Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-21 / 89. szám

Néplap 1990. JULIUS 21. A győzelem V-jelét mutatja annak a ötvenegy albán menekültnek egy csoportja, amelyik Prága ruzynei repülőterére érkezett. Az albánok előzőleg Csehszlovákia tiranai nagykövetségén kerestek menedéket. MTI-Telefoto Kambodzsa - ellenzéki koalíció Az Egyesült Államok nem támogatja tovább- Az Egyesült Államok a to­vábbiakban nem támogatja a Szi- hanuk-féle kambodzsai ellenzéki koalíciót és tárgyalásokat kezde­ményez Vietnammal a kambo­dzsai helyzet és az államközi kapcsolatok megvitatására. Ezt James Baker amerikai külügymi­niszterközölte Eduard Sevardna- dzéval, szovjet kollegájával szer­dán Párizsban az amerikai nagy- követségen megtartott több mint kétórás tárgyalásukon. A két miniszter egyébként, Se- vardnadze közlése szerint, fő­ként az európai kérdésekkel fog­lalkozott, de az eredetileg ötórás­ra tervezett megbeszélést le kel­lett rövidíteni, mivel a szovjet minisztert Mitterrand francia el­nök fogadta. A miniszterek megegyeztek abban, hogy a tárgyalást augusz­tus elsején a szibériai Irkutszk- ban folytatják. Baker ebben az időpontban Indonéziában az ASEAN-államok képviselőivel találkozik. Baker az újságíróknak elmon­dotta: az amerikai döntést két té­nyező magyarázza. Egyrészt Vi­etnam valóban kivonta csapatait Kambodzsából, s ezzel megszűnt a legfőbb oka annak, hogy az amerikai fél nem kívánt tárgyalni vele, másrészt Washington sze­rint az a veszély fenyeget, hogy a vörös khmerek erőteljesen foly­tatják hadműveleteiket és átve­szik a hatalmat a kormányellenes koalícióban. Amerikai részről eddig sem nyújtottak formális tá­mogatást a vörös khmereknek, hanem a koalíció másik két, No­rodom Szihanuk, illetve Son Sann által vezetett csoportját tá­mogatták. A kambodzsai politika felülvizsgálatát a kongresszus­ban jelenlevő politikusok sürget­ték. A külügyminiszter most azt mondotta, hogy Kambodzsában folytatódik a vérontás, ismét so­kan halnak meg a vörös khmerek támadásai következeiében. Ezért Washington az Egyesült Nemze­tek Szervezetében nem támogat­ja tovább a kormányellenes koa­líciót és egyéb támogatást sem nyújt számára. A két külügyminiszter a 2 plusz 4 tárgyalásokon vett részt kedden a francia fővárosban. Szerdai megbeszélésükön foly­tatták az ezzel kapcsolatos esz­mecserét. Szó volt a német egye­sítésről, valamint a hagyomá­nyos fegyveres erők csökkenté­séről is, az amerikai fél azonban ezekről a tárgyalásokról nem adott részletesebb tájékoztatást. Sevardnadze igen jónak és hasz­nosnak minősítette az amerikai külügyminiszterrel folytatott eszmecserét. Berlin - kicsit másként Változnak az idők, és az idővel mi is változunk. Az ókori bölcs mondás igencsak illik napjaink Berlinére, amely az utóbbi fél esztendőben olyan változásokon ment keresztül, hogy a tavaly itt járt látogató egyik ámulat­ból a másikba esik. Az utcán járva nyomban szembeötlenek a buszok, villamosok oldalán virító reklámok. Ilyenek tavaly is akadtak elvétve - például a berliniek "kedvenc lapját", a Berliner Zeitun­got reklámozva -, ám ma az öles betűk és harsogó színek szinte kizárólag nyugati ter­méket, céget, szolgáltatást hirdetnek. Amint az Alexanderplatzon álló hatalmas épületbe - az elektrotechnikai minisztérium egykori székházába - is új bérlő költözött: a Rajna partján honos Deutsche Bank Rész­vénytársaság... Fellendülő autópiac Az Utakon gördülő nyugati autók közül feltűnően megszaporodtak a keletnémet rendszámot viselő példányok. Mint az várha­tó volt, a valutaunió után a legtöbb NDK-beli család első nagy beruházása egy "igazi ko­csi" lett. A Wartburgok, Trabantok jószerivel már csak KGST-exportra készülnek, miköz­ben a fővárosi rendőrkapitányság közleke­désrendészeti osztályán naponta 800-1000 hazai polgár igényel rendszámot "odaátról" behozott új szerzeményének. Dörzsölik is a kezüket a nyugat-berlini kereskedők: áraik 30-40 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor, a keletnémetek mégis viszik a hasz­nált autókat, mint a cukrot. Az üzletekbe, árúházakba bekukkantó ide­gen - tavalyi emlékeit fölidézve - azt hiheti, hogy áttévedt a berlini fal túloldalára. Pedig szó sincs erről - csupán a nyugatnémet már­kával együtt július másddikától a nyugati választék, árubőség is betette a lábát az NDK-ba. Keletnémet portékát szinte nagyí­tóval kell keresni. Jellemző adalék, hogy a volt centrum áruház (új neve: Stop am Alex) sportosztályán egyetlen darab made, in GDR feliratú terméket sem lehet látni. A választék kizárólag a partnercég, a kölni Kaufhof által szállított sportcikkekből áll. Pedig ha más­ban nem is, ezen a téren a keletnémet termé­kek igazán állták az összehasonlítást a nyu­gati portékákkal. Persze az árak sem nevezhetőek immár békebelinek. Az egykor 5 pfenniges zsömle ("brőtchen") ma 20 pfennigbe kerül, a 66 pfenniges liter tejért 1,49 márkát, az 58 pfen­niges kenyérért egyenesen 3,60 márkát kell fizetni. A tömegközlekedés - egyelőre - nem lett drágább, de például a taxi viteldíja több mint a kétszeresére emelkedett. A nyugat-berlini taxitarifa átvétele nyo­mán fordított helyzet alakult ki a kelet-berli­ni drósztokon: míg eddig a sorban állók ké­pét csak félóránként zavarta meg egy befutó kóbor taxi, addig ma 5-10 kocsi is várakozik utasra - többnyire hiába. Az emberek meg­gondolják, hogy változatlan jövedelmükből milyen luxust engednek meg maguknak. Utóbbiak közé tartozik lassanként a mozi, a színház is. Hol vannak már a 3-4 márkás mozibelé­pők, a 7-10 márkás színházjegyek? A köz­ponti helyen fekvő International filmszín­házban egységárat vezettek be - minden hely 7 márka (Dem). A színházakban pedig egy jobb helyért bizony 20-25 márkát kell leszur­kolni. szükségesnek feltüntetni. Az új térképen vi­szont - csodák csodája - láthatóak a nyugat­berlini utcák, sugárutak, gyorsvasúti és föld­alatti állomások. A gyalog vagy autóval várost néző idegen­nek tanácsos vigyáznia, mert egy óvatlan pillanatban áttévedhet Keletből Nyugat-Ber- linbe... Nem tréfa, magam is így jártam július első hetében, mikor az Otto Grotewohl utcán hajtva elbámészkodtam - és egyszer csak a Wilhelmstrassen találtam magamat, anélkül, hogy megálltam vagy befordultam volna bárhol is. A valutaunió napján 40 utcát tettek sza­baddá és nyitották meg a forgalom előtt az NDK hatóságai, és persze a korábban hasz­nált tucatnyi átkelőhely - így az egykori Checkpoint Charlie - is használható. Ä ko­rábbi állapothoz képest annyi a különbség, hogy eltűntek a határőrök, a sorompók, az őrbódék, megszűnt minden ellenőrzés. Vé­get ért a hidegháború okozta embertelen megosztottság, 29 évi idegfeszültség után Berlin "frontvárosból" ismét normális, lükte­tő ritmusú metropolissá válik. Új szlogenek "Kinyíltak az utak" A látogatót a drágulás után újabb sokkha­tás éri, ha kezébe vesz egy idei kiadású vá­rostérképet. A régieken a Kelet- és Nyugat- Berlint elválasztó szektorhatár - a térkép- szerkesztők akaratának megfelelően - a világ végét jelentette. A vastag piros vonaltól nyugatra "fehér folt" terpeszkedett, amelyen az illetékesek • kizárólag a brandenburgi kaputól 300 méter­re levő szovjet hősi emlékművet tartották A korábban szellemvasútként emlegetett 8-as számú földalatti, amelynek mindkét végállomása Nyugat-Berlinben van, de átha­lad Kelet-Berlin egy része alatt is, július 1. óta megáll az Alexanderplatzon is. A 29 éven át befalazott állomás még festékszagot áraszt, a szerelvényre várakozó utasok kí­váncsian nézegetik a peront, a falakon virító hatalmas reklámplakátokat. A Marlboro, a Citroen és az Adidas szomszédságában Manfred Krug jellegzetes fizimiskája a Schultheiss sörnek csinál reklámot. Az NDK-ból 13 évvel ezelőtt kiszekírozott, ön­kéntes emigrációba kényszerített, ám ma is roppant népszerű filmszínész a habzó sörös­pohár után nyúl, intőén emelve föl bal kezét: "Ich kommemimmer zu meinem Recht" - azaz "mindig megkapom a jussomat". A fal leomlása, a kettészakítottság felszámolása után ez a szlogen jól illik Berlinre, a berlini­ekre is. Dorogman László Zürichbe érkezett az a hatvankét csernobili fiú és lány, akiket radioaktív sugárzás ért az erőmű robbanásakor. A fiatalok négy hét vakációt tölte­nek svájci családoknál. MTI-Telefoto Valóságos mciffiaháború robbant ki a lengyel fővárosban a Varsót és környékét uraló bűnszövetkezet és a Barabás bandájának nevezett prusz- kówi gengszterek között. A varsói marna elsősorban a maszek pénzváltók, a feketeva- lutázók védelméből, azaz zsarolá­sokból él, de emellett aktív részt­vevője a csempészforgalomnak, rablásoknak, betöréseknek, és uralma alatt tartja Varsó "ecseri piacát", a Rozycki bazárt. Az utób­bi hónapokban soraik szovjet ál­lampolgárságú gengszterekkel gyarapodtak. A Varsó közelében levő Prusz- kow város gengszterei szemet ve­tettek a varsóiak busás jövede­lemforrására. A varsóiaknak a szo­kásos ökölharcban és tőrökkel nem sikerült meggyőzniük e ke­mény fiúkat nemkívánatos voltuk­ról, ezért keményebb lecke mellett döntöttek. Szovjet állampolgárok nevében ajánlatot tettek nagyobb tétel becsempészett gyémánt és arany eladására, és randevút be­széltek meg néhányszáz méterre a varsói vajdaság határától a Kato­wicébe vezető autósztrádán. .A pruszkówiak gyanakvását mutat­ja, hogy 8 autóból álló kocsiosz­loppal érkeztek a helyszínre. Ami ezután történt, arra mégsem voltak felkészülve. A megbeszélésnek megfelelően megérkezett a kék színű Audi 100- as, amelyhez odament a pruszkowi banda két alvezére tárgyalni. Ek­kor berántották őket az autóba és elszáguldottak Varsó irányába. Az egész konvoj üldözőbe vette őket, ekkor az Audiban ülők lelőtték a két pruszkowit, és a holttesteket az őket üldöző kocsik elé hajították a száguldó autóból. A konvoj élén haladó Mercedestekkormárabosz- szú hajtotta - utolérte az Audit, de ekkor golyózáport zúdítottak rá, ezért kénytelen volt feladni a to­vábbi hajszát. A gyilkos csapdát állító gengsz­terekről meglehetősen jó személy­leírást kaptak a rendőrök, ugyanis ugyanezzel a kocsival vittek el Varsó egy kietlen részére egy férfit 20 millió zlotyjávai, amit dollárra akart váltani, de valuta helyett több golyót kapott a testébe. Szerencsé­sen túlélte, és el tudta mondani, hogy néztek ki támadói. A maffiaháborúban pártatlan rendőrök tűzharcban fogtak el négy banditát a Varsó melletti George szállódában, de a náluk ta­lált különleges olasz kézifegyver nem azonos az előző merényletek­nél használttal. A George-beli ka­land így is fontos eredmény, hi­szen igen "nehéz fiúkat" fogtak el, nem is könnyen. Az egyik mene­külés közben nuncsakuval ütött le egy rendőrt, aki estében még elsü­tötte fegyverét és halálos sebet ej­tett a banditán, a másikat pisz­tollyal 25 méterről találta el lábán egy nyomozó, erre a többiek is megadták magukat. A rendőrség egyelőre nem szí­vesen nyilatkozik a bandaháború­ról, de a varsói valutázók, csempé­szek, üzérek félelemben élnek, hi­szen nem tudhatják, ezentúl ki gondoskodik "biztonságukról". Barabás T. János Downing Street Ridleynek kell döntenie Egyre dagadó politikai vi­har várta a budapesti látoga­tásáról pénteken délután ha­zatért Nicholas Ridley keres­kedelmi és ipari minisztert Londonban. A The Spectatorban meg­jelent nyilatkozatának visz- szavonása ellenére a Konzer­vatív Párt alsóházi képviselő­inek többsége úgy ítéli meg, hogy nem az a kérdés vajon lemond-e a miniszter, hanem csak az, hogy mikor? A Dow­ning Street 10. szóvivője pénteken délben tudtul adta, hogy Thatcher asszony nem tervez találkozást miniszteré­vel, nem szándékozik elbo­csátani őt, mivel az a vélemé­nye, hogy Nicholas Ridley­nek kell eldöntenie, vajon le­mond-e, vagy sem. A miniszterelnöki hivatal sugalmazása londoni megfi­gyelők szerint egyértelmű felhívás "önkéntes" lemon­dásra. Thatcher asszonyra egyre nagyobb nyomás nehezedik saját pártjában. Sir Marcus Fox, a hátsópadbeli tory kép­viselőket tömörítő "1922-es bizottság" alelnöke a BBC te­levíziónak adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy sze­rinte Ridley távozni fog a ka­binetből, de nem hajlandó ta­lálgatni, hogy mikor. Az "1922-es bizottság" titkára, Sir Philip Goodheart szerint teljesen világos, hogy Rid­leynek mennie kell, s ha ez gyorsan megtörténik, vi­szonylag hamar feledésbe merülhet a kínos ügy. "Ha nem távozik gyorsan, nagy veszekedés lesz" - fűzte hoz­zá. A politikus arra. célzott, hogy a Nagy-Britannia leg­fontosabb közöspiaci partne­reit sértegető és a kormány egész Európa-politikáját megkérdőjelező nyilatkozat nemcsak feltárta, hanem ve­szélyesen kitágította a kor­mánypárt mély megosztott­ságát ebben a kérdésben. Sok megfigyelő szerint a népsze­rűsége mélypontján lévő konzervatív párt számára az Európai Közösségekhez való viszony politikai élet-halál kérdéssé válhat a közelgő ál­talános választásokon. Sir Bemard Braine tory képviselő, aki a leghosszabb ideje képviselő egyhuzam­ban, pénteken az NSZK lon­doni nagykövetének írt levél­ben fejezte ki legmélyebb sajnálkozását Nicholas Rid­ley megjegyzései miatt. Biz­tosította a nagykövetet, hogy a brit parlamenti képviselők nagy többsége nem osztja Ridley "ostoba nézeteit". A rangidős képviselő később tv-nyilatkozatában kijelen­tette, hogy Ridleynek távoz- niaJcell a kabinetből. Megfigyelők szerint Tha­tcher asszony kettős nyomás alatt áll és saját pártjában két malomkő között őrlődik. Gondolnia kell arra, hogy miként értelmeznék európai partnerei Ridley maradását, kiváltképpen a németek és franciák, akiket Ridley "egész Európa bekebelezésé­re irányuló szélhámosság­gal" vádolt, illetve a "néme­tek pudlijainak" minősített, s akikkel kereskedelmi és ipari miniszterként már jövő ked­den egy asztalhoz kellene ül­nie Brüsszelben. Másfelől köztudott, hogy Thatcher asszony nem szíve­sen válna meg a hozzá esz­meileg legközelebb álló mi­niszterétől, akiről-azt tartják, hogy "előbb volt thatcheris- ta, mint maga Margaret Tha­tcher". Ridley maradása a kormánypárt erősödő "euro- barát" szárnya felől fenye­getne szakadással. Sommás elbocsátása viszont Thatcher asszony leghívebb támogató­it háboríthatja fel a párt euro- unio-ellenes táborában, nem is szólva a konzervatív sza­vazótábor jelentős hányadá­ról, amely lényegében osztja a politikai tűzvészt elindító nyilatkozatban kifejtett néze­teket és érzelmeket. Maffiaháború Varsóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom