene át­alakítani, megváltoztatni. Visszafelé jövet - fél ötkor - még egyszer betérünk a szajoli művelő­dési házba. Megtudjuk, hogy a né­gyes körzetben délelőtt óta annyit változott a helyzet, hogy az itteni tíz százalék tizenegyre csepere­dett. A strandon nagyobb a forgalom A gimnázium hűvös falai közé érdemes bemenekülni ebben a me­legben. Rácz Lajos, a jászberényi 1 -es számú választókerület szava­zatszámláló bizottságának elnöke éppen a déli órákban indítja útnak az urnát.- Ezertizennégy választásra jo­gosultból százegyen jelentek meg eddig. Inkább az idősek jönnek, 30 év alattival nem is találkoztunk. A ritka látogatók közül egy idős házaspár némi vonakodás után árulja el mire szavazott, de látják, hogy igyekezetük hiábavalónak tűnik. "Közömbösek az emberek” - mondják. Egy másik vélemény szerint "nincs tétje a népszavazás­nak, azért nem mozdul a nép. Mindegy, hogy ki lesz a köztár­sasági elnök, meg volt már elegen­dő szavazás, mégsem haladtunk előre". A Víz utca környékén nagy a nyüzsgés. Megkezdődött a nem­zetközi néptánc tábor, a vendége­ket pedig legkevésbé sem a nép­szavazás foglalkoztatja. Papp Im­re a tábor vezetője sajnálkozik:- Kár, hogy maga a népszavazás intézménye látja kárát ennek az egésznek. Bonyolult, érthetetlen a kérdésfeltevés, szerencsétlen az időpont is, nem csoda, ha érdekte­lenségbe fullad ez az egyébként fontos szavazás. Hajlik az aszfalt a hőségtől, az utcák üresek, mintha kiürült volna a város. A strand azonban zsúfolá­sig megtelt. Mint holdbélit néznek többen, mikor a népszavazásról ér­deklődöm. Árnyékba húzódva egy nógrádi társaság keveri a lapot. Egyikük volt ugyan szavazni reggel, még otthon, de a többiekkel együtt vall­ja: "pénz kell, jó fizetés, és nem népszavazás".- Becsaptak már minket annyi­szor, hogy semmilyen szavazásra nem megyek ezután - egészíti ki másikuk - csak ha egyedül el tu­dom tartani a családom. Jászberényben a 23 ezer válasz­tásra jogosultból 45-en kértek iga­zolást, hogy utazásuk miatt más­hol szavazhassanak, Jászpátin a 7600-ból 18-an. Mindkét helyen dél körül még nem volt 10 száza­lékos a részvételi arány. Délig csak ketten Karcagon 22 szavazókörben nyíltak meg az ajtók reggel. A ke­rületi választási elnökség 11-kor a 8 órai adatokkal tudott szolgálni. Karcag szavazópolgárainak 2,36 százaléka szavazott addigra, a 8. számú választókerületben össze­sen 1,5 százalék. A szavazókörök bizottságaiban minden párt képvi­seltette magát, kivéve a Fideszt, illetékesei elfoglaltságra hivatkoz­tak. Az MSZMP és az MSZP dele­gáltjai szinte minden körben ott voltak. Dél körűire a város polgá­rainak 5-10 százaléka adta le vok- sát, a legaktívabb körben 15 száza­lék. Az északi Újtelepről 12-ig mindössze két asszony szavazott. A déli külvároson 14 órára négy százalék. Végül az elnökség tájékoztatója a 15 órai helyzetről: addigra a 8. sz. választókerületben 9,46 száza­lék, Karcagon 10,62 százalék a szavazók részaránya. Összefoglal­va: úgy tűnik, ezen a vasárnapon csak a kiskertekben, templomok­ban, építkezéseken, presszókban és a strandokon volt élet.- Miért ment el szavazni? - kér­dezem Hatházi Jánostól, aki a 7. szavazókörzetben járult az urná­hoz.- Kötelességemnek tartom, de mindig el is mentem - válaszol a 74 éves idős ember. - Azért kell részt venni, mert a nép szava a döntő. Ki lehet az a kettő?- Mi volt az ön szava?- Az igen. De nem azért, mert a pártunk számára nem volt sikeres a legutóbbi választás. A demokrá­cia a lényeg. Ha azt elérjük, akkor egy kicsit előrébb léptünk.- Mi akadálya annak, hogy a parlamentre bízzuk a köztársasági elnök személyének eldöntését?- Az egyetértés hiánya. Tudja, mindegyik pártban találhatók reá­lisan gondolkodó emberek. Az a baj, hogy amikor győzelemre ke­rülnek, megváltoznak. Sokat kö­zülük a szocialista társadalom ta­nított ki, akikért mi dolgoztunk. ► - Van-e föztársaságielnök-je- löltje?- Nem, még nem döntöttem el magamban. Nincs a mostanival semmi bajom. Csak cselekedjen. Hozzáteszem, eddig két embertől hallottam, hogy nem uralkodni, hanem vezetni akar. Ha elérnénk, hogy minden vezető így gondol­kodjék, akkor szinte mindegy is ki lesz az elnök.- Ki volt az a kettő?- Nem árulom el, de akikkel egy pártban vagyok bizonyára tudni fogják. Még nincs 9 óra, a Czakó család már hazafelé tart. Minél korábban szeretnének a gyerekekkel elindul­ni otthonról. A Tiszához mennek.- Melyik négyzetet jelölte meg? - kérdezem a férjtől. ­Miként vélekedik a népszava­zásról egy vallásos ember?- A másodikba tettem a jelem. Úgy vélem, az ország jelenlegi ál­lapotában nem lenne helyes még jobban szétforgácsolni erőinket. A parlament, a kormány egyfajta összetartó erőt képvisel. Hiszem, hogy a hatalom - jóllehet emberek a birtokosai - az Úr akaratának a megnyilvánulása. Az Isten ural­kodik az emberek birodalmán és annak adja azt, akinek akarja. A Biblia szavaival: dönt királyokat és tesz királyokat. Olyan vezetőt ad, amilyet megérdemlünk. Ide il­lik még egy gondolat a szent­írásból: igyekezzünk az ország gazdagodását elősegíteni, mert annak jólététől függ a mi jólétünk is. ’Várnak minket az iskolában A néni már hetvenhez közelít. Láthatóan súlyos betegségek gyötrik. Minden lépés kín számá­ra. Botjára támaszkodva ejti borí­tékját a fadobozba és lassan kibo­torkál a szavazóhelyiségből. Kér­dezték tőle már korábban is, ki- menjenek-e a mozgó urnával hoz­zá, de ő a saját lábán akart eljönni. Egyedül. Jól tudja, mások csak le­gyintenek az egészre. Hiábavaló­ság!- Mondtam is nekik: elég rosszul teszitek, ha nem szavaz­tok. Az a sok ember fáradozott az aláírásgyűjtéssel, meg aztán ott várnak minket az iskolában! Tud­ja, korábban én is dolgoztam a közösségért.- Milyen lenne a jó elnök?- Becsületesnek kellene lennie, aki csak a népért dolgozik. De hát nem is lehetne ugye másmilyen, ha a nép választja meg.- Véleménye szerint egyet je­lent-e az igen szavazat valamiféle MSZP-s, MSZMP-s elkötelezett­séggel?- Nem - válaszol röviden Boly­hos Gábor. - A fiataldemokraták­kal szimpatizálok, mégis igennel szavaztam. Szerintem a népnek kell eldönteni, hogy ki lesz az or­szág első embere. A parlament túl sokrétű. Ahány párt, annyi nézet.- Tizenegy óra van. Tikkasztó a hőség. Hogy-hogy nem mennek vízpart mellé?- Oda indulunk. / Folytatás azl. oldalról / ebben az időszakban egyre gyorsuló ütemben adósodott el külföldön, s ugyanebben az idő­szakban jelentősen megnőtt a költ­ségvetési mérleg hiánya is. Ma­gyarország bruttó adósságállomá­nya 1985-ben 13,9 milliárd, nettó adósságállománya pedig 8 milli­árd dollár volt. Az akkori nettó adósságállomány 43,2 milliárd fo­rinttal terhelte az államháztartást. Időközben az eladósodás növeke­dése és a forint többszöri leértéke­lődése miatt a külső eladósodás következtében az államháztartásra háruló teher 517,6 milliárd forintra emelkedett. (A múlt év végén Ma­gyarország bruttó adóssága 20,6 milliárd dollár volt, a nettó adóssá­gállomány pedig 15,1 milliárd dol­lár körül alakult.) Az elmúlt öt esztendő során a költségvetési mérleg hiánya is je­lentősen megnövekedett. Míg a deficit 1985-ben 15,8 milliárd fo­rint volt, 1986-ban 46,9 milliárd / Folytatás azl. oldalról / A hallgatóságot leginkább ér­deklő földkérdésről szólva külön kiemelte: a földkérdést politikai fegyverként használták eddig a Kisgazda Párt ellen. Azt állították róla, hogy vissza akarja állítani a nagybirtokot és a cselédrendszert. Normális ember ilyet nem állíthat és nem is akarhat, - hangsúlyozta. Céljaikról megemlítette: a mező- gazdaságban is meg kell teremteni a magántulajdon túlsúlyát. Ve­gyestulajdonban kell gondolkod­ni. Kiemelte: a "mindenkié" foga­lom arra jó, hogy a földet, a terme­lőeszközöket senki se tekintse a magáénak és ne is becsülje azt. Külön teret szentelt a tsz-ek helyzetének, úgy fogalmazva, hogy a tsz-ek bérmunkássá tették a parasztságot. Óriási bürokráciát honosítottak meg, feleslegesen nagy apparátust kellett eltartaniok a tsz-tagoknak. Elmondta, hogy nem akarják a tsz-ek abszolút érte­lemben való megszüntetését, ha­nem azt kívánják elérni, hogy a tsz-ben is valódi tulajdonosok le­gyenek az emberek és ne bérmun­kások. Amelyik szövetkezet élet­képes lesz, annak nem kell félnie a piacgazdaságtól. Részletesen szólt az új földtör­vény-tervezetről, kiemelve annak hármas célját: megteremteni a ma­forintra emelkedett, s 1987-ben is 34,9 milliárd forint volt. A követ­kező esztendőben viszonylag ki­sebb, 19,7 milliárdos hiánnyal zárt a költségvetés, ám a múlt eszten­dőben a deficit rekordméretűvé vált, 54 milliárd forint lett. Többek között az államháztartás nagymértékű eladósodásának las­sítása miatt is szükséges, hogy az idén a költségvetési mérleg hiánya - az év végén - ne haladja meg a 10 milliárd forintot. Mivel a féléves deficit már 13 milliárd forint körül van, a kormány rákényszerült a fo­gyasztói áremelésekre, a költség- vetés kiadásainak lefaragására, be­vételeinek terven felüli növelésé­re. A program végrehajtása - bár jelentős terheket ró a lakosságra - fontos a pénzügyi egyensúly javí­tása szempontjából. Kedvezőtlen viszont, hogy bizonyos mértékben növeli az inflációt. A fogyasztói árak fél év alatt, vagyis december végéhez viszonyítva, 22 százalék­kal emelkedtek. (MTI) gángazdaság túlsúlyát a mezőgaz­daságban; rehabilitálni azokat, akik ’47-ben földtulajdonnal ren­delkeztek és azt jogtalanul elvették tőlük, és végül: biztosítani a terme­lés folyamatosságát. Alapvető cél­kitűzésként említette azt, hogy csak az jusson földtulajdonhoz, aki megműveli azt, nem pedig kufár- kodni akar vele, akinek élethivatá­sa a föld. Másfél hektár földtulaj­donról lehet így szó. Akiktől jog­talanul vettek el földet, azok külön igénylés alapján száz hektárig jut­hatnak földhöz a kisgazdák terve­zete szerint. Ez lesz egyébként a birtokmaximum, hogy ne alakul­hasson ki nagybirtokrendszer. Külföldiek nem szerezhetnek tu­lajdonjogot. Az erdők nem kerül­hetnek magánkézbe. Akitől erdőt vettek el annak idején, azt megha­tározott szorzószámmal kártalanít­ják. Az új földtörvény a főtitkár sze­rint legkésőbb szeptember máso­dik felében kerül az Országgyűlés elé. Hamarabb azért nem lehetsé­ges ez, mert megannyi jogi vonzata - szövetkezeti törvény, hitelpoliti­ka stb. - van. A főtitkár beszéde befejező ré­szében hangsúlyozta, hogy a tulaj­don mögött mindig ott az érdek, aminél nagyobb hajtóerő nincs. Röviden érintette nemzetközi gaz­dasági kapcsolatainkat, a falu és a város viszonyát és azt, hogy ilyen nehéz örökség felszámolásához hosszabb idő és politikai stabilitás kell. A főtitkár beszéde után Vincze Kálmán, a párt megyei elnöke a koalíciós pártokkal való együttmű­ködés kérdéseit ismertette. A 30. heti TOTÓ- eredmények 1. FC Homburg - Essen 2:1 i 2. Mannh. - Blau-Weiss 90 2:0 i 3. Münster - Fortuna Köln 2:0 i 4. Oldenburg - Mainz 1:2 2 5. Schweinfurt - Osnabrück 0:3 2 6. Stuttg. Kickers - Darmstadt3:0 1 7. Meppen - Havelse 2:0 1 8. Fyllingen - Viking 1:3 2 9. Kongsvinger - Brann 1:1 X 10. Moss - Molde 0:1 2 11. Rosenborg - Lilleström 3:0 1 12. Strömsgodset - Tromsö 2:3 2 13. VIF Fotball-Start 0:1 2 pluszmérkőzés: 14Duisburg- Braunsch ....... t örölve, a megállapított eredmény: X A cigányság szolidaritási napja elnevezéssel egész napos kulturális és politikai programot rendezett szombaton a Phralipe Független Cigányszervezet, az Almássy téri szabadidőközpont­ban. Képünkön Göncz Árpád Csontos Ferikével a rendezvényen. Bőven volt idejük beszélgetésre, olvasásra, sőt amint azt felvételünk tanúsítja, még sütemény­evésre is - egyáltalán nem örültek ennek a Tisza-partra csábító hőségben - a szajoli 4-es szavazókörben tevékenykedő bizottsági tagoknak. Fotó: Mészáros A tulajdon mögött ott az érdek, a legnagyobb hajtóerő A Kisgazda Párt nagygyűlése Abádszalókon

Next

/
Oldalképek
Tartalom