Új Néplap, 1990. július (1. évfolyam, 72-97. szám)

1990-07-12 / 81. szám

1990. JÚLIUS 12. 9 családi körben A pszichológus válaszol Mitől megy fel a vérnyomásunk? A magas vérnyomás népbetegségnek számít Magyarországon is. Szövődményei, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a legtöbb ember halálát okozzák, sok más betegséget megelőzve. Termé­szetesen a baj nem mindenkinél fajul idáig. A magas vérnyomás az esetek kisebb részében egyéb szervi elváltozások következménye, 95 százalékban pedig önálló betegség. Ilyenkor különböző okok köl­csönhatásaként alakul ki. Kialakulásában szerepel az érrendszer öröklött hajlamossága, a sóban és állati zsírban dús táplálkozás, a dohányfüst, az alkohol, a kevés mozgás. Ezek mellett a lelki ténye­zőknek is komoly szerepük van. Mitől megy fel hát a vérnyomásunk? Ezt legtöbben saját tapasz­talatukból már tudják. Megerősítik ezt a köznyelvben elterjedt kife­jezések, azoknak a helyzeteknek a jellemzésére, melyek hatására "felmegy a pumpa". Növeli a vérnyomást a lelki feszültség: valamely veszélytől való félelem, a feladatoktól való szorongás, a méltánytalanság miatt érzett harag, a várakozás előidézte türelmetlenség és hasonló érzések. Ilyenek bőven akadnak az ember hétköznapjaiban a munka, a családi élet vagy akár a közlekedés során is. Problémát akkor okoznak, ha nem képes kiadni magából ezeket az indulatokat, illetve belül sem képes napirendre térni fölöttük. Jelentős feszültségnövelő (így vémyomásemelő) tényező a haj- szoltság. Ezalatt nem feltétlenül a sok munka értendő, hiszen az egészséges erőfeszítés nem árt meg, sőt kell a kiegyensúlyozottabb testi-lelki működéshez. Sokkal inkább az a munka, melyet jelentős feszültség kísér. Ez a feszültség adódhat abból is, ha az ember többet vagy jobban szeretne teljesíteni, mint amire képes. Növelheti tehát a magára kényszerített, saját vérmérsékletéhez képest gyorsabb tempó, az irreálisan magasra állított mérce, a túlvállalás. Ezt súlyosbíthatja kishitűsége, ha úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nehézségek­kel. "Feszít" a versenyhelyzet, a rivalizálás is. Feszültséget teremt az is, ha valami hiányzik a munkavégzéshez, ha azt más személy vagy tárgyi akadály gátolja. Hasonlóképpen negatív lelkiállapotot kelt, ha az ember áldozatnak gondolja magát munkája során, ha úgy érzi, hogy mások miatt, mások helyett kell nagyobb terhet vállalnia. Következő kérdés: mi csökkenthetné a magas vérnyomást? A feszültség ellentéte: a nyugalom. A nyugodt tempójú, önként vállalt munka, a súlyosabb konfliktusoktól mentes családi és egyéb emberi kapcsolatok, a hétköznapi élet békéje, az egzisztenciális biztonság. Ameddig ez "magától" nem adott, addig mindenkinek saját magának kell megteremtenie belső harmóniáját. Ez részben életmód- és visel­kedésváltoztatástól remélhető (reális vállalások, időgazdálkodás, munkaszervezés, a kapcsolati konfliktusok kezelése, a "lazítás" meg­tanulása, stb.). Még fontosabb az életszemlélet megújítása a reális önismeret, a nagyobb önbizalom, az optimistább életfelfogás, a ne­hézségekkel szembeni győzni akarás irányába. Emellett nagyon fon­tos a füstmentes élet, az egészséges táplálkozás és a több mozgás az egészség helyreállításához és megőrzéséhez. _______________________ G YERMEKVILÁG ] Ki mit tud? a lépcsőházban Feladatok az előkészítésben A lépcsőház aulájában füg­gesszetek ki plakátot, meghívót, mely a versenyzőket toborozza. Ez hirdesse az időpontot, a helyet, s azt, hogy hol lehet a nevezéseket leadni, s mi lesz a győztes díja. Gondoljatok arra is, hogy a résztvevőknek emléklapot készít­setek! Gyűjthettek vagy vehettek a versenyzőknek kis tárgyakat a dí­jazásra. Ajánlatos a lépcsőházat kicsit ünnepélyesebbé tenni színes pa­pírszalagokkal. Kérjétek a felnőt­tek tanácsát a műsor összeállításá­hoz, írjatok forgatókönyvet, me­lyik szám lesz előbb, kik lesznek a zsűri tagjai. Beszéljétek azt is meg, hogy a szereplők hol, s hogyan készülnek fel. A Ki műt tud? hangulatát emeli, ha kis harapnivaló is van. A Ki mit tud?-ra meghívhatjá­tok a felnőtteket, a szomszéd lép­csőház lakóit, barátaitokat. A meg­hívott vendégeket is fel lehet kérni zsűritagoknak. A verseny után ... lehet játszani. A szellemi tor­na után mozgásos játékokat. Ezt megoldhatjátok úgy, hogy min­denki felír egy játékot egy papírda­rabkára, s a játékvezető sorsol, hogy kinek a játékát tanuljátok meg. De úgy is, hogy előre felké­szültök egy-két játékkal, ehhez a kellékeket is elkészítitek. Töre­kedjetek arra, hogy a játékok egy­szerű eszközökkel játszhatók le­gyenek. Például: székfoglaló, megy a gyűrű, futó kosárlabda (egy gyerek fut a feje felé emelt papírkosárral, s ti próbáljáték köz­ben a labdát beledobni). Ne feledjétek, a rendezvény vé­gén illik rendet teremteni, s a segí­tőknek közreműködésüket meg­köszönni. Horváth Edit M1 (S0®^ÍW?1?DD(1> tárnunk 49^4KPnJfoXotv ©érte Eruírrv tójzútvós sí, t ^ iii-emfiieleru. •n jir Acjy&us pu^co: AMMDEMWT SZBRK­MWWSMWT _____ ' ' TETTEL VOeteüNK.! Néplap Barkácstudnivalók Egyre többen vélik úgy, hogy a barkácsolás nemcsak kellemes időtöltés, de hasznos, praktikus elfoglaltság is. Ehhez pedig el­engedhetetlen, hogy a különféle munkákhoz való alapvető szer­számokat beszerezzük. A szer­számok megvásárlására fordított kiadás hamar megtérül. Célszerű rendszeresen besze­rezni a szerszámokon kívül a kü­lönböző apró, nélkülözhetetlen alkatrészeket is. Minden barká­csolónak előre mérlegelnie kell a háztartási berendezések javítá­sával és a különféle eszközök, tárgyak előállításával járó mun­kákat. Felesleges pénzpocséko- lás például tartalékcsövet venni egy új tv-készülékhez, de min­den háztartásban lennie kell pél­dául tartalék biztosítóbetétnek, vízcsaptömítésnek, különböző méretű szögeknek, csavaroknak, stb. A barkácsolás sikere főként a jó munkaszervezésen alapul. Eb­ben az esetben nemcsak a szer­számoknak, az anyagnak van nagy jelentősége, hanem a jó emlékezetnek is: hogy tudjuk, mi hol található. A sokféle ren­delkezésünkre álló anyag új ötle­tekre inspirálhat. Egy tönkre­ment kerékpárból kiszedett küllő (kiváló acéldrót) például alkal­mas lehet játékok tengelyének. Különféle üvegek fedelei ra­gasztó, festék kikeverésére al­kalmasak. Ha elhasználódott és kiégett az izzólámpa foglalata, mielőtt kidobjuk, vegyük ki belőle a kis csavarokat, több tárgy javításá­hoz lehet alkalmas. Összetört háztartási készülékek műanyag alkatrészei, darabjai (filmkazet­ta, fogkefe nyele) és ezernyi más, látszólag felesleges "kacat" igazi kincset jelent az ötletes bar­kácsolónak. Az anyagok gyűjtése azonban rendszerezett és átgondolt le­gyen! Először is nem szabad minden alkatrészt egyetlen do­bozban vagy fiókban össze­vissza tárolni, hanem mindegyi­ket rendeltetésének megfelelően és anyagától függően kell cso­portosítani és különválasztani. A csavarokat, szögeket, anyákat, szegecseket rekeszes dobozok­ban tároljuk. Legcélszerűbbek az átlátszó fedéllel és sok re­kesszel ellátott dobozok. Jó hasznát vehetjük mindenfé­le átlátszó műanyagdoboznak és edénynek. A kisméretű villany- szerelési alkatrészeknek jó helye van például az üres lekváros­üvegben. A barkácssarokban a polcokon jól elférnek és kéznél vannak például a műanyagdu- gós, kisebb-nagyobb orvosságos üvegek, vagy ahol kisbaba van a családban, a kiürült babaételes üvegek. A leggyakrabban használt anyagokat fiókban tároljuk. Mint a rajz is mutatja, célszerű sok rekeszt kialakítani, ami meg­könnyíti, hogy rendet tartsunk. A fiók rekeszeit farostlemezből készíthetjük el. B.K. Selyemből vagy papírból Szélzsák készítése otthon Bizonyára foglalkoztatott már az a gondolat, ha az időjárás-je­lentést hallgattad, hogy az orszá­gos átlaghoz képest milyen idő van felétek. Bizonyos dolgok szemmel láthatóak és érzékelhe­tőek, de a pontosabb tájékozó­dáshoz nem árt néhány eszköz, amit működés közben naponta megfigyelhetsz. A szélzsák segít eligazodni a mindennapi széljárás tanul­mányozásában. Akár papírból is elkészítheted. Legjobb erre a cél­ra a selyempapír, mert elég könnyű és erős ahhoz, hogy a szél ne tehesse tönkre gyorsan. Tartósabb a selyemből vagy mű­selyemből készített kísérleti esz­köz, ám ez kevesebb lehetőséget kínál az önálló alkotásra, mert elegendő összevarrni, míg a pa- pír-szélzsákot tetszés szerint dí­szítheted, festheted, rajzolhatsz rá. Ablakba kihelyezhető kicsi szélirányjelzőtől egészen nagyo­kig, amik inkább egy kerti póz­nára valók, lehetőségeid szerint többfélét is készíthetsz, de ha többre is kíváncsi vagy, mint hogy szemből vagy oldalról fúj-e ászéi, tájolnod kell a pózna vagy rudacska talapzatát. Iránytű se­gítségével állapítsd meg ponto­san az Észak-Dél irányt, és a Ke­let-Nyugat vonalat is rajzold fel a talapzatra. Ha pontosabb ada­tok érdekelnek, az É-K, D-K, D- Ny, É-Ny-i irányok osztásvona­lait is feltüntetheted. Tehát elő­ször a talapzatot kell elkészíte­ned a megfigyelések szempont­jából szükséges jelölésekkel, és közepére helyezni a rudacskát, a felső végébe csavarozott sze­mescsavarral. Ezután következ­het a szélirányjelző elkészítése. Itt két nagyon fontos szempontot kell figyelembe venned: egyik, hogy a papír nem bírja a végte­lenségig a szélnyomást, ezért a száján kívül a végét is nyitva kell hagyni (egy kis rés a textilből készítetten sem árt), a másik, hogy a legjobb arány, ha a szél­zsák szélessége kétharmada a hosszúságának. Tehát egy 30 cm hosszú szélzsák szélessége olda­lanként 10-10 cm, azaz összesen 20 cm. CsákyIda Szobanövény nyáron A szobanövények jó részét sza­badban lehet tartani egész nyáron át. Ezen idő alatt, ha körültekintő­enjárunk el, a gyengén fejlett vagy sárguló levelű növények is maguk­hoz térnek, új hajtásokat, leveleket hoznak. A kihelyezésnél igen fontos a fokozatosság. Egyik napról a má­sikra ne helyezzük a tűző napra a növényeket, ez alól legfeljebb a mirigyszőrös, közönséges muskát­li, a leander, a majomkenyérfa és a kaktusz képez kivételt. A tűző nap minden átmenet nélkül még a fényigényes növényeknek is sok, ezért legjobb 10-12 napra, félár­nyékba, nagyobb bokrok, fák ár­nyékába helyezni a cserepeket. A szabad levegőn a széljárás, valamint a meleg miatt a növények jóval több vizet párologtatnak, te­hát gyakrabban kell öntöznünk is. A levelekre telepedett port mindig nedves szivaccsal távolítsuk el. A reggeli és az esti órákban a citrom­fát, a leandert, a fikuszokat, a vízi pálmát és a legtöbb levéldísznö­vényt a levegő hőmérsékletével egyező hőmérsékletű vízzel heten­te két-három alkalommal finom porlasztású öntözőkannával le is tusolhatjuk. Legjobb esővízzel vagy többszöri forralással lágyított vízzel végezni. A kemény víz kü­lönösen az azáleákon fehéres be­vonatot képez a leveleken, amit csak ismételt lágyvizes zuhannyal távolíthatunk el. Tíznaponként vagy kétheten­ként tápoldatozni is érdemes a nyá­ri időszakban a növényeket. Csak a jól begyökeresedett, nem száraz gyökérlabdájú növényeket lomb­trágyázzuk az esti vagy a hajnali órákban, 1 -4 ezrelékes Mikramid, Fónika, Wuxal vágy Wopil lomb­trágyázó szerekkel. (Tíz liter víz­ben 1-4 gramm, illetve 1-4 millili­ter szert oldjunk fel.) Hosszabb tá­voliét esetén nem hagyhatjuk a nö­vényeket magukra. Ilyenkor kér­jünk meg rokont, ismerőst a növé­nyek gondozására, vagy lássuk el őket körültekintően. Sokan egy­szerűen az előzetesen felásott, el­gereblyézett földbe, félámyékba süllyesztik peremükig a cserepe­ket. Az alaposan megöntözött földbe rakott növények így akár egy hétig, tíz napig is ellehetnek különösebb gondozás nélkül. Kü­lönösen akkor, ha a cserepek tete­jéről levakarjuk a földet másfél centiméter vastagon, és helyébe rostos tőzeget vagy komposztföl- det töltünk. Akinek nincsen kertje, erkélyre is kiteheti a növényeket, ha na­gyobb méretű ládába rostos tőze­get, perlitet vagy más, nagy nedv­szívó képességű anyagot, például komposztföldet tesz, s ebbe süly- lyeszti a cserepeket. A növényeket nem ajánlatos ki­ültetni a szabad földbe cserép nél­kül, mert ősszel a felszedést na­gyon megsínylik, s a sérült gyöke­rű növények nehezen térnek ma­gukhoz a fényben szegényebb őszi időszakban. A vízifuksziát (Impatiens walle- riana) azonban árnyékos, félámyé- kos helyre ki is ültethetjük. Előfor­dul, hogy a növény felkopaszodik. Vissza lehet vágni, így jobban bokrosodik, a levágott hajtásokat pohár vízben is meg lehet gyöke- reztetni. A cikláment a nyári hónapok­ban, elvirágzás után pihentetni szükséges. Augusztus végén, szeptember elején kell cserépbe ül­tetni úgy, hogy a gumó egyharma- da álljon ki a földből. Öntözni is a becserepezés után kell; a növényt átültetés után vigyük a szpbába. A nagy levelű, nagy termetű szobanövények (fikusz, filodend- ron, pálmák) csak akkor ússzák meg károsodás nélkül a szabadban történő nyaralást, ha szélvédel­mükről külön gondoskodunk. Cse­repestől süllyesszük őket a kertnek a legszélvédettebb részébe, félár­nyékba. Nem árt nagyobb ágaikat kikötni vagy karózni. A nagyobb levélfelület több vizet is párolog­tat, gondos öntözést igényelnek. A kaktuszokat és pozsgás növé­nyeket szárazon hagyhatjuk egy­két hetes távoliét esetén is. Tálká­jukból öntsük ki a vizet, a tűző nap sem árt nekik. 1. felezővonal 2. merevítő drót helye 3. úszók és egyéb lebegők Tamás Enikő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom