Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-21 / 89. szám

10 1990. JÚLIUS 21. Város nyár derekán Idegen szavaktól hangos az utca A Tisza-parti kisvárost nyaranta angol, német, francia, olasz, holland, belga és a jó ég tudná még miféle népek fiai, lányai keresik fel. Ki szolid, ki kanári színekben pompázik, ki olyan anyagtaka­rékos szoknyában, amelyik addig ér, akár az át­lagember havi keresete. Akad, aki csillogó Opel- csodával ámítja az utca emberét, míg mások gya­logosan, óriási hátizsákokkal megrakodva néze­lődnek, ácsorognak, vásárolnak, egyszóval töltik az időt. Füreden ma az ideérkező bel- és külföldieket mintegy háromezer szálláshely várja. Akad a te­lepülésen négy kemping, a Vadász fogadó, épül­tek színvonalas panziók és az utóbbi két eszten­dőben meredeken emelkedett a fizetővendég-he­lyek száma, amelyek napjainkban már jóval meg­haladják a nyolcszáz ágyat. Ami az ételkínálatot illeti, nemcsak a két kempingben falatozhat az ember, hanem az áfésznál és további helyeken, így például az egyik presszóban is ebédelhet, ha a kedve úgy kívánja. Úgy tűnik, hogy az itt lakók igyekeznek kedveskedni annak a turistainvázió­nak, amelyik ilyenkor "megszállja" a várost. Mert pénzszűke világ ide, forinthiány oda, vendég azért akad. Legföljebb úgy módosul az arányuk, hogy amennyivel több a külföldi, annyival keve­sebb a belhoni idelátogató. Az ok roppant egysze­rű: kevés a pénz, az itthoni fizetés. Legalábbis az árakhoz viszonyítva. Pedig a település hajdani híres embere, Pénzásó Pista bácsi egy életen ke­resztül túrta a környéken a földet: keresve Attila koporsóját, a hajdanában elásott bankókat. Ré- zsútosan a földbe vezető tárnái vetekedtek a bá­nyalejáratokkal, de bizony őkelme pár évtizedes állandó vakondok-munka után is koldus­szegényen halt meg. Kincsek helyett valamilyen hihetetlen fanatizmust hagyva maga után, amely hol ehhez, hol ahhoz a megyéhez tartozó emberek közül ma is nagyon sokra jellemző. Történelmi ismertetés gyanánt mindössze ennyit szerettem volna elmondani arról a városról, ahol egykoron én is laktam, és amelyik lélekszáma ilyenkor, a nyári hónapokban egy-egy kánikulai napon reg­geltől estig olykor kilencezerrel is gyarapodik. A központ vitán felüli nevezetessége a kilenc szobából, huszonkét ágyból, bárrészbői, étteremből, presszóból álló Pátria Panzió, amely betéti társaságként működik már egy éve. A létesítményben korábban sztriptízmüsor is volt, most pedig minden este énekes-zenés összeállítás várja az érdeklődőket. Képünkön a presszórész és egy szoba látható. Füredi mozaik Július 3-án a város új nevezetességgel, egy Shell-kúttal gyarapodott. Azóta itt például már lehet venni ólommentes benzint is. Egyébként az állomás hátsó részén lévő üzletben autóalkatrészeket, üdítőfélesé­geket és cigarettákat is árulnak. Növekszik a bűnesetek száma első monda­rések szá­ma. A miérteket bogozgatva keres­tük fel Bállá Ferenc századost, vá­rosi rendőrkapitányt.- Az ez irányú meredek statiszti­kai emelkedéshez mindenképpen hozzájárul, hogy hétvégeken nem ritka a kilencezer vendég sem a városban. És ha közülük csak tízen nem üdülési szándékkal érkeznek, máris alaposan megkeseríthetik a többiek víkendjét. Azt is elmon­dom, hogy Szolnok megyében van egy úgynevezett gyakorló őrs ti- zenhetes létszámmal, és ők június 18-tól augusztus 31-ig a városban és a térségében teljesítenek szolgá­latot.- Hallhatnánk a bűnügyi adatok alakulásáról?- Míg tavaly az első félévben Füreden 90, az idén az év ugyan­ennyi szakaszában 193 bűneset történt. Ezen belül a betörések, lo­pások száma 16-ról 48-ra, a sima lopásoké 38-ról 104-re emelkedett. A felderítési mutató tavaly 34,59, az idén 38,98 százalék.- Mit tesznek a további romlás megállítása érdekében?- Még szorosabb kapcsolatra tö­rekszünk a lakossággal. Megala­kult egy úgynevezett polgári őrség: főleg a vendéglátósok, kereskedők közül. Éjszakánként ők két kocsi­val, kocsinként két-két emberrel segítik a munkánkat, vigyázzák mások, egymás értékeit. Egyszó­val járják az éjszakai várost, mo­zognak, hogy jelenlétükkel meg­előzzék, elrettentsék a sötétség vámszedőit. Négyszázkét munkára váró A nyár harsány és derűs színeit mindenképpen beárnyékolja, hogy Füred és térsége évtizedek óta munkaerő-felesleggel rendel­kezik.- Nincsen ez másképp jelenleg sem - közölte velünk bevezetőjé­ben Varga Sándomé, a munkerő szolgálati iroda kirendeltségének vezetője.- Sajnos a második mondatom sem szívderítő, hiszen jelenleg alig van kereslet munkaerő iránt. Most például az itteni üzemek­nek, cégeknek, szövetkezeteknek két segédmunkás, egy gyárt­mánytechnológus és egy varrodai meós kellene. Ezzel szemben a városban 360 a munkanélküli, és további 42 olyan pályakezdőt is ismerünk, aki eddig nem bírt el­helyezkedni. A zömük betanított munkás, de akad közöttük jóné- hány érettségizett, sőt óvónő, mérnök, meg üzemmérnök is. Ezenkívül sok az építőipari és ve­gyipari végzettségű szakmunkás. A négyszázegynéhány személy közül a múlt hónapban már két­százan munkanélküli-segélyt kaptak, de ez a szám szinte na­ponta emelkedik. Összességében mégis úgy látom, hogy a város­ban a legnagyobb gond a tizen­nyolc éven aluli, szakképzetlen munkaerővel van. Éppen ezért a bajok néminemű orvoslására már két átképző-tanfolyam el is kez­dődött, amelyeken húsz-húsz résztvevő a fűz- és vesszőfonás, valamint a gépi varrás ismereteit sajátíthatja el. Pillanatképek az NSZK-magyar nemzetközi cseretábor minden­napjaiból. Ott jártunkkor éppen negyvenhét 14-18 év közötti német diák üdült a v árosi tanács kempingjében. í gy anis Füredet négy éve testvérvárosi kapcsolat fűzi a németországi korscaenb- roich-hoz, egy 17 ezer lakosú NSZK-beli kisvároshoz. A diákok három hétig, július 26-ig tartózkodnak Füreden. Napjaikat túl­nyomórészt fürdéssel, evezéssel töltik, de felkeresték már Buda­pestet, Egert, a Hortobágy ot. Ahádszalókot és Nagyvisnyót is. Túrógyár A település egyik jellegzetes cége a Kuntej, ahol évente ezer tonna túrót, hatmillió liter zacs­kós tejet, nyolcszázezer liter po­haras és kannás tejfölt, valamint kétszáz tonna vajat készítenek. De nem hiányoznak a közked­velt trappista és gomolya sajtok sem, amelyekből rendszeresen több mint kétszáz boltba szállí­tanak. A tíz mezőgazdasági té- eszből és két állami tejipari vál­lalatból alakult társulás 125 sze­mélye hosszú évek óta nyeresé­gesen tevékenykedik. A lengyel piac ide is "betört”. Lehet itt kapni amerikánert, lépegető pingvint, kerékpárkulcsot, dobozos sört, nagykabátot, sót duplacippzáros gatyát is. Az utóbbi "működése" kissé bonyolult, dehát a flanc ugye ennyit megér. Hogyan képzeli el Füred jövőjét? Ősszel helyhatósági választá­sok következnek, és minden jel arra utal, hogy az alapos válto­zások a városokat, falvakat, egyszóval a legkisebb települé­seket sem kerülik el. A fentiek előrebocsátásával körkérdé­sünk egyetlen mondatból áll: miképpen képzeli el Füred jö­vőjét? Erről érdeklődtünk négy párt helybeli vezetőjétől, képvi­selőjétől. Szendrei Sándor, a Kisgazda- párt városi elnöke:- Tősgyökeres füredi vagyok, és abban bízom, hogy a helyha­tósági választáson a pártunk eredményesen szerepel. Szeret­nénk elérni azt is, hogy ennek á településnek végre helybeli, fü­redi vezetői legyenek. Szá­momra érthetetlen, hogyan ala­kulhatott ki évtizedeken át olyan helyzet, mintha a füredi édesanyák csupa buta gyereket szültek volna. Ugyanis az itte­nieknek a településen vajmi ke­vés babér született, így azután rátermettségüket Debrecenben, Szolnokon vagy éppen a fővá­rosban bizonyíthatták. Őket mindenképpen vissza akarjuk hívni, vagy ha már a messze távolban gyökeret vertek, felke­resni, felkutatni az itteni eddig háttérbe szorult, képzett hely­belieket. Bódi György, a Szocialista Párt városi szervezetének az el­nöke.- Párttagságunk jelentős része azt szeretné, hogy a füredi em­berek olyanok legyenek, akik szívesen segítik a település gya­rapodását. Természetesen úgy és olymódon, hogy ők is boldo­guljanak. Olyan jövőt szeret­nénk, amelyben minden itt élő tisztességes ember megtalálja a célját, így a város is boldogul. Ehhez viszont teljesen más gon­dolkodású helyi irányításra, ha úgy tetszik vezetésre van szük­ség. Novák József, az SZDSZ vá­rosi szervezetének egyik ügyvi­vője.- Én elsősorban a magánvéle­ményemet fogalmazom meg, amelyik meglehet, sok emberé­vel egyezik. A térségben le kell bontani a mesterségesen emelt korlátokat, határokat, és a helyi önkormányzat a területi szuve­renitás szerint legyen a térség egyedüli gazdája. Kategoriku­san azt se jelentem ki, hogy akik most valamilyen vezetőként te­vékenykednek, egyértelműen alkalmatlanok a feladatuk ellá­tására. Ugyanakkor szerintem törekedni kell arra, hogy a helyi fejlődés a gazdasági lehetősé­gek figyelembevételével ősztől egy pártfüggetlen közigazgatás felé indulhasson meg. Dr. Beranek László főorvos, az MDF városi szervezetének ideiglenes vezetőségi tagja.- Elöljáróban annyit, hogy a mi célunk az, hogy az esetleges különböző szélsőséges nézetek között megtaláljuk az egyen­súlyt, a helyes arányt. Éppen ezért, noha az MDF úgyneve­zett uralmon lévő párt, elvetjük a kizárólagosságot, és együtt szeretnénk munkálkodni a jövő Füredéért. Bárkivel, aki önzet­lenül, elhivatottan teszi a mun­káját. Az idegenforgalomban támogatjuk a privatizációt, azt, hogy ésszerű keretek között a helybeli születésűeknek előjo­gokat biztosítsanak a kereske­delemben és a vendéglátásban. Egyszóval valami olyasmire kell törekednünk, hogy minél kulturáltabb legyen a vendéglá­tás és benne a gyógy-idegenfor- galom. írta: D. Szabó Miklós Fotók: Nagy Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom