Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-07 / 51. szám

Néplap 1990. JUNIUS 7 Jeszenszky - Baker találkozó Koppenhágában Az emberi dimenzióról rende­zett koppenhágai értekezlet al­kalmából Jeszenszky Géza és Ja­mes Baker amerikai külügymi­niszter szerdán - közvetlenül a magyar és az amerikai külügy­miniszter felszólalása után - kü- lönmegbeszélést folytatott a Bel­la konferenciaközpont egyik üléstermében. Ez volt a két poli­tikus első személyes tárgyalása. A félórás találkozó után James Baker röviden nyilatkozott az MTI, a Magyar Hírlap és a Nép- szabadság tudósítóinak.- Kitűnő, termékeny és hasz­nos volt a találkozó - mondotta.- Nagyon örültem, hogy alkalom nyílott erre az első személyes megbeszélésre. A kérdések szé­les körét tekintettük át, a kétolda­lú kapcsolatokról és az átalakuló Európával összefüggő kérdések­ről egyaránt beszéltünk. Szó volt arról, hogy milyen nagy jelentő­séget tulajdonít az Egyesült Ál­lamok kormánya annak, hogy a magyar kormány gazdasági erő­feszítései sikeresek legyenek. Szó volt arról is, mekkora meg­elégedésünkre szolgál az, hogy Magyarországon létrejött a poli­tikai pluralizmus, s az ország a szabad piacgazdaság felé mo­zog. A megbeszélés azzal ért vé­get, hogy én felajánlottam: min­den lehetséges további segítsé­get megadunk. A magyar kül­ügyminiszter nagyra értékelte mindazt, amit e tekintetben ed­dig tudtunk tenni, és én kifeje­zésre juttattam legőszintébb tö­rekvésünket arra, hogy minden tőlünk telhető módon segítsük az önök gazdasági programjának sikeres megvalósítását. Jeszenszky Géza szerdai prog­ramjában szerepelt az NSZK, Ciprus, Olaszország, Jugoszlá­via és Spanyolország külügymi­nisztereivel való találkozó is. Német segítséget kér a Szovjetunió A Szovjetunió a napokban fél- hivatalos formában arra kérte fel az NSZK-t, hogy sürgős gazda­sági segélyprogrammal nyújtson támogatást számára. A Frank­furter Allgemeine Zeitung ezt az értesülését „Gorbacsovnak segí­teni?” című szerdai vezércikké­ben közli. A tekintélyes újság szerint a gazdasági válság súlyos méreteket öltött, s a devizatarta­lékok olyan aggasztóan leapad­tak, hogy képtelenek kiegyenlí­teni a behozatali árucikkek állí­tólag 17 milliárd márkás számlá­ját. A VSZ behívása lehet az egyik vád Volt kommunista vezetőket vettek őrizetbe Csehszlovákiában Gyorshírben jelentette szerdán a csehszlovák hivatalos hírügy­nökség, hogy a hatóságok „sú­lyos bűncselekmény elkövetésé­nek gyanúja miatt” Pozsonyban őrizetbe vették Vasil Bilakot, a CSKP volt KB-titkárát. A CTK híre szerint a szlovák belügymi­nisztérium szerdán közölte az őrizetbe vétel tényét. A CTK gyorshíréből nem derül ki, hogy milyen vád alapján vették őrizet­be a volt KB-titkárt. Elsősorban Bilakot vádolják azzal, hogy 1968-ban behívta Csehszlovákiába a VSZ-csapa- tokat. Emiatt a novemberi forra­dalmi események után már kez­deményeztek bűnvádi eljárást el­lene, de akkor az elévülési időre hivatkozva ezt elutasították. Áp­rilis 6-án azonban a csehszlovák főügyészség egy 1950-ben szü­letett, a béke védelméről rendel­kező törvény alapján vizsgálatot indított mindazok ellen, akik fe­lelősek az 1968-as katonai inter­vencióért. Akkor közölték, hogy Vasil Bilakot is kihallgatják az ügyben. Bilakot amiatt is támadják, hogy annak idején ő írta alá azt a Szlovák lap a "kulturált öntudatról" és a "magyar irredentizmusról" „Szenvedés vagy irredentizmus” címmel heves magyarellenes kirohanásokat tartalmazó cikket kö­zölt június 1-jei számában a Literámy Tyzdenník című szlovák irodalmi és közéleti hetilap. A cikk szerzőjének állítása szerint Magyarország közvetlenül beavatkozik a szomszédos országok belügyeibe, ami „azt bizonyítja, hogy a magyar politika a szomszédokkal szemben mind ez ideig nem veszítette el nacionalista agresszivitását és a volt történelmi Magyarország kizsákmányoló filo­zófiáját”. „Budapest álláspontja a Magyarorszá­gon élő kisebbséggel szemben nemcsak a múlt maradványa, de a tényleges nemzetiségi politika produktuma, amely egyáltalán nem demokratizáló­dott és nem vált humánusabbá” - folytatódik az okfejtés. A szlovákiai magyar kisebbség mindenáron ki akarja szorítani a szlovákokat Dél-Szlovákiából, hogy ezáltal nemzetiségileg kompakt területek jöj­jenek létre. Ezt szolgálják a szlovák nyelvnek, mint hivatalos nyelvnek az elutasítása és az iskolaháló­zat bővítésére tett javaslatok. - fejti ki a szerző. „A szlovákok tudata még mindig érzékeny a Budapestről érkező irredenta hangokra. Védeke­zésben van, és nem veszi át az erőszakos politikát. A határtalan tolerancia, tisztesség és engedékeny­ség azonban nem fizetődik ki, sőt, provokálja a Duna másik oldaláról jelentkező agresszivitást. Nem tudom - fejezi be cikkét a szerző - nem érkeL zett-e el az az idő, amikor változtatnunk kell, ami­kor a meghátrálást a kulturált öntudatnak kellene felváltani.” Az MSZP lemondott a megyei lapokról A szocialista párt lemond a tu­lajdonában lévő megyei lapokról - így határozott az MSZP elnök­sége szerdai ülésén, állást foglal­va egyúttal a megyei lapok pri­vatizálása mellett. A szocialista párt éppen ezért a megyei lapok tulajdonának ál­talános és végleges rendezéséig elidegenítési tilalmat rendelt el valamennyi, a tulajdonában lévő megyei kiadó, illetve napilap át­alakulására és értékesítésére vo­natkozóan. Mindemellett a párt elnöksége azt támogatja, hogy a lapok a legteljesebb nyilvános­ság mellett, a lehető legjobb üz­leti ajánlatot tevő tulajdonába kerüljenek. Ennek értelmében az MSZP nem kifogásolja a külföl­di tőke részvételét sem e lapok tulajdonosi körében. Az elnökségi döntésről tájé­koztató Polgár Viktor szóvivő el­mondta, hogy a mostani határo­zat már nem érinti az Axel Sprin­ger cég tulajdonába került me­gyei lapokat. Hozzáfűzte: a Springer cég akciója jogilag nem ütközött korlátokba. Tegnap aláírták a megállapodást Szovjet kőolaj magyar ipari berendezésekért, élelmiszerért A budapesti székhelyű East-West Kereskedelmi Részvénytársaság hozza forgalomba Magyaroszágon azt az évi 400 ezer tonna szovjet kőolajat, aminek közvetlen, vállalatok közötti értékesítését Rizskov mi­niszterelnök néhány hete engedélyezte egy szovjet olajkitermelő igazga­tóságnak. A forgalmazásról szóló megállapodást szerdán írták alá. A kereskedelmi részvénytársaság a kőolaj ellentételeként élelmiszeripari termékeket és ipari berendezéseket, főleg olajipari gépeket szállít. A felek kölcsönösen évi 50-60 millió dollár értékű szállítást terveznek. A Magyar Néppárt aláírásgyűjtést kezdeményezett A Magyar Néppárt /Nemzeti Parasztpárt/Jász-Nagykun-Szol- nok megyei elnöksége a köztár­sasági elnök közvetlen, népsza­vazáson történő megválasztására hívta fel az állampolgárokat, és ennek érdekében aláírásokat gyűjt Jász-Nagykun-Szolnok- ban. Bukarestben öt pokolgép robbant Öt pokolgép robbant szer­dára virradó éjszaka a Buka­rest központjában felállított „sátortábor” közelében. Sen­ki nem sérült meg. A Nemzeti Megmentési Front ellen több hete tüntető ellenzékiek sze­rint a robbantásokkal a hadse­reg akarja elriasztani a tünte­tőket. megállapodást, amelynek értel­mében az állam évi hetvenmillió korona dotációt folyósított a CSKP-nak. Vasil Bilakon kívül őrizetbe vették Milos Jakes volt kommu­nista pártfőtitkárt, Jozef Lenart egykori KB-titkárt, továbbá Ru­dolf Hegenbartot, a CSKP KB államigazgatási osztályának volt vezetőjét és Michal Stefana- kot, aki a CSKP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának volt a vezetője - jelentette újabb gyors­hírében szerdán a csehszlovák hírszolgálati iroda. A CTK a Bi- lak őrizetbe vételéről szóló hír­hez hasonlóan nem jelölte meg, hogy milyen vádak alapján ren­delték el a volt kommunista párt- vezetők őrizetbe vételét. Bojkottközeiben A tudósító tervez, a képvise­lői bojkott végez - fogalmaz­hatjuk meg az ismert közmon­dás parlamenti analógiáját. Ugyanis az Új Néplap újságí­rója kedden hasonló helyzetbe került az Országházban. Hiva­tásából eredő kötelességét tel­jesíteni utazott a parlamenti ülésre, hivatása pedig az, hogy hitelesen tájékoztassa az olva­sókat az ülés munkájáról, a megyei képviselők tevékeny­ségéről. A megye honatyái vi­szont nem álltak szóba vele. Illetve baráti beszélgetésre, csevegésre hajlandók voltak, de interjú szóba sem jöhetett. Hiába, az Új Néplap ellen fris­sen meghirdetett politikai boj­kott kötelez. így az újságíró legfeljebb csak irigykedve nézhette azokat a kollégákat, akiknek nem volt ilyen gond­juk "saját" honatyáikkal. Furcsa dolog ez a politikai bojkott. Úgy tűnik, kellemet­len mindkét fél számára. A képviselők is érzik, hogy a vá­lasztópolgároknak joguk és igényük van arra, hogy hona­tyáik parlamenti tevékenysé­géről tudjanak, hiszen az ő megbízásukból kerültek a leg­magasabb törvényhozó testü­letbe. Beszélgetés közben né­ha már-már úgy tűnt, megtörik a jég - de közbelépett a pártfe­gyelem, az úgynevezett "kép­viselői szolidaritás". Mit lehet tenni? Legfeljebb csak remél­hetjük, nem kell sokat várni a jégtörésre - mindkét fél érde­kében, de elsősorban a válasz­tópolgárok közös szolgálatá­ra. A képviselői bojkotthoz egyedül Hámori Csaba - aki az MSZP megyei listájáról ju­tott a parlamentbe - nem csat­lakozott. Az ebédszünetben kértük rövid beszélgetésre.- Ön miért nem írta alá a bojkottra szólító nyilatkoza­tot?- Eszem ágában sem volt, mi több, megütköztem rajta. Én nem tapasztalom az Új Néplap egyoldalúságát, még más új­ságokkal összehasonlítva sem. Korrekt, kiegyensúlyo­zott a hangvétele, a felfogása. A lap szellemiségének objek­tív megítélése helyett koncep­cionális feltevések alapján döntöttek a bojkott mellett.- "Idegenlégiós" képviselő­ként mennyire érzi magáénak a megyét? Igyekszik találkozni a választókkal?- Mindennél fontosabbnak tartom a választópolgárok akaratának megismerését. Eh­hez rendszeresen találkozni kell velük. A parlament új mű­ködési szisztémája már lehe­tővé teszi a találkozókat. Pén­tekenként tudok majd sort ke­ríteni ezekre. A találkozók szervezését a Szocialista Párt megyei vezetése fogja végez­ni, de szeretnék támaszkodni a tanácsok segítségére is. Minél több helyre el akarok jutni - Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei képviselőnek érzem ma­gam.- A közvéleményben mintha parlamentellenes hangulat kezdene mutatkozni.- Én is érzem, hogy a közvé­lemény megítélése változott, a korábbi széles társadalmi ro- konszenv kezd visszaesni. A jelenség mögött türelmetlen­séget, de jogos kritikát is lá­tok. Tanulnunk kell még a képviselőséget, és többen kö­zülünk a megalapozottnál na­gyobb önbizalommal rendel­keznek. Azon vagyok, hogy a parlament munkája minél e- lőbb áttekinthető legyen. Berki Imre Honnan hová haladunk? Beszélgetés Lengyel László közgazdász-politológussal Hétfő este a szolnoki sajtóklub vendége volt Lengyel László, a ne­ves közgazdász-politológus, a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatóhelyettese, aki előadása előtt interjút adott lapunknak.- Az emberek manapság igen­csak kapkodják fejüket, mert nem értik, hogy mi történik jelenleg Magyarországon a gazdaságban és a politikában. A legfölsöbb szin­teken az elit cseréje már lezajlott, de szinte minden más változatlan­nak tűnik. Ön szerint hogyan lehet, vagy egyáltalán lehet-e minősíteni ezt a sokat emlegetett átmenetet? Kérdezhetnénk úgy is, hogy hon­nan hová haladunk?- Én azt hiszem, hogy az átmenet folyamatosan zajlik. Persze nem történt még meg az a változás, ami a korábbi Kádár-modell gazdasági szerkezetéről áttért volna egy piac- gazdasági liberális szerkezetre, ahol tisztázottak a tulajdonviszo­nyok, ugyanakkor markáns gazda­ságpolitikai elképzelések is van­nak. Pillanatnyilag úgy vélem, hogy az a hagyományos oligarchi­kus szervezet - ami azt jelentette, hogy a nagyvállalatok, illetve egyes iparágak, területek vezetői fölső- és középszinteken fehér asz­talnál egyezkedtek egymással - to­vábbra is fönnáll. És ennek révén alakultak ki azok a zavaros, s egy­mással szorosan összefonódó tu­lajdonviszonyok, amelyeket mi ál­lami tulajdonnak neveztünk ugyan, de valójában az "állam" is "magán" volt, abban az értelem­ben, hogy egy csomó ember saját, illetve magántulajdonaként szere­peltek - egzisztáltak - ezek a tulaj­donok. Nos, ez a meglehetősen ku­sza és átláthatatlan viszonyrend- szer lényegében még nem válto­zott meg a választásokkal és az új kormány hivatalba lépésével.- Persze, ha jól meggondoljuk, nincs mit ezen csodálkoznunk, hisz a választások nem e kérdés körül forogtak.- Valóban. Sajnos nem ez volt a választási kampányok fő kérdése, mi több, föl sem merült, hogy vé- gülis miként fogunk az egyik tulaj­donformából a másikba "átevez­ni", s hogy ennek az átmenetnek kik is a szereplői? Hangsúlyozni szeretném, hogy nem egyes sze­mélyekről van szó. Ez egy struktú­ra, egy modell, amelyben például Horváth Ede helyett ülhet bárki más a Rába gyár vezérigazgatói székében. Ha a mechanizmus úgy működik, hogy egy városban van három, öt vagy tíz nagyvállalat és azok megegyeznek egymással, például a munkaerőben, a bérben, és mondjuk hiányt tudnak előidéz­ni, nos akkor teljesen mindegy, hogy ki áll az adott cég élén. Mert az fogja végrehajtani a kartelle- zést, az fogja ezt a monopoliszti- kus helyzetet kialakítani, az vágja szájon a sajtót, ha megpróbálja le­leplezni ügyleteit, és az akarja visszacsinálni az egészet. Persze semmiképpen sem a kommuniz­mus felé, hanem úgy, ahogy azt a saját érdekei diktálják, azért, hogy kezében maradhasson a hatalom.- Ha már erről is szó esett, véle­ménye szerint van-e egyáltalán va­lamiféle hatalmi centrum ebben az országban?- Én éppen azt tapasztalom, hogy egy tragikus félreértéssel ál­lunk szemben, amikor arról beszé­lünk, hogy egy központosított dik­tatúrából elindultunk egy liberali­zált, többközpontú, decentralizál: rendszer felé.- Mire gondol?- Arra, hogy az a bizonyos egy­ségesített központ már régen netr létezik. Most, hogy fölállt az ú kormány, majd érzékletesen ta­pasztalni fogja, hogy milyen ke­véssé vannak a kezében a hatalm és gazdasági ügyek intézéséhe; szükséges eszközök, hatáskörök.- Lehet, hogy furcsán hangzik de ennek akár örülhetnénk is, mer ez a helyzet annak a sokat emlege tett központi diktatúrának t továbbélését is lehetetlenné teszi.- így van, de ugyanakkor óriás mértékben megnöveli a helyi ha talmasságok súlyát. Ma Magyaron szágon sokkal több "kiskirály' van, mint gondolnánk, akik tulaj dóriképpen meg sem mozdultak Úgy üldögélnek továbbra is a he lyükön, mintha mi sem történt vol na. Jóllehet, a nagyvállalatok éléi lezajlottak vagy lezajlanak sze mélycserék, a régi vezetők helyéin új gárda lépett vagy lép, amelyil lehet, hogy részvénytársaságokat kft-ket hoz létre, és előfordulhat hogy átalakítják a gazdasági szer kezetet is. A gondot az okozza hogy nem látni: vajon ez az égés: folyamat a monopolhelyzetben lé vő nagyvállalatok egységének ; megőrzésére vagy éppen pont for dítva, annak szétverésére irányul e? Ezt szerintem pillanatnyilag át tekinteni a. kormány sem tudja é lehet látni, nem is nagyon érti hogy valójában mivel áll szemben-Köszönjük a beszélgetést. N.l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom