Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-17 / 85. szám

Marad a tanácsi rendszer? Évente kétszer felülvizsgálják a családi pótlék mértékét — A jövő héten folytatják a vitát az önkormányzatokról — Az MDF obstrukcióval vádolta az SZDSZ-t Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka hétfőn délelőtt 10 órakor a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalásával folytatta munkáját. A tárgysorozat elejére rangsorolt törvénymó­dosítás tárgyalásának megkezdése előtt az el­nöklő Szabad György elrendelte a szokásos je­lenléti ellenőrzést, melynek eredményeként megállapították, hogy 289 képviselő, a törvény- hozás 75 százaléka jelent meg, így az ülés hatá­rozatképes. Az elnök bejelentette ezután, hogy a kormány számos új törvénymódosítást nyúj­tott be sürgősségi tárgyalást kérve. A Parlament valamennyi beterjesztést nagy szótöbbséggel jóváhagyta. A sürgősségi indítványok feletti döntést kö­vetően a törvényhozás az ülésszak tárgysoroza­táról határozott. Ennek megfelelően 13 pontból álló napirend került a Ház elé: A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ beruházásában, a helyi tanács támogatásával, 18-20 millió forintos költséggel épül Nagykörűben, a Kossuth téren az új ABC-áruház, melynek kivitelezését a jászkarajenöi termelőszövetkezet építörészlege végzi. Az idén megnyíló 380 négyzetméter alapterületű üzletben élelmiszer, tej, hús és bö\ebb ipar­cikk-készlet kap helyet. A tetőtér belső kialakítását későbbre tervezik, valószínűleg turista szálláshelyként hasznosítják majd. Fotó: KÉ. Brüsszelbe érkezett Antall József Új típusú társulási szerződés jöhet létre 1. Határozathozatal a csalá­di pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról; 2. Az Alkotmány módosítá­sáról és a helyi önkormányza­tokról szóló törvényjavaslatok már megkezdett általános vi­tájának folytatása; 3. A Magyar Köztársaság 1989. évi állaipi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat megtárgyalása; 4. Az Állami Vagyonügynök­ségről és a hozzá tartozó va­gyon kezeléséről és hasznosítá­sáról szóló 1990. évi VII. tör­vény módosításáról szóló tör­vényjavaslat már megkezdett vitájának folytatása; 5. A köztársasági elnök köz­vetlen választására vonatkozó népszavazás előkészítésének és lebonyolításának pénzügyi szükségletei biztosításáról szó­ló országgyűlési határozati ja­vaslat vitája; 6. A nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költ­ségvetési támogatásának el­osztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtár­gyalása; 7/a Határozat a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a közszolgálati tömegkommu­nikációs eszközök (Magyar Te­levízió, Magyar Rádió és Ma­gyar Távirati Iroda) vezetői­nek ideiglenes kinevezési rend­jéről; 7/b Országgyűlési határoza­ti javaslat a frekvencia mora­tóriumról; 8. Az elektronikus és a nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság közbenső jelentésének meg­hallgatása; 9. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendelet mó­dosításáról szóló törvényja­vaslat vitája; 10. Interpellációk; 11. Kérdések; 12. Javaslat az Interparla­mentáris Unió magyar cso­portjának megalakítására; 13. A Gazdasági Bizottság egy tagjának megválasztása. Napirend előtti hozzászóló­ként jelentkezett Hóm Gyula. A Külügyi Bizottság elnöke emlé­keztetett arra, hogy a napokban az Észak-Atlanti Tanács közgyű­lése felhívást fogadott el, amely állást foglalt az európai államok, a NATO és a Varsói Szerződés tagországai közötti kapcsolatok magasabb szintre emelése mel­lett, illetve Európai Közgyűlés létrehozása mellett. Ezen javas­latok valóra váltásában jelentős szerepet tölthet be a magyar Or­szággyűlés is, ezért Horn Gyula közölte, hogy e fontos kérdések kapcsán a Külügyi Bizottság a jövő héten állásfoglalás-terveze­tet terjeszt a Ház elé. A Külügyi Bizottság elnöke emlékeztette a törvényhozást: a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség az el­múlt héten felhívással fordult a magyar Parlamenthez, hogy vizsgálja felül a nemzeti kisebb­ségek országgyűlési képvisele­téről hozott korábbi döntését. Horn Gyula javasolta, hogy ezt a kérdést az érintett bizottságok tűzzék napirendre. Fodor Gábor, az Emberi Jogi, Vallásügyi és Ki­sebbségi Bizottság elnöke rög­tön szót kért, és közölte, hogy az RMDSZ felhívását bizottsága már megvitatta, s azzal kapcso­latos álláspontjáról levélben tá­jékoztatta az RMDSZ-t. /Folytatás a 2. oldalon/ Hétfőn délelőtt a MALÉV me­netrendszerű járatával Jacques Delors-nak, az Európai Közössé­gek Bizottsága elnökének meg­hívására hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett Antall József miniszterelnök. Az Európai Közösségekben érdeklődéssel tekintettek a ma­gyar kormányfő látogatása elé, Rendben halad a csapatkivonás A szovjet csapatok kivonása az elszámolással kapcsolatos né­zeteltérések ellenére rendben fo­lyik - mondta rendszeres heti tá­jékoztatójában Keleti György ezredes, a Honvédelmi Miniszté­rium szóvivője az MTI-nek. Hét­fő reggelig 189 csapatvonat (az összesnek 19,7 százaléka), 173 anyagvonat (44,1 százalék), 26 személyszállító vonat (22,2 szá­zalék) és 29 konténervonat (9,6 százalék) hagyta el hazánkat. Ez összesen 417, a Szovjetunióba távozott vonatot jelent, ami a tel­jes csapatkivonáshoz szükséges szerelvények 23,5 százaléka. Nicu Ceausescu pere Hathetes szünet után hétfőn folytatódott Nicu Ceausescunak, a kivégzett román diktátor fiának nagyszebeni pere. Nicu Ceausescut - akit a Reuter brit hírügynökség jelentésében playboynak nevez - népirtással vádolják, mert az ügyész szerint decemberben az ő parancsára nyitottak tüzet a rendfenntartó erők a nagyszebeni tüntetőkre. A decemberi forradalmi napokban 93 személy vesztette életét és 200-an sebesültek meg Nagysze­benben. Nicu Ceausescu a per májusi kezdetekor cáfolta a népirtás vád­ját. Ha a vádat rábizonyítják, akár életfogytig tartó börtönbüntetés­re is ítélhetik. hiszen Magyarország bizonyos értelemben modellt jelentett az EK és Közép-Kelet-Európa de­mokratizálódó országainak kap­csolataiban. Magyarországgal ír­ta alá 1988-ban az Európai Kö­zösség az első teljes körű keres­kedelmi és gazdasági együttmű­ködési egyezményt. 1989. nya­rától Magyarország és Lengyel­Az Amerikai Főügyészek Or­szágos Szövetségének hattagú küldöttsége - Mary Sue Terry, Virginia állam főügyésze, a szö­vetség elnöke vezetésével - ha­zánkba érkezett szakmai tapasz­talatcsere és együttműködés ki­alakítása céljából. A delegáció a Legfőbb Ügyészségen és a Fejér Megyei Főügyészségen folytat megbe­széléseket, többek között elláto­gat a Legfelsőbb Bíróságra, az A vb-ülésen több, a város ellá­tását érintő kérdésben hallgattak meg beszámolót. így szó esett a Csarnok- és Piacintézmény tevé­kenységéről, kiemelten a len­gyelpiac helyzetéről. Kiderült, hogy miután négy tanácstag szó­vá tette már az ottani állapotokat, megtörtént a lengyelpiac "bejá­rása". Ezen részt vettek a Köjál ország demokratikus és piacgaz­dasági reformjainak támogatásá­ra a közösség hangolta össze a fejlett tőkés országok PHARE- programját. Nico Wegter, a Közösségek Bizottságának külügyi szóvivője a látogatás előtt az MTI-nek adott nyilatkozatában megerősí- IFolytatás a 2. oldalon/ Igazságügyi Minisztériumba, a Belügyminisztériumba és az Or­szággyűlés ülésére is. A megbeszélések kiterjednek a jogi intézményrendszer fejlő­désének legújabb elemeire, a környezetvédelem jogi eszköze­ire, a nyilvánosság és az állami szervek működési mechanizmu­sának összefüggéseire, a jogi in­formációcsere bővítésének lehe­tőségeire. (MTI) és a rendőrség képviselői is. Tör­téntek is már intézkedések. Az üres, gödrös, földes területet ele­gyengették, hogy nagyobb le­gyen a hely a piacozók számára, és ezzel csökkentsék a zsúfoltsá­got. Rendszeressé tették a takarí­tást. Újabb mellékhelyiség is ke­rül majd a piac területére. Terve- !Folytatás a 2. oldalon/ Amerikai főügyészek küldöttsége Magyarországon Beépül a Rákóczi út környéke Végre elegendő fogorvos lesz Szolnokon Ülést tartott a végrehajtó bizottság Tegnap ülést tartott a szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett a politikai érdekegyezte­tő bizottság is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom