Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-30 / 71. szám
1990. JÚNIUS 30. 3 Mi lett a falvak, meg a városok földjével? Általában a téeszek művelik, de néhol már eladták Ha a város földjéről van szó, Kisújszálláson aligha akad jártasabb ember Zsoldos István nyugdíjas tanárnál, aki az egyik hely- történeti munkájában ezzel a témával foglalkozott.- Az itteni elöljáróság egykoron Tiszacsege határában az úgynevezett Kecskési réten váés használja a téesz a mai napig is. Jártunk a jogutód Tisza II. Tsz-nél is. Kiderült: valóban eladták a város földjeinek közel a felét, pontosan 1 ezer 214 hektárt a Hortobágyi Nemzeti Park Intézőbizottságának tavaly 16 millióért. Azt is megtudtuk, hogy ingyen bocsátott az építkezőknek. Néhány kilométerrel távolabb még egy településre, Tiszaderzs- re látotattunk el, hogy megtudjuk, vajon itt mennyi földje lehetett a falunak. Németh Mihály- nál kopogunk, aki nemcsak 71 éves, de hosszabb ideig a legelA Szolnok Megyei ÁÉV déli ipartelepén március óta működik a polisztirol üzem. Naponta 100 köbméter habosított polisztirolt gyárt, melyet Szolcel néven forgalmaznak. Képünkön lapokra vágják a Szolcel-töm- böt. -ICSMár a jövőre gondolnak Tájékoztatás az átalakulás lehetőségeiről Munkásgyűlést tartottak csütörtökön a TIGÁZ Szolnoki Üzemigazgatóságának és szolnoki kirendeltségének dolgozói, ahol Lékai Gusztáv vezérigazgató' tájékoztatta a jelenlevőket arról a vizsgálati eredményről, amelyet egy szervező vállalat készített. AitóI van ugyanis szó, hogy a TIGÁZ, ha lehetőségek adódnak, részvénytársasággá alakulna át. Ehhez a feltételek csak részben adottak, mert a trösztök átalakulásáról még nem született felsőszintű döntés (a TIGÁZ az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszthöz tartozik). Remények azért vannak, mert az OKGT maga is foglalkozik a megújhodással, átszervezéssel, ami siettetheti az ügyet. A szakértői vizsgálat tehát készen áll, ami szerint a vállalat akár rögtön átalakulhatna. Addig is, amíg ez meg nem történhet, már részbeni átszervezéseket végrehajtanak a TIGÁZ-nál. így a nem közvetlenül a földgázszolgáltatással összefüggő feladatokat különböző vállalkozásokba (például Kft.) helyeznék. Konkrétan szóba került a lakosságot is érintő szervizszolgáltatás, készülékjavítás, szerelés kft.-ben való megvalósítása. Marjas Koméi üzemigazgató hangsúlyozta, hogy ez nem hatalomátmentés vagy eladás lenne, hanem olyan vállalkozási formák keresése, amiben szétválaszthatok a tevékenységek. Ezzel a gazdaságosság szempontjait mind jobban figyelembe vennék. Külföldiek Karcagon Jó híre van a DATE karcagi kutatóintézetének a nagyvilágban. A hollandiai Wageningen világhírű, a FAO által is támogatott egyetemének hallgatói és professzorai ezúttal is, mint minden évben, két hetet töltöttek a Nagykunság fővárosában. A karcagi kutatóintézetet találták a leginkább alkalmasnak a magyarországi intézmények közül a szik-talajismeret és a szikjavítás tanú 1 mányozására. A hollandok helyét a Prágai Növénytermesztési Kutatóintézet szakemberei foglalták el, akik kétoldalú együttműködés keretében öt napot töltenek Karcagon. Tanulmányozzák a megye öntözött talajainak védelmét szolgáló számító- gépes irányítási rendszert, a talaj- nedvesség- szabályozási és a talajművelési kutatásokat. A Házbizottság közleménye Az Országgyűlés Házbizottsága a június 19-i szavazás alkalmával Hámori Csaba képviselő által elkövetett szabálytalanság kapcsán kinyilvánítja álláspontját, miszerint megengedhetetlen, hogy bármelyik országgyűlési képviselő a szavazás eredményét más helyett leadott szavazattal eltorzítsa. A fegyelmi jogkörrel nem rendelkező Házbizottság ezzel a nyilatkozatával a maga részéről az ügyet lezártnak tekinti. A nyilatkozatot Szabad György, a Házbizottság elnöke írta alá. Észt vállalatok termékbemutatója Megyénk ipari vállalatai tavaly Tallinnban kiállításon mutatták be termékeiket. Az Észt Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint a megyei tanács által közösen szervezett hasonló bemutatót most Szolnokon tartják, július 3-8 között az MMIK-ban. A kereskedelmi és gazdasági jellegű kiállításon a Salvo (háztartási eszközök, gépek, sportfelszerelések, ajándékáruk), a Kooperator (bútorok, asztalok, székek), a Viisnurk (könyvszekrények, könyvespolcok), az Esva (horgászfelszerelések), a Puhajarve (konyhaszekrények), a Marat (fehérneműk, kötöttáruk, sportruházat), a Matek.J.V. (építőipari eszközök), a Normas (játékok, háztartási gépek, autófelszerelés) és a Plora (háztartási vegyiáruk, illatszerek) mutatja be termékeit. Az esemény alkalmával lehetőség nyílik a megyei és az észt vállalatok szakemberei közötti tárgyalásokra. Az ünnepélyes megnyitó július 3-án 14 órakor lesz, amelyen részt vesz Igor Pihela, az Észt Ipari és Kereskedelmi Kamara alelnöke, Kalle Ott, az észt külügyminisztérium osztályvezetője, Vello Vallas- te, a Kamara vállalkozási igazgatója és Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese. A bemutató minden érdeklődő előtt nyitva áll, naponta 10 és 18 óra között. Napló Egy most érettségizett ifjú hölgy társaságában utazom a vonaton, bár a hölgy kifejezés utitársamra kevéssé illik, hiszen nem cseveg, nem bűbájoskodik, ruházata sem olyan hölgye- ményesen elegáns, inkább puritán, fiús, mégsem átlagos, amolyan nemzedéki uniformis, hanem kissé extravagáns, mondjuk, művészre utaló. S valóban! Utitársam, akit kisgyermek kora óta ismerek, fuvolázik és énekel - tanúsíthatom, nagyon szépen. Zenei pályára készül, már megjárta azt a purgatóriumot, amit a felvételi vizsga jelent, gyanítja, kevés sikerrel. Kissé fásultan, némi letargiával a hangjában beszél erről, s arra a kérdésemre, hogy mit kezd magával, ha tényleg a főiskola kapuján kívül marad, csupán egy lemondó nem tudom a választ. Később hozzáfűzi, hogy egy tanártól addig is énekelni tanul. Folyik tovább a szó, bár ez a kifejezés utitársam esetében ismét túlzó, erősen túlzó, ugyanis tőmondátokban válaszol, s azokat is, ahogy mondani szokták, harapófogóval kell kihúzni belőle. Az mindenesetre kiderül, a leány "gödörben" van, fáradt közönnyel szemléli a világ dolgait, még a Közép-Európában történteket is, holott az eszével tudja, hogy történelmi napokat élünk, egy új világot kell létrehozni, ám a tekintetében nincs tűz, a szavai nem forrósodnak fel, nem lelkesedik, ahogy egy ifjú embernél ezt természetesnek Vennénk, szomorú előzékenységgel félrehúzódik, átadván a terepet másoknak. Szívesen idézném neki Kölcsey Ferenc szavait: "Jaj az országnak, ha tagjai magányba vonulnak, s néhány kevés kezekre bízzák hazájokat!" - de aztán mégsem. Túlságosan komolykodó lenne itt. Helyette elsorolom neki, mi mindent csinálok én ezért a bizonyos átalakulásért, csak úgy, szerényen, naponta, annyit vállalva, hogy - divatos kifejezéssel - lóg a belem, s én, így elhasználva is, csalódottan és kizsigerelve, némi túlzással a sír szélén tántorogva is tudok lelkesedni, gürizni, de semmi kedvem e nélkül a leány nélkül - és persze nemzedéke nélkül - végigcsinálni ezt az egészet. Körmendi Lajos Az egykori falusi gulyák a legtöbb helyen néhány tehénre apadtak sárolt, jutott hozzá ahhoz a földhöz, amelyik végül a településé lett. Ez innen bő nyolcvan kilométerre található, és annyit mindenképpen el kell még mondanom, hogy kétezer hold körüli területről volt szó. Ahogy változott, módosult a világ, a város tulajdonának egy ideig a téesz viselte a gondját. Ez a Tisza II volt, amelyik a nagy távolság miatt bérbe adta ezt egy ottani, közelebbi tésznek, sőt ahogyan hallottam, azóta már el is adta valakinek. Az eljárást nem értem, hiszen bármit is jegyeztek az iratokra, ez a határrész, nem egy gazdaságé vagy szövetkezeté, hanem magáé a városé, a város lakóié volt. Fele maradt meg- így azután a kisújiaknak mi sem jut majd.- Szegről-végről az összes terület fele még megmaradt. Ezek a táblák azért nem kétnapi járásra találhatók, hanem közelebb a településhez. Az utam ezek után dr.Szabó Mihály városi főállatorvoshoz vezet, aki szintén a téma alapos ismerője.- A város földjének egykoron az volt a lényege, hogy ebből gazdálkodott az itteni elöljáróság. A jószágtulajdonosok az állatokat legeltették rajta, csak a csordás vagy a pásztor bérét kellett fizetniük. A gazdálkodás azt is jelentette, hogy a településnek saját kos- és kantelepe, bikái voltak, mert az apaállattartás és a jószágállomány gyarapodása szorosan összefüggő fogalmak. Amikor a legeltetési bizottságok után a téesz kezelésébe kerültek ezek a földek, a fűbér ára emelkedett, sőt állítólag a legeltetés gazdaságtalannak bizonyult. Ez csak önmagában igaz, de hozzáteszem, itt már nem csak erről, hanem sok ezer hold hasznáról van szó. Olyan területekről, amelyek a városé voltak, és innen nézve az egész tevékenység nem gazdaságtalan. Elvégre ezen földeket ingyen használta tulajdonjogilag a Tisza II. Tsz van beírva, ami azért is furcsa, mert ez a föld a város tizenvala- hányezer lakosáé volt. Egy biztos, nem lesz könnyű helyzetben az új önkormányzat, hiszen a kérdés továbbra is nyitott: volt-e joga eladni ezt a hatalmas területet a szövetkezetnek? Arról nem is beszélve, hogy ugyanott akadt Kisújszállásnak nem egészen 70 hektár erdője is, amelynek azóta se híre, se hamva. Máshol, ha nem is ennyire gubancos ez az ügy, azért kitetszik, hogy a település egykori földjét nem lesz könnyű ismét "visszaigazolni". Pedig Tiszaburán Szekeres János tanácselnök már iratokkal fogad.- Itt van a kezemben az egy emberöltővel ezelőtt készült részletes vagyonleltár, amelyből megtudjuk, hogy Burának 40 hold szántója, 1 hold erdője, 11 hold legelője és 255 hold egyéb területe volt. Hogy mi ez az egyéb terület, erről nincs pontos adatunk. Az viszont tény: a húszas években a község földje ösz- szesen 307 holdat tett ki. Bármilyen hihetetlen, a tanácsnak 1990-re összesen hat hold maradt. Jutott a szomszédnak is- És a többi?- Zömét az itteni téesz műveli, de minket is meglepett, hogy 83 hektár az abádszalóki szövetkezethez került. Fogalmam sincs, mikor és miképpen, amikor egy tíz éve készült térképen is világosan látszik: ez burai közigazgatási terület. Ha az új földtörvény életbe lép, ez a 307 hold illetné meg a helyi önkormányzatot. Valószínű: kiadják felesbe, haszonbérbe, családi farmergazdasági vállalkozásba, vagy valamilyen új típusú szövetkezésnek. Csak érdekességképpen említem, hogy ebben a vagyonleltárban még az is benne van, hogy a község vályogvető gödrökkel rendelkezik, amelyeket szinte tetési bizottság elnöke is volt.- Kezdem a legelővel, mert abból is akadt 120 köblös körüli. Akár hiszi, akár nem, emberöltője 540 tehene, 12 bikája és há- * rom pásztora volt Derzsnek. Az apaállatok a jószágállomány frissítését, szaporulatát biztosították, így nem volt akadálya a tehén vagy anyadisznó tartásának. Persze ezeknek az állatoknak enni is kellett adni, de hát a falu szántóföldekkel is rendelkezett. Az egyik a Dűlődombon 18 hold, a másik, ennél több, pedig Alsóréten húzódott. Ezeket a földeket a háború előtt az elöljáróság haszonbérbe adta ki. Nekünk is volt efféle földünk, és megérte a művelés, mert holdanként egy, esetleg két mázsa búzát kellett bevinnünk.- Pengőben nem fizethettek?- Nem, mivel az apaállatokat etetni kellett, ezért terményt kértek tőlünk. Egy biztos, ha most körülnéz, alig lát tehenet a faluban. És hogy így megcsappant az állomány, ebben nem csak a kényelem hibás. Elvégre föld, olcsó kaszáló, csordajárás nélkül csak aprójószágot érdemes tartani. Valami igazság lehet az okfejtésben, hiszen a felkeresett helyek után kitetszik, hogy a falu, a község vagy a város földje mindenhol az ott élőket, a helybeli jószágtartókat szolgálta. Sőt olyan bevételekhez juttatta az elöljáróságot, amelyek felhasználására helyben volt szükség. Gazdálkodtak is Ez pedig csak oly módon lehetett, ha a település irányítói gazdálkodtak, mégpedig a lehetőségek szerint eredményesen, ezen területekkel. Éppen ezért nem nehéz megjósolni, hogy az idei helyhatósági választások után az elöljáróságok egyik legfontosabb feladata a hajdani községi, városi földek, legelők, szántók "visszaigénylése" lesz. A látottak, hallottak szerint a művelet sehol sem ígérkezik túlontúl egyszerűnek... D.Szabó Miklós
