Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-05 / 49. szám
4 1990.6 JÚNIUS 5. Tiszafüreden Korlátozzák a tanácsi béllakások eladását A városi tanács döntött így legutóbbi ülésén, melyen módosította a lakásügyi jogszabályok helyi végrehajtásáról szóló 1986. évi 6. számú rendeletét. Az új szabályozás szerint szociális jellegű tanácsi bérlakásra az jogosult, akinél az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegét. Lakásépítéshez, támogatáshoz vissza nem térítendő támogatást azok kaphatnak, akik jövedelme az előbb említett összeg 65 százalékát nem éri el. Az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezők részben vagy teljes egészében visszatérítendő támogatást igényelhetnek. Korlátozták egyben a tanácsi bérlakások elidegenítését is. Eszerint a jövőben nem adhatók el a telepszerű és nem lakótelepi többszintes, az építési tilalom alatt álló és a 25 évnél fiatalabb egyszintes tanácsi bérlakások. A javaslatok között elhangzott, hogy a végrehajtó bizottság által odaítélt lakásépítési és vásárlási támogatást vizsgálják felül több évre visszamenőleg, és ha nem rászorultak kaptak ilyet, azt minősítsék át viszatérítendő kölcsönné. A testület elutasította a felvetést. V.I.L FINN EGYHÁZI KÓRUS SZOLNOKON A megyeszékhelyen, az evangélikus templomban adott koncertet vasárnap a finn Riihimaki város evangélikus egyházi kórusa. Fotó: Illyés Csaba Abádszalók vátja a szezont. A napsütést, a kánikulát, hogy pihenők ezrei heverésszenek a Ti- sza-tó partján. A merészebbeknek a június eleji ritka napsütés is elég. Kicsalogatja őket a partra, aztán be a tóba, melynek széle kellemesen meleg, csak beljebb válik hűvösebbé a víz. A vízben így csak percekre látni valakit, aki megkockáztat egy kis fürdést. A butiksor is csöndes. A vendéglők, az árusok még nemigen nyitottak ki, csak itt-ott látni embert. A sarkon épül egy csúcsos tetejű ház. Azt mondják, kávéház lesz. Persze maszek. A Hotel Dianában is kevés még a vendég. Néhány hazai turista jön ilyenkor csak strandolni, horgászni. A Füzes kempingben zajlik az élet. A víz- és csatornamű vállalat emberei szorgoskodnak: készül a kemping főépülete. Lesz itt minden: étterem, zuhanyzók, portásfülkék. Az étteremben egytálételt kaphat a kempinglakó, és végre európai körülmények között tisztálkodhat. Négy üdülőház is épül a kemping hátsó részében. Ezek árai természetesen (természetesen?) megfizethetetlenek a belföldi vendégek számára. Sebaj, jönnek a Tavaszi fürdés A büfé most is népszerű külföldiek, a kempingbe például az idén sok belga turistát várnak. És hogy az idegenforgalom valójában az idegenek, a külföldiek "forgalma", arról tanúskodik a kempingben felállított tábla, melyen az árak dollárban mérve is szerepelnek. "De a kocsma bezzeg hangos" - a kemping előtti büfé /szezon ide, szezon oda/ most se kihalt. Ahogy a nap előbújik a felhők mögül, a sör kelendő árunak számít. Most kényelmesen, sorban állás nélkül, asztalnál ülve lehet fogyasztani. Merthogy - még nincs itt a szezon. Korányi Éva képriportja Tiszteletlen ház (II.) Levelek a hazából a honba Komatársam! Muszáj haladnom a korral, kénytelen vagyok átvenni az új idők új szeleinek új szokásait, különben még lemaradok ebben a hirtelen változásban. Ezért használtam ezt a - talán számodra meglepő megszólítást, mert ez most és itt így dukál, a parlament ideiglenes elnöke is - például - így indítja az ülést, hogy azt mondja: "Tisztelt képviselőtársaim, honfitársaim, a mai jegyzőtársaim..." stb. (A következőkben az idézőjelben található stiláris gyöngyszemeket mind a parlamenti közvetítések élvezete közben csipegettem fel, a többi formai-tartalmi időtlenség csak úgy, észrevétlen ragadt rám.) Szóval, mostanság e hazában mindenféle társnak ildomos lenni, csak elvbélinek nem. (Pfuj! Csökevény a "zsákutcából"...) Remélem, hozzászólásom múlt héten jelzett két napirendi pontját nem tetted magadévá. (Ugyanis, itt elhangzott, hogy "a tárgyalási rendet az Ország- gyűlés magáévá tette", s úgy látszik, nekem is majdnem mindenről az jut eszembe, mint Mórickának: a "magáévá tesz" kifejezés a két személy közötti aktus lebonyolításának tényállását idézi.) Nos, ha a javaslatommal nem tettél ily csúfságot, talán "meghallgatást nyer" nálad tiszteletlen fejtegetésem a Tisztelt Házban megesett kormányalakítási aktusról..., ha már belebonyolódtunk a szexuálpatológiába. "Történelmi pillanatokat élünk." (Ezt már két éve számtalanszor megállapították, csak azt tudnám, melyik az igazi sorsforduló.) Eseményekben nem szűkösködünk tehát, mégis a magasztos másodpercekre éhesen, kifejezetten jó étvággyal ültem a képernyő elé falatozni a Rendszerváltás fantázianevet viselő úri-muri menüjéből, melytől nem-polgártárs honfitársaim is mindmáig csak képletesen lakhattak jól, amúgy gyakorlatilag vajha... Más ez a parlament, mint a régi, látni már az elején: ki hiányzik igazoltan? - ez itt a kérdés, és jegyzőtársunk felolvassa magyarul! (Talán véletlen, hogy a jelenléti ellenőrzés ilyenszerű procedúrája velem még kisiskolás koromban "esett meg": "továriscsá pri- podovátyelnyica, dákládiváju vám, sto szivodnya átszusztvujet...") Hát a Fidesz az istennek sem akar hiányozni! Jelenlétük aktív változatát veszik nagyon komolyan, míg a házi etikett merevségeit egyáltalán nem. Azt a micsodát (magam is "meglehetősen bizonytalan" vagyok), amit a kijelölt miniszter- elnök előterjesztett, némelyek (a tisztelettudók) kormányprogramnak neveztek, mások (a valamivel realistábbak) irányelvtervezetnek, a fiatal demokraták pedig már-már szemtelen következetességgel iskolás fogalmazványnak, melyet - az egyszerűség kedvéért - amúgy egészében elfogadhatatlannak tartottak. Nehogy majd "érdemben módosítsam elképzelésem" (a ház elnökétől loptam), "leszögezem": a kifogásoknak van némi alapja... Közben árgus (majdnem azt írtam, hogy Árkus) szemmel figyelem az újdonságokat. Régebben is volt az Országházban tapsolókórus, bólogatókórus, nevetőkórus, hümmögőkórus... Mindegyikből egy. Most mindezekből hat van - íme a többpártrendszer egyik áldása. Pártállásra való tekintettel le- hümmögik a másikat, megtapsolják a párttársat; más klubok szószólóját csakis akkor, ha figyelmeztetni akarják, hogy letelt a felszólalásra engedélyezett ideje. A nevetőkórusok is csaknem kizárólag a klubtárs szellemességeit, jó megmozdulásait avagy odadurrantásait honoráják, általános derültséget csak a kivételes tehetségeknek sikerül kiváltaniuk, amilyen például Torgyán mester. Mikor azt mondta: "nem szabad hagynunk, hogy a szabaddemokraták szomorúan távozzanak erről az ünnepnapról", még az érintettek vezérszónoka is derült, azonban arcára fagyott a mosoly, amikor jeles szónokunk így folytatta: "csupáncsak azért, mert önhibánkon kí- vül(!) nem értették meg a kisgazdák agrárprogramját"... Nézem a tévé jóvoltából ezt a szabadon választott, kiváló társaságot, és egyre jobban irigylem őket, kedves koma- társam. Mert bizony, irigylésre méltó, hogy ők ott milyen nagyszerűen megvannak, szórakoznak, nevetgélnek, pu- szilóznak, ajándékokát osztogatnak egymásnak, feredőznek saját leveikben - miközben úton, útfélen egyre több a szomorú, éhes, enervált vagy kifejezetten dühös ember. (Hogy a munkanélkülieket, a hajléktalanokat, az alkoholba menekülőket, a bűnözőket, a kétségbeesetteket, a disszidálókat, az öngyilkosokat, s a többi boldogtalant ne is említsem.) Egyetlen sértődött pártot leszámítva, a képviselőtársak - miként látni is, nem csak hallani - tréfás kedvükben, "fölöttébb humorérzéküknél" vannak. Szexisre fogták a figurát, ezt a gondolatot sehogyan sem sikerül elhessegetnem. Elnök: "megkérem az államtitkár urakat, akiknek nem működik a nyomógombja, jelezze!" (Há-há! Mit szólnának ehhez a képviselőnék?) Képviselő- társ: "a bentlévőségünk kint van". (Ez biztos. Bár ha csak az övéről vap szó, ebből a kameraállásból nem látni.) Az alelnök (mintha örvendene neki, vagy csak dicsekedne): "tegnap a parlamentben hosszú és terméketlen volt az ülés" (hiába hosszú, ha terméketlen); egy képviselőtársa (csaknem leplezetlen örömmel): "az e napi produkciónk cirkuszi mutatvány" (magunkat kigúnyoljuk, ha kell, de hogy más gúnyoljon, azt nem tűrjük el...). Korosabb kisgazda képviselő(társ): "nálunk a népszaporulat mínusz..., és ezt a Fidesz figyelmébe ajánlom"; súgnak: "ez egy testhezálló feladat számukra..., hogy végre csináljanak is valamit, ne mind csak szövegeljenek"... (erotikus célzások kétségtelenül, a parlamenti közvetítések elején ezek után esetleg be lehetne mondani, hogy csak tizennyolc éven felülieknek). No, nem sorolom, szerintem a Magyar Televíziónak teljesen felesleges szórakoztató, kabaréműsorokra pénzt és energiát áldoznia, ha a Tisztelt Ház mutatványait élő-egyenesben sugározza hétről hétre ezután is. Ha a parlamenti dramaturgia az előre sejthető irányban halad, a külön gondoskodás szükségtelenné válik olyan műfajok tekintetében, mint a krimi, a horror (a szexet már említettem), a sport, a szellemi vetélkedők, a Bumm, a Torpedó s a többi. Feszültségből, izgalomból például, számomra bőségesen elegendő az a drukk, az a szorítás, mellyel jó néhány honatya szózatát kell kísérnem: drága jó istenem, vajon be tudja fejezni a mondatot?! Igen, mert a kezdeti két-három szó hevülete utáni elbizonytalanodásból látom, utolérhetetlenül elillant a gondolati?) menete... Vissza az izgi-tragikomikus nap csúcsához: válaszol a kijelölt miniszterelnök az elhangzottakra. Örvend, hogy a magyar Főnarancs kemény volt, "ha nem ezt teszi, attól tartottam volna, hogy beteg". Boldog, hogy ízekre szedték a kormányprogramot-fogalmaz- ványt, s nem tudom megállapítani, hogy a szétszedett ízekből éppen melyiket nyeldesi: az édeset vagy a keserűt? Mindegy. "Döntéshozatal következik." "Most." Azt kell épp eldönteni, hogy elfogadják-e a kormányt progranostul- fogalmazványostul, szőröstül-bőröstül. El van az már döntve. Az új idők új szóhasználatával élve, ezt most nem pártfegyelemnek hívják, hanem lojalitásnak. A koalíciós pártok képviselőinek mindegyike igennel, az ellenzékiek csaknem mindegyike nemmel szavazott. (Elhanyagolható kivétel: hat tartózkodás.) A kormány bemutatását, felesketését már nem láthattam, mert focimeccs közvetítése következett. Mégpedig BEK-döntő! Ebből pedig egy évben csak egy van, míg - ki tudja? - egy év alatt hány kormány esküszik Magyarországon? Az ülést (és nem az üléstermet) ezennel berekeszteni, "mivel több feljelentő nincs". (Ez Szűrös Mátyás nyelvújítása; mint sejtheted, a felszólaló és a jelentkező szavak igen szerencsés összevonása, mivel eljött a szókimondás ideje.) Ha a bentlévőségem még mindig bent lesz, egy hét múlva folytatja komád, Lajos