Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-28 / 69. szám
10 1990. JÚNIUS 28. Fűtött ablakok Egy svéd cég - már régóta alkalmazott eljárás újszerű hasznosításával - olyan ablakot gyárt, amelynek három üvegtáblája közül a középsőre oxidréteget gőzölögtettek, tehát amelyet ezáltal árammal fűthetnek. Egy termosztát gondoskodik arról, hogy az ablak állandóan 17 Celsius-fokos legyen, s így a helyiséget jól hőszigetelje. Minthogy a melegített, melegen tartott ablak nem párásodik be, nagyon jól alkalmazható olyan épületek - például számítógépközpontok, múzeumok vagy nyomdák - helyiségei számára, amelyekben a pára- tartalomnak állandónak kell lennie. Az elhízás ellen A közhiedelem - általában helyesen - úgy tartja: az egészséges felnőtt embernek a normális testsúlya annyi kilogramm, ahány centiméterrel meghaladja test- magassága az egy métert. Eszerint egy 168 centiméteres embernek 68, egy 186 centiméteresnek 86 kilónak kell rendesén lennie. Ha a testsúly ennél számottevően - 20, 30, 40 kilogrammal - nagyobb, elhízásról, kövérségről beszélünk. Az elhízásnnak mindenekelőtt az az oka, hogy az elhízásra hajlamos ember naponta több táplálékot fogyaszt el, mint amennyire szüksége van; a szervezetbe több kalória jut be, mint amennyi az életfolyamatok menetéhez felhasználódik. A kövér embereknek általában jó étvágyuk van, és rendszerint olyan életet élnek, amely nem jár nagyobb testi erőkifejtéssel, energiafelhasználással. De emellett előfordul, hogy a kóros elhízást belső szervi betegségek, elsősorban hormonrendszeri zavarok okozzák. Ma már bizonyítottnak vehetjük, hogy az elhízás, a kövérség megrövidíti az életet. A biztosító társaságok statisztikái ezt mutatják: a 40-50 éves emberek korosztályában 5 kilogramm súlytöbblet 8, 20 kilogrammos többlet 50 százalékkal növeli meg az elhalálozás valószínűségét. Kimutatták, hogy az elhízottak között gyakori a szívkoszorúér-betegség, a szívizominfarktus, a magas vérnyomás, az epekőbetegség, a testhajlatokban a gombás fertőzések okozta bőrbaj, nagyobb a hajlam a trombózisrra meg az embóliára, és gyakoribb a baleset. Emellett a kövér emberek rosszabban tűrik a műtéteket, a nőknél gyakoribak a szülési szövődmények, és a mellkas tájára lerakodott zsírtömeg akadályozza a légzőmozgásokat.' Sok közöttük az ízületi betegségben szenvedő ember, mert a csontváznak és az ízületeknek a rendesnél jóval nagyobb testsúlyt kell hordaniuk. Emiatt az elhízott emberek egy részének boka- süllyedése, lúdtalpa van. Az elhízást mindenképpen kezelni kell. Mivel eleddig még nem sikerült azt a hormont tisztán előállítani, amelyek a szervezet zsírraktáraiból, elsősorban bőr alatti és a hasüregi zsírszövetből a zsírt rendesen mozgósítja, a legtöbb, amit tehetünk: az étrendi korlátozás bevezetése. Ez azt jelenti, hogy a fogyókúrára fogott ember nem ehet kalóriában dús ételeket; napi tápanyagmennyiségének kalóriatartalma nem haladhatja meg az előírt mértéket. Szükség esetén szoktak adni étvágycsökkentő és vizelethajtó gyógyszereket, és az is jó hatású, ha a zsírok mozgósítását serkentő pajzsmirigyhormont juttatnak a szervezetbe. A nagyfokú és nehezen befolyásolható elhízás kezelésére az utóbbi évtizedekben vezették be a teljes éheztetést. Azt tapasztalták, hogy ha az ember kevés táplálékot fogyaszt, akkor gyötrő éhségérzése támad, ha ellenben semmilyen táplálékot sem vesz magához, nincs éhségérzete. Természetesen a teljes éheztetés- sel járó kezelésre csak kórházban, orvosi ellenőrzés mellett kerülhet sor. Egy környezetvédő véleménye Legyen vagy ne legyen? Gondolatok a használt akkumulátorok feldolgozásáról Mi, szolnoki lakosok úgy érezzük, hogy a város levegőszennyezettsége viszonylag magas. Valóban, a "Tanulmányok hazánk környezeti állapotáról" című kiadvány szerint városunk a jelentősen légszennyezett területek közé tartozik a kén-dioxid és az ülepedő por mennyisége miatt. Az ülepedő port vizsgálva Szolnok a Miskolc és Ózd utáni előkelő helyet foglalja el. Az ólom az ülepedő porral szállító- dik. Városunkban eddig nem volt felmérés a felnőttek, illetve a gyerekek vizeletének ólomtartalmára vonatkozólag. /Vagy ha volt, az eredményt jótékony fátyol takarja./ Az Országos Közegészségügyi Intézet azonban meghatározta a kisiskolások vér- ólomtartalmát, a nemzetközi szabványoknak megfelelően. A vizsgálat Magyarországon kívül még 10 másik országra is kiterjedt. Szolnokon három iskolában vettek vérmintát, de Budapesten a Mártírok útján is végeztek ilyen vizsgálatokat. Felnőtteknél a megengedett vérólomtartalom: 20 mikro- gramm/100 ml, Szolnok Tallin úti iskola 17 mikrogramm/100 ml, Szolnok Abonyi úti iskola: 20 mikrogramm/100 ml, Szolnok Csanádi krt-i iskola 23 mikrogramm/100 ml, Budapest Mártírok útja: 25 mikrogramm/100 ml. Az adatokhoz elég annyit hozzáfűzni, hogy Budapesten, a Mártírok útján már kétszer is tüntettek a rossz levegő ellen. Feltétlenül figyelemre méltó a Vegyiművek jóindulatú akarása a HAF-ot illetően, de nem tartjuk megalapozottnak a létesítést több szempontból sem:- A város lakossága nem volt és most sincs megfelelően tájékoztatva a levegő állapotáról és saját egészségügyi adatairól.- A város lakossága és a Vegyiművek dolgozói nincsenek megfelelően informálva a HAF- ról. így az fog történni, mint Gyöngyösorosziban: a végén fog felerősödni a tiltakozás.- Szolnokon elegendő a 4-es főút és az ipari üzemek által okozott levegőszennyezettség. Nem tartjuk továbbterhelhetőnek a lakosságot. Gondoljunk csak a sok légúti, asztmás problémára és a rákos megbetegedések növekvő számára.- Egy ipari üzem telepítésénél nem lehet elsődleges szempont a gazdaságosság. A környezetvédelmi problémák megvizsgálása nélkül nem lehet dönteni. Mi úgy hallottuk, hogy a Környezetgazdálkodási Intézet már készíti a környezeti hatástanulmányt a Vegyiművek részére. Szennyező-: anyag Kibocsátás: t/év Túllépés: t/év A túllépés százalékban: Kén-dioxid 3859,2 2610,6 87,7 Nitrogén-oxidok 10,7 7,3 12,7 Fluoridok 3,6 2,5 100,0 Szilárd anvag 103,5 79,7 33,9 Ólom 4,6 4,5 100,0 Króm-oxid 3,9 3,8 977,4 A HAF várható hatásáról A Tiszamenti Vegyiművek a legnagyobb káros szennyeződést kibocsátó telephely Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében. A Kö- zéptiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területének környezetállapot értékelése című kiadványa alapján 1988-ban a következő kibocsátási és túllépési adatokat mérték: A Vegyiművekkel folytatott előzetes megbeszélések során az MDF hangsúlyozta, hogy addig ne legyen szó a használt akkumulátorok feldolgozójáról - HAF-ról, amíg jelentősen nem csökkentik a szennyezőanyagok kibocsátását, elsősorban a króm- oxidét. Az adatokat áttekintve ez a kérés megalapozottnak néz ki. Mindezekhez még hozzá fog tevődni a HAF kibocsátása: /szennyezőanyag, kibocsátás: kg/óra/ kén-dioxid 36,7, nitro- gén-oxidok 20,12, szilárd anyag 0,7, ólom 0,062, klór 7,35. Az ólomkibocsátás tehát 62 g/óra lenne. Ha ezt az értéket beszorozzuk a műszakórák számával, az ólom és a nitrogén- oxidok kibocsátása túllépi a megengedett levegőminőségi határértéket. Valóban olyan kiváló technológiát vásárolunk mi külföldről? Még a laikusban is felmerül ez a kérdés. A szakemberek szerint hazai vegyészeink jobban meg tudnák oldani ezt a problémát. Újabb gondot jelent az évi 10 ezer tonna veszélyes hulladék elhelyezése. Hiszen a Vegyiművek saját hulladékait sem tárolta eddig megfelelően. Bár tudjuk, hogy lépéseket tett ennek megoldása érdekében. Kényes kérdés az akkumulátorok és a veszélyes hulladék szállítása. Ha meg is épül az elkerülő szakasz, egy részét akkor is a városon keresztül fogják átvinni. A vasúton való beérkezés sem megnyugtató számunkra, ismerve a helyzet rendezetlenségét és a munkát végzők nemtörődömségét. A szálló porral terjedő ólomból nemcsak a Vegyiművek környékén lakók kapnának. Hiszen az ólom az ülepedő porhoz kötődve szállítódik a városba. Érezzük mi a kutyagyár szagát is. Ilyenkor a szél hozza a Vegyiművek szennyezőanyagait is. Az ólom élettani hatásáról nemrégen már olvashattunk a Néplapban. Közvetlen hatása csak súlyos esetben mérhető. Szervezetünkben azonban ösz- szegyűlik, és károsítja a vérképzést és az idegrendszert. Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok alapján az ólommal terhelt gyerekek nehezebben fogják fel a tananyagot, rosszabb a reakciókészségük, immun- rendszerük gyengülése miatt többet hiányoznak az iskolából, stb. Az ólomterhelt kisgyerekek később is viselik a károsodás következményeit. A kormányszervek a megengedett 20-as értéket tovább akarják csökkenteni 10- 15 mikrogrammra. Az ólomgyártó vállalatokra különadó kivetését kérik a környezetvédő társaságok. Mi ettől igen messze vagyunk. Ha így gondolkodunk továbbra is, iszonyú összegeket fog felemészteni környezetünk eredeti állapotának visszaállítása. Nem lenne jobb ezt megelőzni, és elsősorban gyermekeinkre és unokáinkra gondolni? dr. Pethő Mária Sugárzásmérés - pontosabban A történelem első sugárveszélyes helyei azok a laboratóriumok voltak, amelyekben a röntgen- és radioaktív sugárzást fölfedezték és kutatni kezdték, tehát Röntgen, Becquerel, a Curie házaspár laboratóriumai ... Ezeket a sugárzásokkal, az atom, az atommag természetével foglalkozó intézetek egész serege követte. Amikor a sugárzásokat az orvosi bajmegállapításban és a gyógyításban alkalmazni kezdték - a sugárveszély bekerült a kórházakba, rendelőintézetekbe is. A második világháború után - az atomreaktorok révén - lehetővé vált a radioaktív izotópok nagy mennyiségű termelése és széles körű gyakorlati alkalmazása. Nyilvánvalóan sugárveszélyVisszapillantó Tömegközlekedésünk kezdetei Az első omnibuszok - így nevezték a lóvontatású "tömegközlekedési eszköz"-t, a múlt század 20-as éveiben indultak el Londonban és Párizsban. Az első pesti omnibuszjárat sok európai nagyvárost megelőzve, 1832-ben indult el, s hamarosan igen népszerűvé vált ez a 6-10 krajcáros, demokratikus közlekedési eszköz. Arany János is megemlékezett róla az Epilógusában: "Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam. Gyalog bizon’... Legföllebb ha omnibuszon." Az omnibusznak csakhamar versenytársa támadt a lóvasútban Pesten /1866/, majd még inkább a villamos vasútban /1887/. De azért sokáig kibírta, az utolsó omnibusz Budapesten 1929-ben dőlt ki a versenyből. A legmodernebb tömegközlekedési eszközt 75 évvel ezelőtt 1915 március elsején állították üzembe és az a Városligetben lévő Allatkerttől az And- rássy úton keresztül a mai Vörösmarty térig közlekedett. A pestiek "Mártá"-nak nevezték, s a név onnan ered, hogy Aradon a MARTA-gyárban /Magyar Automobil Rt. Arad/ gyártották őket. De az angoloknak tulajdonított emeletes buszoktól sem maradt el a magyar autóbuszgyártás, mert már az 1916-os évben megjelentek Pesten is az emeletes buszok. K.A. Az első pesti autóbusz, a Márta ben dolgoznak az atomreaktorokban, és sugárveszély van ott is, ahol az izotópokat felhasználják. A radioaktivitás alkalmazása ma már a mindennapi élet szerves része, a gyógyításban jótétemény, az iparnak, az ipari anyagvizsgálatnak hasznos eszköze, az anyag- szerkezeti és egyéb kutatásban is segítség, vagy magának a kutatásnak a tárgya. Ha pedig egy adott pillanatban a világ atomreaktorai megszüntetnék az elektromos energia termelését, biztosan mondhatjuk, hogy nehezen megoldható káosz keletkezne. A hamburgi Szent György Kórház kertjében álló oszlopra a második világháború előtt kétszáz olyan tudományos kutatónak a nevét vésték fel, akik a sugárhatás következtében haltak meg. Akkor még sok mindent nem tudtak a sugárzások természetéről. Ma már - normális körülmények között - mindenütt lehetséges ügyelni arra, hogy elkerüljék a káros következményeket, enyhébb esetben a bőrgyulladást, az égési sebeket, a legsúlyosabb esetben a halált. Ez főként annak köszönhető, hogy ismerjük, meg tudjuk határozni a sugárzás mértékét. Csernobil óta azonban tudjuk, hogy az atomerőművekben balesetek is előfordulhatnak. Kisebb-nagyobb sugármennyiség kijuthat a szabadba, a levegőbe, a vizekbe. Biztonságos élet azonban sugárveszélyes környezetben lehetetlen, egyre fontosabb feladat tehát a sugárzás mérése. Az első sugárméréseket a sugárzásnak az a tulajdonsága tette lehetővé, hogy gázzal, például a levegővel való kölcsönhatása során elektromosan töltött részecskéket hoz létre, ionizál. A sugárzásokat létrehozó atomátalakulások során ugyanis az atommagból roppant sebességű elektromos töltésű részecskék vagy a fényhez hasonló fotonok repülnek ki. A részecskék az útjukba kerülő gázmolekulákkal összeütköznek, és nagy mozgási energiájuk révén elektronokat szakítanak le róluk, a negatív töltésük egy részétől megfosztott gázmolekulák pozitív töltésű ionokká válnak. A képződött ionok mennyisége attól függ, hogy mennyi energiát adott át a sugárzás a levegőnek. A töltés mérésével a sugárzás mértéke megállapítható. .Csernobil hatására világszerte intenzív kutatások indultak az egyre gondosabb, érzékenyebb műszerek kifejlesztésére. Képünkön a Német Meteorológiai Szolgálat már alkalmazza ezt az új nyugatnémet műszert, amely 100 milli- becquereles nagyságban képes érzékelni a radioaktív bomlást. Az átlagosnál alacsonyabb termetű, sötét bőrű népcsoportok, a pigmeusok /a Kongó-menti őserdőkben élő bambutik, a Kalahári sivatagban élő busmanok/ azért törpék, mert pubertásuk idején hiányzik szervezetükből a növekedést serkentő faktor. Amerikai kutatók kimutatták, hogy magasságukat tekintve a pigmeusok gyermekkorban a 38 etnikai csoport 18. helyét foglalják el, felnőttként azonban az utolsó helyre esnek vissza. Az ok: a növekedési faktor /IGF 1/ rendkívül alacsony szintje szervezetükben. A kutatók alacsony termetű törzseket hasonlítottak össze /az átlagos amerikainál tíz centiméterrel alacsonyabb bantukat, a 25 centiméterrel alacsonyabb pápuákat és a 32 centiméterrel alacsonyabb pigmeusokat/, és megállapították, hogy a testmagasság a növekedési faktor vérszintjétől függ. A pigmeus gyerek 1 millimé- temyi vérében 89 nanogramm IGF I van, az amerikai gyerekében 108 nanogramm. A pubertás idején háromszoros lesz a különbség. A pigmeusok vérében milliméterenként 154 nanogramm, az amerikaiakében 435 nanogramm a növekedési faktor mennyisége. 10 és 16 éves életkoruk között a bantuk testmagassága csupán 32 centiméterrel, a pigmeusoké kereken 20 centiméterrel nő. A tudomány világa Miért törpék a pigmeusok?
