Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-27 / 68. szám

1990. JUNIUS 27. Néplap 3 Farmergépek bemutatója Szajolban Keresett cikk lett a használt nyugati traktor Egy héten belül minden alkatrészt beszereznek A Rákóczi Tsz szajoli növény­házai mellett egy drótkerítéssel vé­dett területen mezőgazdasági gé­pek sorakoznak. A traktorok, ekék, boronák, rendkezelők, vető- és permetezőgépek körül sok-sok ér­deklődő nyüzsög, kíváncsi tekinte­tüket a néhány éves nyugati mező- gazdasági technikára szegezik. Felülnek a traktorok kormányai mögé, a pedálokat próbálgatják, a műszereket és a "kezelőszerveket" nézegetik. Mások az erőgépek há­tulján a hidraulikus csatlakozáso­kat és a felfüggesztési pontokat mustrálják. Természetesen a leg­többen a gépekre akasztott táblács­kákat nézik, amelyeken az évjárat, a teljesítmény és az üzemórák szá­ma mellett az árak is szerepelnek. Pár lépéssel odébb, egy 66 lóerős kékszínű Ford traktor már gazdát cserélt, 210 ezer forintért. A bol­dog tulajdonos a szarvasi Palyó János megveregeti a gépháztetőt, és örömmel "nyilatkozik":- Visszakaptam hat hold földet, így most már 8 holdat művelek. Búzát és kukoricát termesztek, de emellett még szarvasmarhát és lo­vat is tartok. Jó márkának tartom a Fordot, hiszen ismerve az autóikat a traktoraik is biztosan megbízha­tóak. Ennek a gépnek nem lesz ide­je,meghibásodni, de ha ez mégis bekövetkezik, az Augl Unitrade KFT. beszerzi a szükséges alkatré­szeket, és megjavítja. A több száz érdeklődő között bi­zony nehezen találjuk meg Szász Lászlót, az Augl Unitrade KFT. műszaki igazgatóját, aki készsége­sen válaszol kérdéseinkre:- Cégünk egy osztrák-magyar vegyesvállalat - mondja -, amely­ben egy osztrák és két magyar vál­lalkozás vesz részt. Az osztrák partnerünk már régóta foglalkozik használt mezőgazdasági gépek forgalmazásával, ezért a magyar- országi változásokra reagálva lét­rehozott egy külön részleget a * kft.-n belül azzal a céllal, hogy a nyugati gépeket forintért megvásá­rolhassák a magyar gazdák. Az egész országra kiterjedő kereske­delmi hálózatot szeretnénk kiépí­teni. Egerben és Szajolban már van egy-egy telepünk, és előrehaladott tárgyalásokat folytatunk egy deb­receni és egy miskolci telep létesí­téséről. Közben helyet foglal mellettünk Ewald Stieger, az osztrák Emst Augl GmbH. üzletvezetője és be­kapcsolódik a beszélgetésünkbe. Tőle a szervizről és az alkatrészel­látásról érdeklődünk.- Itt Szajolban egy központi te­lephelyet létesítünk, és a gépek ja­vítására szerződést kötünk szerviz- tevékenységet folytató vállalatok­kal és magánszemélyekkel. Egy héten belül akármilyen alkatrészt beszerzünk, de a szállítás költsége­it nem terheljük a vásárlóinkra. A jelenlegi bemutatónkon felmérjük a piaci igényeket és ehhez messze­menően alkalmazkodunk. Min­denképpen sokoldalú és megbíz­ható vevőszolgálat kialakítására törekszünk. A használt gépek között tovább­ra is sokan nézelődnek. Egy nyolc év körüli kisfiú büszkén feszeng a hatalmas Steyr traktor kormánya mögött. Talán arról álmodozik, ha felnő, ő is gazdálkodni fog. LZ. Fotó: ICs. Az OTP életében először Világbanki hitel a mezőgazdasági kisvállalkozóknak Ez nem lesz túl könnyű, hiszen tegnap is