Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)
1990-07-27 / 94. szám
A MINISZTERELNÖK ELLENJEGYZÉSÉVEL A tömegtájékoztató eszközök vezetőit a köztársasági elnök nevezi ki Ülést tartott a Minisztertanács László Balázs kormányszóvivő tegnap közölte: a kormány e heti ülésén rendkívüli napirendi pontként megvitatta és elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök - a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda - vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Antall József miniszterelnök a döntést követően felkérte Szabad György megbízott házelnököt, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot a házszabályok által megengedett sürgősségi jelleggel, lehetőleg már hétfőn tárgyalja. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szinte szó szerint megegyezik egy korábban tett képviselői javaslattal, amit a Ház már megvitatott, nagy a valószínűsége annak, hogy az Országgyűlés hamarosan döntésre tud jutni. A javaslat azt tartalmazza, hogy a tömegtájékoztató eszközök vezetőit a köztársasági elnök nevezze ki a miniszterelnök ellenjegyzésével. A kinevezés előfeltétele az Országgyűlés illetékes bizottsága általi nyilvános meghallgatás. Több kérdésben máris egyetértés Megkezdte munkáját a szakszervezeti kerekasztal Egyeztető megbeszélésre ültek össze tegnap a Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének székházában a korábbi, illetve az újonnan megalakított szakszervezeti szövetségek és a munkástanácsok képviselői. A kerekasztal-megbeszélésen - a vendéglátó Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségén kívül - jelen voltak az autonóm szakszervezetek, a Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés képviselői. Az eszmecserén a függetlenek működési feltételeik hiányára, a vagyonmegosztás rendezetlenségére tették a hangsúlyt. A MSZOSZ nevében felszólaló Nagy Sándor elismerte: léteznek ellentétek, de ennek okát ő, mint kifejtette, abban látja, hogy több új szakszervezet összekeveri a dolgozói érdekképviseletet a politikai szerepvállalással. (Foly tats a 2. oldalon) Rába-General Motors megállapodás A General Motors és a Rába között január 13-án kötött előzetes megállapodás alapján a két vállalat képviselői tegnap Győrött aláírták azokat a társasági szerződéseket, amelyek egyben a magyarországi gyártásra és forgalmazásra létrehozott vegyesvállalatok alapító okiratai. Több mint fél évszázad után ismét lesz tehát Magyarországnak személyautógyártó vállalata, amelynek neve: General Motors Magyarország Járműgyártó Kft. Az Opel személygépkocsik hazai értékesítésére pedig létrejött a General Motors Magyarország Autó Forgalmazó Kft. A járműgyártó Kft. működésének fő jellemzői a januári előzetes megállapodás óta nem változtak: évente 200.000 személygépkocsi-motor előállítása, azonkívül évi 15.000 Opel Kadett személygépkocsié. Az F -400-as Ausztriába indul A vízkutak után olajat keresnek Már a korábbi években is részt vettek szolnoki olajbányászok ausztriai víztermelő kutak mélyítésében, s most is végeznek ott ilyen munkát. Kezdetberuaz ásványbányászat részére fúrtak víztelenítő aknákat Felső-Ausztriá- ban. Akkor még ezekhez a nagy átmérőjű se- kélyfűrásokhoz az osztrákok biztosítottak berendezést. Ez a tevékenység bővült tavaly me- legvízkutak fúrásával a burgenlandi részen és Felső-Ausztriában. Ezek a kutak nyolcszáz- kétezer-egynéhányszáz méter mélységűek. Ilyenek fúrása - mint azt Tihanyi Gábortól, a Kőolajkutató Vállalat vállalkozási főmérnökétől megtudtuk -, jelenleg is folyamatban van. A KV a közeljövőben olajipari kutatófúrással is bővíti ausztriai tevékenységét. Egy négyezer méternél mélyebb kút ottani fúrására vállalkozott. A vállalat szolnoki gépműhelyében erre a célra szerelik most össze az F-400-as mélyfúró berendezést. Erre azért van szükség, mert az igen szigorú osztrák környezetvédelem miatt a megrendelő az osztrák bányahatósággal együtt a zajszintre és a motorok füstgázára vonatkozó méréseket akar végezni a berendezés kiszállítása előtt. A szállításra egyébként várhatóan szeptember közepén kerül sor. Az ausztriai munkát tíz emberrel kezdte annakidején a Kőolajkutató Vállalat. Mostanában átlag harminc dolgozója van ott a különböző fúráspontokon. Tavaly a KV ausztriai munkából eredő árbevétele már több százmillióra rúgott, az idén pedig várhatóan meghaladja az ötszázmillió forintot. Az ausztriai munkák minden évben nyereséget hoztak a vállalatnak - tavaly például mintegy nyolcmillió forintot. Az idei első félév során - száznyolcvan milliós forgalom mellett - szintén nyolcmillió forint nyereséget könyveltek el. A Kőolajkutató Vállalat az ausztriai munkát a Nikex Külkereskedelmi Vállalattal és egy osztrák céggel munkaközösségben végzi. A magyar fél részesedése ötven százalék. Szerelik az Ausztriába készülő F-400-as fúróberendezést Mi lesz veled, emberke? A munkanélküliség egyre nyomasztóbb gond, pedig még igazából nem is kezdődött meg a szerkezetváltás Magyarországon. De a legkilátástalanabb helyzetben a fiatalok vannak, akik most lépnek ki az életbe, nagy tervekkel és elhatározásokkal, s az első benyomásuk az, hogy nincs rájuk szükség. A pályakezdők elhelyezkedési gondjairól szól cikkünk a 3. oldalon Az MSZP pályázatot ír ki tizenegy megyei kiadóvállalatra Az MSZP elnökségi ülését követő tegnapi sajtótájékoztatón a párt szóvivője, Polgár Viktor bejelentette: az MSZP nyilvános pályázatot ír ki a tulajdonában lévő megyei napilapok és megyei kiadóvállalatok vagyonának megvásárlására, mert nem kíván-, ja jelenlegi, túlméretezett lap- struktúráját megtartani. Az MSZP az alapító-tulajdonosi jogot és a vállalati vagyont egyszerre ajánlja fel; a 11 lap és kiadó összértéke mintegy 700 millió forintra becsülhető. A pályázat nyilvános, azon bármely magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy részt vehet, kivéve a politikai pártokat és azok gazdálkodó szervezeteit. Fontos kikötés: a külföldi tulajdoni hányad nem haladhatja meg a 49 százalékot. A megpályázott lapok száma nem korlátozott, azonban 30 százalékot meghaladó tulajdoni hányadot egy tulajdonos csak legfeljebb három lapban szerezhet. A tulajdonjogot a pályázó csak akkor nyerheti el, ha a dolgozói kollektíva együttműködési nyilatkozatának birtokosa. A pályázat további feltételei a sajtóban kapnak bővebb nyilvánosságot. Polgár Viktor elmondta, hogy az MSZP az alapító-tulajdonosi jogból származó bevételről a köz javára lemond, az a költségvetés része lesz. Az intézkedés egyben azt is jelenti, hogy az MSZP-nek nem lesz saját napilapja. Az MSZP bízik abban, hogy a politikai pártok nem emelnek az eljárás ellen kifogást, annál is inkább, mert erre lett volna módjuk, hiszen a felhívás szövegét már korábban megkapták, s nem tettek észrevételt. Az Április 4 Gépipari Művek örményesi Hungarotherm Gépgyártó Leányvállalata a szovjet piac kiesése miatt jelentősen növelte tőkésországokba irányuló munkáit. Saját fejlesztésű termékek gyártásával és forgalmazásával is igyekeznek pótolni a kieső piacot. Felvételünkön az NSZK-rendelésre készülő olajtartályok egyikének a hegesztése látható. Fotó: Mészáros Óvatos derűlátás Magyar-román külügyi tárgyalások Magyarország és Románia megállapodott abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokról folytatott tárgyalásokon ’’konstruktív, pragmatikus magatartást tanúsítanak”, ami köznapi nyelvre lefordítva annyit tesz: Magyarország ismét megelőlegezi a bizalmat Romániának, s nem tartja kizártnak, hogy a román vezetés ’’belátható időn belül” talán valóra vált néhányat ígéreteiből. Ekképp összegezhető annak a tegnapi sajtótájékoztatónak a lényege, amelyen Romulus Neagu román külügyi államtitkár és Szokai Imre magyar helyettes államtitkár ismertette budapesti tárgyalásaik eredményeit. A magyar és a nemzetközi sajtó képviselői kettős szereposztású előadás részesei lehettek a tájékoztatón: míg Neagu elsősorban a ’’gyümölcsöző” kétoldalú kapcsolatok biztató fejleményeit igyekezett kidomborítani, addig magyar tárgyalópartnere tények felsorolásával ’’egészítette ki” román kollégájának beszámolóját. Neagu államtitkár úgy vélekedett: a megbeszéléseken sikerült megtalálni a magyar-román párbeszéd kulcsát, amikor kölcsönösen lemondtak arról, hogy bármiféle előfeltételhez kössék a tárgyalásokat. Szokai Imre ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarország számára elvi kérdés a romániában élő magyarság sorsának alakulása. Hazánk számára e kérdésben rendezőelv a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítása, illetve az ehhez szükséges intézmény- rendszer megteremtése. A magyar-román kapcsolatok alakulása elválaszthatatlan attól, miként alakulnak a romániai magyarság életkörülményei. Természetesen nem a Magyar Köztársaság dolga, hogy a Romániában élő magyarok igényeit megfogalmazza, erre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hivatott. (Folytatás a 2. oldalon) Mongol választási eredmények A hatvanhat éve hatalmon lévő állampárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt nagyarányú győzelmével végződött a mongóliai általános választások első fordulója. A vasárnap lebonyolított szavazás hivatalos eredményét tegnap hozták nyilvánosságra az ulánbátori lapok. A választásokon indult 2400 jelölt közül 799 jutott tovább a július 29-i második fordulóba. Közülük 679-en az MNFP-t képviselik, illetve függetlenek. A legjelentősebb ellenzéki párt, a Mongol Demokrata Párt 86, a Mongol Szociáldemokrata Párt 18, a Mongol Nemzeti Haladás Pártja pedig 16 jelöltet indíthat vasárnap. Szanzsászüren Zorig, a Mongol Demokrata Párt alapítója elégedettségének adott hangot az első forduló eredményeivel kapcsolatban. Azt reméli, hogy az ellenzék végül mintegy ötven mandátumot szerezhet a megújuló Nagy Népi Hurálban.
