Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)
1990-06-21 / 63. szám
1990. JÚNIUS 21. Néplap 5 Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon * Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon * Szolnoki Rádió a 222 Ablak a hasra Álltam már ennél az ablaknál néhányszor. Egyre nagyobb türelemmel. Megélt éveim súlya még mindig nem tett hajlékonnyá, pedig itt kétrét kell görnyedni. Mintha a helyzet is jelezné: az ügyfél kiszolgáltatott. Az ablakkal van bajom. Hogy felirat jelzi, kopogtatni tilos, kevésbé billent ki higgadtságomból. Várjon csak türelmesen, akinek lejárt a személyi igazolványa, még akkor is, ha precízen betartja az ügyfélfogadás rendjét! Megtanulhatta már: nem érdemes a tilalmat áthágni, mert időt nemhogy nem nyer, a kioktatás, s az azt követő szóváltás nem viszi előbbre az ügyét. Bölcs türelemmel nézem hát a feliratot. Nem vagyok kifejezetten szálfatermetű, de az ablak így is csak a hasamig ér. Sehogy sem fér a fejembe, mi késztette a tervezőket, építőket arra, hogy ennyire alacsonyra szabják a szintet. A hivatalnokkal kommunikálni csak groteszk, természetellenes pózban lehet. Az emberi méltóság megőrzésére fizikai okok miatt sincs esély. Meg kell hajolnia annak, aki az ablak elé kénytelen járulni. Szerencsére van időm. Igyekszem ráhangolódni a rám váró tortúrára. Átnézem az irataimat, minden stimmel, fényképek, illetékbélyeg, miegyéb. Nem tart sokáig - intem belső békére magam, tül leszünk rajta, aztán öt évig megint szabad leszek. De csak nem hagy nyugodni a gondolat: miért nem lehet embermagasságban elhelyezni ezt az ablakot? Hiába, minden logikátlan jelenség magyarázatra vár, tudván tudjuk pedig, épp az értelmetlenség az egyedüli válasz. Aztán nyílik az ablak. A nő arcát nem látom, de sztereotip mozdulattal nyújtom be okmányaimat. A nő a hasamba beszél. Valamiféle együttérzés kezd motoszkálni bennem. Le kellene hajolnom, hogy lássa az arcomat, felfogom, amit mond. Nincs kiút. Ha nem hajolok le hozzá, őt sértem meg, ha meg lehajolok, magamat alázom meg. Az utóbbit választom. Nem azért, mert az érdekem is az: minél előbb essünk túl ezen a nevetséges szituáción, mint már annyiszor, morális lényem győz le ismét. Végre elkészül a személyemet bizonyító igazolvány. Kézbe veszem. Jó érzés! Jó érzés kiegyenesedni, egyenes gerinccel járni. Végül is, öt évenként csak-csak ki lehet bírni ezt a néhány percet. Belelapozok a friss illatú igazolványba. Lábam gyökeret ereszt. Balsejtelmem támad, mert a vízjeles papírlapon még mindig ez áll: Magyar Népköztársaság. Pedig tavaly október óta, mint tudjuk, változott itt egy s más, többek közt köztársság lettünk. Csalódottan állapítom meg az igazolványról: cserélni fogják, hamarabb ablakhoz kell járulnom, mint gondoltam az imént. De ha már így alakult, ha egy rendszer megváltozott, talán az ablakok elhelyezési rendszere is megváltozhat addig, próbálom optimistán felfogni a dolgot. Csakhogy jártam már itt néhányszor. Megtörténhet az is, hogy legközelebb más lesz az ügyintéző, de az ablakok a helyükön maradnak. Szőke György Válás "vatikáni" módra Jól felszerelt garzonlakásba léptünk. A házigazda szótlanul a kezembe nyomott egy kék színű dossziét. Elképedve olvastam. A benne rejlő iratok közül bevezetőként idézem a talán legfontosabbat: "A Prímási Főszentszék soros bírósága 1989. december 11 -én másodfokú ítéletet hozott, amelyben megerősítette az érseki bíróságnak az... XY... kötelé- ki perben a házasság érvénytelenségét kimondó elsőfokú ítéletét. Mivel az ítéletben a kötelékvédő megnyugodott és az ítélet ellen folyamodás nem várható, a felek ...XY... az ítélet kézhezvétele után új házasságot köthetnek." Sajnos manapság Magyarországon nagyon sok a válás. Ez a válás viszont egy kicsit kuriózum, a válás formai kérdései miatt, hiszen a Szent Székhez meglehetősen kevesen fordulnak azért, hogy érvényteleníttessék házasságukat. Itt ez történt. A személyiséghez fűződő jogok védelme miatt, no és azért, mert a válások ellenére, talán még van esélye a két fiatalnak arra, hogy ismét egymásra találjanak. Nevezzük a házigazdát egyszerűen FÉRJ-nek beszélgetésünk során. DL: A dolog természetéből adódóan feltehetően ez a házasság is szerelemmel kezdődött. Hogyan, milyen körülmények között ismerkedtek meg egymással? F: 1981 őszén hagyományos orvos-beteg kapcsolat alakult ki közöttünk. Elmentem a fogorvosi rendelésre. Úgy tűnt, jól megértjük egymást, majd a szabadidőnket mind gyakrabban töltöttük együtt. 1982 nyarán házasságot kötöttünk. Á házasság ’85 végéig, ’86 elejéig zavartalannak volt mondható. Az természetes, ahogyan szokták mondani, "nincsen kanál csörrenés nélkül”, ez nálunk is előfordult, de mélyreható következmények nélkül és semmiképpen nem volt szükségszerű, hogy ezek váláshoz vezessenek. DL: Tulajdonképpen mikor kezdődtek a komolyabb konfliktusok, és milyen jellegűek voltak azok? F: Az elmondottak után talán illogikusnak tűnik, de már a nászutunkon is jelentkeztek gondok. A feleségem családja nyíltan deklarálta, hogy erősen vallásos beállítottságú. Ez teljesen rendjén való dolog, hiszen én is hiszek Istenben, az édesapám kántor is volt. Nem járok ugyan - főként időhiány miatt - rendszeresen templomba, ámbár erről az a véleményem, hogy a hívő ember nemcsak a templomban lehet együtt Istennel, hanem akár biciklizés közben, horgászatba menet is. Nos, a feleségem rendszeresen járt a templomba az édesanyjával. Ez is teljesen normális dolog. Azt azonban nem vettem jó néven, hogy egy fárasztó előkészület, esküvő és lakodalom után, hajnalban elhoz. Előzetesen megegyeztünk, hogy amíg nem lesz önálló lakásunk, addig a nagymamámnál fogunk lakni, ahol én is sokáig éltem. Anyósom viszont kategó- rikusan kijelentette, hogy a nejem továbbra is a nővérszálláson fog lakni, én pedig 25 kilométerrel odébb, a nagymamánál. Megdöbbentem, és kénytelen voltam ebben a kérdéskörben anyósommal konfliktusba keveredni. Kétnapos vita után közölte feleségem édesanyja: "na jó, a lányom hajlandó együtt lakni veled!" DL: A felesége egyébként bigott vallásos, vagy csak az édesanyja hatására volt ilyen? F: Furcsa pradoxonok vannak e kérdés mögött. Egy igazán vallásos ember számára a házasság a család olyan szentség, amelyhez felfogásában, életvitelében feltétlenül hű marad jóban, Válogatás a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának júniusi műsoraiból utazva a nászúira, ahelyett, ahogyan azt minden normális fiatal pár tenné - együtt a szobánkba vonultunk volna, a feleségem követelte, hogy az első utunk a templomba vezessen, nézzük meg hogyan áll a miserend, és ő mikor tudna legközelebb misét látogatni. Ezt direkcióban meg kellett tennie, hiszen másnap telefonon beszámolási kötelezettséggel tartozott e témában az édesanyja felé. DL: Az igaz problémák mikor és hogyan jelentkeztek házasságuk folyamán? F: A nászút után visszatértünk Budapestre, nejem édesanyjáékPártok fórumairól MSZP Iváncsik Imre és Zsilka Sándor, az MSZP Szolnok városi elnökségének tagjai nyilatkoznak- Az októberi alapító nyilatko- íathoz képest - minden korábbi féleértést eloszlatva - sokkal határo- '.ottabban, egyértelműbben fogal- nazódik meg, hogy a Magyar Szo- úalista Párt szociáldemokrata tí- >usú párt, és ezeket az értékeket töveti. Azon pártok közé sorolja nagát, akik a szocialista intemaci- málé elvi nyilatkozatával egyetér- enek és olyan szellemben politi- :álnak. Az októberi kongresszu- on választott elnökség kemény kritikát, bírálatot kapott határozat- ansága, tétovasága és különösen a ténzügyekben elkövetett hiányoságai miatt. Most egy új, várhatóan linamikusabb, lendületesebb el- lökséget és elnököt választottunk, kiktől egyértelműen azt remélhet- iik, hogy végre egy korszerű bal- •ldali párttól elvárható stílusban és lódon vezetik majd a pártot ebben korántsem könnyű helyzetben.- Ez a kongresszus tulajdonképp eloldotta azt a kompromisszumot, mely óhatatlanul szükséged volt, ogy megköttessék októberben, íz kényszer következménye volt. fost, miután a párt politikái arcu- itában, programjában egyértel- íűen a szocialista intemacionálé, a szociáldemokrácia értékeit fogadja el, szakít azokkal a pártokkal, amelyek kommunistának vagy szocialistának nevezve magukat mégis sztálinista elvekre épülnek. Van esély arra, hogy a kényszer szülte vezetői irányítási munka hiányosságait az új vezetés kiküszöbölje. Ezzel azt is szeretném jelezni, hogy nem minden alap nélküliek voltak azok a bírálatok, amelyek a párt gazdálkodásával, utód- pártiságával kapcsolatban felmerültek. Én úgy gondolom, hogy a továbbiakban esélyünk van arra, hogy tiszta lappal indulhassunk - már a helyhatósági választásokon is -, az általánosság szintjén. Azért fogalmazok így, mert itt a városban - azt hiszem - a párt tagjai tisztán és tisztességesen csinálták végig az előző szakaszt is. FIDESZ Várhegyi Attila a megyei iroda vezetője- Alapvetően megváltozott a helyzet a választások után. Immáron nem parlamenten kívüli ellenzékként, hanem a parlamenten belül tevékenykedik a frakció. így aztán a FIDESZ-nek a politizálási stílusát, stratégiáját meg kellett változtatni. Ugyanakkor kb. háromszorosára emelkedett a taglétszám. Ahogy Orbán Viktor mondta, kinőttük a ruhánkat, így másikat kell készíttetnünk. így természetesen előtérbe kerültek az alapszabállyal, szervezeti felépítéssel kapcsolatos kérdések. De fontos kérdésként vitattuk meg az önkormányzati törvény koncepcióját, a felső- és középfokú oktatással kapcsolatos elképzeléseket is. A tömegkommunikáció, elsősorban a televízió, mint valamiféle botrányos kongresszusról tudósított. A kulcsszavak: sikkasztás, hatalmi harc, frakciózás. Valóban négymillió forintos sikkasztásról esett szó, amiről kiderült, hogy eltűnt egy számlaírás, de az ellenőrző bizottság figyelmét ez már elkerülte, hogy átkerült egy másikra egy normális pénzügyi tranzakció révén. Ennek folyamatát Deutsch Tamás világosan bemutatta, cáfolva a sikkasztás vádját. A kongresszus egyébként úgy döntött, hogy egy hónap múlva, már az új alapszabály szerint, ismét összehívja a küldöttkongresszust és kidolgozza az új struktúrát, alapszabályt. Ehhez, az előző hasonlattal élve, már elkészítettük a szabásmintát a tizenhárom tagú új választmány irányításával. MDF Tóth István - Szolnok város küldött képviselője- A Magyar Demokrata Fórum, mint ellenzéki párt túlontúl megtanulta az ellenzéki magatartást. Hirtelen és felkészületlenül szakadt a szervezetre a kormányzási felelősség. Egyfajta felelősség az ellenzéki politizálás is, de teljesen másfajtát követel a kormányzás. Ebből adódóan vannak tisztázatlan helyzetek, amik különféle vitákra adnak lehetőséget.- A kormánypárton belüli markáns áramlatok, melyek akár az országgyűlésen is megjelennek, egyeztethetők. A többi párttal összehasonlítva talán a mi pártunkban leginkább, mert az MDF szervezeti felépítése és szelleme valóban demokratikus. Tehát az országos elnökségen kívül minden más szervezet egymáshoz mellérendelten működik. Ezen elv alapján a szervezetek közötti kapcsolatok nincsenek rendszerezve. Ez néha hiányosság - így jelenik meg néha a parlamentben is -, de többségében hasznos. Ez úgy is megfogalmazható, hogy az MDF nem centrális elvekre felépüld szervezet, szemben más, jelentős pártokkal. Ennek ellenére épp ez a ID. országos gyűlés volt az, amely elhatározta, hogy a szervezeti szabályzatán változtat és egy ütőképesebb, gyorsabb működésre lehetőséget biztosító struktúrát alakít ki, vagyis egy nyugat-európai értelemben vett professzionális pártot hoz létre. Varga Ferenc rosszban. Tehát nem menekül ki egy házasságból, főként nem mondva csinált indokokkal. Nejem vallásosságában nem kételkedem, mégis mindig inkább a formai kérdések kerültek előtérbe. Nem feltétlenül a meggyőződése miatt jár a templomba, hanem azért, mert a beszámolási kötelezettség megmaradt az édesanyja felé. DL: Mennyire volt téma a vallás kettőjük között, majd a gyermek megszületése után? F: Mint elvi kérdéskör ez soha sem merült fel. Vitáink mindig a vallás gyakorlásának módjánál jelentkeztek. Különösképpen kislányunk megszületése után. Függetlenül attól, hogy a gyerek éppen alszik, sír, éhes vagy bepisilt, ő vasárnap délelőtt fél tizenkettőkor misére ment. Félreértés ne essék, nekem nem derogált ellátni sohasem a kislányomat, sőt mindig szívesen tettem azt, annál is inkább, mivel a hétköznapok sokaságán is ezt tettem. Ami bosszantó volt ebben a dologban: egy ekkora városban vasárnap szinte óránként van mise, akkor miért kell a gyermek számára éppen a legfrekventáltabb időben templomba menni? Végül is sohasem volt hajlandó ezen a miserenden változtatni. DL: Mikor érkeztek el az apróbb konfliktusod sorozata után ahhoz a ponthoz, hogy egyikük azt mondja: elég volt!? F: A feleségem mondta ki a szót, ámbár máig sem értem, hogy miért. A válókereset beadása előtt már kétszer elköltözött tőlem. A válókeresetének indoklása egyszerűen nevetséges volt, tulajdonképpen érdemi dolog nem is került megemlítésre, hiszen nem is volt. Mondok kacifántosabb részletet is. A válás elsőfokon történő kimondásának idején az ágyunk és az asztalunk is közös volt! Sőt, a másodfok idején is. A bíróság végigjátszotta a dolgot, ami egy kicsit a joggyakorlatnak is ellent mondott, hiszen minden családi közösség fennállt. DL: Végül is megszületett a másodfokú döntés a válásról. A meglepetés mégis ezután következett. F: Néhány hónap múlva kaptam egy értesítést az Esztergomi Érseki Bíróságtól, amely szerint a volt feleségem a megkötött egyházi esküvő érvénytelenítésének kérésével fordult a Szent Székhez. Egyházi ügyvédje volt. Indoklásaként megemlítette, hogy én őt megtévesztettem a vallással kapcsolatos állásfoglalásomban, akadályoztam az ő vallásgyakorlatát, s ezért én alkalmatlan vagyok a házasság terheinek viselésére. DL: Az Esztergomi Érseki Bíróság kimondta a házasság érvénytelenségét, mégpedig a házasság kezdetétől fogva. Csakhogy önöknek 1983-ben született egy gyermekük, ezek szerint, illetve az egyházjog szerint ő a senki szülötte? F: A katolikus egyház szerint a házasságot felbontani nem lehet, csak a kezdet kezdetétől érvényteleníteni. Tehát mintha létre sem jött volna. Az ilyen körülmények között született gyerek tulajdonképpen törvénytelen gyerek. Ennek gyakorlati jelentősége persze nincs, de elvi az igen. Nem tudom, hogyan fog alakulni gyermekem világnézete, de amennyiben elfogadja a vallási ideológiát, ez a tény zavaróan fog hatni. Ámbár itt is van egy kiskapu, amit vélelmezésnek, vélelmezett házasságnak hívnak. Az ő esetében ez úgy jelentkezik, hogy olyan, mintha házasságban született volna. Viszont ha elvi kérdésekkel játszadozunk, akkor nem mindegy például, hogy nekem van 10 ezer forintom, vagy csak olyan, mintha volna. DL: Végül csattanója is volt az érseki bíróság döntésének... F: Engem mint felet, a bíróság soha ném hallgatott meg, nem idézett meg, nem adta meg a védekezés lehetőségét. Megtörtént az első- és másodfokú döntés. A végső indoklásban van az igazi sztori; a bíróság szerint ugyanis a feleségem alkalmatlan a házasság terheinek viselésére. Ugyanakkor leírták azt is, hogy akár másnap a katolikus egyház szertartásai szerint új házasságot köthetünk mindketten. Hogy is van ez? Ma alkalmatlan valaki a házasságra, holnap viszont már alkalmas? Sérelmeztem ezt a logikátlanságot, több beadványt készítettem, közötte a bíboros úrnak is, de válaszra sem méltattak. Sommázva: az egyházi bíróság a feleségem kérését úgy teljesítette, hogy ütött rajta is egy kicsit, de ezt senki sem fogja megtudni. DL: Az egész beszélgetésünk azt sugallta számomra, hogy ön még most sem látja reménytelennek a helyzetet. F: Szerintem a miénk az átlagosnál jobb házasság volt, kifejezetten boldog periódusokkal fűszerezve. Időközben elhunyt a volt nejem édesanyja, így megszűnt a befolyásoltsága is. Miért is ne akarnám a házasságot visszaállítani a magányosság helyett? Ami most van, az senkinek sem jó. A volt feleségemnek sem, nekem sem, a tágabb családnak sem, és legfőképpen a lányunknak nem! Ezt nemcsak ezen az úton üzenem neki, hanem megtettem levélben is. Hátha egyszer ő is belátja, hogy így kell tennie, s hogy a mi utunk még mindig közös... Deák László