elhangzott, a megye adottságai a termelésre igazán jók, de ami a jövedelmi helyze­tet, a vállalkozók számát illeti már koránt sem ilyen kedvező a helyzet. Bognár Jánosné dr. az OTP országos központjának osztály- vezetője ismertette a hitelkonst­rukció feltételeit. A program a mezőgazdasági termelés, kisebb mértékben az élelmiszeripar fej­lesztését szolgálja. A Világbank alkalmasnak találta az OTP-t a programban való részvételre, így az indulás, amely várhatóan szeptemberben lesz, a technikai feltételektől, az MNB-vel meg­kötendő szerződéstől függ. Az OTP céljaival összhangban első­sorban a kisvállalkozások hitele­zését szeretné elősegíteni. Ilyen ma még kevés van, de éppen a hitelezés az ami stabilizálólag hathat ezen a területen is. A prog­ram elég rugalmas. Nem kell pél­dául fővállalkozásban dolgozni, de vállalkozói igazolványra szükség van, és a hitelt fejlesz­tésre kell fordítani. Eséllyel kér­het hitelt családi, egyéni és bár­miféle társas vállalkozás is, ame­lyik nem éri el a 60 főt. Nagyobb szervezeteknek célszerű a prog­ramban résztvevő más bankok­hoz fordulniuk. A Világbank ugyan érdekelt a tőkés gépimportban, de a hitel- konstrukció lehetővé teszi a bel­földi gépbeszerzést is. Ha ez a termelőtől történik, a vételár 100 százaléka finanszírozható hitel­ből, ha kereskedőtől, ahhoz 75 százaléka. A Világbank a konzu­lens cégek igénybevételét is tá­mogatja. Ha ez külföldi tőkés cég 100 százalékban, ha vegyestulaj­donú magyarországi cégről van szó, akkor 80 százalékban fedez­hető hitelből a szolgáltatás díja. A maradékot saját erőből kell fi­nanszírozni. A feltételrendszer sem túl szi­gorú. 300000 dollár alatt például az OTP finanszírozási normái­nak kell megfelelni, Világbank külön feltételeket nem ír elő. Ezen összeg alatt a beszerzések­nél is csak 3 gépajánlatot kell bemutatni, s a legolcsóbbat kivá­lasztani. Minthogy a cél a fejlett technika behozatala, építésre például nem adnak hitelt. Bár anyagvásárlásra már igen. A visszafizetést 3 év múlva kell elkezdeni, s 10 éven belül kell az összeget törleszteni. Ka­matot az első három évben is kell fizetni. Maga a kamat 21 száza­lékról indul a jelenlegi helyzet­ben, erre jön az OTP, várhatóan 3 százalékos kamata. A résztve­vők, bár kedvező kamatokról van szó, ezt tartották a legkritiku­sabb pontnak, hiszen a mezőgaz­daságban 10 százalékosnál na­gyobb profitot nem nagyon lehet elérni. Ráadásul, mint a tegnapi beszélgetésből is kiderült, ná­lunk nem egyszerűen a gépek vá­sárlásához kell a hitel, hanem ah­hoz is, hogy a tőkeszegény indu­ló vállalkozás addig talpon ma­radjon, amig a világbanki pénz­ből megvalósuló beruházás "ter­mőre fordul". így várhatóan, bár­mily kedvező is ez a - technoló­giai fejlesztést és nem új vállal­kozások indítását szolgáló - konstrukció, legalább annyi probléma felmerül, mint amennyi megoldható a segítsé­gével. Erről azonban nem a Vi­lágbank tehet. Füle István Fogadatlan prókátorok a kisgazdák? - Miért nem kézbesít a "postáskisasszony”? Hangyabolyban Hangya-ügyben Alakulóban a régi-új szövetkezet Fegyverneken Országszerte újjáalakulóban az 1898-ban gróf Károlyi Sándor által alapított és 1947-ben a MOSZK-ba, a Magyar Országos Szövetkezeti Központba beolvadt Hangya. Fénykorában - a negyvenes évek elején - már 1800 tájszövetkezetet és csaknem 800 ezer tagot számlált a termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezet. A majd félévszázaddal későbbi utódainak sorában a 86. lesz a Fegyvemeki Fogyasztási és Beszerző Hangya Szövetkezet, amelynek a múlt hét végi, pénteki ülésén engedélyezte határozatilag a közigazgatási egység nevének használatát a megyei tanács. Olcsó húsnak van keletje A nagyközségi tanácsot a Kis­gazdapárt helyi szervezete értesí­tette arról, hogy április 22-én a fegyvemeki kultúrházban 33 tag­gal 48 - egyenként ezer forintos - részvénnyel megalakult a Hangya Rt. helyi szövetkezete. Nagy Jó­zsef tanácselnök, mint mondja, csak üdvözölni tudta a kisgazdák kezdeményezését. Az igényeiket viszont már kevésbé:- Miután a település ellátásában monopolhelyzetben lévő áfésznek jószerivel csak butik szinten van konkurenciája, persze, hogy lá­tunk fantáziát a tisztességes ver­senytárs színre lépésében. A hely­belieknek ellátási felelősséggel tartozó, de ehhez anyagi vagy más eszközzel nem bíró tanács a kis­gazdáknak azt a kérését viszont nem tudja, nem is akarja teljesíte­ni, hogy megkapják üzlethelyisé­gek kialakításához a szapárfalusi részen lévő klubkönyvtárat. Ha ma nekik adunk ingatlant, holnap jön a másik helyi pártszervezet, hol­napután meg a harmadik. A Han­gyának, ha megtörténik a cég be­jegyzése, persze minden további nélkül bérbe adjuk azt az épületet. Sőt, miután a tanácsnak arra nincs pénze, ha rendbehozzák, le is lak­hatják a bérleti díjat.- Ellátási szempontból kritikus helye a településnek a szapárfalusi rész?- Nem mondhatnám. A fegyver­nek lakosság ott élő egyötödének az alapellátását jó színvonalon megoldja az áfész. A tőkehús-érté­kesítésben lehetne jó konkurenci­ája a Hangya. Ha kialakítanának Szapárfaluban egy húsbóltot, ami­re szintén nincs pénze a tanácsnak, felajánljuk hozzá a vágóhídi kapa­citásunkat. A hatósági kény­szervágásokon és húskiméréseken túl már most is hetente egyszer olcsóbb húst árusítunk, mintegy 500 kilót. A mindenkori felvásár­lási árnál kilónként 4 forinttal töb­bet adunk a kistermelőknek az élő­sertésért, a combot pedig 210 fo­rintért, a karajt 185 forintért mér­jük. Rövidítenék az áru útját Az április 22-ei alakuló ülésen megválasztott ideiglenes Hangya­elnök, Leblanch Lajos először hu­napló Veszek egy Karcag várost ábrázoló térképet. Ami nyomban feltűnik: a DATE Kutatóintézete nincs rajta. Itt van Karcagon egy jelentős ered­ményeket felmutató intézet, körülötte egy iga­zán szép arborétum, de mindez a térképen nem található. Igaz, az intézet egy kicsit kívül esik a város határát jelző táblán. Ennek a ténynek a taxisok számára van igazán előnye: az intézetbe érkező utast ugyanis, vidéki tarifával fuvaroz­hatják ki a vasútállomástól. Vendég pedig elég sok érkezik, lévén a karcagi meglehetős hírű kutatóhely. Ám ha egy garasoskodó vendég in­kább vállalta az autóbuszozást, s az ezzel járó várakozást, átszállást, akkor a buszról leszállva a sárba lépett még néhány éve is. A Kisújszállási úton ugyanis minden buszmegállóban járdaszi­getet csináltak, még a tanyai megállóhelyeknél is, ahol évente felszáll mondjuk négy ember, de a DATE Kutatóintézetnél nem készítették el. Akkor. A tanács szerint azért, mert nem tartozik Karcaghoz az intézet. Azóta mégis elkészült. Hasonló megfontolásból nem épült meg a Kisúj­szállási út mellett végigfutó kerékpárút és a közvilágítás sem. A maga idején. Mindebből az én számomra az látszik, hogy a város vezetőinek nem volt fontos az értelmiség. Egy település értelmiség-megtartó képessége nagyon csekély, ha szűkkeblű vezetés csupán szaval az értelmiségről. Mint Karcagon. Negy­ven éven át. Körmendi Lajos zódozik a régi-új szövetkezetükről nyilatkozni. Hamar kiderül: a kis­gazdákkal van némi problémája.- Elvitathatatlan a kisgazdák kezdeményező szerepe a Hangya szövetkezet újjászervezésében - ismeri el -, de a működés törvényes kereteinek híján most már terhes számomra a pártszervezet elnöké­nek a nyüzsgése. A cégbejegyzé­sünk még sehol, de ő, mondván, hogy a Hangya alelnöke is, már eljárt a tanácsnál ingatlanbérlés, az áfésznál ingatlan visszaigénylés, a megyénél meg a közigazgatási név használata ügyében. Irreális költ­ségvetést készíttetett a szapárfalu­si klubkönyvtár felújítására és át­alakítására. Különben is: amíg hi­vatalossá nem nyilvánítják a szö­vetkezetét, helytelenítem a lakos­ság kecsegtetését bármiféle új ellá­tási vagy szolgáltatási lehetőség­gel.- Végü/is milyen elképzeléseik, terveik vannak a nagy múltú szö­vetkezet újjáalapító-tagjainak?- A lakossági alapellátásban mu­tatkozó hiányosságok ellensúlyo­zásán túl elsősorban a kistermelés, a kisgazdaságok segítése a célunk. A termeléshez szükséges anyagok, eszközök választékának bővítését kívánjuk megoldani, és bevezetni a kisgépkölcsönzést. Jó lenne, ha az udvarokból, kertekből kikerülő áru nem kerülő úton jutna a fo­gyasztókhoz. Főleg, ha nem nekik kellene megfizetni az egyre drá­gább, és másokat gazdagító kerülő utat. Ezért részben a helyi ellátás javítására, kis árréssel történő vi- szonteladásra, valamint a Hangya Rt.-n keresztüli exportra felvásá­rolnánk a kistermelőktől a zöld­ség-gyümölcsféléket, a kisállato­kat. A versenytárs nem ellenség Vajon mit szól mindehhez a je­lenleg is hasonló tevékenységeket folytató áfész?'A konkurencia és az annak működéséhez elengedhe­tetlen ingatlanvisszaszerzési tö­rekvések vajon nem okoznak fe­szültséget a településen? Az utób­bira tér ki először az elnökasszony, Bukta Jánosné.- Levélben kérte a Kisgazdapárt, hogy adja vissza az áfész a valami­kori Hangya-ingatlanokat. Igazga­tóságunk levélben válaszolt a párt- szervezetnek: a jelenlegi jogszabá­lyok egyébként sem teszik lehető­vé a szövetkezeti vagyon átadását, de az ingatlannyilvántartásunkban különben sem szerepel olyan épü­let, amit a valamikori Hangyától vettünk volna át. Nekünk csak az államtól kapott vagy vásárolt in­gatlanaink vannak. A válaszleve­lünket sajnos nem kézbesítette ki, visszairányította az áfészhez a posta. Személyes megbeszélésre hívtuk hát a Kisgazdapárt helyi ve­zetőit. Megtárgyaltuk az igényei­ket, és úgy hiszem megértették, hogy egyelőre nem áll módunkban azt teljesíteni.- A konkurenciának, az újjáala­kuló Hangyának a tervezett tevé­kenységét hogyan értékelik?- Egy véleményen vagyunk a ta­náccsal: a tisztességes versenytár­sat, az egészséges konkurenciát nem fogadhatjuk ellenségesen. Ha az új szövetkezet kisebb árréssel, olcsóbban tud bizonyos árufélesé­geket kínálni, azzal csak jól jár a lakosság. Azzal is, ha a Hangya olyan új ellátási vagy szolgáltatási tevékenységekbe kezd, aminek a kialakítása az áfésznek nem gaz­daságos, de van iránta igény Fegy- vemeken. Visszairányított levelek nyomában Mér a tanácsnál is, a Leblanch Lajossal folytatott beszélgetés után is, az áfésztól távozva pedig méginkább kezdtem magam han­gyabolyban érezni Hangya-ügy­ben. Erősödött bennem a kétség: nem valamiféle fogadatlan próká- tori szerepet tölt be ezúttal a Kis­gazdapárt Fegyverneken? A párt- szervezet titkára, Branstedter Já­nos nem sértődik meg a nyíltan neki szegezett, kérdés hallatán.- Világért se szeretném önben a szervezetünk vezetésében mutat­kozó egységhiány érzetét kelteni. Meg kell azonban mondanom: az utóbbi időben, sokan kisgazdák, többféle ügyben elhatároljuk ma­gunkat az elnökünk intézkedései­től. A Hangya-ügyben emlegetett fogadatlan prókátori szerep nem teljesen felel meg a valóságnak, hiszen éppen a kisgazdák várják a legtöbbet az újjáalakuló szövetke­zettől. A község központjában és a vasútállomás mellett egy-egy ve­gyesboltot és kocsmát, valamint a Kühne gépgyár ekéket, boronákat, szőlőpréseket, miegymást árusító lerakatát üzemeltető egykori Han­gya is elsősorban a kisgazdákat se­gítette. Ezért igyekszünk a cégbí­rósági bejegyzés megtörténtéig is egyengetni az új szövetkezet útját. Szóba kerül az áfésszel folyta­tott beszélgetésük, a pártnak ki nem kézbesített levél. Branstladter János kap a témán, és máris szolgál két másik példával:- Fel nem foghatom, miért nehe­zíti a postáskisasszony a pártunk munkáját. Nemrég kaptam egy ne­vemre szóló levelet egy szolnoki földigénylőtől. Közölte, hogy egy korábbi ajánlott levelét, amit a Kisgazdapárt fegyvemeki szerve­zetének címzett, visszairányította a posta, merthogy nem vagyunk előjegyezve. A helyi pártszerveze­teknek nincs cégbejegyzési köte­lezettségük! A Hangya-elnöknek, Leblanch Lajosnak meg a minap szóltak a postáról, hogy Budapest­ről, a Hangya Rt.-től távirata érke­zett, de nem kézbesíthetik ki. Mondja, micsoda dolog ez?! Hijrom példa alapján - no, persze nem a kisgazdapárti titkár utóbbi kérdésével - természetesen beállí­tottam a fegyvemeki postahivatal­ba. A "postáskisasszony", Danyi Károlyné hivatalvezető készség­gel mutatta a kézbesítési szabály­zatot:- Jogi személynek címzett postai küldeményt csak annak vezetője részére továbbíthatunk, ha az illető vezetői minőségét a felettes szerve a postahivatalnál előjegyezte. Er­ről, és nem cégbejegyzésről van szó! Sajnos meg kell hogy mond­jam, eddig sem a Hangya szövet­kezet, sem pedig egyetlen fegyver- neki pártszervezet felsőbb szervei nem juttatták el hozzánk a hivata­los elnevezést, a telephely címét, a vezető nevét tartalmazó előjegy­zést. Enélkül nem tudunk semmi­lyen jogi személy részére külde­ményt kiadni. Lehet, hogy ez más­hol, más településen is probléma, ezért megköszönjük az Új Néplap­nak, ha felhívja a figyelmet erre az előjegyzési kötelezettségre. Temesközy Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom