Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-28 / 69. szám
1990. JUNIUS 28. Néplap Történelemről középiskolásoknak Olvasótábor a Dunakanyarban Augusztusban költözés Újjászületik a nagy múltú szol"A határokat meg lehet szüntetni" Magyar hídfő az Európa Parlamentben Dr. Habsburg Ottó szerint a köztársaság elnökét népszavazáson kell megválasztani 1990. augusztusában megyénk 80 középiskolása olvasótáborban tölt el nyolc napot. A tábor központi témája Közép-Kelet-Európa XX. századi történelmének dilemmái, az itt élő népek együttélésének kérdései és alternatívái. Ennek ürügyén kerestem meg Baricz Pétert, az Ifjúsági Iroda vezetőjét, a tábor szervezőjét.- Milyen hagyományai vannak megyénkben a hasonló jellegű nyári rendezvényeknek?- Évek óta jelentős szerepet játszik a diákok nyári önművelésében olvasótábori mozgalmunk. Én magam konkrét élményeimet a könyvtár által szervezett nyári programokon szereztem, amelyeknek kezdetben résztvevője, később csoportvezetője voltam. Azóta barátáimmal, ismerőseimmel megszállott hívek vagyunk.- Mit kínál a tábor a fiataloknak?- Intenzív szellemi, közösségi élményt nyújtunk, melyek nem nélkülözhetnek a világ iránt nyitott, fogékony fiatalok, főként itt, egy vidéki városban, ahol nicsenek igazán kialakult szellemi műhelyek. Sokszor egyszeri lehetőséget jelent a gyerekeknek, hogy fontos dolgokról beszéljenek, izgalmas gondolkodókkal, tudósokkal, művészekkel, hiteles személyiségekkel találkozzanak.- Az idei tábor témaválasztásában mi volt a döntő szempont?- Szerettük volna a hitelességet, mint alapgondolatot megfogalmazni, így magától adódott, hogy azokról a problémákról beszéljünk, amelyek az utóbbi másfél évben ránk zúdultak. Olyan történelmi dilemmákról kezdtünk másként beszélni, melyek nemcsak múltunkban voltak meghatározóak, hanem a jelen lehetőségeit közvetlen módon befolyásolják. Fennáll a veszélye annak, hogy a kérdések a publicisztika szintjén maradnak, politikai jelszavakká válnak, és ez olyan torzulásokhoz vezethet, mint az elmúlt 40 év történelemszemlélete. Különösen fontos, hogy a fiatalok tárgyilagos és hiteles forrásból ismerhessék meg az évszázad magyar történelmének traumáit, értékhordozó folyamatait. Részben azért, mert csak ezáltal tudnak valós jövőképet kialakítani a maguk számára, részben pedig csak a pontos ismeretek segíthetnek abban, hogy ne váljanak újabb politikai előítéletek, demagógiák áldozataivá. Számomra egy kicsit megmoso- lyogtatónak tűnik az a salamoni bölcsesség, mely szerint az elmúlt négy évtized történelmét nem tárgyalják, nem kérik számon az érettségi vizsgákon. Az eddigi táborok bizonyítják ugyanis, hogy ezekről a problémákról lehet és kell is beszélni, mert a fiatalok megértik és érdeklődnek irántuk. Úgy érzem, sikerült a témákhoz megtalálni azokat a szakembereket, akik valóban tudományos érvekkel tudnak szólni ezekről a kérdésekről.- Említsen néhány témát és előadót!- Például Vajda Zsuzsanna pszichológus a nemzeti előítéletekről, Galántai József történész az első világháborút követő békékről és következményeikről, Vajda Mihály filozófus a kelet-európai szovjet befolyásról, Szerencsés Károly történész az ’56-os forradalomról, Lengyel László közgazdász-politológus a magyar társadalom előtt álló perspektívákról, kitörési pontokról tart előadást. De vendége lesz a tábornak Mique Montenaro provance-i zenész-énekes, aki az európai kisebbségek folklórját gyűjti és adja elő, valamint Zombo- ri Ottó csillagász, aki a világegyetemről vezet majd beszélgetést. Az igazi olvasótábori élményt azonban a kiscsoportos beszélgetések nyújtják, ahol a fiatalok elmondhatják gondolataikat, véleményüket a világról, kapcsolataikról, saját magukról. Általában ilyenkor alakulnak tartalmas emberi, baráti kapcsolatok. Természetesen a fentiek mellett rengeteget játszunk, túrázunk, kihasználjuk azokat a lehetőségeket, melyeket a nyár és a Dunakanyar kínál. Vendégeink lesznek német fiatalok is, akik a német nyelvű csoportban vesznek részt.- Néhány praktikus tudnivalót mondjon el a táborról!- Örülnénk, ha minél több vidéki középiskolás jelentkezne a szolnoki fiatalokon kívül. Annál is inkább, mert rendkívül kedvező áron tudjuk biztosítani a programokat. Abban, hogy az egyhetes részvétel díja csak 1800 forint, jelentős szerepe van a Verseghy Könyvtár anyagi támogatásának. A könyvtár egyébként társrendező is.- Úgy tudom, néhányan még jelentkezhetnek.- Igen. Az augusztus 12-19-ig tartó zebegényi táborra július 10-ig lehet jelentkezni az Ifjúsági Irodában (Szolnok, Petőfi S. u. 1.).- Köszönöm a beszélgetést! B.CS. Augusztusban költözés Újjászületik a nagy múltú szolnoki művésztelep Újjászületik az alföldi piktúra fellegvára, a magyar művésztelepek közül a legrégibb hagyományokkal rendelkező szolnoki Zagyva-parti művésztelep. Pet- tenkofen osztrák festőművész által a múlt század közepén felfedezett tájon, a századelején alapított művésztelep megújítására komplex rendezési tervet készíttetett a városi tanács. A megújhodás első részeként másfél évvel ezelőtt - a Szolnokterv dokumen- tációja alapján, a két lakóépület és műteremtömb közül megkezdték az egyik tömb teljes, átfogó rekonstrukcióját. Lényegében újjáépítik, tetőtér-beépítéssel látják el a lakásokat, komfortosabbá, világosabbá formálják a műtermeket. A Tisza-Zagyva találkozásánál lévő művésztelep első épülettömbjének hat újjáépített illetve felújított lakásába, műtermébe augusztusban költözhetnek vissza a mai kolónián élő festő- és szobrászművészek. A felújításra a megyei és a városi tanács 22 millió forintot biztosított. Sürgető az ősparkban álló másik hatlakásos, műtermes épülettömb újjáépítése, továbbá a művésztelep teljes rendezése, szoborpark létesítése is. A város lakói reménykednek abban, hogy az új önkormányzat is szívén viseli majd a nagy hírű, tizenkét művésznek otthont adó alkotótelep rekonstrukciójának befejezését, és a több mint másfél milliárdos évi költségvetésből biztosít rá fedezetet. A szolnoki művésztelep a magyar képzőművészet történetében fontos helyet foglal el, hiszen európai hírű mesterek éltek itt huzamosabb ideig, vagy dolgoztak egy-egy nyáron, s közben halhatatlan értékekkel gazdagították a magyar pikúrát. Képeik sokszor a fotóknál is hitelesebben őrizték meg számunkra a régi Szolnok hangulatát, a régi szolnokiak életét, hiszen ők - Arany János verssora után szabadon fogalmazva - az igazat mutatták meg, nemcsak a valódit. A művésztelep újjáteremtése nemcsak lehetőség, de kötelesség is a város számára. Ha van manapság Magyarországon valaki, akinek népszerűsége állandó, akkor az nem más, mint dr. Habsburg Ottó, az Európa Parlament képviselője, a magyar ügyekkel foglalkozó csoport elnöke. Ez bizonyosodott be azon a rendezvényen, amelyet a Szekszárdi Művészetek Házában tartottak, ahol a Kereszténydemokrata Néppárt meghívásának eleget téve az utolsó magyar király /és osztrák császár/, IV. Károly 1912-ben született fia találkozott az érdeklődőkkel. A neves vendéget dr. Pálos Miklós, országgyűlési képviselő, miniszterelnöki politikai államtitkár is elkísérte. A zsúfolásig megtelt aulában nagy taps köszöntötte dr. Habsburg Ottót, aki a felcsendülő magyar Himnusz első orgonaakkordjait meghallván, maga is együtt énekelt a résztvevőkkel. Majd a rövid bemutatás után jellegzetes akcentusával így beszélt:- Minden esetben aláhúztuk azt, hogy azok, akik a jaltai vonaltól keletre élnek, ugyanolyan jó európaiak, mint mi, akik nyugaton élünk. Az a szerencse jutott osztályrészemül, hogy a múlt évben részese lehettem a Sopronban rendezett páneurópai pikniknek. Ez a rendezvény indította el azt a folyamatot, amely azután elsöpörte a csehszlovák és a keletnémet diktatúrát. Kohl nyugatnémet kancellár ezt találóan úgy fejezte ki, hogy a berlini Brandenburgi kapu alatti föld magyar föld. Egy svájci lap azt írta a páneurópai piknikről, hogy ott az osztrákok és a magyarok vállvetve felszabadították a poroszokat. Szociális Európát építünk, de mindig kiállunk a keresztény Európa mellett. A kereszténység a magyar civilizáció alapja is, a Szent Korona pedig nem egy államforma, hanem az egész nemzet jelképe. Annak idején Szent István király visz- szautasította á bizánci császár koronáját, s helyette a római pápától kért koronát. Ezzel Szent István király véglegesen úgy döntött, hogy Magyarország a nyugathhoz tartozik. Dr. Habsburg Ottó a továbbiakban a demokrácia lényegéről beszélt, s egyebek mellett javasolta a kétkamarás parlament létrehozását. Állást foglalt a manapság aktuális közvetlen,illetve közvetett köztársaságielnök-vá- lasztás kérdésében is: a francia példára hivatkozó vendég a népszavazást tartotta megfelelő megoldásnak. Az előadás befejeztével Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke kifejezte reményét, hogy dr. Habsburg Ottó magyarországi látogatásai a kellemes élményeken kívül további erőt is adnak munkássága továbbfolytatásához. Egyúttal meghívta a vendéget egy egész napos megyei látogatásra is, ám mint a válaszból kiderült, az Európa Parlament képviselője az év végéig bizonyosan nem ér rá, de azt követően remélhetőleg ismét találkozhatunk vele. Dr. Habsburg Ottó fiával, György herceggel együtt rendkívül szívélyesen és fegyelmezetten állt a találkozó után a rengeteg érdeklődő rendelkezésére, válaszolt a fogyni nem akaró kérdésekre, s dedikált mindenféle könyvet, kiadványt. A sajtó képviselőjéről sem feledkezett meg, s az idő rövidsége ellenére készséggel adott interjút.- Elnök úr, ön személy szerint minek tulajdonítja töretlen népszerűségét?- A Habsburgok évszázadokon át jelentős szerepet játszottak Magyarország életében. Azonkívül én azt hiszem, hogy itt ismerik tevékenységemet. Sokan tudják, hogy én mindig az ország érdekeit képviseltem. Ráadásul egyike vagyok azon keveseknek, akik a legutóbbi időkig egyáltalán nem jöhettek haza, s mégis megtartottam magyar nyelvemet. S mivel nyelvében él a nemzet, az emberek úgy könyvelnek el, mint aki hozzájuk tartozik.- Reménykedve követjük a hazánk érdekében az Európa Parlamentben kifejtett tevékenységét is.- Hadd mondjam el ezzel kapcsolatban, hogy magamat egy magyar hídfőnek tartom ebben a szervezetben.- Ön állást foglalt beszédében a nép által megválasztott köztársasági elnök mellett. A magyar parlament többsége viszont más véleményen volt.- Kérem szépen, nekem ettől eltér a felfogásom, éppen azért, mert más országokban már szereztem tapasztalatokat. A legszerencsésebbnek a francia példát tartom, s így az elnök nem lenne a parlamenti pártok függvénye. Persze, vannak nézetkülönbségek, de hát ez a jó: mert milyen szörnyű volt, amikor százszázalékos eredménnyel zárultak a szavazások.- Milyen lépéseket tervez az Európa Parlament annak érdekében, hogy mielőbb felvegye a kapcsolatot a hivatalos magyar szervekkel?- Az Európa Parlament delegációja szeptember 17-én érkezik Budapestre, három napra. Ebben a delegációban számos párt képviselteti magát, az egyik alelnök kommunista, a másik szociáldemokrata. Ekkor fogunk találkozni a magyar parlamenttel, a kormánnyal, a szak- szervezetekkel, a különböző egyházi szervezetekkel. Remélem, addigra már eldől az Európai Közösségben a magyar ügyre vonatkozó politika.- Nemrég emmlékeztünk a hetven évvel ezelőtti, Magyarországot felosztó trianoni béke- diktárumra. Véleménye szerint miként lehetne enyhíteni a máig élő igazságtalanságot?- Nézze, főleg az európaiság révén. A mai helyzetben a határokat már alig lehet megváltoztatni, ám azokat meg lehet szüntetni. Száz évvel ezelőtt Bajorország és Baden-Württemberg között sem létezik határ.- Megoldható ez nálunk, Kelet-Európábán is?- Igen, ez sikerülni fog. A közös Európában ez így lesz. Szeri Árpád Az Aquacaritas balatoni segélyállomásán Átadták rendeltetésének Keszthelyen az Aquacaritas bala- bítja a bejelentéseket, információkat. A balaton körül 20 toni segélyállomását. Az egykori pártbizottság székházában kisállomás és 70, kézi adó-vevővel ellátott személy tart állanöt főállású rádiós teljesít 24 órás szolgálatot, fogadja-továb- dó kapcsolatot a keszthelyi központtal. Fotó: Czika László
