Új Néplap, 1990. június (1. évfolyam, 46-71. szám)

1990-06-18 / 60. szám

1990. JÚNIUS'18 Néplap Folytatódott a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlése Mondiale ’90 (Folytatás az 1. oldalról) A gyűlés egyik legfontosabb napirendi pontjaként a helyható­sági választások előkészületei­vel foglalkoztak a küldöttek. Ka­ra Pál belügyminisztériumi ál­lamtitkár-helyettes adott rövid tájékoztatást a készülő törvény- tervezetekről, majd megkezdőd­hetett a vita, amelyben sokan azt hangoztatták: hiba volt ilyen so­ká elnapolni a helyhatósági vá­lasztásokat, ugyanis még mindig a régi emberek állnak a tanácsok élén, s ez főleg vidéken megha­tározza az emberek hangulatát, közérzetét. Sokan félnek még ma is, és a nap mint nap tapasz­talható visszaélések miatt kétel­kednek a rendszerváltozás tel­jességében. A felszólalók közül többen olyan tapasztalatoknak adtak hangot, hogy vidéken kezd meggyengülni az MDF, s ez an­nak a veszélyével fenyeget, hogy nem sikerül győznie a helyható­sági választásokon. Többen is hangoztatták: meg kell erősíteni a helyi szervezeteket. A vita egy másik szakaszában a párton belüli egység kérdésé­vel foglalkoztak a küldöttek. Többen hangoztatták: nem ag­gódnak amiatt, hogy szétszakad a párt, de arra is figyelmeztettek, a fölösleges, gyakran önös ér­dekből fakadó viták csak ártanak az MDF-nek. A legtöbb felszóla­ló aláhúzta: a Demokrata Fórum a sokszínűség pártja, amelyben helye van a nézetek széles köré­nek, ugyanakkor nincs helye az anarchiának. A vitában előkelő szerepet kapott a sajtó, ugyanis sokan ostorozták az újságírók rosszindulatát, az újságok pesszimista hangvételét. Volt, aki egyenesen azt szorgalmazta, hogy a kormány váltsa le azokat a lapszerkesztőket, akik orgánu­mukban nem szentelnek elegen­dő teret az MDF-fel kapcsolatos információknak. Az egyik kül­dött kifejezetten azt kérte, hogy az MDF is kapjon egy szeletet a sajtó tortájából. Más úgy fogal­mazott: a kormány szerezze vissza hivatalos lapját, a Magyar Hírlapot. A gyűlésen több határozati ja­vaslatot is megvitattak, egyebek között arról döntöttek, hogy a párt negyedik országos gyűlését a helyhatósági választásokat kö­vető egy hónapon belül, azaz ok­tóber végén, november elején rendezik meg. Antall József, a párt elnöke zárszavában elsősorban az MDF-en belüli egység kérdésé­vel foglalkozott, s ő is tett né­hány elmarasztaló megjegyzést a sajtóval kapcsolatban. Mint mondotta, a magyar sajtóból időnként érdekes híreket lehet megtudni a Demokrata Fórum­ról, ezeknek csak egy hibájuk van, hogy soha nem történtek meg. A vita alaphangjához kapcso­lódva hangoztatta: nem lehet ál­lítani, hogy nincsenek ellentétek az MDF-en belül, hiszen ez egy szabad politikai egyesülés, a né­pi-nemzeti, a liberális és a ke­reszténydemokrata nézeteket képviselők egyaránt megférnek benne. Ezek az irányzatok azon­ban nem egymás ellen vannak, ellenkezőleg, egymást erősítik, s a homogenizálódás irányába tar­tanak. Mindazok, akik hisznek a demokráciában, a jogállamiság­ban, a szabad piacgazdaságban, megtalálhatják helyüket a De­mokrata Fórumban. Amikor a legnagyobb európai politikai mozgalmak, irányzatok egyen­rangú partnerként befogadják az MDF-et, akkor indokolatlan az önmarcangolás, a belső kishitű­ség. Hiszem - mondta -, hogy európai egységéit küzdő, mo­dem politikai pártként írhatjuk be nevünket a történelembe. A párt elnöke hosszasan ele­mezte a köztársaságielnök-vá- lasztással kapcsolatos kérdése­ket. Mint mondotta, sehol a vilá­gon nincs olyan népszavazási törvény, mint amelyet nálunk az előző parlament elfogadott. Ab­szurdum - tette hozzá -, hogy százezer ember aláírásával meg lehet kérdőjelezni a parlament döntését. Úgy vélte, ehhez leg­alább félmillió - jogszerűen el­lenőrzött - aláírás lenne szüksé­ges. Magyarországon - emlékez­tetett a történelmi tényre - min­dig is az Országgyűlés választot­ta meg az államfőket. Ha a sza­badon választott parlamentre fontos törvények elfogadását le­het bízni, akkor miért ne dönt­hetne az elnökválasztás kérdésé­ben? Ez egyébként a képviseleti demokrácia értelme. Figyelmez­tetett a közvetlen elnökválasztás veszélyeire is. Óvott attól, hogy a helyhatósági választások előtt újból széles körű politikai kam­pány induljon meg, s olyan indu­latok feszüljenek egymásnak, amelyek akadályozzák a kor­mányzati munkát. Végezetül bejelentette, hogy a párt előző napi elnökségi ülésén egy ellenszavazattal úgy hatá­roztak: a Magyar Demokrata Fó­rum a parlament által történő el­nökválasztás mellett foglal ál­lást. Sok helyzet, egy találat Brazília-Costa Rica 1-0/1-0/. Torino. Lazaroni kapitány kijelentet­te: -Nem félünk Costa Ricától, a brazil foci sokkal jobb. A Mexi­kóban élő jugoszláv szakember, Milutinovics a közép-amerikai­ak újabb meglepetését ígérte. - Nem adjuk alább döntetlennél. Azonnal sündisznóállásba vo­nultak a zebracsíkos új szerelést avató costa ricaiak. Ellenfelük fergeteges iramban vette tűz alá kapujukat. A 34. percig hiába. Ekkor aztán egy jobbról érkező beadást Mozer fejjel megcsúsz­tatott Müller elé, a csatár kapás­ból, 10 méterről vezetést szer­zett, 1-0. A második félidőben sem volt sürgős Costa Ricának, nyilvánvalóan a kis gólkülönbsé­gű vereség is esélyt adhatott ne­kik a továbbjutásra. A háromszo­ros világbajnok sem sziporká­zott, hiányzott belőle a brazilos villogás, az összeszokottság. Ca- reca és Müller gólt ígérő pozíci­óban tehetetlenkedett az 51. percben, így a soványka előny csak nem akart hízni, még a ti­zenkettedik brazil szöglet után sem. Végül a "kicsik" elérték cél­jukat. Góllövés elnapolva Anglia-Hollandia 0-0.Cagli­ari, 40 ezer n., v.: Petrovics /ju­goszláv/. Ruud Gullit elismerte, bor­zasztóan gyengén játszott az első fordulóban. Nem titkolta, félt az angoloktól, de nem akart szé­gyenben maradni. A nemes ellen­fél kapujában Peter Shilton 120. alkalommal szerepelt Anglia vá­logatottjában, és ez világcsúcs! Kezdés után jó néhányszor megkóstolták egymást a felek, Petrovics bíró azonban csak szó­beli megrovással élt. Néha úgy tűnt, egyérintős kiszorítóban egyeztek meg az együttesek. A hollandok milánói különítmé­nyéből egyedül Rijkaard tűnt ki, Van Basten inkább csak osztoga­tott befejezések helyett, Gullit pedig tőle szokatlan technikai hi­bákat vétett. Van’t Schip húsz­méteres bombája a 33. percben nem kevés gondot okozott a csúcstartó Shiltonnak. Öt perccel később kollégája, Lineker - Me­xikó gólkirálya - kócolta össze Koemanékat, labdája a kapu előtt gurult keresztbe. A szünet a szokásosnál hosszabbra nyúlt, a világítás kisebb üzemzavara mi­att. Sorozatos holland szögletek némi fölényt sugalltak, mégis Li­neker lőtt gólt. Hogy mégis 0-0 maradt az állás, azt az angol csa­tár előzetes "kézimunkájának" köszönhette. Az 57. percben az­tán már tisztán is ziccerbe került, mégis nyolc méterről célt tévesz­tett. Javában folyt a nagy roha­nás, számottevő különbség nem volt a válogatottak között, talán csak annyiban, hogy az angolok támadójátéka több veszélyt tarto­gatott. Nem volt megállás az utolsó negyedórában sem, azon­ban a gólok szerzését elnapolták a résztvevők. Két rohanós csapat Svédország-Skócia 1-2 /0-1/. Genova, v.: Maciéi /Paraguay/. Az első szöglet már gólt ho­zott. Aitken pontrúgását egy csúsztatás után McCall középről bespárgázta, 0-1. A-fizikailag ki­tűnően felkészített játékosok őrült iramban száguldoztak, me­zőnyfölényt egyik fél sem tudott kiharcolni. Szünet után, ha lehet a még nagyobb sebesség volt a mérvadó, a skandinávok min­denáron egyenlíteni akartak. Fel­lazult védelmük kontraakciókat kínált Johnstonéknak, amit csak a 80. percben sikerült gólra vál­tani. Fleck begurítását Aitken 8 méterről rászúrta, a labda Ravel- liről újra elé került, mielőtt dup­lázhatott volna, Nilson "felszedte az ütőjét". A tizenegyest Johns­ton a kapu jobb oldalába helyez­te, 0-2. Négy perccel a hármas sípszó előtt Strömberg a levegő­ben úszva szépített, 1-2. Belga bravúr tíz emberrel Belgium-Uruguay 3-1 12-01. Verona, v.: Kirshen /NDK-beli/. Francescoli és Sósa kellemet­lenkedett a belga kapu előteré­ben az 5. percben, a 15-ben pedig jött a csattanós válasz. De Wolf mintaszerű beívelését a felfútó védő Clijsters fejelte a hálóba, 1-0. Bő tíz perc múlva Scifo 30 méterről a fű alatt bebombázta a másodikat, 2-0. Félóra sokk után az "uruk" Herrera fejesével akár szépíthettek volna, ha Európa egyik legjobb kapusának tartott Preud’homme nincs résen. Gu­tierrez bólintása azonban már nem rajta múlott, mint ahogy Ge- rets kiállítása sem a 43. percben. Szünet után a csonka belgák vég­képp szertefoszlatták a dél-ame­rikaiak reményeit. A "megtért" csapatkapitány, Ceulemans lé­pett ki középen és a bal sarokba helyezett, 3-0. Eldőlt a meccs. A hátralévő időben mindkét olda­lon maradtak ki ziccerek, végül Bengoechea a 72. percben lőtt góljával alakult ki a jó focit hozó találkozó végeredménye. Végeredmények: Irország- Egyiptom 0-0, Koreai Köztár- saság-Spanyolország 1-3. Az osztrák—magyar csúcs előtt (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatokban is. Ausztria kész támogatni Magyarországot az Európába vezető úton” - mondta a kancellár. Az EFTA-val néhány napja aláírt együttműködési nyilatko­zat fontos lépés a kelet-európai politikai reformok gazdasági tá­mogatása útján - folytatta Vra- nitzky, hozzátéve, hogy a kétol­dalú kapcsolatokban az osztrák gazdaság Magyarország iránti növekvő elkötelezettsége álla­pítható meg. A magyarországi vegyes vállalatok legtöbbjét osztrák cégek létesítették. Az osztrák kormányfő „elég­tétellel” vette tudomásul az új magyar kormánynak a Bécs-Bu- dapest világkiállítás melletti egyértelmű állásfoglalását. Lovashagyományok felelevenítése Jászberényben (Folytatás az 1. oldalról) nek főtitkára, Szilágyi István is jelen volt, a Magyar Köztársaság díszbandériumának megalakítá­sán fáradozik. Ehhez szorosan kapcsolódna a különböző vidé­kek helyi bandériuma, így a jász­kun lovas bandérium is. A gondo­latot a jászberényiek is felkarol­ták, és bizonyosan a Jászság is kiállítja nyalka verbunkját. A megnyitót a Barkóca gyer­mek táncegyüttes műsora követ­te, majd dr. Pataki Balázs főbíró vezetésével tevékenykedő zsűri előtt megkezdődött a megyei lo­vasverseny második fordulója, mely egyben a hónap végi orszá­gos versenyre minősítésül is szolgált. A 110 centiméteres va­dászugratásra 21 lovas, a 120-as díjugratásra 12 lovas, a fogathaj­tó versenyre pedig 12 kettes fo­gat nevezett be. Közben csikós­bemutató és lovastoma volt, és a közönség megcsodálhatta Bo- zsik József fogathajtó világbaj­nokunk bemutatóját is. Tudósításunk idején a verseny még tartott, ezért a végered­ményről nem számolhatunk be, de talán - legalábbis a széles köz­vélemény számára - fontosabb a lovashagyományok feleleveníté­se, ápolása, a lovassport népsze­rűsítése, amit egy jó hangulatú, népes juniális keretében ezúttal már negyedik alkalommal rende­zett meg a jászberényi Zagyva­menti Tsz. L.P. Elítéli a "rendcsinálási" felhívást Tőkés levele Iliescuhoz (Folytatás a 1. oldalról) tott táviratában. - A bányászok Bukarestbe vezénylésének módszere és az általuk elköve­tett embertelen cselekmények azonosságot mutatnak a Maros megyei parasztok felbujtásával, illetve a marosvásárhelyi ma­gyar kisebbség ellen véghezvitt erőszakos akciókkal. Másfelől az ellenzéki megnyilvánulások fasiszta, vandál és huligán cse­lekményekként és szervezke­désként való megbélyegzése eszünkbe juttatja a Ceausescu- féle diktatúra mesterkedéseit. A püspök határozottan elítéli és megengedhetetlennek minő­síti az úgynevezett "rendcsiná­lási" felhívást, melynek nyomán bányászok ezrei ékeztek Buka­restbe, mivel Románia rendel­kezik a rend helyreállítására hi­vatott, megfelelő erőkkel. - A felhívás jelentős kárt okozott a még alig elkezdődött demokra­tizálási folyamatnak, és egy pol­gárháború reális veszélyét idéz­te fel - mutat rá. Tőkés László felszólítja Ilies­cu elnököt, vessen véget az erő­szakos cselekményeknek, ítélje el a bányászok által elkövetett atrocitásokat és szorgalmazza ezek elkövetőinek törvény elé állítását. Az Uj Néplap kommentátora: Nagy Ferenc Azt hiszem, kár lenne a bemu­tatással sok időt és papírt pocsé­kolni. Nagy Ferenc neve még ma is fogalom a hazai futballvilág­ban. Annyit illik róla azért el­mondani: a hatvanas évektől ’73-ig az MTE középpályás fe­negyerekének tartották, aki a sportág csínját-bínját a kisujjá­ban hordozta. Hogy mégis szám­talan csábító ajánlat ellenére mi­ért ragadt le a Tisza-partján, arra Öcsi - légióként így ismerik or­szágszerte - nemes egyszerűség­gel felelt:- Szeretem ezt a várost, ennyi az egész. Mint egykori, vérbeli futbal­lista, és ma mint üzletember na­ponta bekapcsolja tévéjét, hogy figyelemmel kísérje a mai na­gyokat a világbajnokság helyszí­nein. Az előadásból egy bő hét lepergett. Kommentátorunk az eltelt időszakról mondja el véle­ményét.- Az előző vb-hez képest a já­tékban visszaesést tapasztaltam, viszont az iram rendkívüli mó­don fokozódott. Nagyon megle­pett az afrikaiak, közülük is Ka­merun együttesének erőteljes, atlétikus fellépése, és mindemel­lett focizni is megtanultak. Sze­rintem hiányoznak az igazi egyéniségek. Azért akad egy- kettő aki tetszik, mint Vialli vagy Maradona, de említhetném Car- nevalét is. Lászik rajtuk a tudás, ellenben idáig csak villanásaik voltak.- Milyen mezőny jött össze Itá­liában?- Nagyjából kiegyenlítődött, és Mexikóhoz hasonlítva gyen­gébb. Nekem nagy csalódás a szovjetek széteső játéka. Egyér­telműen a rendkívül egységes németek tetszenek. Egyedül ők erőltetik igazán a szélsőjátékot és az egyérintőzést. Több csapat azért hal meg, mert egy-két játé­kosra épít. Említhetem az osztrá­kokat, akik Polsterre játszottak minden labdát. Az olaszok is ha­sonló felfogásban próbálkoznak, ezért szereztek mindössze két gólt.- Mit szól Ftollandia vergődé­séhez?- Angliával együtt többet vár­tam tőlük, és az már nem lesz meglepetés számomra, ha netán nem jutnak a legjobb négy közé, ahová egyébként a házigazdá­kon kívül elsősorban a némete­ket, Argentínát és Brazíliát vá­rom.- Amolyan Európa-Dél-Ame- rika végjátékot vár?- Igen. Persze ebbe belefér akár egy meglepetés is. Végső győztesnek az eddigi mérkőzé­sek alapján Beckenbauer le­génységét várom. Az olaszok nem véletlenül töltik meg a sta­dionok lelátóit, ha az egyik el­lenfél az NSZK együttese.- A kiscsapatokról még nem szólt, kivéve Kamerunt.- Kamerun helyzete egyértel­mű, amit eddig nyújtottak, az csodálatra méltó. Nem véletle­nül jutottak elsőként a tizenhat­ba. Egyiptom és Costa Rica erőn felül teljesített már idáig is. Né­mi szerencsével valamelyikük tovább mehet. Az amerikaiak nem képesek többre, mint amit láttunk, náluk a részvétel volt a fontosabb.- Négy év múlva éppen Ameri­kában lesz a következő vb. A ma­gyarok megválthatják-e a repü­lőjegyet?- Hát... Hiányoznak nálunk a vezéregyéniségek. Utoljára Ar­gentínában Nyilasi és Törőcsik maga mögé tudta állítani a töb­bieket, Détárit ma erre alkalmat­lannak tartom, de azért szurko­lok Mészöly Kálmán barátom­nak. Igazán Mezei Gyurival pár­ban szeretném őt látni, mert úgy vélem, igen jól kiegészítenék egymást. Kálmán magával tudja ragadni a srácokat, Mezei pedig tudományos szinten ismeri a sportágat. Sajnálom, hogy most nem együtt dolgoznak. Ha rövi­desen egymásra találnának, ga­rantáltan felszállhatnánk az amerikai gépre. /néder/

Next

/
Oldalképek
Tartalom