Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-09 / 53. szám

2 1990. JÚNIUS 9. Miért szüntették meg az Új Néplap elleni bojkottot ? Az SZDSZ szolnoki szervezetének nyilatkozata A Szabad Demokraták Szövet­ségének szolnoki szervezete nyi­latkozatban fejtette ki, hogy miért kezdeményezte az Új Néplap elle­ni bojkott feloldását. Eszerint an­nak idején azért látták indokoltnak a bojkottot, mert elfogadhatatlan­nak tartották azt a privatizációs el­járást, amely szerintük ellentétel nélkül von ki értékeket az MSZP elszámolásra kötelezett vagyoná­ból, kizárva egyúttal annak lehető­ségét, hogy az újságírók is méltá­nyos részesedéshez jussanak, to­vábbá nem látták biztosítottnak az újságírók szabad véleménykifeje­zési és érdekvédelmi lehetőségét. Mivel a közelmúltban meg­kezdte munkáját az Ország- gyűlésnek az újságok privatizáció­ját ellenőrző különbizottsága, az SZDSZ szolnoki szervezete remé­li, hogy megnyugtató módon ren­dezik a Néplap tulajdonosváltását. A szervezet a szakmai megítélés tekintetében nagy reményeket fűz a megalakulóban lévő újságírói kamarához, s bízik abban, hogy új lapok indításával megszűnik az Új Néplap újságíróinak általa kiszol­gáltatottnak tartott helyzete. Mindezekre való tekintettel az SZDSZ szolnoki ügyvivő testületé- a közgyűlés határozatát követve- döntött a bojkott megszűntetésé­ről. A nyilatkozat szerint ez a lépés nem jelenti azt, hogy a szervezet kétségei eloszlottak volna az Új Néplap helyzetét és vezetését ille­tően. Feladatát azonban most már a parlamenti különbizottság, vala­mint a megalakulás alatt lévő új­ságírói kamara munkájának támo­gatásában látja. (Az újságírói ka­mara megalakulásáról az Új Nép­lapnál dolgozó újságírók többsége egyébként nem tud.) Az SZDSZ szolnoki ügyvivő testületé dönté­séről értesítette a bojkottban részt vevő többi párt illetékes szerveze­teit, megértését fejezte ki azok ál­láspontja iránt, és megértést vár tőlük is. Értékelték a moszkvai látogatást vasolta egy olyan bizottság fel­állítását, amely felülvizsgálja a VSZ egész problémakörét, jövő ja­nuártól pedig egy olyan szervezet, testület is megkezdhetné a munká­ját, amely a varsói paktum egészét - ideértve jellegét, funkcióját, sze­repkörét - vizsgálja felül. A négy- szemközti megbeszélés idején Ká­dár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, Jerzy Osi- atyinski, a lengyel tervhivatal mi­niszteri rangú veztője és munkatár­saik plenáris tanácskozáson vettek részt. Ezen a kétoldalú gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi együtt­működés időszerű kérdéseit tekin­tették át. A tárgyaló felek egyetér­tettek abban, hogy jövő január el­sejétől a kétoldalú kereskedelem­ben áttérnek a konvertibilis valutá­ban való elszámolásra - világpiaci árakon. Tadeusz Mazowiecki - mi­után magyar vendéglátójával rövid ideig részt vett a plenáris tárgyalá­son - találkozott Szabad György- gyel, az Országgyűlés megbízott elnökével, és fogadta őt Göncz Ár­pád, a Magyar Köztársaság ideig­lenes elnöke. A lengyel miniszter- elnök megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Este a vendég tiszteletére Antall József díszva­csorát adott a Parlamentben. Antall József az NSZK-ba látogat Antall József június 19-22 között látogatást tesz az NSZK-ban - jelentették be tegnap Bonnban. A magyar kormányfő Helmut Kohl kancellár meghívására uta­zik az NSZK-ba. Bajoror­szágban és Baden-Würt- tembergben való tartózko­dása után Bonnban folytat tárgyalásokat. Csak nem akarják "leépíteni"? Beszélgetés az építők napja alkalmából Akinek lakása van, máris gaz­dagnak érezheti magát. A három­millió koldus országából egycsa- pásra a hárommillió gazdag orszá­gává váltunk. Mert a lakás kincs, vagyon, tőke, amit befektetni, for­gatni lehet. Kétségkívül drága a lakás. Ugyanakkor az építőipari cégek arról panaszkodnak, hogy ma már nem nagyon éri meg nekik házakat építeni, mert alig-alig van rajta hasznuk. Megszokhatatlan, mi- Meglehet, hogy így van, de ugyanaldcor a tulajdonosok renge­teget panaszkodnak az új lakások minőségére, és bosszakodnak a ha­táridők csúszása miatt, az árról már nem is beszélve.- Nézze, mi hiába igyekszünk figyelembe venni az igényeket, és hiába akarunk piaci körülmények között dolgozni, ha ugyanakkor a másik oldalon maximálisan ki va­gyunk szolgáltatva. Itt arra gondo­lok, hogy a háttéripar tevékenysé­ge szinte semmit sem változott. Ugyanúgy késve jutunk az építő­anyagokhoz, mint eddig, azok árai meg már egyenesen követhetetle­több, megmagyarázhatatlan ez a szorító kettősség. Ilyen és ehhez hasonló gondola­tok cikáztak a fejemben, miközben Szabó Lászlóhoz, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatójához igyekeztem. Beszélgetésünk apro­póját tulajdonképpen az adta, hogy e hét végén van az építők napja, így érthető, hogy ennek az ünnep­nek a jelentőségéről kérdeztem először a vállalat vezetőjét. nek. Mi versenytárgyalásokon sokszor nyerünk el munkákat, de bárhogy is alá ígérünk, mindig azt vetik a szemünkre, hogy túl drágák vagyunk. Megértem ezt, de hát még így is állandó a veszély, hogy kijövünk-e az adott összegből, mi­vel előre nem tudjuk, hogy milyen magas lesz az infláció, aminek kö­vetkezménye az, hogy az anyag- és energiaárak, a szállítási költségek megállás nélkül fölfelé baktatnak.- Nem túl rózsás a helyzetük. Van-e valamiféle megoldás?- Egy biztos: teljesen át kell gombolnunk a kabátot. Magyarán, kisebb egységekbe tömörülve, a vállalkozásokra fektetjük a hang­súlyt. Teljesen világos, hogy nem maradhatunk meg a régi formá­ban, mert versenyképtelenekké válunk. Ám ugyanakkor fölvető­dik a kérdés: ki az, aki ma egy építőipari vállalatba fekteti a pén­zét, amikor tudjuk, hogy országo­san ez az iparág egy-két vállalattól eltekintve alacsony jövedelmező­ségű. S ha netán mégis hajlandósá­got mutatna mondjuk a nyugati tő­ke, hogy ide befektessen, addig biztos nem teszi meg, míg a tulaj­donviszonyok nincsenek rendez­ve. Szóval egyet hiányolok: egyér­telmű, világos beszéd kell, és nem általános szöveg, hogy a nagy cé­geket fel kell darabolni. Persze mi ennek ellenére sem ülünk a babér­jainkon. Hisz már tavaly azt mondtuk, hogy megteremtjük az átalakulás lehetőségét. így például van három üzemigazgatóságunk, s ennek csúcsán áll a generálkivite­lezéssel foglalkozó egységünk. Ugyanakkor a belső vállalkozáso­kat erősítettük, például önállóan dolgoznak ma már a csőszerelő­ink, a villanyszerelőink. Tetőfedő, bádogos, szigetelő egységünk pe­dig kft.-vé alakult, mivel nem tud­tunk már munkát adni számukra. Nem adtuk el nekik a vagyont, bér­leti díjat fizetnek, s ugyanezt a vál­lalkozási formát a szállító egysé­güknél is bevezetjük. Számukra csak azt írjuk elő, hogy mennyi nyereséget kell produkálniuk. Az idén már külön- Igazgató úr, beszélgetésünk végén visszatérve az építők napjá­ra, van-e még valami megjegyezni valója az ünneppel kapcsolatban?- Igen. Tudja, több éven keresz­tül az ebben a városban lévő építő­ipari cégek mindig együtt ünne­peltek. Megmondom őszintén, en­gem egy kicsit zavar, hogy az idén már külön-külön tartjuk a megem­lékezéseket. Nem volna szabad mindent elvetnünk, ami az elmúlt negyven esztendőre emlékeztet. Hisz ez az ünnep pontosan az összefogást is jelképezi, és lehet itt akármilyen ádáz piaci verseny, előfordulhat, hogy egyik építőipa­ri cég rászorul a másik segítségére, tehát legalább ezen az ünnepen azt kéne nézni, ami összeköt, és nem azt, ami szétválaszt bennünket.- Köszönjük a beszélgetést. N.T. Csak pletykaszinten- Az építők napja rendezvénye­inek - kezdte - nagyon komoly ha­gyományai vannak. Valamikor a harmincas években éppen ehhez az iparághoz tartozók voltak azok, akik a szakszervezeten keresztül kezdeményezték, hogy a munká­sokat össze kell fogni, és az érde­keiket képviselni szükséges. Az elmúlt negyven évben ezek a ha­gyományok elég nagy súllyal es­tek latba, összetartó erőt jelentet­tek, még akkor is, amikor már több építőipari cég létezett. Ami pedig az állami építőipari vállalatokat il­leti: úgy hiszem, nem túlzás, ha azt állítom, hogy ezek a cégek az or­szág háború utáni újjáépítéséből, a tömeges lakásépítésből, az iparte­lepek, iskolák, óvodák, intézmé­nyek létesítéséből alaposan kivet­ték a részüket, s nekik is köszön­hető, hogy nemzeti vagyonunk gyarapodott. Ugyanakkor mára az a skizofrén helyzet alakult ki, hogy ünnepeljük az építők napját, de azt sem tudjuk, hogy ez az iparág most tulajdonképpen melyik minisztéri­umhoz tartozik.- Hogyhogy?- Pletykaszinten igaz, hallottunk róla, hogy az építőipari cégek az ipari és kereskedelmi tárcához ke­rülnek, de arról is beszélnek, hogy szét lesznek darabolva. A telepü­lésfejlesztés, a területrendezés - te­hát azok az ágazatok, amelyek az épített környezettel foglalkoznak - a Környezetvédelmi Minisztéri­umhoz, a hatósági kérdések pedig a Belügyminisztériumhoz tartoz­nak majd. De erről minket eddig hivatalosan senki sem értesített.- Ez véleménye szerint mire utal? Csak nem arra, hogy az épí­tőipart le akarják írni, illetve vissza akarják fejleszteni?- Remélem, hogy nem. Mert ha így történne, én azt igen nagy hi­bának tartanám. Hisz ha azt né­zem, hogy a magyar gazdaságban éppen ez az iparág volt az, ami szinte önmagától és majdhogynem elsőként - 1985-től - elkezdett önállósulni és a piac igényeihez igazodni - nos akkor ez minden­képpen az életképességét bizo­nyítja. Át kell gombolni a kabátot Mondiale ’90 B-csoport Vergődött a világbajnok Argentína-Kamerun 0-1 (0­0). Milano, 46 ezer néző. V: Vautrot (francia) Argentína: Pumpido - Rug- geri, Simon, Fabhri - Lorenzo, Batista, Burruchaga, Basualdo, Sensini - Balbo, Maradona. Kamerun: Bell - Tattaw, Kunde, Ebwelle, Pagal - M’Fé- dé, M'Bouh, K. Biyik, Ekeke - O. Biyik, Makanaky (Miller) Argentin helyzetekkel indult a B-csoport és az egész világbaj­nokság első találkozója, Kono kapus azonban biztos kézzel há­rított. Kiegyenlített tíz perc kö­vetkezett, aztán az afrikaiak egy­re jobban levetkőzték kezdeti el­fogódottságukat, és minden csa­patrészben egyenragú ellenfe­lekké váltak. Ä magabiztos ar­gentinok a 18. percben megsze­rezhették volna a vezetést, ha Maradona beadásánál Ruggieri fejjel pontosabban céloz. Né­hány kemény belépővel próbált tekintélyt parancsolni Kamerun együttese, aztán a 23. percben még gólhelyzetre is futotta erejé­ből. Lorenzo a Pumpido mellett elgurított labdát a kapu torkából kanalazta ki. A heves küzdelem során a jobbára csak színészkedő Maradonát őrző afrikaiakat Vautrot játékvezetőkét alkalom­mal sárga lappal próbálta megfé­kezni. Egyre többet kockáztatott a dél-amerikai együttes, Burru­chaga a 30. percben sorrendben a negyedik gólszerzési alkalmat is elpuskázta. A - Kamerunnak köszönhető­en - meglepetést hozó első félidő után a második még több izgal­mat ígért. Afrika kétszeres baj­noka továbbra is magabiztosan futballozott, annak ellenére, hogy az argentinok mezőnyfölé­nye nem volt vitás. A 62. perc­ben úgy tűnt, eldől a mérkőzés sorsa, ugyanis a francia bíró Ka­na Biyik szerelését piros lappal jutalmazta. Nyolc perc múlva aztán robbant a bomba. A tíz főre fogyatkozott afrikaiak megsze­rezték a vezetést Oman Biyik fe­jesével, miután a védők rövid felszabadítása az ötösön találta őt, 0-1. Óriási meglepetésre, de tegyük hozzá, teljesen megérde­melten jutott előnyhöz a találko­zó előtt abszolút esélytelen kis­csapat. Hatalmas hajrába kezd­tek Maradonáék, abban bízva, hogy legalább az egyik pontot sikerül megmenteniük. Még töb­bet kockáztattak, kinyílt védel­mük újabb veszélyeket rejtett magában, ellenben az ebből adó­dó lehetőségekkel ellenfelük nem tudott élni. Az utolsó tíz percben szinte egykapuztak Mexikó győztesei, Kamerun fiai pedig hősiesen védekeztek, és olykor "el a kaputól" című társasjátékot játszva tartották ál­lásaikat. Két perccel a befejezés előtt egy újabb kiállítás miatt - Mas­sing - már csak kilencen állták a rohamokat. A hármas sípszó hal­latán boldogan borultak egymás nyakába, míg a nagy favorit, Ar­gentína játékosai lógó orral vo­nultak az öltözőbe. Megszületett a világbajnok­ság első meglepetése, és kezdet­ről lévén szó, várhatóan a követ­kező harminc napban további si­kerek és kudarcok szemtanúi le­hetünk. Moitdiale-lllorzsák Újabb angol renitenskedö Újabb angol szurkolót ítélt el a bíróság Caglia- riban. Andrew Parry egy egyenruhás rendőr bán­talmazásáért kapott három hónapos, felfüggesz­tett börtönbüntetést. Parry volt a héten a negyedik angol futballrajongó, akit a Szardínia-szigeti vá­rosban bíróság elé állítottak. Alkoholtilalom országszerte A vb szervezőbizottságának bejelentése szerint mind a tizenkét, vb-találkozónak otthont adó olasz város elfogadta az alkoholtilalomra vonatkozó ja­vaslatot a mérkőzések napjain. Nyolcán közülük már korábban csatlakoztak a felhíváshoz, míg Ró­ma, Genova, Nápoly és Udine szinte az utolsó pillanatban döntött a megelőző biztonsági intéz­kedésről. Mégis lesznek lassítások A FIFA korábbi álláspontját felülvizsgálva úgy döntött, mégsem zárkózik el attól, hogy a mérkő­zések szünetében lassított felvételeket sugározza­nak. A FIFA ugyanis úgy vélte, hogy a vitás esetek visszajátszása a játékvezetőket tenné ki kínos kri­tikáknak. A testület bejelentése után nem sokkal a RAI olasz tévétársaság közölte, hogy a 15 perces szünetek időtartamát a félidő fontosabb esemé­nyeinek összefoglalójával tölti ki. A vb és a Beckenbauer-alapítvány Saját jótékony célú alapítványát gazdagítaná a világbajnoki győzelemért járó prémiummal Franz Beckenbauer nyugatnémet szövetségi kapitány. A szakvezető kijelentette: csapata jó esélyekkel pá­lyázik a világbajnoki győzelemre, a mai válogatott ugyanis sokkal erősebb, mint az az együttes, ame­lyik 1974-ben éppen az ő vezérletével hódította el a világ legjobbjának járó trófeát. A szövetségi kapitány 125 ezer nyugatnémet márkát utalhatna át az alapítvány számlájára, amennyiben 16 év után sikerülne megismételni a győzelmet. A játékosoktól csaknem „ingyen” várják el a továbbjutást az első körben - ezért „mindössze” 25 ezer márkát kapnának -, a további mérkőzése­ken azonban már komolyabb prémium reményé­ben léphetnek pályára Littbarskiék. A nyolc közé jutásért 30 ezer, az elődöntőbeli szereplésért 45 ezer, a döntőért pedig 80 ezer márka jár a futbal­listáknak. Ha a finálét is megnyerik, fejenként 125 ezer illeti őket. Szigorúan őrzik a bírókat Az olasz rendőrök nemcsak a futballisták, ha­nem a sokat fenyegetett játékvezetők testi épségé­re is ügyelnek. Mind a 36 bírót titkos helyeken szállásolták el, s a biztonsági emberek minde'nho- vá árnyékként követik őket. Mendoza kikötött Saját luxushajóján érkezett Triesztbe Ramon Mendoza, a spanyol bajnok Real Madrid nagy hatalmú elnöke. A klubvezető azóta meglátogatta az ibériai válogatottat az észak-olaszországi Mag- nano városában. Születésnapi győzelem? Hétfőn ünnepli 24-ik születésnapját David Platt, az angolok gólerős középpályása. Csapata ugyanezen a napon igen fontos mérkőzést játszik az írek ellen: emlékezetes, hogy az 1988-as Euró- pa-bajnokságon a zöld sziget futballistái „megvic­celték” egykori tanítómestereiket. Platt szerint ez most nem fordulhat elő:- Ezúttal visszavágunk Jack Charltonéknak az l:0-ás vereségért. Remélem, legalább a cserepa­don én is helyet kapok... Minél korábban, annál jobb A nemzetközi szövetség vezetői arra kérték a szurkolókat, hogy időben foglalják el helyeiket a stadionokban, mivel közvetlenül a mérkőzések előtt a zsúfoltság baleseteket okozhat. A szurko­lók azt sem bánják meg, ha több órával a kezdő- rúgás előtt érkeznek, mert az „előjáték’ ’ részeként az arénákban elhelyezett hatalmas vetítővásznon szórakoztató filmeket, emlékezetes futballjelene- teket láthatnak. Shilton vállalja a védést Peter Shilton, az angolok 40 éves, eddig 118- szoros válogatott kapusa bejelentette: térdsérülése dacára vállalja a védést a hétfői, írek elleni talál­kozón. A hálóőrt nyilván az is ösztönzi, hogy ezen a találkozón beállíthatja az északír Pat Jennings világcsúcsát, vagyis elérné a 119. válogatottságot.- Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem érzek fájdalmat, de most ilyen „apróságokkal” nem foglalkozom. Ott leszek a kapuban! - jelentette ki Shilton. A futball mindennél fontosabb Brazíliában az emberek hetek óta szinte sem­miről nem vesznek tudomást, csak a labdarúgó- világbajnokság lázában él mindenki. Ezt az igényt szolgálják ki a televíziós szakemberek is, s az elmúlt napokban már alig esett másról szó, mint a közelgő összecsapásokról. A Mondiale idején pe­dig nem kevesebb, mint napi 20 óra (!) adásidőt foglal el a világbajnokság a brazil tévében. Lökdösték az elnököt Nem a legjobban vizsgáztak a milánói rend- fenntartók, amikor Carlos Menem argentin köz- társasági elnököt és Diego Maradonát kellett vol­na megóvniuk az érdeklődők rohamától. Miköz­ben a politikus átadta a világbajnoki címvédő csapat kapitányának az „utazó nagyköveti” meg­bízatást, a fotósok és újságírók kis híján agyonnyomták Menemet. Szerencséjére, még időben közbeléptek az izmos rendcsinálók, de a politikus így sem éppen jólfésülten távozott a helyszínről... Szicíliában edzettek a hollandok Tegnap az esti órákban megérkezett Szicíliába a holland válogatott, s a világbajnoki címre is esélyesnek tartott együttes még azonmód rövid, félórás gyakorlást tartott a palermói Alvilla Milí­cia pályáján. A kései időpont ellenére szépszámú közönség kísérte figyelemmel a németalföldiek edzését, főleg a nagy hármas, Marco van Basten, Ruud Gullit és Frank Rijkaard aratott sikert. Venglos újra Ausztráliában? Biztosnak tűnik, hogy nem hosszabbít szerző­dést Jozef Venglos, a csehszlovákok szövetségi kapitánya. Az 54 éves szakember a hírek szerint visszatér egykori sikereinek színhelyére, Ausztrá­liába, ahol Árok Ferenc helyét veszi át a válogatott élén. Való igaz, hogy megkerestek az ausztrálok, de egyelőre nem döntöttem a jövőről - mondta Venglos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom