Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-07 / 51. szám

1990. JÚNIUS 7. Néplap 9 családi körben A pszichológus válaszol Mitől változik a meggyőződésünk? Sokan folteszik ma ezt a kérdést - önmaguknak is. A szakmai ismeretek, a tudományos vélekedések, nem utolsósorban a világné­zet - jó esetben - állandó és stabil "tulajdonságaink", de nagyon sokfajta adat, vélemény, sőt meggyőződés változik meg az emberben élete folyamán, akár rövid időn belül is. Mitől? Változhatnak a nézetek a tanítás, ismeretterjesztés hatására, ala­kulhatnak a viták hevében, formálhatja őket a tapasztalat, utánozhat­ja az ember a hozzá közelállókat, és így tovább. Nem ritka és igen érdekes jelenség az egyén önmeggyőzése. Leon Festinger amerikai szociálpszichológus a hatvanas évek elején közölte a kognitív disszonancia elméletét. A kognitív jelző a megismerőtevékenységre vonatkozik, a disszonancia pedig a visz- szásságot, ellentmondásosságot jelenti. Kognitív disszonanciát él át az az ember, aki az eredeti véleményével ellentétes állásfoglalásra kényszerül, mert megkérik, vagy kényszerítik rá, vagy pedig mert így találja hasznosnak, illendőnek. Tehát bort iszik, de vizet kell prédikálnia, vagy fordítva. Ez kellemetlen feszültséget kelt az em­berben, és szabadulni igyekszik tőle. Ha a kimondható véleményen nem változtathat, akkor sok esetben a saját belső elgondolását ido­mítja hozzá. Ha tehát fekete helyett fehéret kell mondania, egy idő után szürkét fog látni maga is, végül fehéret. Festinger híres kísérletében fizetett kísérleti személyekkel unal­mas feladatokat végeztettek. Majd megkérték őket, hogy az utánuk következőknek - bizonyos kísérleti célból - mondják a valóságtól eltérően azt, hogy érdekes feladatokat kaptak. A következőt tápasz- talták: a kísérleti személyek teljesítették a "logikusan" megindokolt kérést. Közben nyilvánvalóan átélték a kognitív disszonanciát. Ké­sőbb más kísérletvezetők kitöltettek velük egy kérdőívet, melyben pontozniuk kellett korábbi feladatuk érdekességi fokát. Kiderült, hogy ítéletük megváltozott: visszamenőleg általában érdekesebbnek ítélték meg az unalmas feladatokat. A személyek két csoportja között kifejezett különbséget találtak. Akiknek sokat fizettek a kísérletért, azok kevésbé találták érdekesnek (tehát kisebb mértékben alakult a belső vélekedésük a kimondott véleményük irányában); akik viszont csak jelképes összeget kaptak, azok jóval érdekesebbnek vallották a feladatokat (azaz erősebben átalakultak a nézeteik). Aki magas díja­zást kapott, elintézheti magában úgy: "Jól megfizettek, ez elég ok arra, hogy a tapasztalatomtól eltérő véleményt mondjak a kedvü­kért", és ez feloldja benne a kognitív disszonanciát. A jelképes összegért "hazudó" embereknek nem volt meg ez a "mentségük", így fokozatosan meggyőzték saját magukat a lelkűk mélyén: "ha már úgy mondtam, hogy érdekesek voltak azok a feladatok, bizonyára nem is voltak annyira unalmasak". Hasonló folyamatok nemcsak kísérleti helyzetben, hanem az élet­ben is gyakran végbemennek. Előfordul, hogy a hazudó gyermek, a csaló szélhámos "addig mondja, amíg maga is elhiszi". Hát még a naív, jóhiszemű ember! Gyakran ilyen "fordított" a sorrend: állást foglalni kényszerülünk, bírálunk, támogatunk, szavazunk, aztán - a belső rend és harmónia kedvéért - hozzá igazítjuk a meggyőződésün­ket. Dr.Ignácz Piroska Barkács-tanács Almapolc dísztárgyaknak A különlegeset, a szokatlant kedvelőknek étkezőhelyiség, konyha vagy gyerekszoba falára szerelhető polcot mutatunk be. A hatalmas, alma alakú hátlapra három méternyi polcot szerelhe­tünk fel, amelyeken csészék, tá­nyérok, dísztárgyak vagy köny­vek, sőt játékok is tárolhatók. Az elválasztó-merevítő lapokkal szerelt négy polc különböző mé­retű, mert az alma körvonalához igazodó hosszúságú. A készítés során a legnehezebb feladat az óriási alma körvonalának kifűré- szelése. Bizonyára főként azok kapnak kedvet hozzá, akiknek gépi lyukfűrészük van, de kes­keny lyukfűrészpengével, kézi munkával is kialakítható a 12 mm vastag rétegelt lemez anya­gú hátlap. Az almapolchoz egy 105x90 cm-es, 12 mm vastag rétegelt le­mez hátlap szükséges. A polcok hosszát a megrajzolt alma mére­téhez igazítsuk. A legfelső polc kb. 80, a következő 90, az alatta lévő 75, a legalsó kb. 55 cm hosszú. Szélességük egyformán 15 cm. A függőleges elválasztó­merevítő lapok 20x15 cm-esek. Hat darabot vágjunk ki belőlük. A polclapokhoz és a mereví­tőkhöz összesen egy 90x75 cm- es falemez táblát számítsunk. Az összeszereléshez ragasztót és szegeket, vagy 3x25-ös facsava­rokat használjunk. Az alma körvonalát négyzet­hálókra osztott papírlapon ter­vezzük meg. Az alakzat megraj­zolása nem nehéz, 10x9 cm-es méretben rajztudás nélkül is si­kerülni fog. Az lxl cm-es négy­zethálóra (vagy kockás papírra) rajzolt almát 10x10 cm-es négy­zetekre osztott csomagolópapír­ra másoljuk át. Annak alapján pedig a falemezre. Gépi lyukfű­résszel vágjuk ki a vonalak men­tén, majd csiszoljuk körbe a ki­fűrészelt alakzatot. Ha a polcokat és a támaszokat rétegelt lemezből készítjük, a 15 cm-es sávokra osztott falemez­ből vezetőléc mellett, tárcsafű­résszel vágjuk ki a polclapokat. A hátlapon vonalazzuk meg a polcok élének helyét, majd a vo­nalak hosszait mérjük le. Mind­egyik polc pontosan az alma ala­kú körvonal széléig éljen. Ez­után daraboljuk le a lefűrészelt csíkokból a négy lapot és a hat elválasztó-merevítőt. Tegyük félre a hátlapot, és szereljük össze a polcokat. Mindegyik elválasztó-támasztó lapot ragasztással, és előfúrt lyu­kakba hajtott kisméretű facsava­rokkal erősítsünk a felette, illet­ve az alatta levő polchoz. Készít­sünk bemélyedést a csavarfejek számára, hogy behajtás után a csavarok helyét fatapasszal el­tüntethessük. Ha elkészültünk az összeállí­tással,az almaalakzat hátoldalán jelöljük meg, hova kerülnek az egyes polcok. A vonalak mentén 3-3 helyen fúljuk át a hátlapot (a polcélekbe is fúrjunk be 10-12 mm mélyen.) Készítsünk még 3 db felerősítő furatot is a hátlapba, azoknál fogva szereljük majd a falra. Végül ragasztóval kenjük be a hátsó polcéleket, és 3x25 mm-es facsavarokkal szereljük a hátlap­ra. Az almapolc natúr színű is maradhat, de fényes zománcfes­tékkel narancsszínűre, pirosra festve is mutatós. S.B.-------------------------------------------------------------------------­­M ire jó még a citrom? Zöldséges csirke pikánsan Hozzávalók: egy 1,5 kilós csirke, 5 deka vaj, 1-1 szál sárgarépa meg fehérrépa, 1 nagy csokor petrezselyem, 1 citrom, 2 deci tejszín, 1 csapott evőkanál liszt, só. A csirkét kisebb darabokra vágjuk, és a megforrósított vajon átsütjük. Hozzáadjuk a megtisztított, karikákra vágott zöldséget, belereszeljük a citrom sárga héját, megsózzuk, és egy kevés vízzel jó puhára pároljuk. Ezután a csirkedarabo­kat forró tálra szedjük, és visszamaradt levét a tejszínnel simára kevert liszttel besűrítjük. Belecsavaijuk a citrom levét, és jól összeforralva, tésztaszűrőn keresztül átnyom­kodva a zöldséget, a húsra öntjük, és meghintjük az apróra vágott petrezselyemmel. Párolt rizst kínálunk hozzá. V_______________________________________________ Do nkó László: Záporgubanc Zuhorog a zápor, cérnaszál a kékje, végeláthatatlan szalad le a mélybe... Összekuszálódik virágokon, fákon, összearanyozza cintányérvirágpor... Mire alkonyaira gubancát kibontja, szövődik belőle szellőzászló rojtja... Tennivalók a kiskertben Kezdjük meg az őszibarack és a kajszibarack gyümölcseinek ritkítását. A felesleges gyü­mölcsöket úgy távolítsuk el, hogy minden két szomszédos gyümölcs közé beféljen egy har­madik. Célszerű megritkítani az alma- és körtefák terméseit is. Miután leszedtük a beérett cse­resznyét és meggyet, szedjük össze a fák alján összegyűlt lom­bot és gyümölcshulladékot, és égessük el. Szóljuk ki a nitro­géntartalmú műtrágyaadag har­madik részét, és változatlanul rendszeresen permetezzünk. Ha lehetőségünk van rá, nagy adag vízzel öntözzük a szőlőt. A szőlőpermetezést a peronoszpó- ra és a lisztharmat elleni szerek­kel végezzük. A zöldségfélék egész hónap­ban sok ápolást igényelnek. A paprikát, paradicsomot fejtrá­gyázzuk, és épp úgy öntözzük, mint a sóskát, zöldborsót, zöld­babot. A felszedett gyökérzöld­ség helyére másodveteményként vessünk karalábét, babot, őszi és téli retket. A hónap végén már szedhetjük a korai termesztésű karfiolt és bokorbabot. A rózsatöveket első virágjaik elhervadása után ismét metsszük meg, és öntözéssel is segítsük a folyamatos virágzást. A gyomok irtásáról a virágoskertben sem szabad megfeledkezni, a rózsá­kat és az évelőket permetezni is kell.­Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet ( Gyermekvilág A ház mellett vagy az udva­ron, autóforgalomtól mentes he­lyen állítsátok fel az akadályo­kat, azután kezdődhet a verseny. Vigyázzatok, mert könnyen le lehet pottyanni. Állapítsátok meg, hogy körülbelül mennyi idő alatt lehet teljesíteni a fel­adatokat. Aki ennél jobb időt fut, az öt másodpercenként plusz egy pontot kap. Minden sikeres aka­dály leküzdéséért tíz pont jár. A mellékelt rajzokkal kívánok öt­leteket adni az akadályok meg­építéséhez, de ha egy kicsit összedugjátok a fejeteket, ennél sokkal jobb és több feladatot is kitalálhattok. Egy karikát dobj rá egy álló célra. Ez lehet a fa ága is. (Esetleg egy spárgán lelógó konzervesdobozt kell eltalálni kislabdával.) A pályát úgy építsétek ki, kasz is, órával mérjétek, ki a leg­hogy körbe tudjatok haladni. Beiktatható egy gyorsasági sza­gyorsabb. A lassúsági szakaszon pedig azt, hogy ki tud a leglas­sabban áthaladni a kijelölt tá­von. Jó szórakozást kívánok nektek. Horváth Mihály Fára erősített színes szalagot, papírcsíkot kell lehúzni. (De feltehettek valamit az egyik ágra is.) Most jönnek a nehezebb akadá­lyok. A leállított focit (gumilabdát) rúgd a kapuba. A kapu lehet két, a földbe szúrt karó is, esetleg két fel­állított tégla. Itt mindenkinek 3 kí­sérlete van. Kézimunka sarok Kézimunkázó olvasóink gyakran kémek tőlünk új mintá­kat. Az itt bemutatott felső két minta nemcsak szép, de érdekes is: mindkettő török eredetű. Az első tapétaszerűen alkal­mazható, tehát nemcsak kisebb munkák - párna, terítő, stb. -, hanem nagyobb formátumú la­kástextiliák, (például függöny, falvédő kárpit) díszítésére is al­kalmas, sőt, például egy szép posztómellény teljes hátát is ki- varrhatjuk vele. A vékony, szag­gatott vonalak segítséget nyújta­nak a minta tetszés szerinti fel­nagyításához. Ezt is, és a másik, alatta bemutatott török mintát előrajzolás után láncöltéssel, la­posöltéssel vagy huroköltéssel hímezhetjük ki. Akik értenek a lyukhímzés­hez, azoknak bizonyára kedve támad a harmadik kézimunka­minta kivitelezéséhez. Blúzok, ruhák ujját, gallérját, hálóingek kivágását, gyermekholmikat, fe­hér vászonszoknyák alsó szegé­lyét lehet nagyon szépen deko­rálni vele. Akinek a lyukhímzés nem, de a laposhímzés jól megy, azzal hímezheti ki cseppformájú ré­szeket. B.K. Bringarodeó

Next

/
Oldalképek
Tartalom