Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-20 / 88. szám

Néplap 1990. JÚLIUS 20. Nem csupán emberi jogi kérdés Csak az intenzív export segít /Folytatás az 1. oldalról/ Ehhez hozzájárul az a nyelvi ne­hézség is, ami a magyar nyelv elszigeteltségéből, s tegyük hoz­zá a magyarok idegen nyelv tu­dásából fakad. A fentiek súlyos­bíthatják annak következménye­it, hogy a német tőke a mai ke­letnémet szektorba fog áramlani, más relációk rovására is. Ehhez járul az infláció mindenkit meg­nyomorító mértéke. A CONEX szerint ez ellen csak úgy lehet védekezni, ha a tőke elhagyja az országot, s nyugaton, törté­netesen Németországban keres partnereket. A CONEX tehát új utakat keres és javasol. Lehető­séget nyújtanak egy német válla­latba való betársulásba úgy, hogy a forintban befizetett üzlet­részt német márkára számítják át. A konferencián, ahol a képvi­selők is részt vesznek, termé­szetesen nem csak a fentiekről lesz szó. Kíváncsian várjuk, mi hangzik el egy szolnoki külke­reskedelmi centrum létrehozásá­ról, csakúgy, mint a vámszabad terület terveiről. Minderről egy későbbi lapszámban mi is beszá­molunk. F.I. " Kompország" a Nyugat felé tart /Folytatás az 1. oldalról/ megjegyzi, hogy az ingataggá váló komp könnyen felborulhat. Az SZKP KB központi napi­lapja részletes és objektív képet fest a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, az adósságállo­mányról, keletkezésének gyöke­reiről, a külföldi tőke megjelené­séről, a privatizációról. - Ma­gyarország követeli: töröljék a "kommunista országok" jegyzé­kéből, hogy így újabb kedvez­ményekhez juthasson a nemzet­közi pénzügyi központokban. A Pravda emlékeztet arra, hogy ép­pen ezek a központok követelték a magyar-szovjet kereskedelem­ben keletkezett magyar aktívum visszaszorítását, aminek követ­keztében jelentős mértékben csökkent az árucsere és így a Szovjetunióban is engedélyhez kötötték a Magyarországra irá­nyuló kivitelt. A szovjet lap tényszerűen is­merteti a nyomasztó légkört te­remtő nehézségeket: állandósult az infláció, nőtt a munkanélküli­ség, mind több vállalatot kell be­zárni. - A Magyarországon zajló folyamatok összességében in­tegrálják az ország gazdaságát a világpiacba, habár e komp könnyen borul. A nehézségek el­lenére azonban az ország mind gyorsabban közelít Nyugat- Európa partjaihoz - állapítja meg a Pravda tudósítója riportjá­ban, reményét fejezve ki: a ma­gyar komp szelni fogja még a keleti mély vizeket. a kivándorlás Erdélyből /Folytatás az 1. oldalról/ munkra példaképül szolgálhat az az összetartozás, amelyet az er­délyi magyarság jogainak reális védelmében tanúsít. A mi kötele­zettségünk, hogy tájékozódjunk az erdélyi magyarság helyzeté­ről, tudjuk mire van szükségük, de ne próbáljunk tanácsokat osz­togatni nekik, s nélkülük, véle­ményük ellenére semmit ne te­gyünk. Tőkés László e gondolatot erősítve emlékeztetett azokra a véleményekre, amelyek Ma­gyarországot, mint valami bá­báskodó országot igyekeznek beállítani a román közvélemény szemében. Elmondta: mostani magyarországi megbeszélései is világossá tették: a romániai ma­gyarságnak önálló politikát kell folytatnia. Erről hangsúlyos szó esett Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel folytatott ta­lálkozóján is. Az RMDSZ tiszte­letbeli elnöke egy olyan erős Magyarország megteremtésé­ben látja a legnagyobb támoga­tást, amelyre az erdélyi magyar­ság felnézhet. Ez a lehetőség ugyanis évtizedek óta hiányzik. Most remény van arra, hogy a lassú rendszerváltás e helyzet megváltoztatásához vezet. Tőkés László kérdésekre vála­szolva szólt arról: az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását azért javasolja, mert katasztrófahelyzetet érzé­kel a romániai magyarság köré­ben. Véleménye szerint a mohá­csi vészhez hasonló veszély fe­nyegetné a magyar nemzetet, ha az erdélyi magyarok elhagynák lakóhelyüket, s megcsonkulna a történelemileg kialakult magyar nyelvterület. E veszélyt a világ­ban, így Magyarországon sem érzékelik kellőképpen. A rendkí­vüli kongresszus a kivándorlás, az oktatásügy, a magyarság eg­zisztenciális kérdéseivel foglal­kozna. Az erdélyi magyarság sa­játos helyzete rendkívüli cselek­vésre késztet, fel kell rázniuk a magyarságot, hogy talán az utol­só lehetőséget megragadja szü­lőföldjén, rendeződjenek dolgai, elnyerje jogait. Az Erdélyből elmenekültek visszatérési lehetősége kapcsán annak a véleményérfek adott hangot, hogy a kivándorlás kér­désében a Nyugat hajlamos egyedi emberi jogi kérdést látni, miközben nem figyeltek fel arra, miért is kényszerülnek emberek 10 és 100 ezrei elhagyni szülő­földjüket. Pedig a lényeg nem a lakhelyüket kényszerből elha­gyók befogadása, hanem a ki­vándorlás megelőzése. A Romá­niában élő magyarság helyzeté­nek rendezéséhez mindenekelőtt a létbiztonságot illető hazai és a nemzetközi garanciák kidolgo­zására van szükség. Enélkül ugyanis nem lehet politizálni, véleményt nyilvánítani. Amennyiben ez az elemi feltétel megadatik, meglesz az esélye a romániai ellenzéknek, a magyar kisebbségnek a kibontakozásra. Tőkés ezt azzal összefüggésben jelentette ki, hogy a román ellen­zék sincs jobb helyzetben a ma­gyar kisebbségnél, hiszen forra­dalmi személyiségek szorultak háttérbe a választásokon. A magyarországi nemzetiségi képviselet parlamenti jelenléte ügyében közzétett RMDSZ-ál­lásfoglalást Tőkés László védel­mébe vette. Pozitívumként érté­kelte - függetlenül annak részle­teitől -, hogy a romániai magyar­ság szívén viseli a Magyarorszá­gon élő nemzetiségek ügyét. O tehát alapjaiban támogatja az RMDSZ álláspontját, szerinte az állampolgári jogok szószólója, az ombudsman intézménye az RMDSZ számára nem tisztázott fogalom. Magyarországi tartózkodásá­ról szólva elmondta: csaknem két héten át pihent gondtalanul és félelem nélkül a Balaton part­ján, otthon ugyanis nem kevés a veszélyérzete. Sütő András ha­zatérését példaértékű tettnek ne­vezte, hozzátéve: nem a világhí­rű író tehet arról, hogy sok eset­ben sem a szavak, sem a példák nem hatnak. A sajtó képviselői, megragad­va az alkalmat, Göncz Árpádtól azt kérdezték, miként kell érté­kelni minapi kijelentését, misze­rint Románia útja az Európa Házhoz Magyarországon ke­resztül vezet. Az ideiglenes köz- társasági elnök leszögezte: az Európa Ház azon országok szá­mára van nyitva, akik az emberi jog teljességét megadják polgá­raiknak, s e teljesség megilleti a nemzeti kisebbségek kollektív és individuális jogait is. Lévén, hogy a legnagyobb romániai nemzeti kisebbség a magyar, nyilvánvaló, hogy jogai meg­adásán keresztül vezet az út az Európa Házba, s mi sohasem ta­gadtuk, hogy az erdélyi magya­rok a magyar nemzet tagjai. A Duna-Tisza köze helyzete országosan általánosítható A Foglalkoztatási Alap növe­lésének és hatékonyabb működ­tetésének új lehetőségeit keresi a kormány - jelentette ki Szabó Ta­más, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára csütörtö­kön Kecskeméten a foglalkozta­táspolitikáról tartott sajtótájé­koztatóján. Elmondta, hogy a kormány megújhodási program­ja számol a munkanélküliséggel, de arra törekszik, hogy ez az érintett személyek számára ne le­gyen tartós, és ne rójon súlyos anyagi terhet az egyénekre. Hangsúlyozta, hogy növelni kell a Foglalkoztatási Alapot, s a jövőben elengedhetetlen egy egységes munkaerőpiaci szol­gáltatóhálózat kiépítése. Jelen­leg nagy a zűrzavar, mind a mun­kavállalói, mind a munkáltatói érdekképviselet terén valódi ér­dekvédelem és így érdekegyez­tetés sem létezik. A munkaügyi tárca képviselőinek mostani, Bács-Kiskun megyei látogatása az augusztus elején összeülő or­szágos érdekegyeztető tanács re­gionális előkészítésének első lé­pése volt. A Munkaügyi Minisz­térium államtitkára a Bács-Kis- kun Megyei Tanács és munkaü­gyi hivatal illetékesei mellett ezért tárgyalt a teendőkről az ér­dekképviseleti szervek, valamint a pártok helyi képviselőivel is. A Duna-Tisza köze foglalkoz­tatási problémái országosan álta­lánosíthatók. Az egyik legsúlyo­sabb gond a pályakezdők mun­kába állítása. Bács-Kiskun me­gyében az idén négyezer, orszá­gosan pedig az elkövetkező né­hány éven belül 300 ezer olyan fiatal végez, akiknek az elhe­lyezkedése bizonytalan. A csőd­be, vagy válságos helyzetbe ke­rülő munkáltatók tervezett lét­számleépítése csak megerősíti, hogy egyre huzamosabb ideig tart majd, amíg egy-egy pálya­kezdő elhelyezkedhet. A kor­mány ezért már a közeljövőben kiterjeszti a munkanélküli-se­gélyre való jogosultságot a pá­lyakezdőkre is. (Jelenleg, mint ismeretes, csak az kaphat mun­kanélküli-segélyt, akinek már legalább 18 hónapos munkavi­szonya volt.) A foglalkozatási gondok egyik fő oka Bács-Kiskunban is, országosan is, hogy a képzettség nincs összhangban a munkaerő iránti kereslettel. Államközi megállapodás alapján foglalkoz­tatni lehetne külföldön például a Duna-Tisza Közi Építőipari Vál­lalat volt dolgozóinak többségét, ha nem lenne akadály a nyelvtu­dás hiánya. A kormány ezért ter­vezi, hogy a jövőben a munka­nélküli-segély folyósítását ese­tenként feltételhez köti, azaz az ebben részesülőknek vállalniuk kell a szervezett átképzést, vagy a nyelvtanulást, az utóbbit is ter­mészetesen szervezett keretek között. Az újrakezdési kölcsön folyósításának megszüntetéséről szólva az államtitkár elmondta, hogy ez azért vált szükségessé, mert nem csökkentette a munka- nélküliséget, sőt mesterségesen növelte, foglalkoztatási célok helyett vállalkozásokat szolgált. A kormány ugyan a foglalkozta­tási feszültségek enyhítésében a jövőben nagy szerepet szán a vállalkozásoknak, ám nem újra­kezdési kölcsönnel, hanem a je­lenlegi kamatoknál kedvezőbb feltételekkel nyújtandó vállalko­zói hitelekkel. Központi és kül­földi támogatásokkal segítik majd az úgynevezett inkubátor- házak működését is, amelyet több szervezet és a Vállalkozók Pártja együttesen először Kecs­keméten kíván megvalósítani. Az inkubátor-házban a kezdő vállalkozók a tervek szerint hoz­závetőleg egy éven át úgy pró­bálhatják ki önmagukat, vállal­kozói képességüket, hogy nem kockáztatják anyagi bizton­ságukat, a kikötött időre ugyanis a helyiséget ingyen kapják meg, és ez idő alatt megélhetésük fe­dezésére is kapnak majd egy meghatározott összeget az inku­bátor-házakat működtető szerve­zetektől. Megnyitották a lengyel-litván határt Szombaton újra megnyitják Litvá­nia és Lengyelország között a szovjet hatóságok által márciusban lezárt ha­tárátkelőhelyet. A lazdijai közúti határátkelőhely megnyitásáról az után született döntés, hogy a vilniusi kormány három héttel ezelőtt, a Moszkvával folytatandó tár­gyalások idejére befagyasztottafugget- lenségi nyilatkozatát. Ä lépés nyomán a szovjet vezetés felfüggesztette a gazda­sági blokádot. Szófiában a "Tábor az igazságért" elnevezésű mozgalom keretében egyre több ellenzéki veri fel sátrát az egykori kommunista párt székháza előtt, követelve a bolgár politikai élet demokratizá­lását. A Fülöp-szigeteken mentőalakulat kutat túlélők után az össze­omlott Hyatt Hotel romjai között július 18-án, két nappal a földrengés után. A természeti katasztrófának több száz halálos áldozata van. Az anyagi kárt még eddig nem sikerült fölbecsülni. Diákvezető letartóztatása Kínában A kínai hatóságok letartóztat­ták a tavalyi diákmegmozdulá­sok hosszú idő óta rejtőzködő egyik vezetőjét, a 22 éves Csaj Vej-mint, aki a körözöttek listá­ján fontossági sorrendben a hato­dik helyen szerepelt - közölték csütörtökön pekingi egyetemi források. Csajt - májusban tör­tént letartóztatása után - a politi­kai foglyok számára fenntartott Csincseng börtönbe vetették. A Honan tartományból szár­mazó Csaj Vej-min a pekingi Közgazdasági Főiskola hallgató­ja volt, amikor 1989. áprilisában megkezdődtek a demokratikus változásokat követelő diáktünte­tések. Pekingi diákok azt is elmond­ták, hogy egy másik elfogott diákvezetőt, Liu Kangot, aki már tavaly június óta a Csincseng börtönben van, magánzárkába vetették, mert 1990. június 4-én, a Tienanmen-téri vérengzés első évfordulóján megpróbált éhség- sztrájkot szervezni fogolytársai körében. A 29 éves Liu a diák- mozgalmak kezdetekor egy ku­tatóintézetben dolgozott. Az utóbbi három hónapban nem csupán Csajt, hanem két másik rejtezkedő diákvezetőt is letartóztattak: a 21 éves Vang Csi-hszint, aki politika- és jogtu­dományt hallgatott, valamint Vang Jou-cajt, a Peking Egyetem hallgatóját. Bebörtönzésük pon­tos időpontja nem ismeretes. A tavaly júniusban kiadott körözé­si listán szereplő 21 leginkább keresett diákvezető közül nyol­cat már korábban letartóztattak. Csaj és a két Vang letartóztatásá­val számuk 11-re emelkedett. Öten külföldre menekültek s to­vábbi ötnek a holléte nem isme­retes. A kínai kormány szerint a diákmegmozdulások 355 részt­vevője ügyében folyik még vizs­gálat Pekingben. Azt azonban nem közölte, hogy hányán vár­nak tárgyalásra és hány embert ítéltek már el. Hivatalos adatok szerint Pekingben és Sanghajban a zavargások szervezői közöl 881 embert engedtek szabadon. Az ország többi részéről nincse­nek adatok. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A KORMÁNY FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEIRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom