Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-25 / 66. szám

1990. JUNIUS 25. Néplap 7 Ki a leggyorsabb, ki a legkitartóbb? Olajos súrlódások a falubeli Baráth Attila ismeretsé­gét - kellékes az egyik fővárosi színházban - felvették a kapcsola­tot a színészválogatottal. Mikor begördült a faluba a ven­dégek autókaravánja, a már jó el­őre összesereglett nézők sok isme­rős arcot fedezhettek fel kiszállás után. ígéretéhez híven eljött a tévé­ben sokat szereplő Eperjes Károly, a "Szomszédok" szimpatikus nyomdásza Nemcsák Károly, a fia­talok körében népszerű Rock­színházas Miklós Tibor, sőt a ki­sebb sérüléssel bajlódó Cseke Pé­ter is, aki a legismertebb fővárosi színháznak, a Madáchnak a tagja. Igazi majálishangulat uralko­dott a hatalmas fákkal kerített Ti­sza-menti sportpályán. Elkelt egy ték, már mintegy hétszáz néző szo­rongott a partvonalak mentén. A mérkőző felek nagy elánnal, na­gyon sportszerűen vetették magu­kat a küzdelembe. A hazaiak könnyű győzelemre számítottak, ám csalódtak. Vendégeiken lát­szott, közelebbi ismeretségbe van­nak a labdával. Például Laklóth Aladár, aki tanári módon söpröge- tett, Eperjes Károly igazi karmes­terként irányított, Cseke Péter pe­dig cseleivel kuszálta össze a vé­dők lábát. Nem alkalmilag össze­verbuválódott társaság, hanem egy rendszeresen együttjátszó csapat benyomását keltették a művészek. Az első félidőben felváltva estek a gólok. A nagykörűiek Gregor és Baráth A., a színészek Miklós és gyan kell elfektetni a kapust, és biztosan értékesíteni a büntetőt. A második játékrészben Kolozsi gól­jával mégegyszer megszerezték a vezetést a Tisza-partiak, ám az egyre jobban belelendülő és gólve­szélyes támadásokat vezető Cse- ke-Epeijes duó ellen egy perc alatt kétszer is megadásra kényszerült védelmük. Az így kialakult 4-3-as eredmény már nem változott a hát­ralevő időben, s ez a színészválo­gatott győzelmét jelentette. Eperjes Károly: - Örülök, hogy bebizonyíthattuk, nemcsak a szín­padon, hanem a sportpályákon is otthonosan mozgunk. Köszönjük a meghívást, nagyon jól éreztük magunkat. A visszavágási lehető­Hányszor húsz a hétezer? Menesztik az edzőt? Irány a Népstadion! Bizonyára a testnevelők többsége már nyaralásra ad­ta a fejét, ezért nem mozgó­síthatták tehetségesnek vélt nebulóikat - e tehetségkutató versenyre... Vagy mégsem csak ezért? Pedig a hagyományosan jó at­létikai élettel rendelkező egye­sületek - Törökszentmiklósi SE és a Szolnoki MÁV MTE - mel­lett más, akár kisebb iskolákból érkező atlétajelöltek "felfedezé­se" is a verseny célja lett volna. Az pedig már csak tény marad, hogy a szolnokiakon és a mikló- siakon kívül egyetlen falu és vá­ros iskolája sem méltatta indu­lásra érdemesnek a versenyt. Hol vannak hát az egykor válogatot­takat is adó jászberényi, mezőtú­ri, vagy éppen karcagi egyesüle­tek kisiskolásai? E költőinek mondható kérdés után érdemesebb inkább magá­ról a versenyről szólni, hiszen igencsak csábító volt a tét: az első helyezettek abba az orszá­gos döntőbejuthattak, és jutottak is, amelyet augusztus 5-én a Hungalu Budapest Nagydíj elő- versenyeként rendeznek meg a Népstadionban. Azt hiszem, A nagykörűi téesz sport­egyesülete négy visszavonuló lab­darúgója tiszteletére búcsúmérkő­zést rendezett. Takács Pál, Galsi Ferenc, Kiss Péter és Gregor Fe­renc együttesen mintegy 60 évet töltött a futballpályán. Társaik úgy gondolták, olyan ellenfelet keres­nek e jeles meccsre, mely örök em­lék marad számukra. Kihasználva nem túlzás, hogy egész életre szóló élményt jelenthet a "na­gyok” napján, a "Nagyok" előtt futni. A 11-12 éves győztesek ennek jelentőségével felnőtte- sen tisztában is vannak, és nem a Balatonnál, vagy a tengerpar­ton, esetleg a nagymamánál töl­tik a hátralevő bő egy hónapot, hanem a futópálya vörös salak­ján. S kíváncsi érdeklődésemre, hogy ismemek-e közülük néhá- nyan világhírességeket, Carl Le- vist például, a legtermészete­sebb "hát persze, őt mindenki ismeri" volt a válasz. A leggyorsabb fiúk: (60 m) Gulyás Péter Sz.MÁV MTE 8,0 mp, 2. Pál Gábor TSE 8,’ mp, 3. Révi Attila TSE 8,6 mp; A leg­gyorsabb lányok: Mészáros Ágnes Sz.MÁV MTE 8,3 mp, 2. Keskeny Tímea Sz.MÁV MTE 8,5 mp, 3. Pintér Alexandra TSE 9,2 mp; A legkitartóbb fiúk: (800 m) Kovács László TSE 2,41,8 mp, 2. Pora Róbert K.Bo- zsó 2,46,0 mp, 3. Boglár Zoltán TSE 2,46,7 mp; A legkitartóbb lányok: Bontovics Erzsébet TSE 2,48,9 mp, 2. Pintér Alexandra TSE 2,55,8 mp. K.E.----------- -----­k is árnyék, hiszen az időjárásfele­lős túlteljesítette feladatát, har­minc foknál is melegebb volt a napon. Mindkét csapat játékosai­nak becsületére legyen mondva, emberül viselték a rekkenő hősé­get. A kezdőrúgás jogát licitálás után Baráth István üzletkötő sze­rezte meg. Mikor Tombor játékve­zető sípszavára megkezdődött a já­A Szolnoki Olajbányász férfi ké­zilabdázói, tavalyi NB I B-s jó sze­replésük eredményeként jogot sze­reztek a legmagasabb osztályban való induláshoz. Egy újonc csapat­nak más célkitűzése nem is lehe­tett, mint a biztos bentmaradás. Ők is tudták, ahhoz, hogy ezt elérjék, néhány helyen meg kell erősíteni gárdájukat. Ezért került többek kö­zött horribilis összegért Szolnokra, a válogatott kerettag Vizsnyiczai Zsolt és a VÁÉV BRAMAC-nál időközben felnőtt Vitális Sándor, akikre azonnal lehetett számítani a kezdő hetesben. A rajt után nem sokkal kiderült, a két újonc beépí­tése nem megy zökkenők nélkül. Sérülések következtében meg­bomlott az előzőekben már kiala­kult csapat egység. Balogh Zoltán edző folyamatosan kereste a leg­jobb összetételt, de az őszi szezon- zárásig saját bevallása szerint sem találta meg, az együttes mindössze 7 pontot szerzett. A belső súrlódá­sok, a rendkívül nehéznek Ígérke­ző tavaszi sorsolás, sötét jövő lehe­tőségét vetítette előre. Hiába vé­geztek emberfeletti munkát az edzéseken, az eredmény nem akart jönni. A meghatározó játékosnak kiszemelt Vizsnyiczai nem találta régi önmagát, nem tudta kellően összefogni, mozgatni társait. Az irányító példamutatóan készült, ám a vele szemben támasztott kö­vetelmények mázsás teherként ne­hezedtek vállaira. A Debreceni Dó­zsa elleni májusi mérkőzés előtt aztán nagyot hibázott. A találkozót megelőző este engedély nélkül tá­vozott a tiszaligeti edzőtáborból. Úgy gondolta egy kis szórakozás­sal próbálja enyhíteni a benne lévő feszültséget. Murphy törvénye eb­ben az esetben is érvényesült, lebu­kott. Egyértelmű, hogy Balogh Zoltán nem vette figyelembe a másnapi derbin. Ezt követően a volt válogatott játékos elhamarko­dottan kijelentette, nem akar töb­bet piros-fekete színekben pályára lépni. Ettől kezdve már csak a kis- padon vagy még ott sem jutott szá­mára hely. Az Olajbányász a hátra­levő mérkőzéseken a milliónál többért vásárolt spiller nélkül biz­tosította bentmaradását az NB I- ben. A szakmai vezetés a kapus Bu­sát, a csapatkapitány Danyit, vala­mint Vitálist emelte ki a bajnokság értékelésekor. Ók végig egyenle­tes, jó teljesítményt nyújtottak. Ugyanakkor a csehszlovák Janik Milánnál szerződést bontottak, Jankovicsot pedig kölcsönadták Nyíregyházára, mert nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A többieknek voltak jó, de gyenge mérkőzéseik is. Az elmúlt év tapasztalataiból ki­indulva idén már nem kész játéko­sokat akar igazolni az Olajbá­nyász, hanem olyan tehetséges fia­talokat, akikre huzamosabb időn keresztül számíthatnak. Legfonto­sabb feladat most az edzőkérdés megoldása, mivel Balogh Zoltánt az egyesület vezetése nem kívánja vezetőedzőként tovább foglalkoz­tatni. Több trénerrel tárgyaltak, megegyezés azonban még nem született. Szeretnének egy új szak- osztálymodellt felállítani, ahol egy függetlenített vezető kezében len­ne Szolnok kézilabda sportjának egésze. Ezirányban a nagy hagyo­mányokkal rendelkező fővárosi klub, az Elektromos nyújt majd várhatóan segítséget a kezdő lépé­sek megtételére. Vizsnyiczaihoz hasonló vétsé­gek más csapatok illetve sportágak életében is előfordulnak. Az, hogy ebből ügy lett, köszönhető az egye­sületi vezetők titkolózásainak. A szakosztály irányítóitól kapott ér­tesülés szerint pénzbüntetésre Ítél­ték a vétkes játékost. Más hírforrá­sok szerint csak írásbeli figyelmez­tetést kapott. Most mi az igazság? Lehet,hogy az lesz a pénzbüntetés, hogy nem fizetik ki részére azt az összeget, amit átigazolásakor ígér­tek neki mondván, szerződéssze­gést követett el? Egyre inkább úgy tűnik a bolhából a szakosztályve­zetés csinált elefántot. Kapóra jött nekik, hogy Vizsnyiczai megbu­kott, mert úgy gondolják így nem kell fizetniük. Az edzőváltásról csak annyit: Balogh Zoltán volt a negyedik edző az elmúlt három év­ben, de ő legalább kettőt letöltött szerződéséből. Akkor akarják el­küldeni, amikor teljesítette a csa­pattal a vele szemben támasztott követelményeket.-Géléi­Színészgyőzelem Nagykörűben Epeijes mesterhármast rúgott Eperjes révén értek el találatot. A húszperces szünetben a nézők megrohanták a vendégeket, ők meg alig győzték aláírással. Volt, aki csak egyszerű papírlapra, lab­dára, de egy fiatal rajongó jobb híján a nadrágjára kérte az auto- grammot. Közben tizenegyes rúgó verseny folyt az egyik kapunál. Nemcsák Károly bemutatta, hő­séget megadjuk a mai vesztesek­nek. Baráth József (a hazaiak kapi­tánya): - Nagyon szimpatikus, sze­rény embereket ismerhettünk meg Rudolf Péterékben, akik igazi sportemberként küzdöttek. Jövőre újra meghívjuk őket. Képösszeállításunkon a mérkő­zés és szünetének pillanatai. (GJ) Fotó: Korányi É. Vitális (gólt dob a Veszprémnek) az egész bajnokságban egyenletesen jó teljesítményt nyújtott. Két lábon - Nyugaton Lapunkban korábban már beszá­moltunk arról, hogy a Franciaor­szág által szervezett Európa Parlament­futásra Magyaror­szág csapatát is meg­hívták, s ebben a csa­patban a szolnoki hosszútávfutó Lajtos Márton és a triatlo- nista Barta István is helyet kapott. Nos, azóta haza is érkez­tek, ismét itthon ró­ják a kilométereket. A csapatok egész Nyugat-Európát be- utaztákN pontosabban befutották Franciaországtól egészen Francia- országig. Nem tévedésről van szó, tényleg így történt, csak közben tettek egy hétezer kilométeres kun­kort Spanyolországtól kezdve a Benelux-államokig, és mindezt 23 nap alatt. Hogy Magyarország mi­ért szerepelt a meghívottak között, a rendezők azt a megnyugtató vá­laszt adták, hogy a Nyugathoz, va­lamint az EGK-hoz való közeledé­sünket értékelik ezzel a gesztussal. Annak érdekében, hogy a ver­senyzők ne tétlenkedjenek, tizen­hat óránként újra és újra húsz kilo­méternek - természetesen futásnak - kellett nekiveselkedniük. Mind­ezt szigorúan megkötött időhatá­Lajtos Márton rok között, ami 1 óra 20-30 perc volt. A biztonság kedvéért öt spe­ciális 200 kilomé­tert is beiktattak, ahol mindenki fel­vehette a nyúlcipő- jét. Bár a nyúl szere­pét érdemesebb volt tartogatni, hiszen öt városban - Madrid, Róma, Bonn, Brüsszel, Strassbo- urg - hatkilométeres "sprinteket" rendez­tek. Erre az időre az eredeti versenyt szüneteltették, s ott az addig összegyűjtött pontokat le­hetett gyarapítani. A polgármester általában min­den városban elment a versenyzők foga­dására, de míg az NSZK-ban külön fo­gadásokat rendeztek a tiszteletükre, addig Olaszország már a foci-vb lázában égett, és Spanyolor­szágot is az olimpia jegyében történő építkezések kötötték le. Elhiszik, ha azt írom, hogy nyugat-európai ver senyről hazatérők legnagyobb örö Barta István me a hazai, igazi magyaros koszt lehet? Elhihetik, van ilyen. A fran­cia házigazdák ugyanis tényleg mindent megtettek a versenyzők érdekében, még az alakjukra is gondosan vigyáztak. így történhe­tett, hogy reggelivel soha nem ron­tották el a futók gyomrát, ebédre^s vacsorára a változatosság kedvéért felváltva rizst ehettek spagettivel. A franciák időnként furcsán is néz­tek Marciékra, mikor tényleg a vál­tozatosság kedvéért csokoládét re­szeltek a spagettire. Nos, a fiúk az apró kellemetlen­ségek ellenére rengetek szép él­ménnyel érkeztek haza. S hogy egyáltalán a versenyen részt vehet­tek, köszönhető a szponzoroknak. (Milyen jó leírni, hogy létezik ilyen, ráadásul nem is egy.) Ezek: a Ti- szamenti Vegyimű­vek, zagyvarékasi Mgtsz, Közép-alföl­di Sütödék Vállalata és a KEVIÉP voltak. Ha hétégén a Szol- nok-Karcag-Szol- nok útvonalon két "őrült" futót láttak a rekkenő hőségben, azok is Barta Pistáék voltak: készülnek a szegedi 12 órás futóversenyre. Kocsis Erika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom