Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-26 / 93. szám

Néplap 1990. JULIUS 26. Felhívás népszavazásra Baloldali nagygyűlés Debrecenben Horn Gyula arra számít, hogy vasárnap nagy számban mennek szavazni az állampolgárok, s több­ségük a köztársasági elnök közvet­len megválasztása mellett voksol - ezt az MTI tudósítójának kérdésé­re válaszolva mondta a szocialista párt elnöke, azon a sajtótájékozta­tón, amelyet tegnap tartottak Deb­recenben a párt városi székházá­ban. Pesszimistának nevezte azo­kat az előrejelzéseket, amelyek szerint a választóknak csupán a 20 százaléka járul vasárnap az urnák­hoz, bár - mint hangoztatta - nem a legszerencsésebb a szavazás idő­pontja. Nyár közepén tartani a népi­szavazást enyhén szólva nem az ügy támogatását jelenti - véleke­dett. Kérdésre válaszolva kijelen­tette: amennyiben a nép vasárnap a közvetlen elnökválasztás mellett dönt, a szocialista párt - bizonyára más pártokhoz hasonlóan - nem mond le a jelöltállítás jogáról. A Szocialista Párt elnöke a bal­oldali egységtörekvésekről szólva bejelentette, hogy magas szintű párbeszédet kezdtek a szakszerve­zetekkel, az egyik szociáldemok­rata párttal és az Agrárszövetség­gel. Egy legutóbbi felmérés adatai szerint egyébként erősödött a ro­konszenv a szocialisták iránt: ma a választók 16-18 százaléka adná szavazatát a szocialistákra.- A jelenlegi kormánykoalíciót nem fenyegeti a széthullás veszé­lye - válaszolta egy másik kérdésre Hóm Gyula - ma ugyanis egyetlen politikai erőnek sem érdeke, hogy kormányválságok sorozatába sod­ródjon az ország. Az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke szerint a jelen­legi kormánynak is - akárcsak az előzőnek - sikerágazata a külpoli­tika. Ugyanakkor aggodalmát fe­jezte ki az ország nemzetközi hely­zete, a szomszédos országokban egyre erősödő magyarellenesség miatt. Ezzel kapcsolatban megál­lapította:- Nem volt szerencsés az ideig­lenes köztársasági elnöknek az a kijelentése, miszerint Romániának a demokráciába Magyarországon keresztül vezet az útja. Ez nem segíti sem a nemzetiségi kérdés megoldását, sem a két ország vi­szonyának javítását. A sajtótájékoztatót követően nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Párt városi szervezete Debrecenben, a Kálvin téri udvar­házban. Horn Gyula beszédében kijelentette: a rendszerváltozás fő­ként a gazdaság területén még nem ment végbe hazánkban. Az elkö­vetkező hónapiokban-években sú­lyos megpróbáltatások várnak az országra. A kormánynak a lakos­sággal szemben kemény feltétele­ket támasztó intézkedéseket kell meghoznia. A jövőben éles parla­menti, illetve pártok közötti kon­frontációk várhatók, ezért van szükség szuverén, a nép által vá­lasztott köztársasági elnökre az or­szágnak. Olyanra, akit nem befo­lyásolnak egy-, vagy többpárti ér­dekek - mondotta. A Debrecenben tartott baloldali naggyűlés résztvevői felhívást fo­gadtak el, amelyben kérik a Ma­gyar Köztársaság választójoggal rendelkező állampolgárait, hogy vegyenek részt a július 29-i nép­szavazáson. A köztársasági elnök személyének a kiválasztása - fo­galmaz az állásfoglalás - olyan nagyjelentőségű kérdés, amelynek eldöntésében érvényesülnie kell az egész nemzet akaratának. A naggyűlés után Hóm Gyula az MSZP debreceni székházában politikai fórumon találkozott a Szocialista Párt tagjaival és más érdeklődőkkel. Napirenden a társadalombiztosítás, a jövedelemadó és a tájékoztatás ' (Folytatás az 1. oldalról) védelmekkel kapcsolatban az adó­hiányt úgy kell kiszámítani, hogy a be nem vallott jövedelmet a meg­szerzése évének jövedelméhez kell hozzáadni. A törvénymódosítást csaknem egyhangúlag - 240 igen, egy tar­tózkodás mellett - fogadták el. Ezt követően tértek rá a képvi­selők a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvény módosításának megvitatására. Az előterjesztő Ke­lemen András népjóléti minisztéri­umi államtitkár rámutatott: a mó­dosítást elsősorban az teszi szük­ségessé, hogy az áremelések jóval meghaladják az előre tervezett mértéket, s elérhetik akár a 30 szá­zalékot is. Éppen ezért a tervezet értelmében augusztus l-jétől a 4700 forint alatti nyugdíjakat és nyugdíjszerű szociális ellátásokat 300 forinttal emelik meg, s ugyan­csak 300 forinttal emelkedik a gyermekgondozási segély jövede­lempótléka, illetve a gyermekgon­dozási díj minimuma. Az államtitkár mindehhez hoz­záfűzte, hogy ezzel a kormányzat korántsem tekinti befejezettnek a kompenzációt, s még az idén to­vább emelik a társada­lombiztosítási juttatások összegét. Hangsúlyozta ugyanakkor: mind­ehhez szükséges a Társada­lombiztosítási Alap forráshiányá­nak csökkentése, a járuléktartozá­sok pótlékának emelése. A Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság egy tar­tózkodás mellett egyhangúlag tá­mogatta a törvénymódosítást, s ugyancsak elfogadásra ajánlotta azt a Költségvetési, Adó- és Pénz­ügyi Bizottság előadója. A hozzászóló képviselők vala­mennyien egyetértettek abban, hogy a mostani nyugdíjkiegészítés csak az első lépés lehet, s volt, aki szóvá tette azt is, hogy az 5000 forint feletti nyugdíjasok számára semmit sem juttatott a költségve­tés. Azt is elismerték a képviselők, hogy a Társadalombiztosítási Alap több mint 15 milliárd forintos kintlevősége valóban szinte meg­bénítja a társadalombiztosítást. Éppen ezért sürgették a központi költségvetés és a társada­lombiztosítás költséggazdálkodá­sának határozott szétválasztását. Az új biztosítási rendszer beveze­téséről azonban már megoszlottak a vélemények. Végül is a Társada­lombiztosítási Alap költségvetésé­ről szóló törvény módosítását nagy többséggel elfogadták a képvise­lők. Az Országgyűlés vezetése úgy tervezte, hogy a plénum tegnap délután részletes vitával folytatja a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságá­nak felállításáról, valamint a köz- szolgálati média vezetőinek ideig­lenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hogy nem így történt, annak az volt az oka, hogy a több mint 20 hozzá­szóló képviselő közül mindössze ketten-hárman foglalkoztak ezzel a konkrét témával, a többieket sok­kal inkább a sajtó jelenlegi, többek szerűit inkább csak bírálatot ér­demlő tevékenysége, illetve a Hír­lapkiadó Vállalat és a Pallas Lap­kiadó Vállalat fúziója foglalkoz­tatta. Az órákon át tartó eszmecsere Kulin Ferencnek, a Kulturális, Ok­tatási, Tudományos, Sport-, Tele­vízió- és Sajtóbizottsága elnöké­nek beszámolójával kezdődött, aki a testület álláspontját ismertetve kitért e fúzióra is. Ezt a ’ ’kormány­akciót” természetesen nem hagy­hatta szó nélkül az ellenzék, az ő véleményüket pedig nem hagyhat­ta válasz nélkül az MDF. Orbán Viktor (Fidesz) határo­zottan visszautasított mindenféle, elsősorban a sajtóval összefüggő általánosítást, és felvilágosítást kért a kormánytól: mi a kormány álláspontja a személycseréket ille­tően, amelyeknek a tömegkommu­nikációban kell vagy kellene meg­történni? Milyen elvek alapján ne­vez ki és/vagy vált le személyeket. Végezetül javasolta, hogy a kor­mány ’’gründoljon” magának egy lapot, de ne úgy próbáljon meg saját, vagy magához közelálló saj­tóhoz jutni, ahogyan a fúzióról ki­alakult vita tükrözi. Jóllehet, voltak néhányan, akik többször is figyelmeztették a plé- numot, hogy talán a tárgyról kelle­ne beszélni, mert a törvényjavas­latról dönteni kell, a szó elszállt a képviselők feje fölött. Már-már le­zárult a részletes vita, amikor a Fidesz egy képviselője kompro­misszumos indítványt tett. Ezt azonban végül a plénum éppúgy leszavazta, mint a bizottsági, kép­viselői és előterjesztői módosító indítványokat és végezetül az egész törvényjavaslatot. Maradt tehát - legalábbis sajtó­ügyben - minden a régiben, maga az Országgyűlés döntött úgy, hogy érvényben tartja a jelenleg hatá­lyosjogszabályokat. így értelmez­te a határozatot rövid felszólalásá­ban Antall József miniszterelnök is. A Pártatlan Tájékoztatás Bizott­sága sorsát megpecsételő szavazás után a Szabad Demokraták Szö­vetsége és a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója meg­lehetősen éles hangnemben egy­mást okolta amiatt, hogy végül is még a rádió, a tévé és az MTI vezetőinek kinevezési rendjében sem sikerült egyezségre jutni. Az ’’események utáni akadémikus­vitát” az elnöklő Szűrös Mátyás végül azzal zárta le, hogy a szava­zás menete a jegyzőkönyvekből nyomon követhető, s ha ennek szükségét látják a parlamenti frak­ciók, akkor megvizsgálhatják, mi­ként is zajlott le a határozathoza­tal. Orbán Viktor (Fidesz) a fiatal demokraták sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a két nagy párt a Pár­tatlan Tájékoztatás Bizottságának ügyében kompromisszumképte­lenségről tett tanúbizonyságot. Vita nélkül, nagy szótöbbséggel határozott az Országgyűlés Ha­raszti Miklósnak (SZDSZ) a frek­venciamoratóriumra vonatkozó országgyűlési határozattervezete felett. A jóváhagyott határozat ér­telmében a parlament felkéri a kor­mányt, hogy terjessze mielőbb az Országgyűlés elé a frekvenciamo­ratóriumról szóló törvényjavasla­tot, amely az engedélyezés rendjét újraszabályozó tájékoztatási tör­vény meghozataláig megtiltja a rá­dió- és televízióműsorok sugárzá­sára és továbbítására alkalmas frekvenciák kijelölését. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának e heti sorozata ezzel befejezte munkáját, Szűrös Má­tyás bejelentette, hogy az Ország- gyűlés elnöke július 30-án, hétfőn 10 órára összehívta a Parlament következő ülését. Elvonult a cigánytábor Megvalósították, amit terveztek Végétért a Cigányfiatalok ül. Országos és Nemzetközi Környezetvédő Építőtábora Kedden este hangulatos bú­csúesten köszöntek el egymástól a gyerekek. Farkas Flórián és dr.Kozakava Radnay Mária a Családsegítő Szolgálat szociális munkásai, a tábor vezetői érté­kelték a fiatalok elvégzett mun­káját, beszámoltak a kitűzött fel­adatok, tervek megvalósulásá­ról. Az idei tábor egy megkezdett folyamat utolsó állomásának te­kinthető. Az eddigi három alka­lommal nagy feladatot vállaltak magúkara a szervezők, a Motor úti lakótelep infrastruktúrájának fejlesztését, lakható környezet megteremtését, ilyen irányú esz­tétikai igény kialakítását az ott- lakókban. Az előző években zöldövezet létrehozásában, csa­torna, játszótér, sportpálya építé­sében működtek közre, részt vet­tek a Családsegítő Szolgálat által meghirdetett "tiszta udvar, szép virág" mozgalom meghonosítá­sában. Ebben az évben azt vállalták, hogy megépítik a már régóta ígért, de a távoli jövőbe vesző megvalósulást sejtető, eddig vágyálomnak hitt járható utat. A városi tanács tavaly évelején végzett számításai szerint ez a munka körülbelül 3 millió fo­rintba került volna, amit a tábo- rozóknak, a támogató vállalatok, intézmények segítségével 600 ezerből sikerült kihozni. A Víz- és Csatornamű Vállalat rakodó, szállító eszközeinek díjmentes használata közel 400 ezer forint megtakarítást jelentett. Az Álla­mi Építőipari Vállalat rakodógé­pet biztosított, a Horodó- és Fű­részipari Vállalat, a Közterület­fenntartó Vállalat és az Ingat­lankezelő Vállalat társadalmi munkával, eszköz- és pénztámo­gatással segített. A tábor szerve­zői elnyerték a Szociális Alap fejlesztési pályázatát, és a Ma­gyarországi Cigányok Demok­ratikus Szövetsége is komoly összeggel szállt be a munkába, így, úgy tűnik, sikerült megolda­ni a Motor úti lakótelep régi gondját. Hétvégeken a telepen lakó családok is bekapcsolódtak a munkába. A tábor lehetőséget kínált az ott élőknek, saját sor­suk formálására, problémáik önálló megoldására. A programban a népfőiskolái, önkormányzati felkészítés is szerepelt. A munka mellett a gyerekeknek esténként jutott idő egy kis szórakozásra. Kirándulá­sokon vettek részt, élményekkel gazdagodtak, új barátokra leltek, megismerkedhettek az ország különböző vidékein élő cigá­nyok kultúrájával. A három éve visszatérő táborozó, a Zala me­gyei Bogdán István így vallott élményeiről:- A táborban új barátságokat kötöttem. A legjobb a munka volt, éreztem, hogy együtt van a társaság testileg, lelkileg. Jó len­ne, ha máshol az országban is létrejönnének hasonló mozgal­mak, én ugyanis itt kaptam ked­vet ahhoz, hogy a továbbiakban is a cigányproblémák megoldá­sával foglalkozzam. Képünk a búcsúesten készült. b cs fotó: I.Cs. Terjed a hitelkártya Már nem divat a vastag bankóköteg (Folytatás az 1. oldalról) kapja munkabérét vagy ennek egy részét konvertibilis valutában. Á másik ok az, hogy 1989. szeptem­ber 18-án devizaliberalizálás tör­tént nálunk, így tehát könnyebben tarthat bárki amerikai dollárt, an­gol fontot, nyugatnémet márkát vagy bármely más nyugati valutát, mint korábban. Azóta népszerűbb lett a hitelkártya, például a VISA- kártya, amely a világ egyik legel­terjedtebb fizetési rendszerének az eszköze. Ezt egyébként az öt föld­rész százötven országában, csak­nem hatmillió helyen fogadják el készpénz helyett. Több előnye mi­att terjedt el, lehet vele vásárolni vagy szolgáltatásokat kiegyenlíte­ni éttermekben, szállodákban, áru­házakban, különféle más üzletek­ben, légitársaságoknál. Akár turis- taútra, akár hivatalos útra, kikül­döttként megy valaki külföldre, vi­heti magával a VISA-hitelkártyát. Az utóbbi is egyre jobban terjed, a különböző vállalatok, cégek sőt a magánvállalkozók is biztosítják önmaguknak vagy munkatársaik­nak ezt a pénz nélküli fizetési lehe­tőséget. Magyar állampolgár ak­kor juthat hitelkártyához, ha devi­zaszámláján legalább 2000 USD van. A bankot nem érdekli, hogy ez a deviza honnan származik, mi­ként jutott hozzá tulajdonosa. Első lépésként elegendő egy kérdőívet kitölteni és eljuttatni a Magyar Külkereskedelmi Bank­hoz, a számlaszerződés aláírásakor azonban már személyesen kell megjelenni, és különösen fontos az aláírás. Ennek mintája rákerül a VISA- kártyára, és ha a tulajdonosa bár­hol, itthon vagy külföldön kész­pénz nélküli fizetésre használja, és aláírja a vásárlásnál a szelvényt, akkor kézjegyének egyeznie kell a kártyán látható aláírásmintával Természetes, hogy a vásárlás mér­téke nem lehet nagyobb, mint az az összeg, amellyel a hitelkártya tu­lajdonosa a devizaszámláján ren­delkezik. Ez önmagában beosztásra ösz­tönöz. Külföldiek is szerezhetnek Budapesten vagy a MKB vidéki bankfiókjaiban VISA-hitelkártyát, de nekik legalább 3000 USD kell, hogy legyen birtokukban, és szá­mukra szükséges bankgarancia is. Döntés vasárnap Az Országgyűlés vagy a nép választ köztársasági elnököt? (Folytatás az 1. oldalról) Kopaszodó fiatalember sport­táskáját cipeli a buszmegálló felé.- A hét végén elmegy szavaz­ni? - szólítom meg.- Nem - válaszol -, mert éppen Tiszakécskén leszek.- Kért igazolást a tanácstól, hogy ott szavazhasson?- Kérni kell?- Nem kell kérni, de lehet. Egyébként, ha Szolnokon ma­radna, fölkeresné szavazókörze­tét?- Nem.- így már világos. Megmonda­ná, miért döntött így?- Tudja, én az országgyűlési választásokon nem a szocialis­tákra szavaztam. Kitartok koráb­bi döntésem mellet. V * * Az egyik kisgazdapárti mér­nök másként gondolkodik. Ő nem engedi ki a kezéből a vá­lasztás lehetőségét. Miért? Azért, mert véleménye szerint számos képviselőt az országos listán a pártra szavazók juttattak be a Parlamentbe. Képviselői erényeik ezért erősen megkérdő- jelezhetők. *- Te elmégy szavazni? - kérde­zem az egyik iroda huszonéves ügyintézőjétől. (Nevének közlé­sére őt sem tudtam rávenni.)- Miért? Már megint milyen szavazás lesz?- A köztársasági elnök megvá­lasztásának módjáról határoz a lakosság.- Én a többire sem mentem el. V ** Az egyik MSZP-szimpatizáns azért hallgat a szocialisták felhí­vására ezúttal is, mert szerinte nem volt igazán mi közül vá­lasztani a legutóbbi választá­son.- Az emberek csak amellett voksoltak, hogy mi ne legyen. Ez így kevés. Sokkal jobban meg­oszlik az állampolgárok vélemé­nye, mint az Országgyűlésé. A Parlament tehát a köztársasági elnök személyének megválasz­tására nincs feljogosítva. Sz.Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom