Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-30 / 71. szám
Magazin Péter-Pálkor már búzát arattak a Körös-mentén Több száz munkahelyet teremtene Szolnokon a Ramexa Kft. Tószegen már "ráharaptak" a Kinder tojásra (Folytatás az 5. oldalról) rövid szár tartja, alig tudjuk bebálázni a szalmát. Amit a koradélelőtti órákban vágnak a fiúk az még csak megjárja, de ahogy melegszik az idő, mindinkább törek- ké őrlik a kombájnok a búzaszárat. Szerettünk volna eladni is a bálázott szalmából. Valamicske pénz visszatérült volna abból, amit elvitt az aszály. Ahogy elhal az elvonuló bálázógépek zaja, néhány gólya ereszkedik a leborotvált táblára. Kényeskedve emelgetik hosszú lábaikat, az aratóktól megriadt mezei egér, pocok reményében bóklásznak a tarlón. Várják a fészkekben a tízórait a már a szárnyaikat emelgető gólyafiak. "Váltott lóval", Takács Sándor Wartburg-Transa helyett Túri la- jos termelési elnökhelyettes Niva terepjárójával igyekszünk a Körösmenti Tsz másik aszálykáros búzatáblája felé, a kungyalui kerületbe. Útközben megtudom tőle, hogy jobb gabonatermést is takarítanak azért be az idén.- Négy és félezer hektáron szinte egyszerre ad most munkát az embereknek, a gépeknek az összes nyári betakarítású növény - sorolja Összeérett a kalászosokkal a repce, a borsó is. A jövő hónap közepéig nem lesz megállása a 16 kombájnnak. Segítséget is várunk, a helyi állami gazdasági kerületből meg a szomszédos öcsödi szövetkezetből jönnek majd vendégkombájnok. Ez is viszi majd a vállalkozásban dolgozó tagok pénzét, de hát ha túlérik a búza, kipereg a szem, még nagyobb lehet a kar. Mert azért a 3800 hektárban vannak jobban fizető búzatábláink is szerencsére. A tanyaudvarból, amelyik mellett elautózunk, már messzire sárgállanak a gyümölcsök a barackfák zöldjéből. Korán érnek azok is, mint ahogyan korai ez a Péter- Pál napi búzaaratás is a Körösmentén. A nem csak a kungyalui kerületben dolgozók, hanem valamennyi kombájnos között korelnöknek számító Őze Józsi bácsi csak tudja:- Hej, de sok víz lefolyt azóta a Körösön, amikor én először bandagazdának szegődtem egy cséplőgépes brigádba! Kombájnokat, itt a téeszben is már huszonötévé nyüstölök nyaranként. Harmadszor esik meg ennyi esztendő alatt, hogy Péter-Pálra kasza alá érjen a kenyémekvaló. A korai aratás sose jó, mert ha kényszerérett a búza, kicsi a kalász, kicsi a szalma, nekünk meg kicsi a pénz. Tarlón nevelődik az utánpótlás Beszélgetünk régi aratásokról, aratóbankettekről, meg mai problémákról is. Tudakolom, hogy a szelevényi, a kungyalui meg a kunszentmártoni szövetkezetekből annak idején egyesült Körösmenti Tsz-t nem csapta-e még meg a ki- vagy szétválás szele?- Sokat vajúdtunk ezen a munkahelyi gyűléseken - hallom Őze Józseftől. - No nem érzelmi alapon, hogy kinek a faluja, kinek a földje, hanem, hogy hogyan lenne kifizetődőbb a gazdálkodás a közösnek is, meg az egyéneknek, a tagoknak is. Végül is úgy döntöttünk, hogy együtt maradunk egyelőre, és a különböző belső vállalkozásokban keressük a jobb boldogulás lehetőségét. Persze, hogy szóbahozom: és a földet, a betagosított sajátjukat igénylik-e vissza sokan a téeszben dolgozók, meg a településeken lakók?- Ha már megkérdezte - így az idős kombájnos - csak megmondom ahogy van: bizony sérelmezzük, hogy földügyekben eddig csak olyan országosan tervezett intézkedésekről hallunk, ami azoknak a leghátrányosabb, akik eddig is becsülettel megműveltek minden talpalatnyi, arra alkalmas földet. Itt, a Körösmentiben is csak az idén maradt először vetetlenül 86 hektár. Az is azért mert direkt meghagytuk az esetleges földigénylőknek. Elmunkáltuk szépen csak éppen be kellett vetnie annak, aki kikérte a közösből. Mindössze 16 hektárra volt igény. A többit én vetettem be később a közösnek kukoricával. Igencsak delelőn jár már a nap, "elfogyasztotta" a Class Domina- tomak az árnyékát, aminek az oltalmában beszélgettünk. Egyfe fordulnak még az arató-cséplőgépekkel - mondják a kombájnosok - mielőtt a téesz konyhájáról megérkezik az autó a fejenként másféladag ebéddel, az üdítővel meg a kávéval. Harmincfokos melegben tikkad a Körös-vidék, és a távolodó, por meg törekfel- hőbe burkolt kombájnok után nézve magamban el kell ismernem: nálam sokkalta nehezebben is keresnek kenyeret emberek. Az utoljára induló kombájn vezetője, eleddig egy fiatalembernek magyarázó Farkas István mondja is:- Itt nevelődik a tarlón az utánpótlás most volt harmadéves a mezőtúri gépészeti szakközépiskolában Kiss Róbert. A nyári gyakorlatát tölti itt négy hétig, most éppen okítom, hogyan kell jól beállítani a rostát, hogy ne szórja a drágán termelt szemet. Tőlem, ha igazán kedve van hozzá, megtanulhatja mind az aratás csínját-bínját. No, meg az ilyen jó aratóidőben - törli gyöngyöző homlokát a kombájnos - azt is, hogy hol lakik a parasztok istene. Temesközy Ferenc Mezőgazdasági termékeket exportáló és importáló vegyesvállalat alapító okmányát írták alá 1988 novemberében a fővárosban, a Kongresszusi Központban a Rákóczifalvai Rákóczi Tsz vezetői és Alexander Mudura, az NSZK-beli Mudalex GmbH tulajdonosa. A tavaly február óta ténylegesen működő Ramexa Kft. másféléves tevékenységéről, jövőbeni elképzeléseiről váltottunk szót a minap a társaság ügyvezető igazgatójával. A hagyma nem jött he- Mudura úr, ön induló tőkeként, részben apportértékben, részben kemény valutában félmillió márkát tett le a Rákóczi Tsz 13 millió forintja mellé. Jó befektetésnek bizonyult?- Az a meggyőződésem, hogy a vegyesvállalatot mindenképpen érdemes volt létrehozni. Még akkor is, ha az első nagyobb ügyletünk, a hagymatermeltetés-fel- dolgozás nem fizetődön ki. A fűszernövénynek rendkívül kedvezőtlennek bizonyult évjáratban termeltettünk meg 15 ezer tonna vöröshagymát, aminek a feldolgozása és értékesítése veszteséges volt. Hamar bebizonyosodott, mennyire előrelátóak voltunk, amikor a vegyesvállalat teljes nevének - Különféle Mezőgazdasági és Ipari Termékeket Előállító Kft. - megfelelően váltottuk ki a jogosítványainkat. így azután az eltelt másfél év alatt exportáltunk mi már meggyet, nádat, zsákokat, sok mindenfélét.- A beszélgetésünk kezdetén egy kis játékcsizmát tett maga elé, mondván, hogy erre majd visszatérünk. Nos, hogy kerül a csizma az asztalra?- Amint látja, ez egy áttetsző, műanyag csizmácska, telerakva az olaszországi Ferrero cég különböző édességeivel. Vegyesvállalatunk megszerezte a világhírű, multinacionális édesipari cég termékeinek, elsősorban a Magyarországon is hamar kedvelné vált Kinder tojásnak a kizárólagos forgalmazási jogát. Eddig 150 millió forint értékben tudtunk belőle eladni, a Kunság Füszért közvetítésével.' Az az igazság, hogy tulajdonképpen az édesipari termék forgalmazásának haszna ellensúlyozta a mező- gazdasági export veszteségét. Az idei első negyedévben egyébként annyi volt a vegyesvállalatunk nyeresége, mint tavaly az induló egész évben.- Képletesen mondva, most melyik dominál jobban a kft. tevékenységében: a hagymaszag vagy a csokoládéillat?- Természetesen az utóbbi. Egyrészt, mert a gazdaságoknak sem volt kifizetődő a hagymatermesztés, így a kínálatuk 60-70 százalékkal visszaesett. Másrészt, mert a torinói cég termékeivel még sokáig mint újdonságokkal számolhatunk, elsősorban a Magyarországtól úgymond keletre eső piacokon. Tovább megyek: a Ferrero cég a termékeinek forgalmazásánál jóval többel biztat bennünket. Lehetőségünk van akár az egész Kindertojás-verti- kum átvételére.- Értsem ez utóbbin, hogy viszonteladóból gyártóvá is válhat a Ramexa?- Pontosan. A viszonteladásnál már egyébként is előbb járunk egy lépéssel. A Kinder tojások, mint tudja sokkal inkább a belsejükbe rejtett, kis műanyagjátékok révén váltak népszerűvé a gyerekek körében, mintsem a csokoládéburok miatt. Nos, a Ferrero cégtől ezen kis játékok alkatrészeinek egy műanyag kapszulába töltésére kaptunk megrendelést. Nem kevesebb mint 200 millió tojás "töltelékéről" van szó, és a megrendelés teljesítése 2,7 milliárd líra, azaz mintegy 140 millió forint árbevételt hozna, a vegyesvállalatnak. Épület kellene és sok dolgos kéz- Hol és kikkel végeznék ezt a bérmunkát?- Ha már Szolnokon alakítottuk meg a vegyesvállalatot, nem szeretnénk az összerakó üzemet sem szétszórni az országban. Kaptunk ugyan ajánlatot Miskolcról és Zalából, de mi először a Szolnok Városi Tanácsnak ajánlottuk fel a lehetőséget, csaknem ezer dolgozó foglalkoztatására. Minden segítséget megad a tanács, de tudja mi üzletemberek úgy vagyunk vele: nekünk nem minden segítség kell, hanem a konkrét és gyors segítség. Abban bízunk, hogy akad a városban üzem céljára alkalmas felszabaduló laktanya vagy valamilyen megszűnt szefvezet által hátrahagyott épület. És bizonyára‘elegendő, elsősorban női, munkaerő is kerülközne a fizikailag egyáltalán nem nehéz munkára.- Ha sikerül is ez az üzlet, a vi- szonteladástól a gyártásig vivő útnak még nagyon az elején lesznek.- Mi az, hogy ha sikerül? Sikerülnie kell, méghozzá mielőbb. Ha nem Szolnokon, hát máshol. A Ferrero cég ugyanis, ha legkésőbb az őszi hónapokban nem tudja nálunk lekötni a jövő évi munkát, úgy elfelejti ebben a témában Magyarországot, mintha nem is lenne. Az évi 200 millió tojásba szánt játékok egynegyedének a kapszulákba rakására egyébként már találtunk kapacitást. A napokban újuk alá a megállapodást a Tószegi Petőfi Tszszel, amelyik kétszáz dolgozót és egy kevésbé gazdaságos melléküzemágának csarnokát ajánlotta fel. Szeptemberben meg is kezdik ott a munkát. Ami a további lehetőségeket illeti: jövőre fél- millárd líra értékben olyan gépsort kapnánk az olaszoktól, amelyen magunk gyárthatnánk a műanyag játékalkatrészeket és a kapszulákat. Azután egy nyomdára van kilátásunk, a játékok összeszereléséhez útmutatóul szolgáló címke gyártásához. Néhány éven belül pedig Szolnokon készülhetne maga a csokitojás is. Az egész vertikum legalább ötezer embernek adna munkát. Valutás gép forintért felújítva- A Ferrero cég árnyékában mitől lenne ez a vertikum kifizetődő a Ramexának?- Nézze, most "utazik" a műanyag kapszula meg a játékalkatrész Olaszországból ide. Összerakva visszaszállítjuk, azután importáljuk a készterméket, a Kin- dertojást. Nem is^gondolná, milyen tetemes transzportköltséggel jár mindez. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a mostani árának a feléért elő lehetne állítani a terméket Szolnokon, és ennek megfelelően nagyobb haszonnal tudnánk exportálni a környező országokba.- Már beszéltünk a Rákócz Tsz és az ön vegyesvállalatának a kereslet-kínálati helyzethez való gyors alkalmazkodó-képességé- ről. A Kinder tojáson kívül van-e még valami a tarsolyukban?- Harminc-negyvenezer hektáron szeretnénk különböző mező- gazdasági árukat termeltetni magyar nagy- és kisüzemekben. Újszerű konstrukcióban juttatjuk használt nyugati gépekhez a termelőket. Tudom, ahogyan halad a magyar mezőgazdaságban a privatizáció, úgy élénkül a tőkés importból származó használt gépek piaca. Csakhogy a külországban felújított munkaeszközök ára a kisgazdák, a magánvállalkozók számára még mindig sokszor elérhetetlen. A Ramexa magyarországi téeszeknek, állami gazdaságoknak kínál munka- alkalmat, az NSZK-beli Baywa cégtől beszerzett, használt technika felújítására. A forintért üzembe helyezett munka- és erőgépeket azután a legkedvezőb finanszírozási feltétellel adjuk a termelőknek: áruval kell majd letör- leszteniük az ellenértékét. Ezzel egyúttal értékesítési biztonságot is teremtünk a partnereinknek. T.F. Őze József: - Negyedszázad alatt harmadszor adódott, hogy Péter-Pálkor házába haraptak a kombájnok Kicsi kalász, kicsi szalma, kicsi pénz Egy " hagymaszagú és csokiillatú" L vállalkozás at - i
